Szolnok Megyei Néplap, 1985. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-12 / 162. szám
XXXYI. iévf. 162. n.. 1985. júh.» 12. péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Megkezdődött az aratás Kádár János Dabasra látogatott Kötetlen beszélgetés a termelőszövetkezet tagjaival I Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt tőtitkára tegnap la Pest megyei Dabasra, a Fehérakác Termelőszövetkezetbe látogatott. Munkaprogramja során a párt főtitkára felkereste a -tsz .több üzemegységét; találkozott brigádok tagjaival, akik egész évi munkájuk fontos állomásához érkeztek; ezen a napon indultak meg a kombájnok a gazdaság földjein, hogy betakarítsák áz idei gabonatermést. Kádár János kora délután érkezett Dabasra; elkísérte Petrovszki István, a KB osztályvezetője és Kovács Imre. a KB osztályvezető helyettese. A vendégeket Krasznai Lajos, a Pest megyei párt- bizottság első titkára, Balogh László, a megyei tanács elnöke, Ádori Károly, a dalbasi pártbizottság első titkára és Pétiké Jánosné, a nagyközség tanácselnöke, valamint a gazdaság vezetői fogadták. A dabasi pártbizottság székházában kezdődött a program. Kádár János — miután megismerkedett a házigazdákkal — meghallgatta Kakucsii Gabriella elnök tájékoztatóját a Dabasi Fehérakác Termelőszövetkezet munkájáról, terveiről, az ott dolgozók életéről. Ez a termelőszövetkezet a megyében a legnagyobb területen, 11 ezer hektáron gazdálkodik. Tagságának száma meghaladja a 3 ezret, s — a több száz nyugdíjas mellett — az aktív dolgozók átlag- életkora 35 év. A Fehérakác kdUéktíyája megtalálja számítását a tsz-ben; így nem csábít munkahely-változtatásra a főváros közelsége. Kedvezőtlen termőhelyi adottságok — mostoha talaj- és éghajlati viszonyok — nehezítik a tsz munkáját. Ennek ellenére a termelési érték 1980 óta minden évben meghaladja az egymiUiárd forintot. A növénytermesztésen belüi — az országos gabonaprogrammál összhangban — meghatározó jelentőségű a gabonafélék termelése; így a szántóterület 40 százalékán őszi kalászosokat termesztenek. A legjövedelmezőbb növények közé tartozik a napraforgó, jelentős tétel a kukorica és a silókukorica A gazdálkodás viszonylag kedvezőtlen természeti körülményei arra késztették a tsz-t, hogy termelési fő profilja az állattenyésztés és a hozzá kapcsolódó feldolgozó tevékenység legyen. Így került a gazdálkodásban első helyre a szarvasmarhaágazat — emellett egyébként sertés-_és juhtenyésztéssel is foglalkoznak —, s a jövedelmezőség fő forrása lett a tejtermékek készítése. Az állattenyésztés jövedelmezőségének javítása a legsürgetőbb napi teendők közé tartozik, erre sarkallják a tsz-t a növekvő takarmányárak, a közgazdasági szabályozók eseti szigorodásai is. Itt a megoldás — hangzott el a tájékoztatóban — nem siránkozással, a kedvezőtlenebb lehetőségek miatti sajnálkozással, hanem a jobb hatékonyságra, a termelés fejlesztésére, a jövedelmezőség ésszerű növelésére törekvéssel kívánják megtalálni. Jócskán javított az eredményességen, hogy a szarvasmarha-ágazat 1978-tól kezdett intenvíz fejlesztése során előbb saját kivitelezésben egy növendéküsző-tele- pet, majd több mint hét és félszáz férőhelyes szakosított tehenészeti telepet létesítettek. A nagyüzemi termelés mellett a tsz-tagok a háztájiban és a kisegítő gazdálkodásban a közös aktív támogatásával az utóbbi tíz évben ötszörösére növelték a termelést. Az elnök tájékoztatott arról, hogy a gazdálkodáshoz szüicségies anyagi bázis fontos forrása a melléküzemágakban végzett ipari tevékenység is. Üjabban az ipari termékek exportja foglalkoztatja a tsz-t; nemrégiben autóalkatrész-gyártó üzemet indítottak be. — Ügy érezzük — mondtá tájékoztatója végén az elnökasszony —, hogy az új körülményekhez való rugalmas igazodással mi is hozzájárultunk a magyar (Folytatás a 2. oldalón.) MA: Már aratnák a búzát de még lábon a borsé Helyzetkép Tiszaföldvár- ról és Cibakházáról 3. oldal II rádió és televízió jövő heti műsora 5—6. oldal Az ipar az OMEK-on Az idei augusztus 17—25. között megrendezendő országos mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállításon és vásáron az ipar is képviselteti magát, erről tartott tegnap sajtótájékoztatót Gábor András ipari miniszterhelyettes. A hazai gépipar a mező- gazdaság által felhasznált technikai eszközök mintegy 40 százalékát adja. Az OMÉK-on megközelítően száz iparvállalat mutatja be gépeit, berendezéseit. Különösen jelentős a mezőgép- ipar vállalatainak fejlesztő tevékenysége. Évről évre új típusokkal jelentkeznek, elősegítve a mezőgazdasági termelés színvonalának emelését. A kiállításon mutatják be a többi között a Zalagép Vállalat 16 egységből álló korszerű munkagép családját, amelyet a hazai Rába és a szovjet gyártmányú traktorokhoz fejlesztettek ki. Figyelmet érdemel például az Orosházi Mezőgép Vállalat magyar szabadalom alapján gyártott új zöldségbetakarító gépe; ez a termés-szedés munkaigényes, lassú művelete alól tehermentesíti az embert. Széles körű alkalmazása hozzájárulhat az ágazat jövedelmezőségének javításához. Amint a kiállításon szereplő grafikonokból is kitűnik majd, a mezőgép ipar vállalatai a hetedik, ötéves terv időszakára piaci prognózist is készítettek. Kádár János a Dabasi Fehérakác Tsz-be látogatott A feltétel: jó gazdálkodás Fejttgép a háztáji tehenészeteknek Segíti a háztáji tehenészetek gépesítését a kecskeméti központú Középmagyarországi Tejipari Vállalat A ifelvásárlási területükhöz tartozó négy megyében — Hevesben, Pest, megyében, Nógrádban és Bács- Kiskunban — fejőgépekhez juttatják a magán tehenészetieket. A feltétel áruhoz kötött : négy évig tehenenként 3000 liter tejet kell átadni napi áron az iparnak. Ezután a tejtermelők tulajdonába kerül a gép. Az első 14 fejőgépet tegnap adták át Kecskeméten a gazdáknak, közöttük Vi- rágh Mihály kerekegyház! szarvasmarha tartónak, akinek 10 tehene van, és 50 ezer liter tejet ad át a vállalatnak évente. A TITASZ kunhegyes! kirendeltségének dolgozói ellenőrzik a közvilágítást. Kicserélik az elhasznált izzókat, kisebb javításokat végeznek ahol kell. Képünkön Kovács Imre szerelés közben Szállítják a kenyérnek való lisztet a Gabonaforgalml és Malomipari Vállalat kunszentmártoni üzeméből. A rakodómunkások naponta átlagban 800 mázsa lisztet mozgatnak meg. A liszt egy része közvetlenül a feldolgozó gyárakba kerül, míg a többit tárolják Az Északi Járműjavítóban Nagygyűlésen köszöntötték a vasutasokat Több mint négyezer vasutas részvételiével vasutasnapi nagygyűlést tartottak tegnap a MÁV Északi Járműjavító Üzem nagycsarnokában. Az ünnepségen ott volt Czimege Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese. Urbán Lajos közlekedési miniszter és Koszorús Ferenc, a Vasutasok Szakszervezetének főtitkára is. A Himnusz hangjai után Bajusz Rezső, a MÁV vezér- igazgatója nyitotta meg a nagygyűlést, majd Czinege Lajos mondott ünnepi beszédet. ESŐI járóban tolmácsolta az MSZMP Központi Bizottsága, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, valamint a kormány üdvözletét a magyar vasút több mint 130 ezer dolgozójának. Az ország gazdasági helyzetét értékelve rámutatott: az idei tervcélok elérése rendkívül fontos gazdasági stabilitásunk megőrzése, az életszínvonal-politikai célok teljesítése és a hetedik ötéves terv megalapozása szempontjából egyaránt. Éppen ezért sajnálatos, hogy — bár a termelő egységeknél dicséretes és eredményes kezdeményezések történtek — még nem sikerült behozni az év eleji termeléskieséseket. Czinege Lajos ezután arról a megkülönböztetett szerepről szólt, amelyet a vasút tölt be a népgazdaság életében. — Egyre növekednek a személyi és az áruszállítással szembeni igények, amit jól jellemez, hogy tavaly a vasúti, a közúti közlekedést, a folyami és a tengeri hajózást, valamint a légi közlekedést és a csővezetékes szállítást is magában foglaló magyar közlekedési rendszer több mint 150 millió tonna árut és 4 milliárd utast szállított a belföldi és a nemzetközi forgalomban. A miniszterelnök-helyettes a vasút technikai fejlődéséről szólva kiemelte: a 17 évvel ezelőtt elfogadott közlekedéspolitikai koncepció alapján megkezdődött a közlekedés átfogó korszerű(Folytatás a 3. oldalon.) Napirenden a gazdaságirányítás javítása Gorbacsov minszki beszéde Külpolitikai tudósításunk a 2. oldalon. Tisza Cipőgyár Hetvenötmilliős haszon újításokból Első hely a versenyben A Martfűi Tisza Cipőgyár, hazánk legnagyobb cipőipari vállalata, lett az iparági újítási verseny legutóbbi győztese. A négy és félezer dolgozót foglalkoztató gyár műszaki és fizikai dolgozói évről évre értékesebb ötletekkel, javaslatokkal segítik a vállalati célok teljesítését, a minőségi munkát a-£ anyagáé energiatakarékosságot, a balesetek, a munkahelyi ártalmak megelőzését. Az utóbbi három és fél év alatt megvalósított ötletek 75 millió forint vállalati hasznot eredményeztek. Az elmúlt évben 23 millió forint volt a haszon, az idén pedig már az első félévben 13 millió forintot könyveltek el ilyen címen. Az „ötletemberek” majdnem fele fizikai munkás, a beadott 368 újítás 45 százaléka fűződik a nevükhöz. gyakorlatilag a gyár minden negyedik dolgozója résztvevője a mozgalomnak. A termálenergia üzemi hasznosítására kidolgozott és bevezetett újítás például évente hatmillió forintos fűtőanyag-megtakarítást jelent. A mikroporozus lemez pihentetés! idejének megszüntetésére kidolgozott módszer alkalmazása 4,2 millió forint költségmegtakarítással jár. Tőkés importot helyettesít, és 2.5 millió forint hasznot eredményezett az automata nittelőgép üzemi újítása. Ösztönzőleg hat az újítómoz- galom. fejlődésére, hogy a korábbi hatvannapos elbírálási időt általában a felére csökkentették, továbbá évente egymillió forintnál többet fordítanak újítói díjakra, jutalmazásokra.
