Szolnok Megyei Néplap, 1985. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-06 / 157. szám

xxxvi. évf.157. sz., 1985. július 6. szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Moszkvai értékelés a csúcstalálkozóról Fontos lépés lehet a normalizálás útján Hat év szünet után ismét szovjet—amerikai csúcsta­lálkozóra készülnek Moszk­vában és Washingtonban, miután a két fővárosban szerdán egyidejűleg jelentet­ték be, hogy Mihail Gorba­csov és Ronald Reagan ez év november 19—20-án talál­koznak Genfben. A szovjet fővárosban mindig is nagy jelentőséglet ftulajdonítottak a legfelső szintű találkozók­nak a két ország viszonya és az egész nemzetközi helyzet alakulása szempontjából. Az esemény rendkívüli fontos­ságára utal a moszkvai be­jelentés módja is: külön sajtóértekezleten ismertették a tömör hivatalos közle­ményt, s a televízió főmű­sora adását megszakítva számolt be a megállapodás­ról. A csúcstalálkozóról szóló megegyezés már önmagában is nagy előrelépésnek te­Behozták a hosszú tél okozta lemaradást, sőt je­lentős termelési többlettel zárják az első félévet a me­zőtúri Alföldi és Téglaipari Vállalat gyárai. Az év eleji kemény hideg időjárás és az ebből adódó gázkorlátozás komoly zavarokat és hat­millió tégla termeléskiesést okozott. Áprilisban azonban már teljes üzemmel dolgoz­tak a gyártelepeken. A ju­bileumi munkaversenyben a lemaradás pótlására hétvé­geken, szombaton és vasár­nap is külön termelési mű­szakokat tartottak. A lendü­letes jó munkával a lema­radást nemcsak pótolták, hanem a félév végéig nyers­téglából 4,5. égetett téglából 6,8 millió darabbal termel­nek többet az előirányzott­nál. A családiház-építők lénye­gében nem érezték meg az év eleji kieséseket, hiszen már a téli idősizakban 12,5 millió égetett téglakészlet kinthető, s a szovjet fővá­rosban nem kívánják elha­markodott kommentárokkal túlértékelni, vagy alábe­csülni az elérhető ered­ményt. A szovjet fél ugyan­is nem táplál illúziókat és megalapozatlan reményeket. Moszkvában továbbra is az a vélemény, hogy a találko­zó fontos lépés lehet a nor­malizálás útján, de azt ma még számos akadály teszi nehezen járhatóvá. Az erő­feszítéseket az alapos elő­készítésre akarják összpon­tosítani, mivel csak ez ala­pozhatja meg az intenzív, beható és konstruktív véle­ménycserét a két vezető kö­zött. Ma még legfeljebb csak körvonalazni ltehet, . hogy konkrétan milyen napirend állapján fog tárgyalni Gor­bacsov és Reagan. Annyi azonban bizonyos, hogy több kérdést bizonyosan megví­vott raktáron. A gyorsütemű, szervezett második negyed­évi termelés lehetővé tette, hogy az első féléves terven felül 4,5 millió égetett tég­lát értékesíthessenek. A vá­laszfaltéglák kivételével je­lenleg is megfelelő vállalat termékkínálata, 12,5 millió tégla vár értékesítésre. A jászberényi Aprítógép­gyár termelésében három módon okozott nehézségeket a hosszú téli hideg. Egy­részt a szénhiány. A csar­nokok, munkahelyek hőmér­séklete 5—6 Celsius fokra csökkent, ilyen viszonyok között bizony akadozott a munka. Olyannyira, hogy februárban már a termelés leállítását is fontolgatták az üzem vezetőd. Jelentősen ne­hezítette másrészt a nagy hideg az anyagmozgatást, anyagbeadást a szabadtéri raktárhelyekről. Végül pe­dig, a partnervállalatok ter­melés és szállításkiesései is nyilvánvalóan hatottak az tatnak: a nukleáris háború veszélyének elhárításával, a fegyverzetek korlátozásával és a világűr militarizálásá- nak megakadályozásával kapcsolatos problémákat. Szovjet részről eddig is olyan javaslatokat és kezdeménye­zésekét tettek, amelyek ezeknek a kérdéseknek átfo­gó, vagy részleges megoldá­sát irányozták elő. A Szov­jetunió hajlandó ésszerű, egyik ország biztonsági ér­dekeit sem sértő kompro­misszumokra, s így a javas­latok mindenekelőtt a holt­pontról való kimozdulás kívánatos irányait jelzik. Alig néhány órával a csúcstalálkozóról szóló beje­lentés előtt látott nyilvá­nosságot az a megállapodás is, hogy még Genf előtt — októberben — Mihail Gor­bacsov ellátogat Párizsba. Aprítógépgyár termelésére. Itt főként a Lenin Kohá­szati Művek ezirányú gond­jai nyomtak sokat a latban. Mindezek eredőjeként, a gyár értékelése szerint, leg­alább 15 millió forint olyan termeléskiesés következett be, amelyet közvetve vagy közvetlenül a hideg rovásá­ra lehet írni. Az első negyedév végére 7—8 milliót már eltüntettek a lemaradásból, mostanra pedig a teljes kiesést pótol­ták. Mindehhez szükséges volt, hogy a korábbinál töb­bet túlórázzanak a dolgo­zók, ugyanakkor sokat ja­vított a helyzeten a kong­resszusi műszak is, amelyen igen magas volt a megjele­nési arány. Nem titkolják az Aprítógépgyárnál azt sem, hogy az annyit vitatott, és korábban visszafogott válla- • lati gmk_k tevékenységét is felfuttatták a lemaradá­sok pótlása érdekében­Jelenleg tehát a tervszin­ten állnak, és ahogy a gyár vezetői fogalmaznak, a tél a túlteljesítést vette el tő­lük. ARATÁS fl gabonaipar is felkészült A gabonaipar vállalatai országszerte felkészültek az aratásra a termés fogadásá­ra — erről adott tájékozta­tást tegnap a Gabona Tröszt vezérigazgatója. Az állami ipar a termés- niek hozzávetőleg kétharma­dát veszi át; 6 százalékkal fokozta műszaki-technikai felikészültségét; új átvevőhe­lyeket és vonalakat létesítet­tek, helyeztek üzembe. Az országban 865 helyen fogad­ják a termést, amely csak­nem 1700 átvevővonalon ér­kezik. • i A 'gabonaipar 12 órás mű­szakkal számolva naponta 350 ezer tonna fogadására ké­pes. Meghosszabbítják a telepek nyitvatartási idejét és szombaton, illetve vasár­nap is átveszik a búzát. Az ipar tárolótere egy év alatt 100 ezer tonnával egé­szült ki. Mindent egybevet­ve azonban a raktárhálózat­nak ez a ibővülése továbbra sem teszi lehetővé a termés ipari tárolását. Ezért a me­zőgazdasági nagyüzemekkel bértárolási szerződéseket kötnék. Július 1-től 4(7 szá­zalékkal emelték a bértáro­lás díjtételeit, a TOT-tal egyetértésben. Megalakult a Fővárosi Tanács A Városháza dísztermében tegnap megtartotta alakuló ülését az újjáválasztott Fő­városi Tanács. A testület ülé­sén részt vett és felszólalt Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Po­litikai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára és Czinege Lajos, a Minisztertanács elnökhelyet­tese; jelen volt Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke. A Fővárosi Tanács elnöke ismét Szépvölgyi Zoltán lett, általános elnökhelyettesnek pedig Farkasinszky Lajost választották. A Fővárosi Ta­nács elnökhelyettesei: dr. Nyíri Rózsa, Gérnyi Kálmán, Nagy Richárd, dr. Pénzes Jiános és,Stadinger István. A tisztségviselőik és a végre­hajtó bizottság további tag­jai a tanácstestület előtt es­küt tettek. A korábbi 201-ről 151 ta­gúra szűkült testület ezután megválasztotta a bizottságok elnökeit és tagjait, a főváro­si Népi Ellenőrzési Bizottság tisztségviselőit és tagjait, va­lamint a Fővárosi Bíróság és a Fővárosi Munkaügyi Bíró­ság népi ülnökeit. Téglaipari Vállalat Mezőtúr — Aprítógépgyár Jászberény Behozták a téli lemaradást Termelési műszakok hétvégekon is I Vége az első félévnek, és az ilyenkor szokásos érté­keléseknek legtöbb üzemnél van egy sajátos fejezete is: hogyan sikerült pótolni a téli nagy hideg s az energiakor­látozás okozta kieséseket? Most két vállalat eredményei­ről tudósítunk. Ebben a félévben mintegy 700 tonnányi alapanyagból készítettek fonalat a Tószegi Petőfi Tsz orsóüzemében. A legyártott félkész termékeket az ország különböző textilgyáraiba szállítják a szövetkezetek A TARTALOMBÓL A döntések háttere A fölös kilók terhe alatt Győzhet az öszibarackfa is Napfényes csütörtökök A túriak keviben Kulturális kilátó Építőtábor ’85 Mezőgazdasági aktíva Intenzív fejlesztéssel magasabb színvonal Felszólalt Váncsa Jenő miniszter Tegnap délelőtt zsúfolásig megtelt a Mezőtúri Városi Tanács nagyterme, ahol me­zőgazdasági és élelmiszeripa­ri aktívaértekezletet tartot­tak. Szolnok megye élelmi- szeripari vállalatainak, me­zőgazdasági szövetkezeteinek és állami gazdaságainak ve­zetői értékelték a termelés, a gazdálkodás helyzetét és meghatározták a további fel­adatokat. Pontban 9 órakor Simon, József, a megyei pártbizott­ság titkára köszöntötte a megjelenteket, közöttük Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert, majd Bereczki Lajos, a me­gyei tanács általános elnök- helyettese tartott beszédet. — Az aktívaülés időpontja módot ad arra, hogy értékel­jük a VI. ötéves terv és ezen belül az idei év eddigi ered­ményeit, gondjait, tennivaló­it — kezdte az előadó, mgjd így folytatta: — A rendkívü­li körülmények ellenére a közép távú tervidőszakra elő­irányzott termelési érték nö­vekedési ütemét megyénk mezőgazdasága és élelmiszer- ipara 1984 végére elérte. Je­lenlegi helyzetünk — még ha a részletek értékelésénél több gondot fel kell vetnünk — jó alapot ad arra, hogy az MSZMP XIII. kongresszusa és a megyei pártértekezlet határozatainak végrehajtá- ** sát minden nagyüzem meg­kezdje, s ennek alapján si­keresen oldjuk meg a VI. öt­éves terv megyei feladatait és előkészítsük, megalapoz­zuk a következő tervidősza­kot. Majd a továbbiakban arról szólt, hogy melyek azok az erőforrások, eszközrend­szerek, amelyek ésszerű fel- használása szinte kötelező. — Az erőforrások legfontosabb alapjg a termőföld —hang­súlyozta. — Sok intézkedés történt a talajok termőké­pességének fokozása érdeké­ben. Az 1950-es évek elejétől 1980-ig 182 ezer hektáron vé­geztek talajjavítást, 152 ezer hektáron pedig vízrendezést csaknem 100 százalékos álla­mi támogatással. Majd a gaz­dasági és műszaki erőforrá­sok jelentőségéről beszélt. — A megye mezőgazdasági üzemei ebben a tervidőszak­ban 8 milliárd 300 millió fo­rintot fordítanak műszaki fejlesztésre. S most az ara­tás idején is csaknem félmil- liárd forint értékben ‘ vásá­(Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom