Szolnok Megyei Néplap, 1985. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-09 / 159. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. JÚLIUS 9. Libanon Újabb harcok robbantak ki Holtpont Volt idő. hogy minden­ki őket irigyelte. Még ma is automatikusan az olajsejk képe ugrik elénk, ha a gazdagságról hallunk. A filmekben nap mint nap föl-föl tűnnek a humuszos mil­liárdosok, nem olyan lé­gen. egy amerikai szél­hámosnak elég volt egy lepedő és egy hamis pe­csétgyűrű ahhoz, hogy orruknál fogva vezesse a legelőkelőbb kaliforniai szállodák sóikat próbált portásait. Am a szakér­tők régóta ismételgetik: korántsincs minden rendiben az OPEC háza- táján. Sőt, Nyugaton a .kőolaj-termelő és expor­táló országok szervezeté­nek válságáról cikkez­nek a lapok. Tény, hogy mostani bécsi találkozójukon az OPEC tagjainak olaj­ipari miniszterei nem tudtak megegyezni a szervezet stratégiáját il­letően és így tovább tart az évek óta húzódó patt­helyzet. A háromnapos bécsi találkozó sovány vég­eredménye gyakorlatilag az eddigi állapot fenn­tartását jelenti: marad a hordónkénti huszonnyolc dolláros alapár, és a ti­zenhat millió hordós na­pi értékesítési kvóta. A tagállamok jelentős ré­sze azonban egyiket sem tartja i be. mivel pénz­szűkében szenved, és így szüksége van minden centre. Ez nem csak a talán túl grandiózusra si­került fejlesztési tervek eredménye. Sokkal in­kább okozója ennek a legnagyobb fogyasztók gazdaságának korábbi válsága, majd a kilába­lás után is megőrzött ta­karékos szemlélet. Egyre csökken a fajlagos olaj- i felhasználás, ami min­denképpen ' örvendetes jelenség a jövőt tekintve. Egyre kevesebb az ener­giaínséges jövő elképze­léseivel ijesztgető futu­rológiái tanulmány, fo­kozott figyelmet kapnak a környezetvédelmi meg­fon tolások. Csakhogy az OPEC tagjai, nincsenek felké­szülve az ilyen méretű változásokra. A fejlődő országok közé tartozó ál­lamok többsége igen ha­mar visszasüllyedhet az olajárrobbanás előtti ál­lapotok közé, ha nem sikerül ésszerű progra­mot kidolgoznia a szer­vezetnek. Az egykor iri­gyelt országok most sú­lyos gondokkal küzde­nek. Nagy kérdés, hogy a gazdasági és politikai el­lentétektől szabdalt OPEC képes lesz-e rövid idő alatt kilábalni a vál­sághelyzetből. Ha nem, az tovább fokozza majd a világgazdaság amúgy is súlyos problémáit. Horváth Gábor Thaiföldi javaslat Kambodzsai és vietnami elutasítás A kambodzsai és a vietna­mi külügyminisztérium el­utasította a thaiföldi külügy­miniszter július 3-án előter­jesztett javaslatát, amely közvetett tárgyalásokat irá­nyoz elő a Norodom Sziha- nuk által vezetett emigráns „kambodzsai koalíciós kor­mány” és Vietnam között. A vietnami és kambodzsai külügyminisztérium ismét megerősítette országaiknak a rendezéssel kapcsolatos ál­láspontját, amelyet ez év január 18-án a három indo­kínai ország — Kambodzsa. Laosz, Vietnam — külügymi­nisztereinek találkozóján egy ötpontos javaslatban rögzí­tettek. Újabb harcok robbantak ki tegnap Bejrútban és az észak-libanoni Tripoliban, miközben a közel-keleti or­szág mohamedán közösségei­nek vezetői Damaszkuszban tárgyalásokat kezdtek Szíriái politikusokkal. Rasid Karami miniszterel­nökkel az élen a libanoni kormány valamennyi moha­medán tagja, továbbá szun­nita, síita és drúz vallási és politikai vezetők vettek részt a tanácskozáson. Szíriát Ab- del-Halim Haddam alelnök és Faruk as-Saraa külügymi­niszter képviselte. Damasz­kuszi politikai körök szerint Szíria alapvető fontosságú­A záródokumentumok vi­tájával és folyamatos elfo­gadásával folytatódott teg­nap, utolsó munkanapján a hatodik keresztény béikevi- lággyülés. A késő estig elhúzódó ta­nácskozás felhívással fordult a világ országainak kor­mányfőihez. A dokumentum a többi között megállapítja: a fegyverkezési verseny gyorsítására a nemzeti biz­tonság szolgál indokul. Ám a technológiai fejlődés követ­keztében az egyes ember egyre kevésbé érezheti magát biztonságban, és az élet ma­ga is egyre inkább veszélybe kerül. A fegyverkezési ver­seny milliárdokba kerül, míg a világon emberek milliói­nak az életfenntartáshoz szükséges minimális lehető­ségük sincsen meg. A keresz­tyén i békevilággyűlés ezért felhív minden, államfőt, hogy hatalmát, befolyását latba vetve segítse elő a fegyver­kezési verseny megállítását. Bekir Celenknek Bulgá­riából Törökországba való visszatérése állt tegnap Ró­mában a pápa elleni merény­let ügyét tárgyaló per közép­pontjában. Celenket hazaér­kezése után a török nyomozó szervek azonnal letartóztat­ták, mert közönséges bűncse­lekmények miatt körözés alatt állt. A római per fővád­lottja és egyben a vád „koro­natanúja”, Mehmet AH Agca szerint Bekir Celenk volt a közvetítő a török „Szürke Farkasok” és az ügyben állí­tólag részes bolgár állampol­gárok között, ezért már több ízben követelte, hogy a bíró­ság hallgassa ki őt is. Anto­nak tekinti az értekezletet, melynek elsődleges célja a mohamedán közösségek kö­zött ismét fellángoló össze­csapások beszüntetése. Ami a harcokat illeti, Tri­poliban a tüzérségi párbaj már éjfél után megkezdődött és hajnalra tovább fokozó­dott. Hírek szerint az össze­csapások azután robbantak ki, hogy az egyik mohamedán fundamentalista szervezet el­ítélte a damaszkuszi tanács­kozást. Bejrutban a drúz és a síita milicisták másfél órás harcot vívtak, mielőtt a köz­vetítőknek sikerült volna tűzszünetet elérni köztük. Azt, hogy a nukleáris fegy­verek ne terjedjenek ki a vi­lágűrre. Támogassák a fegy- verzetibefagyasztást és az a lommentes övezietak létre­hozását. Hasonló szellemiben fogal­maz a világ keresztyényeihez és egyházaihoz címzett fel­hívás is. A világ több mint 90 or­szágából érkezett 800-náL is több különböző pártállású résztvevő nevében készült dokumentum felszólítja a keresztyényeket, hogy vegye­nek részt a béke megőrzésé­ért kifejtett erőfeszítésekben. Támogassák a keresztjén bé­kekonferenciának azt a kez­deményezését, amely szerint jövőre nemzeti, regionális és világprogramokat szervez a bizalom erősítésére, mégpe­dig az ENSZ nemzetközi bé­keéve alkalmából.’ A hatodik keresztyén békevilággyűlés utolsó plenáris ülése záró- áhítattal ért véget. nio Marini főügyész javasol­ta, hogy a bíróság kérje a tö­rök kormánytól Celenk kia­datását, ezzel a védelem kép­viselői is egyetértettek. A bí­róság elfogadta a javaslatot, amely egyébként némi jogi akadályba ütközik, mivel egy évvel ezelőtt Olaszország és Törökország olyan egyez­ményt írt alá, mely szerirjt büntetőjog* eljárás esetén sem adják ki egymásnak sa­ját állampolgáraikat. így a hivatalos kiadatási kérelem­ben a római bíróság az 1977- es terrorizmus-ellenes stras- bourgi konvencióra hivatko­zik, amelyet annak idejqn Ankara is aláírt. Legalább tizenketten életüket vesztették abban a vasúti sze­rencsétlenségben, amelynek során teherautóval Ütközött majd kisiklott a Le Havre és Párizs között közlekedő gyors­vonat. (Telefotó — KS) Keresztyén Békevilággyűlés Felhívás a kormányfőkhöz Pápa elleni merénylet Celenk kiadását kérte az olasz bíróság Megvan a reális esély az enyhülési folyamat megújulására (Folytatás az 1. oldalról.) A tárgyaló felek komoly aggodalmuknak adtak han­got, a nemzetközi helyzet fe­szültsége miatt, amelynek oka a geakciós, imperialista erők aktivizálódása, min­denekelőtt az Egyesült Álla­mokban. Ezek a körök a ka­tonai fölény megszerzésének a belügyekbe való beavatko­zásnak, a nemzetközi biza­lom aláásásának konfrontá- ciós politikáját folytatják. Különösen veszélyesek azok az amerikai tervek, amelyek a világűr militarizálására irányulnak, és azok a kísér­letek, amelyek szövetsége­seik bevonását célozzák koz­mikus csapásmérő fegyverek létrehozásába. Nyugat-Euró- pában folytatódik az ameri­kai közepes hatótávolságú nukleáris rakéták telepítése. Az aktivizálprjo revansista körök megpróbálják megkér­dőjelezni a második világhá­ború és a háború utáni fej­lődés eredményeit. A külügyminiszterek szi­lárd meggyőződésüket nyil­vánították ki, hogy a jelenle­gi feszült nemzetközi hely­zetben is van reális esély a militarista erők megfékezé­sére, az események meneté­nek gyökeres megváltoztatá­sára, az enyhülési folyamat megújulására. Ennek meg­bízható útja a különböző társadalmi berendezkedésű államoknak a békés egymás mellett élés elvein nyugvó viszonya, a becsületes és konstruktív párbeszéd. A magyar fél megelégedését fejezte ki a szovjet—ameri­kai felső szintű találkozó megtartásáról létrejött meg­állapodással kapcsolatban és reményének adott hangot, hogy a találkozó hozzájárul a szovjet—amerikai viszony, az általános nemzetközi hely­zet javulásához. A felek megítélése szerint a háborús veszély csökkenté­sében és végső soron meg­szüntetésében óriási jelentő­ségű lenne az egyenlőség és egyenlő biztonság elvének betartásán alapuló eredmé­nyek elérése a genfi szovjet —amerikai tárgyalásokon, az űrfegyverek és a nukleáris — hadászati és közepes ható- távolságú — fegyverek kér­déseit, amelyeket kölcsö­nös összefüggésükben kell megvitatni és megoldani. A Szovjetunió kezdeményezé­sei, amelyekkel megerősítet­te készségét kölcsönösen el­fogadható megállapodások el­érésére, kedvező visszhangra találtak szerte a világon. Magyarország támogatja a Szovjetunió konstruktív ja­vaslatait. a genfi tárgyalások sikere érdekében tett erőfe­szítéseit. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió továbbra is támogatja az összeurópai enyhülési folyamatot, követ­kezetesen törekszik a konti­nensen a katonai szembenál­lás szintjének csökkentésére és Európa teljes megszabadí­tására mind a közepes ható­távolságú, mind a harcászati (atomfegyverektől. Európa békéjének és biztonságának erősítéséhez hozzájárulna, ha a NATO-országok konst­ruktív választ adnának a Varsói Szerződés tagállamai­nak az európai kontinens ve­gyi fegyverektől való men­tesítéséről, valamint a kato­nai kiadások szintentartásá- ról. illetve csökkentéséről szóló javaslataira. A felek síikra szálltak azért, hogy a bécsi tárgyalások mielőbb kimozduljanak a holtpontról. Hangsúlyozták annak fon­tosságát. hogy a stockholmi konferencián mihamarabb megkezdődjenek az érdemi tárgyalások, amelyek konk­rét, kölcsönösen elfogadható döntéseket hoznának nagy horderejű politikai és ka tol­nai bizalomerősítő intézke­désekről. A katonai erő alkalmazásáról való kölcsö­nös lemondásról és a békés kapcsolatok fenntartásáról szóló szerződés megkötése rendkívül kedvező hatást gyakorolna az európai és a világhelyzetre. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió síkraszáll az I összeurópai tanácskozás záróokmánya Helsinkiben történt aláírása tizedik év­fordulójának méltó, az eny­hülési folyamat helyreállítá­sát elősegítő megünneplésé­ért. A felek hasznosnak tart­ják a KGST és az EGK köl­csönösen előnyös gazdasági kapcsolatainak megteremté­sét, valamint az érintkezé­sek és az együttműködés fejlesztését nemzetközi kér­désekben. Magyarország ös a Szov­jetunió nagy jelentőséget tulajdonít a küszöbön álló, Budapesten megrendezésre kerülő európai kulturális fó­rumnak, és minden szüksé­ges lépést megtesz sikeres lefolytatásáért. Áttekintették a világ kü­lönböző 'térségeiben kiala­kult helyzetet. SíkraszálLtak a feszültséggócok felszámo­lásáért, a belügyekbe való beavatkozás megszüntetésé­ért, a konfliktusok békés, tárgyalásos rendezéséért, a Közel-Kelet, Dél-Afrika, Köizép-Amei'ika és a Karib- tenger, különösen Nicaragua térségben. Megerősítették szolidaritásukat a népek igaz­ságos harcával szabadságu­kéul, függetlenségükért., a fejlődés útja szabad megvá­lasztásának elidegeníthetet­len jogáért, harcukkal az imperialista uralom politi­kája ellen. Kifejezték azt a meggyő­ződésüket, hogy az ENSZ megalapítása negyvenedik évfordulójának megünnep­lése és a nemzetközi békeév hozzájárul az ENSZ tekinté­lyének és szerepének erősí­téséhez, az államok nemzet­közi együttműködésének fejlesztéséhez. Várkonyi Péter és Eduard Sevardnadze hasznosnak ítélték a tárgyalásokat és síkraszálltak a kétoldalú és a kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdésekről tartott rendsze­res találkozók és konzultá­ciók gyakorlatának aktív folytatásáért. Várkonyi Péter a kormány nevében hivatalos, baráti látogatásra hívta meg Edu­ard Sevardnadze szovjet külügyminisztert, aki a meg­hívást köszönettel elfogadta. Moszkvából hétfőn haza­érkezett Várkonyi Péter kül­ügyminiszter. A repülőtéren Eduard Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, szovjet külügy­miniszter búcsúztatta. Jelen volt Rajnai Sándor, hazánk moszkvai nagykövete. * * * Várkonyi Péter külügymi­niszter Hans van den Broek holland külügyminiszter meghívására ma hivatalos látogatásra a Holland Király­ságba utazik. Reagan vádaskodásai ANKARA Turgut özal török minisz­terelnök a hét végén befejez­te kínai látogatását és va­sárnap hazaérkezett Ankará­ba. Kínai tárgyalásain első­sorban a két ország közötti gazdasági kapcsolatok hely­zetét vitatta meg vendéglá­tóival. A kilencnapos távol­keleti út során özal még Ka­tarba, Thaiföldre és Hong­kongba is ellátogatott. THESSZALONIKI A ciprusi kérdést csak az­után lehet megoldani, hogy valamennyi török katona el­hagyta a földközi-tengeri szi­get területét — mondta And- reasz Papandreu görög mi­niszterelnök vasárnap a Tö­rökországból emigrált görö­gök kongresszusán. Papand­reu beszédében továbbra is támogatásáról biztosította a ciprusi népnek a sziget egy­ségéért folytatott küzdelmét. MADRID A kétoldalú katonai együttműködés fejlesztéséről, a két ország közötti katonai jellegű konzultációk rendsze­ressé tételéről s a NATO-n belüli együttműködés kérdé­séről tárgyalt vasárnap a spa­nyolországi Palamosban Nar- cis Serra spanyol és Charles Hernu francia hadügyminisz­ter. Reagan amerikai elnök tegnapi beszédében több szo­cialista, fejlődő és el nem kötelezett országot azzal vá­dolt, hogy „támogatják a terrorizmust” és rájuk hárí­totta a felelősséget a leg­utóbbi Amerika-ellenes ak­ciókért. Reagan, aki Washington­ban, az ügyvédi kamarák szövetségének összejövetelén szólalt fel, Iránt, Líbiát, ,a népi Koreát, Kubát és Ni­caraguát nevezte meg név szerint. .,A nemzetközi jog alap­ján bármely államnak, amely háborús cselekmény áldoza­tává válik, jogában áll meg­védenie magát” — mondta az elnök és felszólítota a „ci­vilizált” országokat a terro­Szudán és Líbia között ka­tonai együttműködési megál­lapodás jött létre — közölte vasárnap Tripoliban tett lá­togatásáról hazatérve Osz­mán Abdullah Mohammed tábornok, ■ szudáni hadügy­miniszter. Líbia támogatni fogja Szu­dán fegyveres erőit és a két ország polgárai kölcsönösen tanulhatnak egymás katonai akadémiáin — mondta kar- túmi sajtóértekezletén a mi­rizmus elleni harcban való együttműködésre. Az amerikai elnök éles ki­rohanást intézett az említett országok ellen, hangsúlyozva, hogy nem mindenkit sorolt fel a terrorizmus támogatói közül, majd megjegyezte, hogy a Szovjetunió szoros kapcsolatokat alakított ki az általa említett valamennyi állammal. Mint ismeretes, valójában a Reagan által felsorolt or­szágok vezetői ismételten el­ítélték a terrorizmus mód­szeréit és rámutattak; éppen a washingtoni vezetés az, amely állami jellegű terro- rorista módszereket alkal­maz külpolitikai céljainak elérésére. niszter anélkül, hogy a Tri­poliban aláírt megállapodás további részleteiről szólt vol­na. Hozzáfűzte, hogy Líbia Szudán gazdasági megtámo- gatására is ígéretet tett, ami egyfelől kőolaj küldésének, másrészt újabb repülőgépek átadásában fog megnyilvá­nulni, hogy elősegítsék a szárazság sújtotta szudáni te­rületekre szánt segélyek cél­ba juttatását. Szudáni—líbiai katonai együttműködés

Next

/
Oldalképek
Tartalom