Szolnok Megyei Néplap, 1985. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-16 / 192. szám

1985. AUGUSZTUS 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Dorogi Brikettgyár Teljesítenék tervüket Megtárgyalta a Minisztertanács Helyzetkép a Gabcikovo—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer építéséről Négy és fél hónappal a határidő előtt teljesítették hatodik ötéves tervüket a Dorogi Szénbányák Brikett- gyárának dolgozói. Az öt év alatt eredetileg 2 millió 280 ezer tonna brikett előállítá­sát tervezték, de az időköz­ben alaposan megnőtt igé­nyekhez igazodva 2,5 millió tonnára módosították a ter­vet- Most ennek a megemelt gyártási feladatnak is eleget tett az üzem kollektívája­Az elismerésre méltó tel­jesítményt megfeszített mun­kával, jelentős többletválla­lás teljesítésével érte el a dorogi gyár kollektívája. Különvonat az OMÉK-ra A MÁV az Országos Me­zőgazdasági, Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár .idején h Keleti pályaudvar és Kőbá­nya felső állomás között kü­lön vonatokat közlekedtet A viteldíj egy útra 2 forint, a menettérti jegy 4 forint. A különvonatok általában negyven percenként közle­kednek. A vidékről érkezők ingyen utazhatnak, vagyis megváltott menetjegyük­kel vehetik igénybe a kü- lönvonatokat Ezenkívül a vasút a vi­dékről érkezők részére gyors­vonatokat is megállít Kőbá­nya felső állomáson. Így a Miskolcról, a Békéscsabáról, az Egerből és a Nyíregyházá­ról, illetve az ezekre a he­lyekre a Keleti pályaudvar­ról induló vonatok közül több is megáll Kőbányán. (Folytatás az 1. oldalról) lyamán 25 rezgést észlelték. Ezek közül a legnagyobb reggel fél hétkor következett be: az epicentrum Veszp­rém megyében, Berhida kör­nyékén húzódott, és itt a rengés erőssége a Richter - skálán elérte az ötös foko­zatot- A legutóbbi jelenté­sek szerint ennél erősebb földmozgás máshol nem tör­tént; t)ár kiterjedt területen, de többnyire csak a 4—4 és fél fokot érték el- A hajnali földrengéseket Pozsonyban Ogyallán, Komáromban és Érsekújváron is érzékelték a Szlovák Tudományos Aka­démia Geofizikai Intézetének szeizmográfiai állomásai. Személyi sérülés sehol nem történt, az anyagi kár azonban — elsősorban az epicentrumhoz közel eső te­rületeken — jelentős. Az Állami Biztosító országos központjába tegnap estig az ország különböző részéből több mint 1800 kárbejelentés-Az idén minden szabad szombaton, sőt vasárnap is dolgoztak, hogy a szokott­nál nagyobb mértékben já­rulhassanak hozzá a lakos­ság ellátásához. Így lényegé­ben egész évben folyamatos volt a termelés a dorogi gyárban. A karbantartó cso­portok gondos munkáját di­cséri, hogy sokat javult az értékes gyártósorok kihasz­nálása, csökkent a gépek ál­lásideje. Üzembe helyeztek egy 1000 köbméter forró bi­tumen elhelyezésére alkal­mas tárolót, és lefejtő állo­mást is, s ezzel megszüntet­ték a legnehezebb fizikai munkát Űjfajta lakossági kötvé­nyeket bocsátott ki a Pest megyei Iparcikk Kereske­delmi Vállalat: az értékpa­pír kamata a vállalat nyere­ségétől függően évi 9 és 13 százalék között változhat, összesen 20 millió forint ér­tékben bocsátották ki a köt­vényt, tízezer forintos cím­letekben. A kötvénnyel kap­csolatos tudnivalókról a saj­tóból már korábban infor­málódhatott a lakosság, s az érdeklődőknek tegnap az Állami Fejlesztési Bank ta­nácstermében -tájékoztatót tartottak a vállalat tevé­kenységéről. s a kötvények­ből befolyt összeg felhasz­nálásának módjáról, hiszen az érdeklődőknek jogos igé­nyük, hogy tudják, mibe fektetik pénzüket. A jelenlegi változó kama­érkezett, ebből 1100 Veszp­rém, 650 Somogy és 50 Fejér megyéből. Budapesten a Majoros Károly látogatása lászberényben Majoros Károly, a megyei pártbizottság első titkára tegnap délelőtt Hegyi Ist- vánnénak, a KISZ megyei bizottsága első titkárának kíséretében Jászberénybe látogatott, az öregerdőben levő középiskolai képzőmű­vészeti alkotótáborba. Meg­tekintette ott a harminchét megyénkbelj középiskolás alkalmi tárlatát, elbeszélge­tett a részt vevő diákokkal, valamint meg hallgatta a táborvezetőség tájékoztató­ját a tíznapos rendezvény céljairól, programjáról. tozású kötvény immár a második lakossági kötvény, amelyet a vállalat kibocsá­tott, az elmúlt év elején ugyanis — szintén 20 millió forint összegben — 11 szá­zalékos kamatra, az érdi kisáruház kivitelezési költ­ségeinek fedezetét teremtet­ték meg ilyen módon. En­nek eredményeként az áru­házát az eredetileg terve­zett határidőnél fél évvel korábban tudták megnyitni. A kereskedelmi vállalat a kötvénytulajdonosokat minden év május 31-ig tá­jékoztatja a vállalat gazda­sági eredményeiről- kiemel­ve a változó kamatrész alapját képező adatokat. A húsz millió forint érté­kű kötvényből néhány óra leforgása alatt 17 millió fo­rint értékű talált vevőre. legtöbb kárt — összesen 35 esetet — a XIV. kerületből jelezték. A vizek sokoldalú hasz­nosítására világszerte meg­különböztetett figyelmet for­dítanak, hiszen a vízenergia jelentősége az energiaválság és a környezetvédelmi kö­vetelmények indokolt szigo­rodása miatt számottevően növekedett. Jelentős előny, hogy a vízenergia kimeríthe­tetlen, a vízerőműveiknek pedig nincsenek káros mel­léktermékei. A vízlépcsők az energiainyerés mellett szinte minden esetben biztonságo­sabbá teszik az árvíz és a belvíz elleni védelmet, se­gítik a vízellátást, lehetősé­A vízlépcsőrendszer mű­szaki tervei szerint a Dunát Dunakilitimél felduzzaszt- jáik ezzel Pozsonyié a ma is meglevő árvédelmi töltések által határolt területen egy­séges vízfelület alakul ki. A duzzasztómű felett ágazik ki a Dunából a 25 kilomé­ter hosszúságú üzemvízcsa- torna, amelynek felső sza­kasza 17 kilométeren át töl­tések között halad a Gabci- kovói Vízlépcsőhöz. alsó szakasza pedig Falkovicovo (Szap) község közelében tor­kollik vissza a Dunába. A 720 megawatt telesítmé- nyű Gabcdkovóii (Bősi) Víz­lépcsőt hajózsilippel is el­látják, mivel az üzemvíz- csatoma lesz a fő hajóút. A Dunakiliti és Palkovicovo (Szap) közötti Duna-meder — amely a duzzasztóművön át állandó frissítő vizet kap — továbbra is állandó víz­folyás marad, szükség sze­rint részt vesz a nagyvizek levezetésében és a jég felbo­csátásában. A térségben a (jelenlegi szélsőséges talaj­vízjárás kiegyenlítetté vá­lik, és javulnak a belvizfe- vezetés feltételei. A Gabcikovói Vízlépcső és Nagymaros között a hajózás­ihoz szükséges vízmélységet a nagymarosi duzzasztómű állítja be. A vízerőtelepe 160 megawatt teljesítményű lesz, az átihajózást itt is hajózsi­lipek oldják meg. Az épülő műtárgy hídként is szolgál Nagymaros és Visegrád kö­zött. A létesítmények közül csehszlovák területen épül a Gabcdkovói Vízlépcső, az üzemvízcsatoma és a duna­kiliti tározó nagyobb része. Magyar1 tenüilleten valósul meg a dunakiliti duzzasztó­mű, a tározó kisebb része, valamint a Nagymarosi Víz­lépcső. A magyar—cseh­szlovák államhatár válto­zatlan marad. A vízerőmű­vekben termelt villamos- energia 50 százaléka, évente 1,8 milliárd kilowattóra il­leti Magyarországot, ami évi 650—700 ezer tonna fűtő­A Gabcikovo—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer megépí­tése után a vízlépcsők tur­bináin átömlő víz jelentős mennyiségű oxigén felvéte­lére lesz képes, így öntisz­tuló képessége megnövek­szik. Napjainkban a Duna szigetközi mellékág-rend­szerében a nyárvégi idősza­kokban általában kritikussá válik a víz minősége, a víz­lépcsőrendszer megépítésé­vel azonban megoldódik a tmejllékágak állandó vízpót­lása és folyamatosan felfris­sül őt gondozott vízfelületek alakulnak ki. összességében a Duna vi­zének minősége ezen a sza­kaszon is javulni fog. A vízlépcsőrendszer megvaló­sítása a Szigetköz alatti ka­geket kínálnak a vízi szállí­tás bővítésére, az idegenfor­galom fejlesztésére is. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság 1977-ben szerző­dést kötött a Gabcikovo— Nagymarosi Vízlépcsőrend­szer megvalósításáról és üze­meltetéséről. A szerződésben rögzített építési határidőket a gazdasági feltételekben és körülményekben időközben bekövetkezett változások miatt 1983-ban módosították; a módosított államközi szer­ződés a vízlépcsőrendszer építésének befejezését 1995- re irányozta elő. olaj értékének felel meg. További előny, hogy a hir­telen megnőtt fogyasztás, vagy üzemzavar esetén a fo­lyamatos energiaszolgálta­táson túlmenően a vízierő­műrendszer rövid idő alatt jelentős viiUamosemergiát szolgáltathat a magyar ener­giarendszernek. A kialakuló hajóút á Du­na Bizottság ajánlásainak megfelelően a távlati köve­telményeket is kielégíti. Megszűnnek a jelenleg még gyakori forgalmi korlátozá­sok. lehetővé válik az éjjeL- nappald hajózás, s a nagyobb vízmélység révén több áru­val terhelhetők az uszályok. A korábban több ízben súlyos árvizekkel sújtott Szigetközben jelentősen nő az árvízvédelmi biztonság, a talajvízszint szabályozása pedig a mezőgazdaság és az erdészet termelési feltételei­nek javításához ad lehetősé­get. A beruházás keretében szärnoß infrastrukturális lé­tesítmény is épül: korszerű­sítik a Dunakanyar útháló­zatát, megoldódik a Nagy­maros^—Visegrád—Dömös térség regionális csatornázá­sa és szennyvizeinek tisztí­tása, partrendezések javít­ják a környezeti feltétele­ket. valamint a településfej­lesztést. A megnövekedett vízfelületek nyújtotta lehe­tőségek, a szigetközi mellék­ágak bekapcsolása az állan­dó vízforgalomba, a Mosoná Duna vízhozamának állan­dósítása és függetlenítése a Duna vízjárásától közvetve fejti ki kedvező hatását a térség életkörülményeire. Kedvező változások vár­hatók a Duna vízminőségé­nek alakulásában is. Az utóbbi években Bécsben és Pozsonyiban új szennyvíz- tisztító művek épültek, Szlo­vákiában dolgoznak a Vág vízminőségének javításán. A VII. ötéves tervben megkez­dődik Győr. Komárom. Esz­tergom, Tatabánya. Orosz­lány szennyvíztisztító-mű­veinek már régóta esedékes építése. vicsréteg vizét friss vízzel dúsítja, a tartós vízszint ki­alakítása növeli a Duna men­ti kutak vízadó képességét, ezzel bővítik az ivóvízellá­tásra szolgáló vízkészlete­ket is. A dunakiliti duzzasztómű a Gabcikovói és a Nagyma­rosi Vízlépcsők összehangolt működtetése módot ad arra is, hogy mind az energiater­melést, mind a vízszolgálta­tást, vagy akár a Duna élő­világának mindenkori igé­nyeit rugalmasan és optimá­lisan kielégítse. Ennek ér­dekében a duzzasztóművek működését részletesen kidol­gozott szigorú üzemviteli rend hangolja majd össze. A vízszinteket számítógéppel folyamatosan ellenőrzik, s a kialakítandó komplex kör­nyezeti mérő- és megfigyelő rendszer is jelentősen segíti az ésszerű üzemvitelt. A vízlépcsőrendszer növe­li az árvédelmi biztonságot: árvíziek idején az energiater­melés fokozatosan leáll, a duzzasztás megszűnik, és a Duna-meder a megnöveke- dett vízmennyiséget bizton­sággal elszállítja. Ilyen ese­tekben tehát a Duna vízjá­rása azonos lesz a jelenlegié­vel, az üzemvízcsatoma azon­ban megosztja a vizeket és megtöbbszörözi a Szigetköz árvíz elleni védettségét. Az alatta húzódó szakaszon a nagymarosi rendszerhez tar­tozó töltések és védelmi mű­vek teremtik meg a bizton­ságot. A nagyvizek idején szünetelő duzzasztás azt is jelenti, hogy még nagy ká­rokat okozó földrengés sem idézhet elő olyan helyzetet, ami veszélyes vízáradatot in­dítana el. A Nagymarosi Vízlépcső folyamatosan bo­csátja le a vizet, tehát a Nagymaros alatti szakaszon a Duna vízjárása és a Bu­dapestet ellátó kutak vízadó­képessége a maival azonos lesz. A tervek kiemelten foglal­koznak Esztergom városával és környezetével. A város térségében a megépülő léte­sítmények a legmagasabb ár­vízszintek kivédésére is al­kalmasak lesznek. A Kis- Duna szabályozott víztükre nem függ majd a Duna víz­állásától. Esztétikus partvé­dőmű alakul ki, végleg meg­szűnik a talajvízveszély, s ez új lehetőségeket kínál a városfejlesztésre. Megszű­nik a műemlékek veszélyez­tetettsége is. Tekintettel a Duna-kanyar páratlan szépségére, a terve­zők különleges gondot for­dítanak arra, hogy a Nagy­marosi Vízlépcső építményei harmonikusan illeszkedje­nek a tájba. Gondoskodnak a parti területek rendezésé­ről, az épületek, a fásítás és a parkosítás legcélszerűbb, esztétikus megoldásáról. A kialakuló új vízfelületek javítják majd az üdülési és sportolási lehetőségeket. Komplex tanulmány A folyók sokoldalú haszno­sítása fontos szempont, de figyelembe kell venni azt is, hogy a vízrendszerek életé­be történő mesterséges be­avatkozás veszélyeket is rejt magában. Ezért tudományos alaposság, felkészültség, széles körű és körültekintő kutatómunka szükséges ah­hoz, hogy az ilj^i beavatko­zások megfelelő módon való­suljanak meg. Ezt a célt szol­gálja a több éves tudomá­nyos kutatásokon alapuló, a Gabcikovo—Nagymarosi Víz­lépcsőrendszer környezeti hatásait komplex módon fel­táró tanulmány, amelyet a Minisztertanács légutóbbi ülésén tudomásul vett, egy­idejűleg utasítást adva egyes természet- és környezetvédel­mi kutatások további folyta­tására is. A vízlépcsőrendszer meg­építése, majd üzemeltetése a tudományágak egész sorát, az ipart és az építőipart új és igényes feladatok elé állít­ja. Az építkezés előkészíté­sében és megvalósításában részt vevő kutató, tervező és kivitelező kollektívák fe­gyelmezett és szervezett munkája, alkotó együttmű­ködése a csehszlovák építők­kel nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a Gabcikovói Vízlépcső 1990-ben, a Nagymarosi 1993- ban megkezdje működését, s az egész létesítményrendszer építése 1995-re befejeződjék. Jelentős társadalmi munkával készült él Mezőtúron az újvárosban a? időskorúak napközi otthona. A létesítményt tegnap ünnepélyesen avatták fel. Az öregek nap­közijében huszonkilenc magányosan élő túri öreg tölti ezentúl kényelmes korszerű körülmények között napjait. Az avatóün népségén részt vettek azoknak a szocia­lista brigádoknak vezetői is, akik kollek tívájukkal együtt 343 ezer forint értékű önzetlen munkával segítették az otthoi építését Számít a nyereség Változó kamatú kötvények FÖLDRENGÉS MAGYARORSZÁGON A szeizmológiai obszervatóriumban « földreng és jeleket érté­kelik. fTelefotó — KS) Energiát szolgáltat, véd ár- és belvíz ellen Javuló vízminőség, bővülő vízkészlet

Next

/
Oldalképek
Tartalom