Szolnok Megyei Néplap, 1985. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-31 / 178. szám

1985. JÚLIUS 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Az elmúlt évek hagyományaihoz hasonlóan az idén is vízre szálltak a XVIII. nemzet­közi Tisza-túra résztvevői. Az öt országból — NDK-ból, NSZK-bői, Csehszlovákiából, Lengyelorsfeágból és Magyarországról — verbuválódott 310 főnyi gárda a Felső-tiszai Ti­vadarból indult, a végcél Szeged Rejtőzködő hírességek Az írói álnevek világa Egy írói névsort közlünk. Íme; Dalma, Füistfaragó, Hornomnál, Lator György, Nyesij Örömfi Vidor, Pönö- gei Kiss Pák Sóilyom Sán­dor. Ezeknek, az íróknak az életrajzát azonban hiába ke­resnénk az irodaimé lexiko­nokban bizony egyetlen sorra nem lelnénk. A nyolc író ugyanis egyetlen költő: Pe­tőfi Sándor aki — mint tudjuk eredetileg mégcsak nem is Petőfi, hanem Pet- rovics Sándor volt. Az álneveknek évszázadok óta megvan a maguk tör­vényszerűsége, erre is el­mondhatjuk, hogy nincs új a nap alatt. Évszázadok ófta. Dehát mióta használnak egyáltalán álnevet az írók? E szokás a humanizmus ko- ráhan kezdődött. Az első nagy magyar1 költőt, aki még latinul írt, nem is emleget­jük máshogy, csak Janus Pannoni usként, 'holott ere­deti neve Csezmicei János. A Janus Pannonius tehát valójában hamis név, álnév. A pseudonym, vagyis az álnév sokféle lehet. A me- tonomázia a valódi név más nyelvre való sima, szó sze­rinti fordítása. Petőfi Sán­dor neve ebből a fajtából való, noha az övé — ismé­teljük meg — nem álnév. Az álnév másik formája a játékos betűrejtvény. Nos két példa: +y;ssssy, Megfejtése: Kereszty, illetve Négyesy. A következő álnévfölvételi mód az anagramma, a betű­csere. A leghíresebb ana­gramma ti kus név Voltaire-é. Úgy hívták: Arouet Le Jeu- ne. Némi szabadossággal eb­ből alakította ki a Voltaire_t, nem is emlegetjük másként, minden irodalomtörténetben Voltaire-ként szerepel. A pa­lindrom a valódi név meg­fordítása: Ady — Yda, Kérő Mór — öreg rom. Szójáték­kal alakította ki álnevét Márki Sándor történész Marqiuis Jean d’Orrá. Az írói áinéwálasztásnak még számtalan módja, for­mája van, de most már hagyjuk a tudóményosko- dást, jnkább soroljunk föl néhány olyan kisebb-na- gyobb világhírű külföldi vagy híres magyar írót, aki álnéven alkotott. Charles Dickenst ma Char­les Dickensként ismerjük, ám a maga korában nálunk is álnéven adták ki regé­nyeit. Irta: Boz. Dickens legkisebb öccséft, Augustusi, (tréfásan Mosesnak hívta Charles — Goldsmith A wau kefieddi plébános című re­génye főhősének legkisebb fia neve után. Augusitus ezt a nevet félreértette, Boznak mondta, s Charles Dickens aztán első regényeit ezen a néven — ezen az álnéven — jelentette meg. André Maurbis francia író eredeti neve Émile Her­zog völt. Írói nevét az első világháború frontvonala kö­zelében húzódó kis faluról, — Maurois-ról vette föl. Ke­resztnevét fronton elesett unokatestvérének, Andrénak emlékére választotta. Hans Falilada, a német regényíró álnevét a Grimm testvérek egyik meséjében szereplő lo­vacskának, -Faliadénak a nevéből kölcsönözte. Anna Segherset eredetileg Netty Reiiingnek hívták. Makszim Gorkijt Peskovnák hívták, a Gorkij (Keserű) ugyancsak álnév. Az álnevek használatának a divatja sót olykor — azo­nos nevek esetében — a szükségessége a humaniz­mus korától egészein napja­inkig él. GY. L. A Nagytétényi Kastélymúzeumban rendezte az Iparmű­vészeti Múzeum a XIX—XX. század dohányzásának eszköztárát bemutató kiállítását. A Dohányzó Európa című kiállításon megtekinthetők a pipák, szivarok, ci­garetták szipkák különböző típusai, és a dohányzás segédeszközei Nyírbátori csalogató Nyári zenei programok Két rangos zenei ese­ménysorozatín ak ad otthont augusztusban a Szabolcs- Szatmár megyei Nyírbátor. Auguszus 3_án a Nemzetközi Ifjúsági Vonószenei Tábor, augusztus 10-én pedig a nyírbátori zenei napok prog­ramjai kezdődnek meg. A most kilencedik alka­lommal nyíló Nemzetközi Ifjúsági Vonószenei Tábor­ban tizennyolc tagú nem­zetközi tanári kar irányítá­sával nyolc országból — ér­kezett, mintegy száznegyven hallgató kap zenei képzést. Az augusztus 20_án záruló foglalkozások résztvevői 13 alkalommal közönség előtt is fellépnek Nyírbátorban és más településeken. A Nyírbátori Zenei Napok hangversenyeinek az idén is az ötszáz éves jubileumára felíújíjfeott műemlék-temp­lom lesz a színhelye. A nyitókoncerten. Mozart: Requiem című műve hangzik el I szakszervezetek és a közművelődés Erősödő új vonások szakszervezetek te­vékenységének — megalakulásuktól kezdve — mindig is szerves részét képezték a munkások művelődését se­gítő törekvések; hosszan so­rolhatnánk erre vonatkozó példákat a magyar, s éppen­séggel a Szolnok megyei szakszervezeti mozgalom múltjából is. (Elegendő utal­ni pédául a munkáskórus- mozgalom ma is eleven ha­gyományaira.) Természetesen a szakszer­vezetek vezető testületéi mindenkor kulcsfontosságú kérdésként kezelték a köz­művelődést úgy is, mint a hatékony szakszervezeti ne­velő munka eszközét. A Szakszervezetek Szolnok Me­gyei Tanácsa mintegy két hónappal ezelőtt 'tekintette át — elemző és riitikai iglény- nyel — a szakszervezeti keretek között folyó közmű­velődés ez idő' táj.t legfon­tosabb problémáit, több vo­natkozásban is továbbgon­dolásra méltó módon. Az ülésről annak idején la­punkban is beszámoltunk. A sokszínű, szinte mindenre kiterjedő elemzésből most csak két területet érintünk, jelentőségénél fogva. Kiemel tón foglalkoztak a szocialis­ta brigádok közművelődés­ben betöltött szerepével. Mintegy másfél évtizeddel ezelőtt — helyenként talán sablonosán, több formális elemmel is terhelve — ki­bontakozott egy, a szocialis­ta brigádok aktivitására épí­tő kulturális mozgalom. Nem érdektelen felidézni: mindez a mostaninál sok­kal kiegyensúlyozottab gaz­dasági körülmények között történt. Aztán a ’70-es évek második, s 80_as évek első felében csöndesebb idők kö­vetkeztek — a korábbihoz képest viszonylagosan csök­kent a kultúrára fordítható összegek nagysága; s ezalatt nemcsak a központi pénz­ügyi keretek értendők, ha­nem egy-egy család, egyén „keretei” is. Mindamellett — a bekövetkezett változások ellenére is — a szocialista brigádok jelentős .része megtartotta korábbi pozí­cióját az üzemi közművelő­désbeim Sorolhatjuk a kitűnő pél­dákat a megye munkahe­lyeiről: a szolnoki Jármű­javítóból és a Vegyiművek­ből: a Tisza Cipőgyárból; Kunszfentmárton, Karcag, Tiszafüred, Jászberény, Tö- rökszentmiklós, Mezőtúr, Kisújszállás, Jásizárokszállás üzemeiből. Ami a legfonto­sabb — s ez nem hasonlít a kezdeti időszak egyetlen „kampány-gyanús” vonásá­ra sem — a szocialista bri­gádok ma már nem egysze­rűen a munkahelyi közmű­velődés tömegbázisát képe­zik, hanem a brigádtagok végzik el a közművelődési szervek, intézmények kultu­rális kínálatának „szelekció­ját”, egyfajta összhangte­remtési igénnyel. Néhány helyen — Vegyiművek, Ti­sza Cipőgyár stb. — a szo­cialista brigádok alkotó mó­don (egy-egy esemény „gaz­dájaként”, tervezőjeként, szervezőjeként) is résztvesz- nek az üzem kulturális lé­tesítményeinek működte­tésében. Meglehet, ezek nem merőben új vonásai a szo­cialista brigádok közműve- k lődési tevékenységének, ám ~ e tendenciák felerősödésének mostanában vagyunk tanúi. Ami egyszersmind a brigád­mozgalom megújulásának előfeltétele is lehet. Megkülönböztetett helyet foglal el a szakszervezetek közművelődésében a megye második legnagyobb könyv­tári hálózata, amely az SZMT központi könyvtára szakmai, módszertani segít­ségével, irányításával műkö­dik. A szakszervezeti könyv­tárak széles körű aktívahá­lózatra építve igyekeznek az olvasóvá nevelés, az ízlés­fejlesztés feladatainak meg­felelni. A könyvtári hálózat adatai önmagukért beszél­nek. A 109 kisebb-magyobb könyvtár össizkötetállománya meghaladja a 350 ezret, a 60 ezer dolgozó mintegy 30 százaléka kölcsönző tagja a könyvtárnak. örvendetes, hogy az olvasók jóval több, mint ötven százaléka fizi­kai állományban dolgozik. M ásrészt igaz az isi, hogy a könyvköl­csönzések száma az elmúlt négy-öt év­ben, ha nem is jelentős mértékben, de csökkent. Egyfelől magyarázható ugyan ez az olvasói szoká­sok változásával, ugyanakkor viszont több könyvtár szín­vonala, olvasmánypropa­gandája, munkahelyhez va­ló kötődése nem éri el a kí­vánatos szintet. De az itt is érzékelhető megújhodási igény mindenképpen kedve­ző. Vágner János A Händel évfordulóra A Brockes-passió digitális lemezen A Hungaroton Magyar Hanglemezgyártó Vállalat Händel születésének 300. évfordulója alkalmából le­mezen rögzíti a zenesizerző egyik kevésbé ismert művét, a Brockes-passiót. E mű­vet a világon eddig egyszer vették fel lemezre, mintegy 10 esztendővel ezelőtt. A Hungaroton most az egyik legkorszerűbb, digitális tech­nikával készíti el az albu­mot. A felvételt megelőzően augusztus 12-én hangverse­nyen szólaltatják meg a mű­vet Szombathelyen, a Sava. ria Múzeum nagytermében. Magyar filmek külföldön Az augusztus 8. és 18. kö­zött megrendezendő locamói sferegszfcmlén Szabó István Redl ezredes és Makk Ká­roly Játszani kell! című produkcióját mutatják be. A filmkritikusok nemzetközi szervezetének, a FIPRESCI- nek a szekciójában Lugossy László Szirmok, ívirágok koszorúk című alkotását ve­títik. A fesztiválon mindhá­rom rendező részt vesz. A siker nem változtat az életemen Egy színészpálya állomásai Két jellemző epizód Básti Juli életéből. 18—20 évvel ezelőtt a te­levízió kamerája egy műsor kapcsán ellátogatott Básti Lajos otthonába. A kis Juli apja ölében ülve, a riporter kérdésére: mi leszel, ha nagy leszel? — ezt válaszol­ta; színésznő. S a másik epizód; Básti Juli a gimnáziumban — amikor már érezte, hogy a színészpályára lép — kér­vényezte a névváltoztatását. Az érettségi bizonyítványá­ban már nagyanyja lányko­ri nevén, Bőjás Juliként szerepel. Nyomasztotta a „teástíság” ténye, valósá­gos üldözési mánia fejlődött ki benne, nem akart az édesapja révén karriert csi­nálni, előnyökhöz jutni. Apja ellenezte, hogy szí­nész legyen. Túlságosan jól ismerte ezt a pályát, a ne­héz küzdelmet, a fényt és az árnyékot; nyűgödtabb békésebb életet szánt a lá­nyának. Ö maga is sokat töprengett, merre vegye az útját. Érettségi után nem jelentkezett a Színművésze­ti Főiskolára. Angolul ta­nult! a bölcsészkarra ké­szült. Aztán egy évig a Színházi Intézetben dolgo­zott: dramaturgként vagy más módon azért a színház közelében akart maradni. Hiszen ebben a világban nőtt fel (édesanyja, Zolnay Zsuzsa is színésznő), s egy év múlva „megadta magát”. Erről így beszélt; Érettségi után egy évig mindent csináltam és sem­mit. Akármibe belekaptam- nern érdekelt. Éreztem, gondoltam valamit, amit magam sem tudtam megne­vezni ... Amikor tudatosult bennem, jelentkeztem a Színművészeti Főiskola szí­nész szakára. Felvettek. Üjra Básti Juli lettem- mert megtudtam, hogy apám na­gyon beteg és úgy éreztem, az egyetlen ajándék- amit még adhatok neki, hogy visszaveszem a nevét Ügy sem maradhat titokban, ki vagyok: kis ország vagyunk, tudná mindenki, kinek a lá­nya rej,tőzik más név alatt. Simon /Zsuzsa osztályába járt. Kiváló évfolyam volt ez: Máté Gábor- Bezerédy Zoltán- Eperjes Károly vol­tak többek között az évfo­lyamtársai, a akárcsak B ás­ta Juli, mindannyian Ka­posvárra szerződtek 1980- ban a diploma megszerzése után.. Básti Juh négy esztendőt töltött a Csiky Gergely Szín­házban. Ennél jobb iskolát nemigen választhatott vol­na. Kaposvárott öt évadot , töltött, neve ismertté vált. £Um főszerepeket kapott- s Básti Juli A vörös grófnő címszerepében Bács Ferenc­cel 1982-ben tíz napon belül két jelentős díjban részesült. (A legjobb női alakítási díját kapta a filmkritikusoktól, majd a pécsi filmszemle zsűrije is őt jutalmazta a Kettévált mennyezetben, il­letve a Szívzűrben nyújtott alakításáért.) Kaposvár után 1984-ben Budapestre szerződött, a Katona József Színház tag­ja lett. Nem lett hűtlen a kaposvári színházhoz, kol­légáihoz- a közönséghez — családi körülmények kény- sczerítették erre a lépésre: többet akart együtt lenni a családjával. Legutóbbi feladatát Dosz­tojevszkij A játékos című Regényének színpadi adap­tációjában kapta. Dolinát játssza, ismét megmutatva, milyen végletes szenvedé­lyek ábrázolására képes. Művészi munkáját már több díj jutalmazta Kriti­kusi és KISZ-díj, Jászai Ma­ri-díj- amelyet ajz idén áp­rilisban kapott. S legutóbb a Moszkvai Filmfesztiválon a legjobb női alakítás díjá­val tűntették ki A vörös grófnő címszerepéért. Eze­ket a kitüntetéseket, sikere­ket nagyon objektiven ér­keli. „A siker? Remek érzés. Abban a pillanatban. De semmit semváltoztat az éle­temben. Előtte isi, utána is ugyanúgy dolgozom. Éppen olyan iszonyatos erőfeszítés a próba, éppen olyan izga­lom a premier”. Azt mondják róla; ke­mény. céltudatos, kiegyen­súlyozott. De aki jobban is­meri, tudja hogy rengeteg benne a kétely, a bizonyta­lanság, a drukk, a gátlás. Ám mindez elmúlik abban a pillanatban, amikor fel­megy a függöny, s kilép a reflektorfénybe. A- közönség elé... K. Gy. Nemzetközi Tisza-túra

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom