Szolnok Megyei Néplap, 1985. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-27 / 175. szám

1985. JÚLIUS 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Hetente kétszer e tévében Az Európai Kulturális Fórum filmjei A tévéprogramokban bön­gészve már hetek óta sze­münkbe ötlik egy ismétlődő ,.kopf”: Európai Biztonsági és Együttműködési Értekez­let, Kulturális Fói*um, Bu­dapest. 1985. Alatta pedig az aznapi műsor címe. Az első így hangzott: A zene szava Magyarországon. Az előzmények a követke­zők: 1975-ben a helsinki ér­tekezlet úgy határozott, hogy a közős okmányt aláíró 35 ország képviselői további összejöveteleket tartanak. Ilyen volt a belgrádi 1978- ban, a madridi 1981-ben, ahol úgy döntöttek, hogy a részt­vevő államok biztonság- és bizalomerősítő, illetve lesze­relési kérdésekkel foglalko­zó tanácskozását 1984-ben Stockholmban hívják össze (most is tart), továbbá, hogy 1985-ben üljön össze az Európai Kulturális Fórum. Nagy megtiszteltetés yhogy színhelyül Budapestet jelöl­ték meg. Hazánkban meg­alakult a kulturális fórumot előkészítő magyar nemzeti bizottság. A múlt év őszén Budapesten a résztvevő álla­mok képviselői megtartották konzultatív megbeszélésü­ket, amelynek témája a fó­rum szervezeti kérdéseinek, ügyrendjének és lefolyásá­nak megjelölése volt. Ott ha­tározták el, hogy a Magyar Televízió a fórumot megelő­ző hónapokban a résztvevő országok televízióinak kü­lönböző műfajú filmjeit su­gározza. Ez vette kezdetét július elején. Október elsejéig, a készítő országok magyar ábécé szerinti sorrendjében jelentkeznek ezek a filmek. A zene szava Magyarorszá­gon című műsor — mint a fogadó ország bemutatkozá­sa — nyitotta meg július 3- án. Ezt követte az Amerikai Egyesült Államok filmje, a Nyári zenei fesztiválok, majd Belgium és Bulgária következett. A Szent Istvántól Szent Istvánig című osztrák filmből Mutatóban néhány cím a következő programokból: Ausztria a Szent Istvántól Szent Istvánig című filmjé­vel az ország nevezetes templomait mutatja be, és a segítőkészséget bizonyítan­dó Bécsben elkészítették a magyar szövegű alámondást is. A török iszlám művészet­ről szóló rövidfilm repre­zentálja Törökországot. Finn­ország különböző népi együtteseinek műsoraiból ké­szült filmjét küldte el. Az NSZK Dieter Rams forma- tervezőt és munkáit mutatja be, Nagy-Britannia Henry Moore világhírű szobrász- művészről készített portré- filmet. A műfaji változatos­ságot mutatja, hogy Kanada érdekes animációs filmmel szerepel, címe: Hintaszék. Spanyolország a Sevillai szim­fónia című zenés filmmel mutatja be a várost. Érdemes tehát figyelni a televízió 2-es programját. A délutáni órákban, hetente két alkalommal láthatjuk a fenti és a többi produkció­kat, a kulturális fórum je­gyében. Augusztus 5-töS 10-ig Szolnokon TIT Tisza nyári egyetem Augusztus 5-érti hétfőn délelőtt nyílik meg a KISZ Szolnok megyei Bi­zottsága tiszaligeti képzé­si központjában a TIT Ti­sza nyári egyeteme. A ren­dezvény támogatói között van a Honvédelmi Minisz­térium. a megyei tanács, a KISZ megyei Bizottsága és az MHSZ megyed szer­vezete is. Az ötnap során érdekes­nek ígérkező előadások hangzanak el. A nyitó elő­adást dr. Szabó Egon ve­zérőrnagy tarjta Társaida- ilpm, hadsereg, nemzet­tudat címmel. Dr. Szentesi üyörgy mérnök-ezredes a hadászati erőviszonyokról, az űrhald viselésről, dr. Zá- goni Ernő, a történelemtu­dományok kandidátusa a magyar néphadsereg fejlő­déséről. mai helyzetéről tart előadást. A nyári egyetem hallgatói ellátogatnak a szolnoki helyőrségi mű­velődési otthonba is, ahol kiállítás nyílik Elődeink zászlói. fegyverei címmel. A szolnoki városi tanácsnál Pénteken megkezdődött a Szegedi Ifjúsági Napok so­rozata, amelyet a KISZ városi bizottsága és az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda az idei nyáron tizenkilencedik alkalommal rendez a Tisza-parti város­ban, Az ország különböző vtiriókejiről’ / autóbuszokkal és más járművekkel érkező miihtegy 10000 fiatal 20 Lengyel Boldizsár elnökhe­lyettes Szolnokról készült filmek segítségével bemu­tatja a várost. A következő napokon elő­adás hangzik el a NATO katonapolitikájáról, annak az európai katonai bizton­ságra gyakorolt hatásáról, a hadügy új jelenségeiről, a leszerelés technikai elle­nőrzésének kérdéseiről, a honvédelmi nevelés időszerű tartalmi és módszertani fel­adatairól. Az elődások té­máit szekcióülések kereté­ben dolgozzák fel a részt­vevők. Augusztus 6-án. A nép és a fegyveres erők, testületek kapcsolata cím­mel fórumot tartanak, ame­lyen feltett kérdésekre vá­laszolnak a Honvédelmi Minisztérium, a BM Határ­őrség. a Polgárvédelem és az MHSZ képviselői. Au­gusztus 10-én, szombaton Nagy Lajos alezredes, a TIT Szolnok megyei had­tudományi szakosztálya el­nökének vezetésével összeg­zik a nyári egyetem ta­pasztalatait, a következő évek terveit. helyszínen seregnyi kultu­rális és szórakoztató prog­ram közül választhat ked­vére valót. Chilei fiatalok könnyűzenjei .együttese, osztrák rockegyüttes. Sze­ged testvérvárosából a finn- ia|rseági Turkuból érkező néptánccsoport, szabadkai néptáncosok és discotán- cosok adnak műsort sok ismert: magyar együttes mellett. A tiszaligeti KISZ- iskola áj színfolttal gazdagodik A KISZ Szolnok Megyei Bizottsága kezdeményezésére köztéri plasztika felállítása kezdődött meg a tiszaligeci KISZ Politikai Képzési Köz­pontban, melyet Finta Sán­dor túrkevei szobrászmű­vész késizít. A szobor és a körülötte épülő dísztér munkálataiban eddig jelentős segítséget nyújtottak a KÉV-Metró Vállalat, a Köti vízig, a Köz­úti Igazgatóság, a Szolnok- terv, a Víz- és Csatornamű Vállalat, a túrkevei Autója­vító és a Vörös Csillag Tsz. a GMV, valamint a mező­túri főiskola dolgozói. A köztéri alkotást szeptember végén avatják fel. Politika és kultúra A nemzetközi ifjúsági klub programján Félidejéhez érkezett az Országos Béketanács nem­zetközi ifjúsági klubjának munkája. A klub július 1- én kezdte meg működé­sét, és augusztus 20-ig tart nyitva Budapest belváro­sában, az Eötvös Klubban. Létrehozásának fő célja az volt, hogy olyan poli­tizáló fórumot teremtsenek, ahol a külföldről — szocia­lista és nyugati országok­ból — hazánkba látogató fiatalok megismerhetik Magyarország társadalmi, gazdasági és kulturális éle­téinek aktuális kérdéseit, a magyar békemozgalom te­vékenységét. Ifjúsági napok Szegeden A tudományos kutatások helyzete Szolnok megyében B megyei tudománypolitikai munkaközösség tervei „Ha egyszer a tudomány nem, akkor ki felel arra a kérdésre, hogy mit tegyünk és hogyan ren­dezzük be az életünket?” A kérdést annak idején Tolsz­toj tette fel, s benne egyiben zseniálisan megfogalmazta a tudomány célját, lényegét is. Ma már aligha vitatja bár­ki a tudomány illetékességét abban, hogy mit tegyünk és hogyan éljünk. Sőt a ta­pasztalat éppen azt bioznyít- ja. hogy azok az országok, amelyekben gyorsan és ru­galmasan kiaknázták a tudo­mány eredményeit könnyeb­ben vészelték át a kedvezőt­len világgazdasági helyzete­ket. Hazánkban soha nem lá­tott mértékben bontakozott ki az utóbbi évtizedben a tudományos-technikai hala­dás. A „hivatásos” tudósok mellett, vállalatok, intézmé­nyek, iskolák százai kapcso­lódtak be a tudományos ku­tatásokba. Se szeri se száma a kutatóhelyeknek, a kuta­tóknak, a kutatási területék­nek. A rossznyel.vek szerint még az Akadémiának sincs megbízható statisztikája ar­ról, hogy hol, mit kutatnak. Ez valószínűleg így igaz, hi­szen a Szolnok Megyei Ta­nács Végrehajtó Bizottsága mellett működő Tudomány­politikai Munkaközösségnél is hiába kérdezősködtünk szűkebb hazánk tudományos életéről, nem kaptunk teljes képet. Noiha a íjiiunkaközös- séget azzal a céllal hozták létre két évvel ezelőtt, hogy többek között — „elősegítse a megyében folyó tudomá­nyos kutatást, a feltárt ered­mények elterjesztését és al­kalmazását”. Am hogyan vé­gezhetné el mindezt kellő in­formációk nélkül? A huszon­egy kandidátus, kutatóból, főiskolai, középiskolai ta­nárból, mérnökből, agrár- szalkemibenből álló testület a megalakulást követően le­vélben kérte meg a m.egye üzemeit, intézményeit, hogy jelöljék meg, azokat a kuta­tási területeket, amelyekkel foglalkoznak, A levélre 29 vállalat, intézmény válaszolt, de csak tizenheten adtak ér­demi feleletet. A kudarc nem véletlen. A munkaközösség csak kérhet, mint a végrehajtó bizottság mellett működő testület csu­pán javaslattevő, véleménye­ző, koordináló funkciót tölt be, azt is elsősorban a vég­rehajtó bizottság beszámolói­val, anyagaival kapcsolat­ban. Mi több. bélyegzőjük sincs, így akár a leveleiket nem is tekintették hivata­losnak a címzett munkahe­lyek. Ettől függetlenül azért persze illett volna válaszol­ni a nem csekély feladatot társadalmi munkában vég­ző munkaközösségnek. Még ákikor is, ha az üzemeknek, intézményeknek nincs beje­lentési kötelezettségük. A megye kutatóhelyeinek térképe ezért erősen hiányos, holott valójában sokkal gaz­dagabb, színesebb szőkébb hazánk tudományos élete. A három kutatóintézet — a karcagi agrártudományi, a szolnoki cukortenmelési és a kőolajipari —, valamint a Hűtőgépgyár, a TVM, a Me­zőgép és a Tisza Cipőgyár mellett jelentős tudományos eredmények születtek az el­múlt években a megye főis­kolái, múzeumai, könyvtárai, a levértár; a Hetényi Séza Kórház-Rendelőintézet, a Jászberényi Városi Kórház és a Köjál szakmai kollektí­váiban is. A kutatások egy része az országos főirányokhoz kap­csolódik, jelentős része pe­dig tárcaszintű, vagy a trösz­tök kezdeményezésére kezdő­dött meg. Néni csekély emel­lett természetesen a helyi kutatások száma sem. A Debreceni Akadémiai Bi­zottság pályázati kiírásában a régió három megyéjéből Szolnok megye üzemei, vál­lalatai, intézményei jelölték meg a legtöbb — összesen huszonnégy — kutatási té­mát, jelentős összeget ajánl­va a díjazásira. Ez egyben •azt is jelenti, hogy a témá­kat megjelölő gyárakban, in­tézményekben fontos szere­pet szánnak a tudománynak. A munkaközösség térké­pe szerint 71 egyéni kutató és 22 csoport dolgozik vala­milyen tudományos mun­kán. A hiányos adat inkább csak rontja _a megye szelle­mi életéről alkotott benyo­mást. Hiszen a valóságban ennek a többszöröse is el­képzelhető. Nincsenek benne például a kutató, kísérlete­ző általános és középiskolák, a szolnoki Tallinn Általános Iskola vagy a Varga Katalin Gimnázium, amelyben nem is országos hanem immár nemzetközi, UNESCO-kísér­letet végeznek évek óta. Ugyancsak nem szerepelnek a munkaközösség listáján a tudósok tanárok, országos hí­rű fiziika és történelemsza- kos nevelőik, s számtalan magányos kutató, mint pél­dául a helytörténészek, hon­ismereti kutatók. Igaz az is­kolák tudományos munkáját a Megyei Pedagógiai Intézet segíti, a helytörténészeket pedig a népfront, a múzeum, s a levéltár. Am ezekről megbízható ismeretekkel kel­lene rendelkeznie a megyei tudománypolitikai munkakö­zösségnek is. S ez nem a tes­tület érdeke, hanem elsősor­ban valamennyi kutatóhe­lyé. hiszen így megszűnhet­nének a párhuzamos kutatá­sok, illetve az intézmények koncentrálhatnák anyagi és szellemi erejüket, közösen végezhetnék el a tudomá­nyos munkájukat. Nem be­szélve arról, hogy az ered­mények elterjesztése — amely a tudomány és a gya­korlat egyik legnagyobb gondja — is csak így volna •lehetséges. A megye tudományos éle­tének jobb szervezése érde­kében nagyobb hatáskörrel kellene illetni a munkakö­zösséget, nagyobb költségve­tést — évente 200 ezer fo­rinttal gazdálkodhat — érde­melne, de emellett fontos a kutatóhelyek nyitottabbá vá­lása is. Hiszen, bár nagy öröm számunkra egy-egy or­szágos hírű, vagy regionális szinten elismert tudományos eredmény, a megye kutatói­tól mégis elsősorban azt várják, el, hogy segítsenek abban .,mit tegyünk és ho­gyan. rendezzük be az életün­ket” itt, szűkebb hazánk­ban. A munkaközösség tagjai a gondok ellenére is bizakodó­ak, s terveznek. Szeretnék szorosabbra fűzni a kapcso­latot a Debreceni Akadémiai Bizottsággal, a TIT megyei szervezetével és az MTESZ- szetl. Sőt a DAE mintájára a jövőben munkacsoportokat alakítanak ki. Azt remélik ettől, hogy a csoportok job­ban figyelemmel! tudják majd kísérni egy-egy terület tudományos kutatásait. Re­mélik továbbá;, hogy akad majd talán egy helyiség a leendő tudomány és technika házában a munkaközösség­nek is, ahol könyvtárat ren­deznének be, s lehetőséget adnának a kutatóknak arra, hogy találkozzanak, tapasz­talatokat cseréljenek egy­mással. Terveznek ciikkibiibliográfiát, amely tá­jékoztatást nyújtana arról, hogy milyen témákat dol­goztak már fel megyénkben, s információs szolgálatot is tartanának. Megfelelő anya­gi helyzetiben ösztöndíjjal tá­mogatnának kutatókat, sze­retnék időszaki kiadvány­ban közzé tenni a megyében született kutatási eredmé­nyeket. S természetesen a jövőben is rendezői, társ­rendezői lesznek különböző tudományos fórumoknak, re n dezve n yék nek. A munkaközösség lelkiis­meretes szakemberei, de sok­kal inkább a megye tudomá­nyos élete megérdemelné, hogy valóra váljanak ezek a tervek. tTál Gizella Szolnokon a Milléri Vízügyi Múzeum az ország minden tájáról, sót külföldről is vonz látogatókat. A kiállítás az időszámításunk előtti ötezertől napjainkig követi nyomon a Tisza szabályozásának történetéé, és bemutatja a folyó mentén élők munkáját, eszközeit

Next

/
Oldalképek
Tartalom