Szolnok Megyei Néplap, 1985. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-25 / 173. szám
1985. JÚLIUS 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Sertésbőrből Ciptt, kesztyű, bútorhuzat A konfekciómunkák hímzését kiterjedt bedől gozóhálózat végzi. Képünkön egyik bedolgozójuk Ballagó Ignácné munkáit veszi át Varga Margit Eredményes félév az árokszállási HISZ-nél Konkurencia nélkül dolgoznak A első féléviben a vártnál kevesebb nehézséggel kellett szembenézniük a Jászárokszállási Hímző és Szőnyeg- szövő Háziipari Szövetkezet dolgozóinak. A decemberi munkahelyi tanácskozáson már ezévi kapacitásuk 96 százalékos lekötésének ismeretben tették a részlegek a Vállalásaikat. Év közben pedig elmaradt a tavalyról ismert súlyos anyagellátási gond. Bár így is megtörtént az első negyedéviben, hogy félnapos állást gyors átcsoportosítással kényszerültek megakadályozni, de később már folyamatos volt a munka. Ennek köszönhető. hogy a nehezebb első félév céljait is sikerült túlteljesíteniük. Az ezévi 37,5 millió forint tervezett árbevételiből 2Q„2 milliót értek el, a 4,5 milliós éves nyereségből pedig 3.26-ot (Az utóbbi adatnál tekintettel kell lenni arra, hogy a nyereség terhére történő kiifi zjetések a második félévre esnek). Az éves 16 milliós exportból 13-ért szállítanak gyermekruhát, háló- inget, hímzett női blúzokat és kézimunkát a szocialista országokba, főleg a SzovjetNépszerűek a barokk hímzésok unióba, Lengyelországba, az NDK-foa, és Csehszlovákiába. Az NS2K-ba 3 millióért végeznek bérmunkát. A tervezett 8,4 millió forint értékű árunál eggyel többet exportáltak júliusig. A 640 dolgozót foglalkoztató szövetkezetben, több mint 500 a bedolgozó. Munkaerőgondjuk nincs, bár a hímző (a legnagyobb) részleget a folyamatos, nagy tételű megrendelések 'következtében bővíteni tudhák. A két veszteséges, a torontáli és a perzsa szövőrészlegüknél ugyanékor megszüntették 1 foglalkoztatási gondjukat. Átcsoportosítással elérték, hogy a szövőszékeket nem kellett leállítani. Búzás Józisefné, a szövetkezet elnöke elmondta, hogy termékeik rendkívül érzékenyek a divat változásaira, ezért a termelés folytonos megújulást kíván. Két tervezőjük évente 80—90 félfe terméket zsűriztet a Népi Iparművészeti Tanácsnál. A munkaigényes jászsági szűrhímzést a kereskedelem nem igényelte, a matyó, kalocsai és más ismert hímzéseket piaci megfontolásból nem készítik, ehelyett olyan eredeti népművészeti motívumokat kutattak fel amelyekkel konkurertcia nélkül dolgozhatnak. így szigetvári, zalai, kalotaszegi mintákkal jelentkeznek. Keresettek a barokk, és a Jászságban a századfordulótól közkedvelt toledói hímzések. A két tervező, Vízi Julianna és Füleki Béláné munkáiból a hónap elején nyílt árusítással egybekötött kiállítás Budapesten a Kálvin téri Szépművészeti Stúdióban, melyet augusztus 8-ig lehet megtekinteni. Az elnök szerint sikeresnek ígérkező második félévet kezdtek. A jövő évi szovjet exportmegrendelések már megérkeztek, és készítik az októberi, további exportüzletkötésekhez a mintakollekciót — ftp — A természetes bőrből készült termékek iránt az egész világon egyre nagyobb az igény. A marhabőr mellett mind nagyobb tért hódít a sertésbőr, annál is inkább, mert világszerte a sertésállomány dinamikus növekedése figyelhető meg. Hazánk bőrgyárai évente 3.3 millió négyzetméter sertésbőrt készítenek ki, de ennél többre is képesek lennének, ha a vágóhidaktól több alapanyagot kapnának. Jelenleg azonban száz sertés bőréből mindössze 32 százaléknyit, évi 13 ezer tonnát adnak át a feldolgozóknak. Ennek oka, hogy a húsexport olyan állategészségügyi követelményeket támaszt, amelyek a jelenlegi technológiával to- vábbfeLdolgozásra alkalmatlanná teszik a bőrt. Ezért kísérletképpen két olyan fejtőgépet állít üzembe az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, amely évente mintegy 1000—1200 tonna többletnyersbőr fejtését teszi lehetővé. A hazai sertésbőrgyártás bővítése igen gazdaságos lenne, hiszen jelenleg évi 60—80 millió dollár értékben importálunk nyersbőröket. Igaz, főként marhabőröket. Ha a feldolgozó vállalatok nagyobb arányban használnának hazai alapanyagú sertésbőrt, jelentős devizamegtakarítás.t érhetnének el, amellett a disznóbőr alapanyagú termékek olcsóbbak is lennének a jelenleginél. A cipők, szandálok. bébilábbelik választéka például jelentősen bővülne, mégpedig oly módon, hogy nőne az olcsóbb cipók aránya is. A sertésbőrből emellett kesztyűt, ruházati cikkeket, munkavédelmi termékeket, autó üléshuzatot, bútorbőrt is a jelenleginél lényegesen bővebb választékban gyárthatna az ipar. A sertésbőr-gyártás, -fel- használás, -értékesítés ösztönzésére országos ankétot tartottak a húsipar, a bőrgyárak. a bőrfeldolgozók, a bek és külkereskedők részvételével. A szakemberek megismerték a termelési és értékesítési folyamatban egymás gondjait, lehetőségeit és érdekeit, s megtárgyalták a jövőre vonatkozó együttműködés lehetőségeit is. Az egyik helyen sok, a másikon kevés A vállalatok munkaerőhelyzete Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal stzakemberei elemezték a munkaerő mozgásának sajátosságait, s azt, hogy a gazdaság átalakulását miként követi a foglalkoztatás szerkezetének változása. A felmérésekből kitűnt, hogy évente átlagosan minden hatodik dolgozó változtat munkahelyet, ami azt jelenti, hogy — a nyugdíjba menőket, a sorkatonai szolgálatra bevomulókat és a kismamákat figyelembe véve — a vállalati létszám csaknem egynegyede évente kicserélődik. Különösen jelentős mértékű a fluktuáció a szakképzetlen dolgozók körében, akiknek mintegy a fele évente új állás után néz. FGzfOrM Növekedés- serkentők a mezőgazdaságnak Növekedés-serkentő gyártásával bővíti mezőgazdasági termékeinek választékát a legnagyohb hazai növényvédőszer gyárunk, a fűzfői Nit- nokémia. A Mezőgazdasági és Élelmezés ügyi Minisztérium növényvédelmi és agrokémiai központjával fogtak össze olyan kémiai anyagok előállítására, amelyek alkalmasak a mezőgazdasági termelés gazdaságosságának javítására. Az új szerek mozgósítják a növény' tartalékait, mintegy biológiai katalizátorként elősegítik fejlődésük, növekedésük biológiai folyamatait. Az első ilyen vegyszert 313-as számmal jelölték és az idén már több nagyüzem . kísérleti tábláin vizsgáztatják is. Az aratási eredmények összegezése szerint többhelyütt mintegy 15 —20 százalékkal is növelte a gabona hozamát és az előzetes vizsgálatok alapján hasonló hozamnövekedéssel számolnak a kukoricában, napraforgóban is. A fűzfői laboratóriumiban további négy, hasonló tulajdonságokkal rendelkező vegyszer vár széles körű kipróbálásra. Az újdonságok vizsgálatában részt vesz a Magyar Tudományos Akadémia marton- válsári kutatóiintézete és a növényvédelmi kutatóintézet is. A munkahely-változtatások túlnyomó többsége — 97 százaléka — a dolgozók elhatározásából történik, a kedvezőbb időbeosztás, illetve a magasabb kereset reményében. A gazdasági szabályozók azt kívánják elősegíteni. hogy a munkaerő a dinamikusan fejlődő ágazatokba vándoroljon, a tapasztalatok szerint azonban jóné- hány, az átlagosnál nyereségesebben gazdálkodó, illetve népgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű vállalat továbbra is munkaerőgondokkal küzd. Ezt az ÁBMH szakemberei részben annak tulajdonítják, hogy a jövedelmezőség vállalati szinten ma még gyakran nem fejezi ki pontosan egy- egy tevékenység népgazdasági hasznosságát, illetve az elérhető keresetek között nincs olyan nagy különbség, amely ellensúlyozná a magasabb teljesítménykövetelményeket, a nehezebb munkakörülményeket, a kedvezőtlenebb munkaidőbeosztást. Emiatt a szükségesnél kevesebben vállalják a nehéz. s ma még kevésbé gépesíthető, valamint az átlagosnál rosszabb körülmények között végezhető munkát. Így például hosszú idő óta munkaerőgondokkal küzdenek a bányászat, a kohászat. a közlekedés és egyes könnyűipari ágazatok vállalatai. A munkáltatók erőfeszítései, hogy a nagyobb igénybevételt jelentő posztokra is találjanak embert, egyes területeken a bérarányok torzulásához vezettek. A helyenként tapasztalt tényleges munkaerőhiány ellenére gyakran még a meglévő munkaerőt sem használják ki. A vállalatok egy részénél a munka szervezettségének javítása, a termelés folyamatosságának biztosítása helyett még mindig a hóvégi, évvégi hajrákhoz méretezik a létszámot. A munkaerő kihasználtságához tartozik az is. hogy nem sikerült jelentősebben előre lépni a gazdaságtalan tevékenységek visszaszorításában, jelentékeny munkaerőt köt le a veszteséges termékek előállítása, illetve az elavult gépek üzemeltetése, miközben másutt korszerű gép>ek állnak kezelő hiányában. A szigorodó feltételek hatására főként a nehezebb helyzetben lévő vállalatok igyekeznek szakítani munkaerő-gazdálkodási módszereikkel ésszerűsítik létszám- igényeiket, korlátozzák a felvételt, belső átcsoportosításokkal gondoskodnak meglévő dolgozóik hatékonyabb foglalkoztatáséról. A ténylegesen hiányzó munkaerő pótlásához a vállalatok ésszerűbb létszám- gazdálkodása mellett elengedhetetlen a munkakörülmények javítása, a termelés gépesítése, mert bérintézkedésekkel ma már csak átmenetileg lehet enyhíteni a munkaerőgondokon. Ugyanakkor számolni kell azzal, hogy az ország egyes vidékein hosszabb távon egyes szakmákban nehéz lesz elhelyezkedni, ezért előnyös helyzetbe kerülnek majd azok, akik több szakmával rendelkeznek. Az átképzés lehetőségével most még csak szűk körben élnek a vállalatok, az elmúlt két évben alig több mint 30 vállalat vette igénybe az állami támogatást dolgozóinak új szakmával való megismertetéséhez. A vállalatoknak és a dolgozóknak azonban közös érdekük, hogy mind szorosabb összhangba kerüljön a termelés a piaci igényekkel, az emberek szaktudása pedig a vállalatok változó feladataival — hangsúlyozták. az ÁBMH szakemberei. Pártszervezet a műszaki haladásért iaonyára vannak olyanok — és feltételezhetően nem is elhanyagolható számban —. akik a címet is valamiféle kétkedéssel fogadják. Egyfelől, mert úgy tartják, ha valami, akkor a műszaki fejlesztés az a terület, ahol kizárólag a műszaki szakemberek (azok közül is a legmagasabb képes ítesűek) számára osztható kártya. Mindenki más csak laikus, jobb esetben élvezője a kvalifikált emberek produktumainak. Nem lehetünk bizonyosak azonban abban sem, hogy egyes pártszervezetek nyilván más megközelítésből, de ugyancsak rendkívül szerénynek tartják azokat a lehetőségeket, amelyeket a politikai eszközök nyújthatnak a műszaki haladásért. Ezek amolyan pozícióihoz kötött féligazságok, s már önmagukban is indokolják, hogy egy-egy gondolatot felvessünk: hogyan fogható fel a műszaki haladás és a politikai tevékenység, legfőképpen is a mindennapok gyakorlatában. Az egyik, talán legfontosabb éppen az, hogy egyértelműen legyen, kinek a feladata a gyártmányok fejlesztése, a technikai berendezések, gyártási eljárásiok korszerűsítése, a termelési, gazdálkodási folyamatok szervezettségiének fokozása, az emberek általános és szakmai műveltségének növelése. Vagyis a műszaki fejlesztés különböző elemeinek olyan irányú felhasználása, amely végső soron biztosítja, hogy anyagi, szellemi erőforrásainkkal versenyképes termékeket állítunk elő, megkönnyítjülk a nehéz fizikai munkát, s nem kevésbé környezetünket, életünket. "Egyszerű lenne, iha a műszaki haladás ügyét kizárólag a tudományos kutatókra lehetne osztani. Éppen a fejlesztés, korszerűsítés komplexitásából adódik, hogy ez aligha vezetne célhoz. A társadalom minden tagjának megvan a munkamegosztásban vállalt, és a kellően körülhatárolt felelőssége. Kölcsönös bizalmon alapuló együttműködés nélkül a leg- ragyogóbb találmányok, újítások, elképzelések sem válnak versenyképes termékké, értékalkotó tevékenységgé. Napjainkban a pártszervezeteknek szembe kell nézniük azzal, hogy a tudományos, technikai forradalom követelte szervezeti, technikai változásokért, minden új alkalmazásért a szó nemes és jó értelmében valóságos harcot kell folytatni. A mai szinten a technikai korszerűsítés a dolgozó ember alapvető érdekeit is érinti. Olyan kérdéseket vet fel, ho>ry szükség lesz-e az adott helyen a munkájára, elegendő-e a szakmai tudása az új feladatokhoz? Megannyi kérdés és gond, amelyre éppen a dolgozók támogató magatartása elnyerése érdekében időben választ kell adni. Mindez jelzi egybe azt is, hogy a műszaki fejlődés társadalmi hatásának reális felmérése és számbavétele egyenrangú fontosságot kap azzal, amit a technika, technológia terén elérni vagy megváltoztatni szándékozunk. A pártszervezetnek ezzel és ezáltal kell eljutni árira a következtetésre, hogy a műszaki haladással egyidö- ben növekszik az érte és javára kifejtett pjolitiikai tevékenység szerepe is. A társadalmi, műszaki haladás kölcsönhatásából és mélységes összefüggéseiből következik, hogy a pártszervezeteknek élen kell jámiok az újért, a jobbért való küzdelemben. Sok-sok példája van annak, hogy az egyes pártszervezetek hogyan segítik a munkahelyeken a műszaki fejlesztési koncepciók kialakítását, az ennek megfelelő szakmai átképzést, az emberek esetleges pályakorrekcióját, a teljesítmény- centrikus értékrendek megteremtését, a szakmai hiúság és féltékenység különböző megnyilvánulásának visz- szaszorítását. Nem hat az újdonság erejével, mégis idekívánkozik, hogy a műszaki fejlesztés — bár az emberi munka örök kísérője — nem választható el az ország általános helyzetétől. gazdaságpolitikájától. Az adott időszak lehetőségei ugyancsak behatárolják a iműszáki haladás lehetséges irányát, célját, szintjét vagyis mozgásterét. Ennek tudata és tudatosítása kiváltképpen azért fontos, hogy tértől-időtől függetlenül, esetleg éppen hangulatunktól vezérelve ítéljük meg elért eredményeinket, és főképpen mai, holnapi teendőinket. Hozzá kell rögvest tenni: a lehetőségek gyaníthatóan mindig kisebbek, nemcsak látszatra., hanem a valóságiban is,, mint amit célszerűnek, sőt annál is. amit esetleg reálisan szükségesnek tartanánk. A mindennapik tap>aszta- latábói tudható, hogy eléggé szűkén értelmezzük a fejlesztés lehetőségeit. Többnyire az adlható-kapható pénzalapokra gondolunk. Ezt lebecsülni nem volna bölcs dolog. Ám a műszaki haladás lehetőségei minden időszakban igen sokfélék. így az adottságokat nem helyes csupán korlátként felfogni. Mi több, a kérdések-kérdése éppen az, hogy a rendelkezésre álló anyagi-szellemi adottságokat miként használjuk fel gazdásági erőink növelésére, társadalmi fejlődésünk elősegítésére? A jelen műszaki fejlesztésnek velejárója a tegnapi túlszárnyalása. Ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az elavulttól, az erőforrásokat ésszerűtlenül emésztő tevékenységektől meg kell szabadulni. Különben olyan naggyá válhat a visszahúzó erő, hogy a haladás is egyhelyben topKigássá válik, illetve olyan aránytalanságok születnék, amelyek terheit sem a vállalat, sem a népgazdaság nem viselheti el. z új és régi küzdelmében jó szolgálatot tesz — mondhatni rrélkaiiozhetetlen a minőségi munka elismerése, a szaktudás' becsülete, az emlber aszerinti megítélése, hogy tevékenységével, teljesítményével hogyan segíti elő a termék és a munka versenyképességét. A műszaki haladás lehetőségeinek bővítését ezéken a területeken érdemes keresni a piárt- szervezeteknek is. X. S. alkatrészek Dacia gépkocsikhoz A Villamosszigetelő és Műanyaggyár — a MOGURT Gépjármű Külkereskedelmi Vállalat közvetítésével — mintegy 9,2 millió forint értékű gépkocsialkatrész idei szállításában állapodott meg a romániai Auto-Dacia Vállalattal. A szerződés értelmében a magyar vállalat a Dacia gépkocsik gyártásához az év végéig 200 ezer tár- csafékibetétet és 100 ezer kuplungtárcsa-betétet ad át partnerének. A fékbetétekből azt az új típust exportálja a vállalat, amelynek elhasználódására a gépjármű vezetőjét a műszerfalon egy kijelző figyelmezteti.
