Szolnok Megyei Néplap, 1985. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-20 / 169. szám
1985. JClLIUS 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP hogy még a szőlőtőkék alját is kisseprűvel seprik mutatósra. Ód alben,n sem más a helyzet: láitsziik, itt a dísz- párnáknak éppúgy megvan a helyük, mint a vendégnek. Noha a középkorú férfi előnyös megjelenésű, a hangja száraz, hideg, kioktató jellegű. — Kérem én a semmiből vakartam ki őnagyságát, hiszen öten voltak testvérek, és mivel az apja többet állt a kocsmában, mint a műhelyben, oiljykor kenyérre is szűkén jutott .nekik. Idehoztam, ébbe az otthoniba, özvegy édesanyámhoz, gondoltam, megférünk, nagy ez a három szolba, de sajnos kérem a sors mást diktált. lom. Az új gazda, a mai NEFAG jogelődje a szolnoki erdészet, már némi pénzt és jelentős szakértelmet is ki tudott gazdálkodni az arborétum számára. E marokba való erdőnek volt megszállott híve a Santa család: Sánta András ma is szinte testével védi a természet kincseit, de ezt tette már édesapja is. Alighanem neki is köszönhető, hogy az indulat, amelyik néhány községgel odébb művészi értékű szobrot döntött, nem. tette az évszázados tölgyek derekára a fűrészt. Mindezt végiggondolva ismét felötlik az emberben a nyaktörő út, amelyik száraz időben „csak” elviselhetetlenül poros, eső után azonban járhatatlan, s így elejét veszik annak, hogy lüktető, eleven élet költözzék p lombok alá. Társulna e borús gondolathoz számtalan, kilátástalannak tűnő környezetvédő ütközet emléke — de erről az igari arborétumról kiderül, hogy sorsa nem eleve vesztésre ítélt csata! Török László a Nagykunsági Erdő és Fa- feldolgozó Gazdaság igazgatója azt, ígéri, hogy jövőre portalanított bekötőút vezet a ma még lakatra zárt főbejáratig. Bordás Imre, a Tiszaörsi Nagyközségi Tanács eflnöke társadalmi ösz- szefogás ügyében kilincsel: szükség van rá, kellene a gépi segítség és a vendéglátás, ha majd egyszer invitálják az idegent. Hajnal Imre a NEFAG fatermelési ágazatvezetője pedig szinte derűs pndgnózist rajzol. Eddig évente 150 ezer forintot kaptak az arborétum fenntartására, amiből csak a legfontosabbakra iflutoitta. A MÉM célcsoportos beruházást is hajlandó biztosítani, ha tudja, mire kell. Eddig nem tudta, most azonban két végzős hallgató diplomamunkája az arborétum felújításának tervezete lesz, s ezzel már oda lehet állni a minisztérium pénz- tárabLaka elé. Ha a tervek meggyőzik az illetékeseket afról, hogy jó helyre kerülnek a forintok, talán végre kozkinccsé válhatik az Alföld rejtett gyöngyszeme. A fák alá kihelyezett táblákon egzóták egész serege mutatkozik be: páf- rányfenyő, kolorádó- és szerbfenyő. csuklyáslevelű, fehér- és tűzlevelű hasogatott és babérlevelű tölgy lesz jó ismerősünk a távozáskor. Aztán búcsúzáskor visszanézve zordan tekint ránk az áthatolhatatlan fakapu. Talán jól is van így, hogy addig amíg nincs 'kijárt útja az idegenforgalomnak, szigorúan őrizzék az értékes növényeket. A lombok között azonban ott az üzenet: a fák minél előbb csodáló látogatókra várnák! Palágyi .Béla Fotó: Hargitai Lajos Egy népi bölcsesség, szerint a házasságban az első hét nap, az első hét hónap, az első hét év és az első hetven esztendő a vízválasztó. A többi már gyerekjáték. A statisztika tudorai szerint a legtöbb házasságot mindenesetre az esküvő utáni hetedik évben bontják fel. A fekete rövid hajú fiatal- asszony a harmincas évei elején járhat, és a köznapok nyelvén fogalmazva jól néz ki. Mégis egyedül neveli a fiát, mivel neki is a kritikus hetedik esztendőben ért véget a házassága. Közéjük állt a gyerek — Diákszerelem volt a miénk; együtt érettségiztünk. Egyetemre egyikőnket sem vették fel, így dolgozni mentünk. Esztendő múlva esküdtünk: segítettek a szülők is, megvettük ezt a régi kiis házat Számítva arra: majd keresünk, és építünk hozzá Két év múlva határoztunk, különben is elmúltunk 21 évesek, jöhet a gyerek. Közben a férjem a katonaidőjét töltötte, majd leszerelt. Csák egy volt a baj: a várva várt terhesség nem következett be. Igaz, korábban volt két abortuszom. Végigjártam a szolnoki], a debreceni orvosokat, különösebb eredmény nélkül. Magamban már lemondtam a legszebb emberi örömről, amikor mindkettőnk határtalan boldogságára úgy maradtam. Nehezen viseltem a terhességet, majdnem az egészet végigféküdtern. de nem hiába. Igaz, 2 kiló 50 dekával, császármetszéssel, de megszületett Zolika, a szemünk fénye. Kezdetben 'nagyon kellett babusgatni, korán érkezett, sokat betegeskedett, nem győztem az orvoshoz hordani. Észre se vettern, hogy a férjem egyre hidegebb, hűvösébb hozzám. Az az igazság, nem értem rá vele foglalkozni. — Ezt ma hogyan értékeli? — Baj volt, nagy baj. Valahogyan közénk állt a kis jövevény, akit pedig mi akartunk a földkerekségen a legjobban. Egyszer anyuhoz mentünk, és mire visszaérkeztünk, levél várt az asztalon: nem akarok veled élni. Azt hittem ráimiomlik a szoba, először a gyógyszeres ládához botorkáltam, azután másképpen határoztam. A fiamnak szüksége van rám, fel fogom nevelni. — Nem keresi az apját? — Olykor emlegeti, hogy nem jön hozzá az óvodába, mert másokhoz jár az apuka is. Mit mondhatnék neki? Majd egyszer felkeres, mesz- sze dolgozik, felelem mert titkon bízom abban, hogy talán visszatér, hiszen ma sincs senkim, őt szeretem... Ügy tűnik, esetenként az azonos munkahely sem, holtomiglan-holtodiglan biztosítás egy házaspárnak. Mindketten a vendéglátó- iparban dolgoztaik, és a feleség szerint ez okozta a szakítást. — ötéves házasok voltunk, két gyerekkel, amikor megtudtam: a férjemnek van valakije Hogyan fajulhatott eddig a dolog? Azt hiszem, az egyik oka az, hogy ellenkező műszakba jártunk. Azért, hogy egyikőnk mindig otthon legyen, tudja vinni a gyerekeket a bölcsődébe, az óvodába És ez így ment két évig: 'kerestünk, meglett a lakás, csak éppen mi, ketten beszélgetni sem értünk rá, hiszen még szombaton és vasárnap is felváltva kellett bejárnunk az éttereimbe. Amikor a fülembe jutott ez a nőügy: éktelen haragra gerjedtem. Olyan rossz megjelenésű vagyok én, aki mellett szerető kell? Hébe- gett, habogott ígérte szakítanak, de akkor én már alaposan felpaprikázódtam. Szó szót, jelenet jelenetet követett, és a házasságunkat a hetedik évben közös kérelem alapján felbontottuk. Egymásra nem maradt idő — Megérte a radikális szakítás? — A mad eszemmel nem tenném, többet küzdenék, harcolnék érte. Hiszen a többi férfi sem más. — Ennyire rossz véleménye van a férfiakról? Nevet. — Annyira azért nem, hiszen találtaim egy embert, akihez hozzámegyek. — Tudom, illetlen kérdés, de- ha nem akar, ne válaszoljon. A -né végződés miatt? — Nézze, ez férfivilág. Kell a családiba tyy erős kezű kormányos. A gyerekek szeretik, . szóval hiszem egy fedél alatt hivatalosan csak jobb lehet — Hét év múlva is? — Remélem. A férfi az édesanyjával lakik egy kertes házban, ahol a szomszédok elmondása alapján akkora a rendi, Rendkívüli tv-adásnap hétfőn Július 22-én, hétfőn rendkívüli adásnapot tart a Magyar Televízió. A műsor 18.05-kor hírekkel kezdődik, majd a Lengyel Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Jerzy Zielinski, Lengyelország budapesti nagykövete mond ünnepi beszédet. A program 18.30-kor az Országos Egészségnevelési Intézet rövidfilmjével folytatódik, ezt 18.40-kor a tévétorna, majd az esti mese követi. Ezután 19-től 23 óráig a tévénézők összeállítást láthatnak a múlt héten egyszerre két helyszínen — Philadelphiában és Londonban — megrendezett koncertről, amelyen világhírű rocksztárok léptek fel az afrikai éhezők megsegítésére. Az adás 23 órakor a hírekkel zárul. Diákoknak Jászberényben Információs iroda a strandon Augusztus 25-ig ál'l a fiatalok rendelkezésére a jászberényi strandfürdő területén a diákcentrum információi irodája csütörtöktől vasárnapiig 10—.18 óra között. A bel- és külföldi üdülési, túrázás! lehetőségekről és programokról épp úgy tájékoztatást nyújtanak ott, mint a kulturális és szórakoztató rendezvényekről, amelyekre jegyet is árusítanak. Strand- és kempingcikkeket, játékokat kölcsönöznek, sőt munkaközvetítő szolgálatuk szünidei és állandó munkalehetőségekről is informálja az érdeklődőket. A kritikus hetedik év — Mi volt a bajok forrása? — Nem szerette, ha édesanyám főzni tanította. Egy év után unta a vasárnapi közös ebédeket. Hétvégeken strandra szeretett volna járni, amit én tiszta szívemből utálok. Temérdek meztelen ember, piszok mindenfelé. Ugyan kérem! Dolgozni akart, ahelyett hogy nekem nyugodt otthont biztosított volna, hiszen az én kisiparos szakmám tisztes megélhetést ad mindkettőnknek. Szóval két világ voltunk. — És mikor váltak? — Először léét év múlva hagyott itt; de még kibékültünk. Azután a hetedik évben intett örök búcsút. Képzelje, összeállt egy sofőrrel! Érti ezt? Utánam egy sofőrrel... Mert az nagy 'baj kérem, hogy ebben a mai világiban a nők nem tudnak mit kezdeni magukkal. Közben a váltócipőmet igazítja a küszöbre, hiszen korántsem mindegy, ho merre áll a szegény- tóalkalmatosság orra. csoda A bezárt kapujában Rendből Is megárt a sok Kritikus a hetedik év? Elvégre példáink szereplői ekkor váltak eL véglegesen egymástól, vagy ahogyan a bírák egykoron hirdették: ágytól, asztaltól. Embere válogatja: kinek az, kinek nem. Hiszen a tapintatnak, a tü- •elemnek egymás megbecsülésének éppúgy 1 jellemezni kell a negyedik, az ötödik, mint a tizedük, vagy éppen i huszadik évet. Ellenkező ssetlben már nem a hetedik, de az első esztendő,, vagy a második is kritikussá válhat. ID. IS zabó Miklós Ősszel bemutatják a BNV-n Terepjáró kerékpár Csepelről A Csepeli Kerékpár- és Konfekcióipari Gépgyárban új típusú, terepjáró biciklik sorozatgyártását kezdték meg a napokban. A külföldön már jól isimert, és elsősorban a fiatalok körében népszerű. vastag, színes terepjáró gumikkal felszerelt kétkerekűek eddig hiányoztak a csepeli gyár árukínálatából és a hazai üzletekből. A BMX márkajelű kerékpárokból eddig mintegy 200 készült el, s az első szállítmányokat már átadták a gyár mintaboltjának valamint néhány Keravill-üziet- nek. A sportos kerékpárok különleges hegesztési eljárással, erős vázakkal készülnek, a gumikat a Taurus importból szerzi be. A gyár új termékét az őszi BNV-n kívánja népszerűsíteni, ahol látványos bemutatókat tartanak, bukósi- sakos gyerekek kerekeznek majd a terepjáró kerékpárokkal. A vállalat most külföldön is piackutatást kezdett az exportlehetőségek felmérésére. A tiszaigari arborétumba csak véletlenül tévedhet be a helyismerettel nem rendelkező turista. Ha a község református fcernpillemá- nál elvéti az utat, és a poros, hepehupás dűlőúton úgy félkilométemyit rázat- ja magát, egyszerre díszesen faragott kapu állja útját. Rozsdás lakatok jelzik, hogy nem adják egymásnak a kilincset a természetre rácsodálkozni vágyók. Etedig érdemes lenne, a kerítésen túl pom- itos világ feledteti az •kezes bosszúságát. Évszázados tölgyek bontanak szolgálatkészen ernyőt az ember feje fölé, majd a 19 hektáros élő múzeum közepén, tágas kaszáló kínálja magát lehevered ésre. Megidézni itt a történelmet nem nagy boszorkányság, hiszen egynémely faóriást talán még az alapító Szé_ ky Péter hadmérnök ültetett iaz 1870-esi években. De az innen elszármazott csemeték testőrködnek Debrecenben Kossuth szobra körül, és ugyancsak itt „jártak iskolába” azok a mocsártölgyek, amelyek a Margitsziget húsét adják a kánikulai napokon. Szép ez az arborétum, s hogy áttűnik benne a szarvasi Pepikert hangulata is, nem véletlen: Bolza Pál, a szarvas« alapító szívesen küldött csemetéket Igarra, mivel tudta, hogy jó kezekbe kerül a növendék fa ezen az egykori mocsárszigeten. Szép ez az arborétum, és lehetne még szebb. Ám a természet e darabkája az ember lenyomatát őrzi: az ötvenes években leromott, sivár állapotban .tengődtek itt a növényritkaságok — aztán, egy neki bűzd uSásról árulkodik a növénytársada
