Szolnok Megyei Néplap, 1985. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-01 / 179. szám

1985. AUGUSZTUS 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Politikai intézményeink Az országgyűlés Alkotmányunk értelmé­ben >,a Magyár Népköztár­saság legfelsőbb államha­talmi és népképviseleti szerve az országgyűlés”. Az országgyűlés — más közkeletű kifejezéssel: a parlament — azért a leg­felsőbb államhatalmi tes" tűiét, mert kivétel nélkül minden állami szerv köz­vetlenül vagy közvetve alá van rendelve; az általa ho­zott törvények mindenkire kötelezőek. A legfelsőbb népképviseleti jelleg pe­dig azt fejezi ki, hogy az országgyűlés megbízatását (mandátumát).a képviselők megválasztásán keresztül az összes szavazásra jogo­sult állampolgártól kapja. Ennek révén képes kife­jezni az általános társadal­mi-állami akaratot, az egész nép érdekeit­Az országgyűlésnek az államszervezetben elfog­lalt helyéből következik' hogy az ország életében a legfontosabb, a meghatáro­zó jelentőségű döntéseket hozza: a. megalkotja a Magyar Népköztársaság Alkotmá­nyát; b. törvényeket hoz; c. meghatározza a nép­gazdasági tervet; d. megállapítja az álla­mi költségvetést, és jóvá­hagyja végrehajtását; e. megvitatja és jóvá­hagyja a kormány prog­ramját; f. a Magyar Népköztár­saság nevében nemzetközi szerződéseket erősít meg; g. dönt a hadiállapot ki- nyilvánításáról és a béke­kötés kérdéséről; h. megválasztja a Ma­gyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsát, Miniszterta­nácsát; a Legfelsőbb Bíró­ság elnökét és a legfőbb ügyészt; i. minisztériumokat lé­tesít; j. ellenőrzi az alkotmány megtartását, megsemmisíti az állami szerveknek az alkotmányba ütköző, vagy a társadalom érdekeit sér­tő rendelkezését. Az országgyűlés jogköreit testületi szervként gyako­rolja. Tagjait ötévenként újraválasztják. .Összesen 387. egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel rendel­kező képviselő van. Közü­lük 352 országgyűlési kép­viselőt egyéni vála&zitóke- rületekfeen, míg 35 képvise­lőt országos listán választa­nak, A szavazás után tartott első. vagyis az alakuló ülé­sen — mi után a m and á tu rh- vizsgáló bizottság jelenté­se alapján megtörtént a képviselői megb üzóifeveillék felülvizsgálata és , hitelesí­tése — az országgyűlés megválasztja tisztségvise­lőit: az elnököt, alelnökö- ket, és jegyzőket.. Az or­szággyűlés elnöke és az őt helyettesítő alelnükök őr­ködnek a parlament méltó­ságán és tekintélyén, szer­vezik a testület munkáját, vezetik tanácskozásait; hi­vatalos és ünnepélyes al­kalmakkor képviseli az országgyűlést. A jegyzők feladata az országgyűlési iratok felolvasása, a sza­vazatok megszámolása és az ülések összefoglaló jegy­zőkönyvének szerkesztése. Az országgyűlési munka nemcsak a valamennyi képviselő részvételével tar­tott teljes üléseken (plé- numokon) folyik, hanem az ülésszakok között a bizott­ságokban is. Az országgyű­lés megbízatásának időtar­tamára képviselőkből álló tizenegy állandó bizottsá­got választ, valamint lét­rehozza a mentelmi és ösz- szeférhetetlenségi bizott­ságot. A bizottságokat el­nök és titkár irányítja. Állandó bizottság mű­ködik például az építési és közlekedési; a honvédelmi, az ipari; a jogi, az igazga­tási és igazságügyi; a ke­reskedelmi; a kulturális; a külügyi, a mezőgazdasági, a szociális és egészségügyi, a terv- és költségvetési, va­lamint a területfejlesztési és környezetvédelmi ága­zatokban. Meghatározott időtartamra valamely kér­dés megvizsgálására tag­jai közül, és kiváló szakér­tők bevonásával külön bi­zottságot is kiküldhet az országgyűlési. Az állandó bizottságok­nak javaslattevő, vélemé­nyező és ellenőrző felada­tai vannak. Előzetesen megvitatják a parlament elé kerülő kormány- és miniszteri; beszámolókait', törvénytervezetekét. Gyak­ran a helyszínen győződ­nek meg az országgyűlés által hozott döntések vég­rehajtásának helyzetéről, a törvények hatályosiulásáról. Alkotmányos előírás, hogy a bizottságok munkájához szükséges adatokat minden állami szerv és állampol­gár köteles rendelkezésre bocsátani, és kérésre köte­les! a bizottságok előtt val­lomást tenni. Az országgyűlés választja meg az alkotmányjogi ta­nácsot. Tagjainak többsége képviselő, velük azonos jo­gai vannak az országgyű­lési képviselői mandátum­mal rendelkező többi tag­nak is, akik a jogtudo­mány legnevesebb hazai művelői közé tartoznak. Az alkotmányjogi tanácsi el­lenőrzi a jogszabályok al­kotmányosságát, nevezete­sen, hogy a jogi normák összhangban legyenek a felsőbb szintről kiadott rendelkezésekkel. végső sorban az alkotmánnyal. Az országgyűlés jellegze­tes szervei a képviselők megyei és fővárosi cso­portjai. Azokból a képvi­selőkből alakulnak meg, akiket az adott megyében, illetve fővárosban létreho­zott választókerületben vá­lasztottak meg. A képvise­lő csoportok vezetőt jelöl­nek ki tagjaik közül. Ülé­seiken megtárgyalják a kö­vetkező országgyűlési ülés­szak feladatait, a megyé­nek. a fővárosnak, az ülés­szak napirendjéhez kapcso­lódó problémáit. Az országgyűlés évente általában négy alkalommal tavasszal, nyáron, ősszel és télen .tartott ülései, amelye­ket a hagyományoknak megfelelően a fővárosban, az Országházban tartanak, nyilvánosak, de rendkívüli esetben elrendelhető zárt ülés is. Az üléseken a kép­viselők teljes, vagyisi ta­nácskozási és szavazási joggal vesznek .részt, míg a Minisztertanács nem kép­viselő tagjai, a legfőbb ügyész ési a Legfelsőbb Bí­róság elnöke tanácskozási joggal. A tárgyalandó napiren­deket az országgyű­lés maga állapítja meg. A vita lezárása után a .plénum nyíltan, kézfeleme­léssel szavaz az előterjesz­tett javaslat felett. A hatá­rozat hozatalhoz — az al- ikoitmánytörvóny elfogadá­sa. vagy módosítása kivé­telével — egyszerű szótöbb­ség is elegendő. Az ülésről kétféle: szó szerinti és összefoglaló jegyzőkönyv készül. Dr. Bálint Tibor Uj postai szolgáltatás: a távmásolás A Magyar Posta augusztus 1-től a belföldi forgalomban kísérleti jelleggel bevezeti a postahivatali nyilvános táv­másoló szolgáltatást, amely lehetővé teszi, hogy doku­mentációikat, okmányokat és egyéb írott vagy rajzolt köz­leményeket a távközlési há­lózaton továbbítsanak. A feladható küldemény legkisebb mérete 115x80 mil­liméter, legnagyobb mérete pedig 297x420 milliméter le­het. Az A/4-es méretűnél, tehát 210x297 milliméternél nagyobb méretű küldemény A/4-re kicsinyítve jelenik meg a vételi oldalon. A táv­másolásra a küldemények feladhatók Budapesten a Távközlési Szolgáltató és Tá­jékoztató Osztályon (V. Pe­tőfi Sándor utca 17—19. I. emelet) és a 114. számú pos­tahivatalban (XII. kerület, 'Krisztina körút 6—8.), vidé­ken pedig a Debrecen I., Győr 2., Miskolc 1., Pécs 1. és Szeged 1. számú postahi­vataliakban. A Szolnoki Tejipari Villalat jászberényi üzemében naponta 20 ezer liter tejiet dolgoznak föl. Ez a mennyiség a város és a környező települések ellátását javítja Lakásépítés, lakáshelyzet Legnépszerűbb a családi ház A megye 440 ezer lakosa majdnem 165 ezer lakásban él. Évente a lakásállomány 2 ezer 900 — 3 ezer 200-zal gyarapodik. Igaz, közben ezer-ezerkétszáz évről évre meg is szűnik. Elsősorban azért, mert eljárt felette az idő, lebontják, és újat húz­nak a helyére; vagy életve­szélyessé vált. A lakásépítési feladatok során mindig fon­tos szerep jutott a magán­erős építkezéseknek, különö­sen a családi házak épülésé­nek, amelyekből 5 év alatt közel 10 ezer „nőtt ki” a földből. Beszédes számok A hatodik ötéves terv me­gyei területfejlesztési tervé­ben 14—16 ezer lakás felépí­tése szerepel célként. Vajon megvalósul-e a korábbi el­képzelés, hiszen azóta nem csak a kedvezmények, köl­csönök emelkedtek, hanem az építőanyagárak is alapo­san növekedtek. Ha a sta­tisztikákat böngésszük, szem­betűnő az állami lakásépítés ütemének a csökkenése. Míg 1981-ben 511, tavaly 369 épült, az idén ennél is keve­sebb várható. A többszintes lakások kö­zül az OTP beruházásában az idén 645 épül, a lakásépí­tő szövetkezetek szervezésé­ben pedig mindössze hetven. Mindez azzal magyarázható, hogy az úgynevezett Mészöv- lakásokra a költözés előtt több évvel korábban már te­kintélyes előleget, „beugrót” kell fizetni, ami a gyakori építőanyag-áremelések mi­att, az elhúzódó építkezési idő következményeképpen még emelkedhet is. Egyéb szervezésben is épül 50 lakás, ezek zömmel társasházak, így közel négyezer többszin­tes lakás épül föl a tervidő­szakban a megyében. Ami a családiház-építést illeti, ez a szám jóval tekin­télyesebb. Kölcsöntámogatás- sal az idén 2 ezer 100 lakás­sal gyarapodik a lakásállo­mány, és közel százan köl­csön nélkül kezdték ezt a nem kis vállalkozást. Ebben az ötéves tervben 9 ezer- 951 új családi házzal nő a megye lakásállománya. Ha az álla­mi, illetve a többszintes tár­Pályázat ifjúsági létesitmányek fejlesztésére Az Állami Ifjúsági Bizott­ság a VII. ötéves tervidő­szakban rendelkezésre álló fejlesztési eszközeivel elő kívánja segíteni a gyermek­es ifjúságvédelem feladatai­nak végrehajtását, valamint a gyermekek és fiatalok szó­rakozását, turizmusát, a sza­badidő tartalmas eltöltését szolgáló létesítmények mű­ködési feltételeinek javítá­sát, az e területeken megva­lósuló beruházásokat. Ezért pályázat alapján 1986-ban, illetve a tervidőszak további éveiben az állami; tanácsi szervek és intézményeik, a szövetkezetek és a társadal­mi szervek számára a Köz­ponti Ifjúsági Alapból a he-/ lyii források kiegészítésére támogatást biztosit a volt ál­lami gondozottak önálló életkezdését, valamint' az egészséget különösen károsí­tó szerekkel visszaélő fiata­lok kezelését, utógondozását elősegítő intézmények kiala­kításához, fejlesztéséhez. A pályázatnak részletes tudnivalóiról tájékoztatót ad az Ifjúságpolitikai Közlöny 1985. évi 8—9. száma. A pá­lyázatot 1985. október 10-áig kell a megyei tanácsok ifjú­sági titkárainak megküldeni. Akik október 20-ig az ÁIB titkárságának továbbítják. saslakások és a családi há­zak számát összeadjuk, kide­rül: öt év alatt 15 ezer 200 otthonnal gyarapodott a me­gye lakásállománya. Az építkezéseket az emel­kedő anyagárak nagyon meg­terhelik. Ez, sajnos egyaránt vonatkozik a családi házak­ra, és a többszintes lakások­ra is. Elsősorban a belső sze­relvények árai emelkednek, ugyanakkor sok kritika éri a nyílászárókat is: nyers fából készülnek, sűrűn deformá­lódnak. A műanyagból ké­szültek ellen nincsen efféle panasz, igaz az áruk is há­romszorosa a hagyományos­nak. A családi házak átlagos alapterülete a megyében 72 négyzetméter. Kimutatható, hogy a négyzetméterenkénti ár már itt is közel tízezer forint. Az áremelkedés saj­nos vonatkozik a többszintes lakásokra is. Jelenleg a vidéki települé­seken a négyzetméterenkénti ár közel 13 ezer forint, de Szolnokon már meghaladja a 14 ezret. A különböző támo­gatásokat, kölcsönöket is fi­gyelembe véve egy kétszo­bás, többszintes épületben lévő lakáshoz 250—350 ezer forint előtakarékosság, kész­pénz szükséges. Bővüli) telekkínálat A telekkínálatról elmond­ható: összességében • megfe­lelő. A családiház-építési ter­vek megvalósításához 3 ezer 500 — 3 ezer 600 állami te­lek kialakítását tervezték, az év végéig azonban mintegy 4 ezer 200 új állami telket alakítanak ki a helyi taná­csok. Ehhez a munkához több mint 40 millió forint megyei támogatást kaptak, amelynek hatására megállt a telekárak rohamos emelke­dése, hiszen a növekvő álla­mi kínálat csökkentette a magánkézen lévő porták ke­resletét, árát. Ami az emberek építkezé­si engedélyekkel kapcsolatos véleményét illeti, esetenként még most is előfordul hosz- szadalmas ügyintézés. Hogy milyen házakat építenek napjainkban a megyében? A magánlakásoknál egyre ke­Dr. Csanádi György, köz­lekedés- és postaügyi mi­niszter születésének nyolc - vanadik évfordulója tisztele­tére tegnap a Szolnok Me­gyei Tanács közlekedési osz­tálya és a Közlekedéstudo­mányi Egyesület megyei szervezete emlékülést tar­tott. Az összejövetel színhelye stílszerűen a MÁV csomó­ponti művelődési háza volt, hiszen Csanádi Györgyről köztudomású, hogy a pálya­futása, a munkával eltöltött negyvenöt évének jelentős része a vasúthoz, a MÁV-hoz kötődött. Krepelika Géza. a MÁV Szolnoki Körzeti Üzemfő­nökségének vezetője megem­lékező beszédében hangsú­lyozta, hogy az 1905. július 28-án született Csanádi György a század egyik legki­emelkedőbb közlekedési szakembere volt. Mérnöki és közgazdasági tanulmányai befejezése után 1929-től 1945-ig a MÁV kaposvári mérnökségén dolgozott, majd két esztendeig a MÁV pécsi igazgatóságát vezette. 1947- től a Közlekedési és Posta­ügyi Minisztérium vasúti műszaki osztályvezetője vélt, 1949-ben nevezték ki a MÁV vezérigazgatójává. 1951-től egyetemi tanár, majd a Bu­dapesti Műszaki Egyetem vasútépítési és üzemtana tan­székének vezetője. 1956-ban megbízott miniszter, 1957­vesebb a sátortetős, középfo­lyosós családi ház. Divato­sabb Jett a szinteltolódás, az emeletes tetőtér-beépítési for­ma. az aszimmetrikus nye­regtető. A többszintes laká­sok ellen változatlanul sok a panasz. Szűkek a szobák; ál­talában kicsi a konyha, a kamra; rosszul elhelyezett a fűtőtest, így nem egyszerű a bútorok elhelyezése. A telepszerű, többszintes magánlakások viszont nép­szerűek, és ezeket főként a nagyobb helységekben épí­tik. Ezek a lakások magas komfortfokozattal készülnek: beépített szekrényekkel, konyhabútorokkal, sokszor tapétával, szőnyegpadlóval. A lakásépítés jelenlegi helyzetét vizsgálva úgy tű­nik, a VI. ötéves terv megyei lakásépítési előirányzatai összességében teljesülnek, il­letve a családi házak eseté­ben minden bizonnyal túl­teljesülnek. Ösztönző feltételek Mindezekkel: a magánerős lakásépítkezéssel, főleg a kislakás-építkezés helyzeté­vel, segítésével a közelmúlt­ban a Fogyasztók Megyei Ta­nácsa is foglalkozott, s a ta­nácskozáson az alábbi ta­pasztalatokat, észrevételeket összegezték. A megyei ta­nácsnak javasolták: a ma­gánerős lakásépítkezések se­gítése érdekében tovább kell egyszerűsíteni az építkezé­sekkel kapcsolatos engedé­lyezési eljárást. A városok­ban, községekben, falvakban fel kell tárni az állami te­lekkínálat további lehetősé­geit. Elsősorban olyan házak építését szorgalmazva, ame­lyek a település szerkezeté­hez, jellegéhez alkalmazkod­nak. A Fogyasztók Országos Tanácsának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak is jelezték a gondokat, azt, hogy mérsékelni kellene az építőanyagok árainak to­vábbi emelkedését; bővíteni a választékot; és megvizsgál­ni a támogatások köre és mértéke növelésének további lehetőségeit. f). Szabó Miklós ben a közlekedés- és posta- ügyi miniszter első helyette­se, 1963-tól 1974-,ben bekö­vetkezett haláláig miniszter. A Magyar Tudományos Aka­démiának 1958-ban levelező, 1970-ben rendes tagja lett. Több külföldi tudományos intézmény díszdoktoróvá fo­gadta, Kossuth- és Állami díjat kapott. Csanádi György munkás • ságánaík idején tért át a vas­út a hagyományos vontatás­ról a villamos vontatásra, szinte teljesen kicserélték a MÁV gépparkját, fejlesztet­ték a vasúti hálózatot.. Az országgyűlés 1968-ban fo­gadta el az új közlekedéspo­litikai koncepciót, amelynek kidolgozásában Csanádi Györgynek elévülhetetlen érdemei voltak. Szolnok és Szolnok megye is sokat köszönhet a nyolc évtizede született tudós szakembernek, hiszen már 1963-ban megfogalmazta, hogy miután Szolnok a vasúti közlekedésiben rend • kívül fontos szerepet tölt be, minél előbb fel kell újítani a pályaudvart, a csomópon­tot. És a vasútállomás fel­építése magával hozta a környék újjáépítését is, ezért méltó megemlékezés volt a város tanácsa részé­ről, hogy 1974-ben utcát ne­veztek el Csanádi György­iül. Nyolcvan éve született dr. Csanádi György Emlékülés a megyeszékhelyen

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom