Szolnok Megyei Néplap, 1985. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-30 / 177. szám
Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! XXXVI. évf. 177. sz., 1985. Július 30., kedd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A mi Európánk ülönös és. jelképes döntést hoztak nemrég egy nyugati tanácskozáson: az európai kultúra fővárosává emelték lAthént. Ezután egyik képviselőjük nálunk járt, és megjegyezte: adott alkalommal akár Budapesttel is megtörténhet ez. Valóban, miért ne érhetné Budapestet ez a megtiszteltetés? S voltaképpen melyik az európai kultúra igazi fővárosa? Róma, csaknem három évezred óta termő művészi csodáival? Va~v Shakespeare drámáinak szülőhelye? A Louvre Párizsa? Tolsztoj és Gorkij Moszkvája? Beethoven és Mozart Becse? Bármelyikük lehet, mjndannyiukat annak érezzük. és valamennyien együtt azok is. Európa egységes, á miénk, akárhonnan, bármely metropoliszából nézzük. Az évezredek nagyon sok és minden féle-fajta szállal kötötték össze az itt élő népeket: az északról délre tartó borostyán úttal, a délről északra vezető sószál r lító-utakkal éppen úgy. mint a mesterlegények vándorlásaival. Többet vagy kevesebbet, de minden, néo adott a másiknak, és kaipott is tőle. A magyar felvilágosodás emberei vigyázó szemüket Párizsra vetették, a költő Heinrich Heine pedig azt mondta, szűk lesz rajta a német mellénv, ha a magyar szabadságharcra gondol. Tüstént hallani azonban az ellentmondást: szép-szép, de (a múltbéli háborúkról most bővebben nem szólva) földrészünk ma két részre oszlik, két társadalmi rendszerű államcsoportra, szövetségekre, amelyeket nézetkülönbségek. érdekellentétek választanak el! Valóban így van. Dehát akkor lehet-e a földrajzi fogalmon túl Európáról, összetartozásáról, erős szálakról, a közös hagyományok ápolásáról, az együttes jövő építéséről beszélni? Jogos kérdés. A helyzetet valóban józanul föl kell mérni, a választ megalapozottan fogalmazni, különösen most, hogy éppen ezért gyűlnek össze a finn fővárosban Kelet és Nyugat harmincöt országának külügyminiszterei. A józan felelet pedig csak egy: nemcsak lehetséges a közös európai jövőépítés, hanem elengedhetetlenül szükséges is. Vágy ez valóban, de nem illúzió. Valóságalapja van. Más lett a földrész nyugati féle, mint a két világháború között volt, a keleti részien pedig hétmérföldes léptékkel haladt a társadalmi fejlődés, új határok húzódnak. új eszmék vették át az uralmat, új erők formálódtak. Van különbség. De vajon ez megakadályozza-e, hogy kereskedjünk egymással, akár még vállalatokat is alapítsunk a .másik országában? Nem lehet-e fölemelni a sorompókat turisták milliói, a népi, ha úgy tetszik, a kempingező diplomácia képviselői előtt? Vagy lehetetlenné teszi-e társadalmi rendszerbeli különbség zenekarok és művészek, színházak és tudósok látogatásait, eszmecseréit? Vagy akár — lépjünk csak rá a legkényesebb terepre — megfigyelők hívását, egymás hadgyakorlataira. Mindez nem illúzió, a múlt évtized bőségesen nyújtotta ennek bizonyítékát: az enyhülés korszakát; s ennek csúcspontja éppen az az esemény volt, amelynek tizedik évfordulóját most a külügyminiszterek Helsinkiben megünnepl ik. A nagy háború után kivérezve, a hidegháborút követően földrészünk a hetvenes évek közepén fellélegzett, és történelmében először tudatosan, tervszerűen, közösen, minden kockázatot ismerve, és a múlt valamennyi jó hagyományát összefoglalva megfogalmazott egy nagy együttműködési békeművet, amelyet azóta születési helyéről így neveznek: helsinki záróokmány. Európa a hetvenes években megismerte az enyhülés izét, és nem akar többé lemondani róla. De abban is van igazság, hogy ez a múlt évtized a feszültségeknek, az érdekellentéteknek, az új veszélyeknek is számos jelével szolgált Valóban nem engedett illúziókban ringatózni. Azoknak lenne hát mégiscsak igazuk, akik a helsinki záróokmányt szép (ha nem éppen félrevezető) próbálkozásnak, hiú reményeket ébresztő iratnak nevezik? Semmiképpen. A szocialista országok ragaszkodnak az együttműködés szelleméhez, és Nyugaton is vallják tömegek és felelős politikusok, hogy*.— Helsinki él. Nyilvánvalóan nem elég, ha ez jelszó marad, s^ mögötte, mellette az események mennek a maguk — olykor vészterhes — útján. Ha az űrfegyverkezési verseny megindulna, mivé válna Helsinki szelleme? Ha tovább sűrűsödne Földünkön a rakétaerdő, ha új vegyi- fegyverraktárak települnének itt és ott — mivé lennének a szép hagyományok, tartanának-e az összekötő szálak? Európának tehát valóban nem révedeznie kell, hanem cselekednie. Mindenekelőtt a fegyverkezési verseny feltartóztatásával. Nincs sürgetőbb feladat, mint a nukleáris őrület megállítása. sak ez vezethet vissza az enyhüléshez — ezért ostromolják javaslatok sarával és kitartóan a szocialista országok a nyugati partnereket Amit Európa egyszer már meg tudott tenni — 1975. augusztus elsején — azt ha változott, bizonyos szempontból talán nehezebb körülmények között folytatnia kell. Van jószándék és van remény, ezt mutatja a harmincöt külügyminiszter emlékező találkozója Helsinkiben. S nincs más ésszerű út, ezt parancsolja a távoli és a közelmúlt minden tanulsága. Tatár Imre A vegyipar első féléve A vegyipar alz év első felében változatlan áron számítva 2,6 százalékkal növelte termelését, s valamelyest elmaradt az előirány- zotttól. A legnagyobb mértékben — csaknem 11 százalékkal — a gyógyszeripar növelte termelését, s 1984 első feléhez viszonyítva emelkedett a kőolajfeldolgozó —, valamint a háztartási-, és kozmetikai iparban előállított termékek mennyisége is. A vegyipar többi alágazatá- nak termelése 0.3—3 százallékkal alatta maradt a múlt év hasonló időszakában elért teljesítményeknek. Legnagyobb az elmaradás — az előző évhez képest csaknem 7 százalékos — a műtrágya- és növényvédőé zeripar ban. Szovjet döntés Augusztus 6-tól beszüntetnek minden atomfegyver-kísérletet Az alábbiakban teljes szövegben ismertetjük Mihail Gorbacsovnak, az SZKiP KB főtitkárának nyilatkozatát. — A folytatódó atomfegyverkezési hajsza óriási veszély az egész világ civilizációjának jövőjére nézve, fokozza a nemzetközi feszültséget, növeli a háborús veszélyt, s hatalmas szellemi és anyagi erőforrásoktól fosztja meg az alkotó munkát. A Szovjetunió az atomkorszak kezdetétől fogva következetesen és erélyesen harcol a nukleáris fegyverek felhalmozásának megszüntetéséért. a katonai vetélkedés megfékezéséért, valamint az államok közötti bizalom és békés együttműködés megerősítéséért. Ennek van alárendelve az a rendkívül kiterjedt tevékenység, amelyet a Szovjetunió az ENSZ- ben, a fegyverzetk'arlátozás és -csökkentés kérdéseivel kapcsolatos több oldalú és kétoldalú tárgyalásokon fejt ká. A Szovjetunió nem törekszik katonai fölényre; amellett van, hogy minél alacsonyabb szinten és kölcsönösségi alapon fennmaradjon a katonai erőegyensúly. Meggyőződésünk szerint az összes atomfegyver-kísérlet beszüntetése jelentősen , hozzájárulhatna a hadászati stabilitás és a világbéke megszilárdításához. ' Tudvalevő ugyanis, hogy e kísérletek során új, az eddigieknél még veszedelmesebb tömegpusztító fegyverfaj tákait ég típusokat dolgoznak ki és korszerűsítenek. A Szovjetunió annak érde^Folytatás a 2. oldalon.) Diplomáciai nagyítót a finn fővárosban Külügyminiszterek találkozója Helsinkiben A Szovjetunió kezdettől azok közé az európai országok közé tartozott, amelyek a legnagyobb következetességgel dolgoztak az összeurópai értekezlet összehívása érdekében, s nagy munkát végeztek annak sikere érdekében. is — emlékeztetett tegnap Eduard Sevardnadze, a Szovjetunió külügyminisztere. aki a kora délutáni órákban érkezett a £Lnn fővárosba. A szovjet külügyminisztert finn kollégája, Paavo Väyrynen fogadta a helsinki repülőtéren. Sevardnadze, aki most először jár Finnországban, repülőtéri .nyilatkozatában mindenekelőtt a finn vezetőknek ósi a finn népnek fejezte ki elismerését, amiért kiemelkedő szerepet vállaltak magukra a biztonsági folyamait elindításában és életben tartásában. Ki jelenítette: „A Szovjetunió konkrét tettek formájában demonstrálja mély elkötelezettségét a helsinki záróokmány betűje és szelleme iránt. Ez a történelmi jelentőségű dokumentum, amely betöltötte hivatását, változatlanul jó alapot nyújt a kölcsönös megértés és az együttműködés fejlesztéséhez Európában, s nem csupán Európában. Ezért hisszük, hogy ezt a fundamentumot meg kel] óvni a rombolási kísérletekkel szemben.” A bolgár, a lengyel, a román, a csehszlovák, a török küldöttség után tegnap újabb delegációk érkeztek a finn fővárosba. A betegség miatt távol maradó Petr Mladenov bolgár külügyminiszter kivételével mind külügyminiszteri szinten képviseltetik (Folytatás a i2. oldalon.) Egy hét alatt 42 százalék Gyűlik a bi^za a Jászalsószentgyörgyi Petőfi Tsz szárítóüzeménél. Gazdag az idei aratás a közös gazdaságban: a vasárnap estig levágott 1298 hektár búzaterületről hat és fél tonna szemet csépeltek a kombájnok egy-egy hektárról Ütemes aratás, zavartalan gabonaátvétel Biztonságban a megye búzatermésének nagyobb része A kedvező, meleg és csapadékmentes időjárás lehetővé tette, hogy az utóbbi napokban felgyorsuljon a megye mezőgazdasági üzemeiben a legnagyobb nyári munka, a búzabetakarítás üteme. A megyei koordinációs bizottság tegnapi ülésén elhangzott tájékoztatás szerint az elmúlt héten a termőterület 42 százalékáról került fedél alá a búza. Ennek a heti rekordteljesít- ménynek az eredményeként a búzaterület 88 százalékán, összesen 26 termelőszövetkezetben és állami gazdaságban, befejeződött az aratás. A búza aratásán túl lévő gazdaságokban hozzáláttak a takarmánygabonák, a rozs és a tavaszi árpa vágásához. Ahol ezek a kalászosok nem teremnek, onnan pedig útnak indultak a betakarító gépek és szállítójárművek Csehszlovákiába és az aratást később kezdő északi megyékbe. A szlovákiai testvérgazdaságokban 50 kombájn. 12 tehergépkocsi és 17 traktor adja vissza a megyénkben végzett munkát. A betakarítás gyorsabb ütemét jól követték a megyében az aratáshoz kapcsolódó munkákkal, a learatott terület 75 százalékáról begyűjtötték az üzemek a szalmát, 30 százalékán elvégezték a nyári talajmunkát. A kalászjosgabona-teriile- tekből 3252 hektárt hasznosítottak újra, elsősorban tömegtakaimáiny termesztéssel, de 282 hektáron zöldségféléket is üjltetittek másodvetésként. A Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat jól felkér szült a kampányra, amit az is bizonyít, hogy az elmúlt heti gyors betakarítási ütem mellett isi zavartalan volt a megyében a gabonaátvétel, a minősítés. A legnagyobb napi átvételi mennyiség meghaladta a 43 és félezer tonnát A termés biztonságos elhelyezését jól segíti, hogy a termelő üzemek a korábbinál 120 ezer tonnás meg- álffiapodáissal szemben 131 eaer tonna gabona bértárolására vállalkoztak. A megyei tanács mezőgazdasági osztályának és a Teszöv szakembereinek hétvégi üzenni szemléin tapasztaltak szíeidinit, ha az időjárásban lényeges változás nem lesz, a hét második felében a megye teljes búzatermése a 6MV, illetve a gazdaságok magtáraiba kerül Tombolt a kánikula HétJfő a nyár eddigi legmelegebb napja. Szolnokon 34 fokig kúszott a hőmérő higanyszála. Persze nem az úgynevezett „meleg" üzemekben,, ahol te kemencék, a sütők környékén ennél jóval magasabb hőmérsékleteket mérhettek. Cseppet sem irigylésre méltó ilyenkor a szakácsok, vagy az üvegfúvók, a nyomdászok szép munkája. Képeink a megyeszékhely egy építkezésén, a Radhost sörözőben, a Szolnoki Nyomdában és a Karcagi Üveggyárban készültek. /Fotó: Dede Géza 1 K C
