Szolnok Megyei Néplap, 1985. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-27 / 200. szám

I Örményesen az Április 4. Gépipari Müvek Hungaroterm gépgyártó leányvállalatának hagyományos terméke a termo- generátor. A berendezésből az idén megrendeléstől függően 800—1000 készül hatféle teljesítményben olaj- illetve gáz­égővel Negyvenéves a magyar—szovjet megállapodás Dinamikusan fejlődött a kétoldalú kereskedelem MA: „Apróságok” a nagybani piacról 3. oldal Vadkempingezök 4. oldal Új szerepkörben a művelődési házak 5. oldal Országos agitációs és propaganda- értekezlet Tegnap a Magyar Szoci­alista Munkáspárt Központi Bizottságának székiházában kétnapos országos agitációs és propagandaértekezlet kezdődött a központi pártin- tézmények, a televízió, a rá­dió, a sajtó vezetőinek, a megyei pártbizottságok és a tömegszervezetek e területért 'felelős irányi tóinak részvé­telével. Lakatos Ernőnek, a KB osztályvezetőjének meg­nyitója után Berecz János, a Központi Bizottság titkára a XIII. kongresszus határoza­táról, a szocializmus további építésének nemzeti program­járól, Horváth István, a Központi Bizottság titkára a társadalmi és politikai vi­szonyok fejlesztéséről, a pro­paganda ezzel kapcsolatos feladatairól tartott előadást Sajtókonferenciát tartottak tegnap Budapesten a felsza­badulás utáni első magyar— szovjet kereskedelmi megál­lapodás aláírásának 40. év­fordulója alkalmaiból. A saj­tókonferencián Viktor Ocse- retnn, a Szovjetunió magyar­országi kereskedelmi képvi­selője méLtatta a két ország közötti gazdasági kapcsolatok alakulását. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt négy évtized során az együttműködés és az áru- cserefongalom mértéke jelen­tősen megnövekedett: a Szovjetunió immár hosszú évek óta Magyarország leg­fontosabb külkereskedelmi partnere, míg Magyarország az ötödik helyet foglalja el a Szovjetunió külkereskedel­mében. A kapcsolatok bővü­lését jól tükrözi, hogy 1946- ban még csak 19 millió ru­bel, 1965-ben már egymildi- árd, tíz évvel később pedig már 3,3 milliárd rubel volt a két ország közötti árucse- reforgalom értéke. A forga­lom növekedése azóta is tö­retlen és az idén várhatóan már a 9 milliárd rubeles ér­téket is meghaladja. A kétoldalú kereskedelem dinamikus fejlődése mindkét ország számára jelentős elő­nyöket nyújt — hangsúlyoz­ta. A Szovjetunió az alap­vető nyersanyagok és ener­giahordozók szállításával, valamint a magyar termékek széles körének vásárlásával nagymértékben hozzájárul a magyar gazdaság eredmé- nyeiihez. A magyar ónszük­séglet 90 százalékát, a réz-, nyersfoszfát- és gyapotigény háromnegyedét, a vásárolt fűrészáruk 60 százalékát, a vasércimport mintegy 90 szá­zalékát a szovjet partnerek szállításai fedezik. Ugyan­csak a Szovjetunióból _ vá­sárolják a magyar kőolaj- szükséglet több minit három­negyedét, innen fedezik az ország földgázimportjának 40 százalékát, és elektromos energiaigényének tölbb mint negyedét. Magyarország a KGST-tag- országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval folytatott termelési és tudományos együttműködésre, és a nagy íVílvevőképességű piacokra támaszkodva képes volt meg­teremteni és felfejleszteni olyan jelentős, korszerű iparágakat, mint például az autóbuszgyártás, a mezőgaz­dasági gépgyártás, az elek­tronika. a műszergyártás, a hajó- és darugyártás, a szer­számgépgyártás. A magyar ipar és mezőgazdaság terme­kéinek legnagyobb vásárlója a Szovjetunió: a magyar gé­pi berendezések exportjának mintegy 45 százalékát, az élelmiszeripari termékek^ 40 százalékát és a közhasznála­tú cikkek csaknem egyhar- madát a Szovjetunióba szál­lítják. A magyar—szovjet keres­kedelmi kapcsolatok jövő­beni fejlődéséről szólva Vik­tor Ocseretin elmondta: már most biztosra vehető, hogy a jelenlegi ötéves tervben a tervezettet mintegy 16 száza­lékkal meghaladó — össze­sen 40 milliárd rubel értékű — lesz a két ország közötti árucsereforgalom. A témá­vá! kapcsolatos kommentá­runk a 2. oldalon.) Egyelőre csak a megyeszékhelyen Közmunka, kísérletképpen Teljesítménybérben, parkfenntartás, útkarbantartás Kísérletképpen még ebben az évben bevezetik a köz­munkát Baranya és Szolnok megyében. Mi indokolja a közmunka bevezetését, és mit jelent ez a foglalkoztatási forma? — érdeklődtünk a megyei ta­nácson. Megtudtuk, hogy bár Szol­nokon jelenleg 1500—1660 betöltetlen munkahelyet tart számon a Munkaerőszolgála­ti Iroda, egyeseknek az év eleje óta nehezebb elhelyez­kedni, mint a korábbi évek­ben. Kiknek? Olyanoknak, akiknek munkakönyvében „Kilépett” bejegyzés szere­pel, a munkahelyüket gyak­ran változtatóknak, a szak- képzettség nélküli 15—16 éves fiataloknak és a 8 ál­talánossal nem rendelkezők­nek. Egyelőre csak a megye- székhelyen jelentkezett har- minc-ötven fő igénye, akik­nek a Munkaerőszolgálati Iroda hosszabb ideig kere­sett, de nem talált megfele­lő munkát. Vannak közöttük családfenntartók is, és ter­mészetesen elsősorban rájuk gondolt a megyei tanács munkaügyi osztálya, amikor kezdeményezte az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal­nál munkába állításukat. Olyan munkáltatót kellett találni, amely átmeneti idő­re a munkakönyvi bejegy­zéstől, a szakképzettségtől függetlenül alkalmazni tud­ja a munkavállalókat. Mi­vel a vállalatok megtehetik, hogy válogassanak a jelent­kezők között, kiderült, hogy a problémát csak tanácsi vállalat, üzem tudja megol­dani. Szolnokon egyelőre a Városi Tanács Kommunális Üzeme vállalta az átmeneti foglalkoztatást. Fontos hang­súlyozni, hogy csupán meg­határozott időre, három hó- naprá kötnek szerződést a dolgozókkal, ezalatt a Mun­kaerőszolgálati Iroda meg­próbál végleges munkahelyet keresni nekik. Ezek a dolgozók előrelát­hatóan októberben állnak munkába; útkarbantartással, a Tiszaliget rendezésével és parkfenntartással foglal­koznak. A megyei tanács költségvetési támogatást igényelt az Állami Bér_ és Munkaügyi Hivataltól a kommunális üzem részére. A Ruhaipari Szövetkezet karcagi üzemében az idén 380 ezer nadrágot varrnak, mely­ből 280 ezer a közkedvelt Lee Cooper márkajelzést viseli. Az utóbbi termék nem csak az úgynevezett indigó vászonból, hanem bársony és vékony nyári anyagokból is készül. A Lee Cooper nadrágok választékát divatosabb fazonokkal, előmosott, illetve kőmosott nadrágokkal is bővítik Mától Genfben Atomsorompó-konferencia Genfben ma világkonfe­rencia ül össze, hogy meg­vizsgálja: miként hajtják végre az atomsorompó-szer- ződést, amelyhez eddig 130 ország csatlakozott. Az 1970- ben életbe lépett szerződés­ben az atomfegyverrel ren­delkező hatalmak kötelezett­séget vállaltak, hogy nem engednek át ilyen fegyvere­ket más államoknak, az utóbbiak pedig kötelezik ma­gukat, hogy nem szereznek be atomfegyvereket. A szer­ződés aláírói vállalták azt is. hogy mielőbb hatékonyan megfékezik a fegyverkezési versenyt az atomfegyverek területén, és megállapodtak általános, ellenőrzött leszere­lési intézkedésiekben is. Az adott nemzetközi hely­zetben az egyhónaposra ter­vezett genfi konferencia — immáron harmadik az öt­évenként rendezett hasonló­ak sorában — átfogó eszme­cserékre, vitáikra nyújt al­kalmat a fegyverzetkorláto­zás és a leszerelés kérdései­ről. A ma délutáni megnyitó ülésen Jan Martenson, az ENSZ főtitkár-helyettese és Hans Blix, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ve­zérigazgatója beszél; az utóbbi intézmény ellenőrzi az atomsorompó-sizerződés megtartását. Szerdán kezdő­dik az általános vita. amely­ben a küldöttségvezetők ki­fejtik kormányuk álláspont­ját. A magyar küldöttséget Horn ®yula külügyminiszte­ri umi államtitkár vezeti. Marjai József szlovákiai látogatása Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, aki augusztus 23-án Pozsonyiban a legfelső szlovák párt- és állami vezetőkkel tárgyalt, ezt követően Peter Colotká- nak, a CSKP KB Elnöksége tagjának, a csehszlovák kor­mány elnökhelyettesének, a szlovák kormány elnökének társaságában szlovákiai in­tézményeket és vállalatokat látogatott meg. Ennek során a magyar—szlovák közvetlen együttműködés konkrét kér­déseiről illetékes magyar és szlovák vezetők bevonásával megbeszéléseket folytatott. Látogatást tett az apát- szentmihályi (Jáslovské Bo- hunice-i) atomerőműben a Csehszlovák Atomerőművi Kutatóintézetben a Bős (Gabcikovo) -Nagymaros víz­lépcső csehszlovák területén folyamatban lévő munkála­tainak színhelyén, a nyitrai AGROKOMPLEX Mezőgaz­dasági Kiállításon, a Kista- polcsányi Állami Gazdaság­ban és a sopolcei Magyar— Csehszlovák Barátság Ter­melőszövetkezetben. Marjai József tegnap ha­érkezett PozsnybóL Bz aranymezük rabszolgái Külpolitikai írásunk a 2. oldalon. A hulladékfa hasznosítása íj tüzelőanyag a fabrikett Az elmúlt kemény tél is ösztönzött arra: a magyar szakemberek is keressék a módját, hogy a kivágott fá­nak még hulladékát is ki­használjuk, amennyire ez gazdaságosan megoldható, A MÉM és az Ipari Minisztéri­um közösen kidolgozta prog­ramját a hulladékjellegű energiahordozók népgazda­sági hasznosítására. A prog­ramot a Gazdasági Bizottság is megtárgyalta, és határozat született a konkrét intézke­désekre. Például a faipari üzemekben keletkezett hul­ladék. fűrésepor és kéreg hasznosítására 3 év alatt 30 brdkettgyártó üzemet létesí­tenek. A tervek szerint a 30 új üzem összesen 240—250 ezer tonna fabriketrtet ter­mel, amelynek fűtőértéke a jóminőségű barnaszénével vetekszik. Előnye még, hogy a környezetet kíméli, füstjé­nek gyakorlatilag nincs kén­tartalma, salak nem marad utána, csak egy kevés hamu. Nem kis előny a vásárlók számára az 50 százalékos fo­gyasztói ártámogatási sem: előreláthatólag tonnánként 1200 forint körül lesz az ára a fabrikettnek. Az erdőgazdálkodás nagy. és nem is rejtett tartaléká­nak kihasználására az elkö­vetkezendő 4—5 év során megteremtik 500 ezer tonna, tüzelésre alkalmas erdei ap- rítók felhasználásának mű­szaki-gazdasági feltételeit. Ez mintegy 150 ezer tonna tüzelőolaj megtakarítását te­szi lehetővé. A kormány Gazdasági Bizottsága pedig úgy döntött, hogy ahol a hulladék hasznosításával olajat takarítanak meg, ott a beruházáshoz állami támoga­tást, a fejlesztési alapot nem terhelő állami kölcsönt és hitelt is kérhetnek a gazda­ságok. Erre nagy szükség is van, mert a hulladékfeldol­gozás technológiájának fej­lesztése százmilliókba kerül. A termelési körzetekben je­lölik ki a felhasználó válla­latokat. amelyek nagymeny- nyiségű aprítékot tudnak el­tüzelni a kazánokban, ahol egyéb szilárd tüzelőanyagok­ra is bármikor átválthatnak. Az olajról aprítéktüzelésre történő átállást, az energia­racionalizálási pályázat ke­retében. megvalósíthatják. Egyes erdőgazdaságok al­kotó kollektívája berendezé­sek gyártásával is segíti a fahulladék hasznosítását. A szolnoki székhelyű Nagy­kunsági Erdő- és Fafeldolgo­zó Gazdaság például Vásári díjat kapott az idei BiNV-n előtét-tüzelőberendezésére, amely lehetővé teszi a ko­rábban olajtüzelésű kazánok átállítását faapríték „fo­gyasztására’’. A Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságot pedig nagydíjjal jutalmazták az idén a tavaszi Budapesiti Nemzetközi Vásáron Egri darus aprítógépéért, amely­nek alapvető feladata van a fák kivágása után az erdő­ben maradt ágak, gallyak feldarabolásában. A mátrai alkotó kollektíva termelési rendszere célul tűzte ki, hogy a nyugati importot - a magyar gépgyártó szellemi bázisra alapozva — hazai berendezésekkel helyettesí­ti. Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXVI. évf. 200. sz„ 1985. aug„ 27., kedd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

Next

/
Oldalképek
Tartalom