Szolnok Megyei Néplap, 1985. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-26 / 199. szám

\ Hahó,révész! Portré a 3. oldalon Helyben, azonnal szóljunk A vásárlók könyvéről szóló írásunk a 4. oldalon Mííemléksors Szolnokon Cikkünk az 5. oldalon xxxvi. éTf. IM. ~ 1H5. .HM- «... hétit a MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Faluvógi Lajos Varsóba utazott A novemberi csúcs szolgálja a gyanakvás felszámolását Az amerikai elnök rádióinterjúja Reagan amerikai elnök egy rádióinrberjúban kijelentet­te: art akarja, hogy Mihadi Gorbacsovvall siorrakeriilő no­vemberi találkozóján ,,fel­számolják az ellenségeske­dést és a gyanakvást’’ a két ország között. Az elnök azon­ban változatlanul igyekezett a Szovjetunióra hárítani a fedettősséget a két ország kap­csolatainak jelenlegi helyze­téért, „terjeszkedő” politiká­val vádolta meg a szovjet fe­(F oly tatás a 2. oldalón.) Tegnap küldöttség élén Varsóba utazott Faluvégi La­jos, a Minisztertanács elnök- helyettese, az Országos Terv­hivatal elnöke. Meghívójával, Manfred Gorywodával, a LNK Minisztertanácsának el­nökhelyettesével, a Minisz­tertanács mellett működő tervbizottság elnökével az 1986—90. évi terv egyeztetés lezárásáról folytat tárgyalá­sokat. Emberöltőn át maradandó élmény Parázs jelenet a Ják—Levelek kispályás női döntőről Az Aprítógépgyár fiataljainak kezdeményezésére TOT Kupa Országos dödtO Szolnokon KISZ-védnökséggel épült a Mátra Gázbetongyár A hét végén „szövetkezeti város” volt Szolnok. A Tisza partiján 19 megye terme­lőszövetkezetek Országos Tanácsának fö­lmérték össze tudásukat nőd és férfi lab­darúgásban, mindkét nemben röplabdában és kézilabdában. A több mint ezer fős ven­dégsereg elégedetten távozott a megyeszék­helyiről. Az eredményektől függetlenül, hi­szen a szabadidős sportban, mások a mé- rőszámolk, mint a versenysportban. Itt nem NB I-gyel, NB Il-vel mérik a minősé­get, hanem azzal az élménnyel, melyet akár emberöltőn át is megőriznek a részt­vevők. A TOT Kupa döntőseinek olyan út- rayalót adtak a házigazdák, melyről talán még unokáiknak is mesélni fognak. Szombaton reggel a tiszaligeti stadion­ban az Olajbányász—MHSZ zenekarának pattogó indulójára bevonultak a résztve­vők. Felsorakoztak az elnökség előtt, melyben ott volt Majoros Károly, a megyei pártbizottság első titkára, majd Benedek Fülöp, Teszöv-ititkár köszöntője után Eleki János, az Elnöki Tanács tagja, a Terme­lőszövetkezetek Országos Tanácsának fő­titkára mondott üdvözlő szavakat, majd megnyitotta a versenysorozatot. Beindult a gépezet, amely szombaton s selejtezőkkel, vasárnap a döntőkkel folytatódott. És a két nap közötti pihenést a Jászsági Népi Együttes fergeteges műsora és más szó­rakoztató program tette maradandóvá. (Részletes tudósításunk a 7. oldalon.). „Európa bármely részén megállná a helyét" Véget ért a mezőgazdasági kiállítás Most összesítik az üzletkötések eredményeit Vasárnap, az OMÉK utolsó napján már a kora reg­geli órákban hosszú sorok kígyóztak a vásárváros pénz­tárai előtt. Délelőttre megteltek a környék autóparkolói. Sokan érkeztek vidékről, hozzávetőleg 200 autóbusz állt a vásárváros környékén. A nagyközönség eken a napon is színes, érdekes eseményeket láthatott; folytatódtak a divatbemutatók, a lovasparádék, a színpadokon pedig népitánc együttesek adtak műsort. Lassan befejeződik Gyön­gy ösvttsonta és Halmajigra térségében a Mátra Gázbe­tongyár építése. Az 1983-ban kezdődött, 1,85 milliárd fo­rintba kerülő beruházás egyik fő vállalkozója — az Épíftőipari Beruházási Vál­lalat, az Építéstudományi Intézet és az Észak-magyar­országi Állami Építőipari Vállalat mellett — a Jász­berényi Aprítógépgyár. A jászsági üzem a gázbeton­gyár gépészeti szerelési mun­káit végezte. (Szerződésben vállalt kötelezettségeinek ké­sedelem nélkül, jó minőség­ben eleget tett.) Már 1982 végén, tehát a beruházás indításakor, felve­tődött a gondolat az Aprí­tógépgyár KlSZ-bizottságá- nak vezetőiben: a KISZ vál­laljon védnökséget az építés felett, így is segítve a mun­kát. 1983 elején aztán, ami­kor kiderült, hogy a beruhá­zás eleve héthónapos csú­szással indul, a védnökség gondolata határozottá vált. A jászberényi KISZ-esek kez­deményezésére 1983. március 30-án a négy fő vállalkozó KISZ-bizottsága aláírta azt a szocialista együttműködési szerződést, amely a közös cselekvés kereteit meghatá­Behoztak félóvnyi lemaradást rozta. Bonyolította a hely­zetet, hogy az aláíró KISZ- szervezetek székhelye, illet­ve a beruházás is más-más megyében van. A koordinátor szerepét az Aprítógépgyár KlSZ-taízottf- sága vállalta. Volt már vód- nökségi tapasztalata, de ilyen irányító feladatokat ed­dig még nem végzett. Ké­sőbb bevonták a védnökség­be saját három alvállalko­zójuk KISZ-bizottságait is. A védnökségi feladatokat alapvetően ketté lehet vá­lasztani. Minden aláíró KISZ-szervezet készített egy úgynevezett saját védnöksé­gi vállalást, amelyben meghatározta, hogy mikép­pen segíti vállalata tevé­kenységét a gázbetongyári beruházáson. Ez mindegyik szervezet „belügye” volt, bár rendszeresen és kölcsönösen beszámoltak erről is egy­másnak a partnerek. Az ezek­en túl jelentkező közös fel­adatokat az együttműködé­si szerződés határozta meg. Előírta ez a megállapodás, — többek között — hogy az aláírók társadalmi munka­akciókat, kommunista mű­szakokat szervezzenek a be­ruházás segítésére; a szocia­lista versenymozgalomnak mindegyik vállalatnál kap­csolódniuk kellett ezekhez a feladatokhoz. A KISZ-esek közös kultu­rális és sportrendezvények szervezésével tették színe­sebbé a beruházáson elég mostoha körülmények között dolgozók hétkönapjait, s megoldottak — összefogással — nagyon sok napi problé­mát is. Egy védnökség eredmé­nyességének pontos, ténysze­rű értékelését nehéz csupán közvetlen adatok alapján el­végezni. Egy dolog már biz­tos: a Mátra Gázbetongyár beruházása héthónapos csú­szással indult, a hidegjára- tási próbát azonban már mindössze kéthetes késéssel tartották meg, május máso­dik felében. S abban, hogy a lemaradást csaknem teljes egészében sikerült behozni, a védnökségben résztvevő fiatalok munkája is benne van. Papócsá László mezőigaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettes, az OMÉK főbizottságának elnöke az MTI munkatársának elmon­dotta: a (kiállítás jó alkalmat teremtett a nemzetközi kap­csolatok elmélyítéséire. A lá­tottakból is lemérhető volt, hogy hazánk élelmiszergaz­dasága az elmúlt tíz évben megháromszorozta forgal­mát a K GST-országokikal. Ezt a nagy fejlődést tükröz­te a nemzetközi, együttmű­ködés megannyi látható ered­ménye a növénytermesztés­ben az állattenyésztésiben, a kutatásban és az ipari mun­kában egyaránt. Az OMÉK a vállalatközi kapcsolatok korszerűsítését is lehetővé tette. A kiállításon az informati­ka és az ügyvitelszervezés ezúttal már emberközelbe került; figyelemre méltó volt, hogy a vásári közönség milyen magától értetődően fogadta a modern informá­ciós eszközök megjelenését, és miltyen rövid idő alatt kialakult a „párbeszéd” az ember és a gép között. Az élelmiszeripari vállala­tok 500 új terméket mutatták be. Ezek jó része az olcsó áruk körét bővítheti. A jelek szerint az élelmiszeripari üzemek fölkészültek a nagy­üzemi gyártásra, a piaci be­vezetéshez azonban javítani kel® a kereskedelmi munkát és növelni a bolti hálózat fo­gadókészségét. Kőrösvölgyi László, a Hungexpo vezérigazgatója nyilatkozatában kifejtette; a hazai vásárlátogatók öröm­mel fogadták a kiállítást,, ér­deklődéssel tekintették meg a nagyszabású bemutatót. A külföldiek jó véleménnyel voltak az OMÉK írói, a ki­állításra érkezett 27 küldött­ség vezetődnek szavaiból ar­ra lehetett következtetni: Európa bármely részén meg­állná a helyét ez a sereg­szemle. A kiállítás területe csak­nem fölbillent; az állatbe- mutatók hatalmas népszerű­sége jelzi, hogy nem lehet mezőgazdasági kiállítást tar­tani élőállat-bemutató nél­kül, Az állatok jelenlétének gazdasági haszna is van, hi­szen az árverésen elkelt a kiállított nagyórtókű .gene­tikai anyag”. Az üzletköté­seik eredményét folyamatosan összesítik. Annyi máris bi­zonyos, hogy számos tárgya­lás járt eredménnyel. Az NSZK-foeli Class cég 8,5 millió márka értékben ren­delt magyar mezőgazdasági berendezéseket. Egyiptom öntözéses technológiát és gé^ pékét vásárolt. A termelő- szövetkezeteknek is sikerült bővíteni üzleti kapcsolatai­kat, például a Sziilasmenti Tsz 15 millió forint érték­ben kötött magállapodást ju­goszláv partnerekkel fűszer- növények cseréjéről. LAPZÁRTA IFJŰSÁGI BÉKETÁBOR. Tegnap végétért az Országos Béketanács nyári ifjúsági tábora Törökmezőn. A négy­napos rendezvényen mintegy száz .békeközösségben aktí­von tevékenykedő, illeibve a mozgalom iránt érdeklődő fiatal vett részt. A táborban a békemozgalam hazai és nemzetközi helyzetéről tar­tott fórumot Barabás Mik­lós. az OBT főtitkára. A tá­borozok izgalmas vitákon filmvetítéseken. koncerte­ken vettek részt. ATHÉN. Eörögország meg­szünteti az Albániával a második világháború óta formálisan fennátlfló hadiál- lapotot — jelentette be a gö­rög kormány szóvivője. Hozzátette, hogy az erre vonatkozó legfelsőbb szintű döntés már megszületett, a kormány a közeljövőben ha­tároz a végrehajtás techni­kai részleteiről. Túri söröskorsók az NSZK-ban Termékei 70 százalékát a belföldi piacra készíti, 30 százalékát pedig tőkés és szocialista országokba im­portálja a mezőtúri Fazeka­sok Népművészeti Háziipari Szövetkezete. Az idén új tő­kés partnere jelentkezett, öt­millió forintos megrendelés­sel. A túri népművészeti sö­röskorsók, kanták, hamuzók olyan sikerrel mutatkoztak be az NSZK-beli piacon, hogy jövőre legalább há­romszor ekkora mennyiségre tart igényt a megrendelő. / Szerelési munkák a Dunai Vasmű épülő, új kokszolóművében

Next

/
Oldalképek
Tartalom