Szolnok Megyei Néplap, 1985. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-17 / 166. szám

■ 2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. JÚLIUS 17. Elhunyt Heinrich Böll Heinrich Böll nyugatné­met író tegnap 67 éves ko­rában elhunyt szülővárosá­ban. Kölniben. A gyászhírt Böll kiadójának, a Kiepen- heur und Witsch kiadónak a szóvivője jelentette be. , Az írót tegnap reggel en­gedték ki a -kórházból, ahol a szóvivő által közelebbről meg nem határozott beteg­ség miatt kezelték. A nyugatnémet DPA hír- ügynökség nekrológjában az NSZK irodalmi lelkiismere­tének nevezte a világszerte ismert és elismert elkötele­zett írót, aki 1972-ben el­nyerte az irodalmi Nobel-dí- jat. Amerikai elnök Rákos volt a daganat Hétfőn elkészült az orvosi jelentés Ronald Reagan ame­rikai elnök szervezetéből el­távolított daganatról. Meg­állapították. hogy az rákos sejtéket tartalmaz. A műtétet végrehajtó or­voscsoport vezetője így fo­galmazott; „több mint ötven százalék az esély” arra. hogy az elnök szervezetében im­már nincs több rákos sejt. NSZK Korszerűsítik a Pershingeket Az NSZK korszerűsíti 72 Pershing 1—A típusú rakétá­ját — közölte hétfőn Bonn­ban Ulrich Hundt hadügyi szóvivő. A támadó fegyverek korszerűsítésének célja a rakéták találati pontosságá­nak javítása. Megfigyelők utalnak arra, hogy a Bun­deswehr rakétáinak moder­nizálásáról hozott döntés a bonni kormányzat katonapo­litikai koncepciójának szel­lemében fogant. Ez az állás­pont figyelmen kívül hagyja a szocialista országok felhí­vását a katonai erőről való lemondásra és — Washington elvárásainak megfelelően — kitér az erőszakról való köl­csönös lemondás elvének al­kalmazása elől. A Szovjetunió nem akar fegyvereket a világűrben (Folytatás )az 1. oldalról.) volságú nukleáris eszközök telepítését. A Szovjetunió novemberig egyoldalúan mo­ratóriumot hirdetett az euró­pai közép-hatótávolságú fegyverek hadrendbe állítá­sára, és megerősítette, hogy korábbi, a fegyverzetkorlá­tozással és a világűr milita- rizálasának megakadályozá­sával kapcsolatos javaslatai továbbra is érvényben ma­radnak — mutat rá elemzé­sében a szovjet kommentá­tor. Ugyanakkor az amerikai kormányzat folyamatos erő­feszítéseket tesz a fegyver­kezés minden területén, és a fehér házi szóvivők maka­csul hangsúlyozzák, hogy az Egyesült Államok semmikép­pen sem mond le űrfegyver­kezési tervei megvalósításá­ról. A két fél hozzáállása köz­ti különbség nyilvánvaló. Az Egyesült Államok, hogy a világ közvéleményét meg­nyugtassa ás negatív politi­kájának lényegét eltitkolja, igyekszik „ködbe burkolni” a genfi tárgyalásokat. A tárgyalások következő fordulója szeptember 19-én kezdődik, két hónappal ké­sőbb. november 19—20-án pedig szovjet—amerikai csúcstalálkozót tartanak a svájci városban. Az atom- és űrfegyverkezés kérdése min­den bizonnyal fontos napi­rendi pontja lesz a csúcsta­lálkozónak is. Ha az ameri­kai fél a jövőben hajlandó lenne változtatni álláspont­ján, jelentősen megkönnyíte­né vele az előrelépést, — ír­ja a TASZSZ kommentátora. Genfben tegnap konkrét előrehaladás nétkül véget ért a nuk­leáris és ürfegyverekkel foglalkozó szovjet—amerikai tár­gyalások második fordulója. A kép előterében (balról) Vik­tor Karpov szovjet küldöttségvezető, szemben az amerikai delegáció. (Telefotó — KS) Gorskov tengernagy interjúja A szovjet hadiflotta beérte az amerikait Megnövekedett a Szovjet­unió és a szocialista közösség többi országának fenyege­tettsége. miután a NATO a tengereken mind nagyobh körzetekben telepített nuk­leáris rakétákat. Ez szüksé­gessé tette, hogy védelmün­ket ne csak a szárazföldön. hanem az óceánokon is erő­sítsük — mutatott rá Gors­kov flottatengernagy a Szov­jetunió haditengerészeti flottájának főparancsnoka, az Ogonyok című moszkvai he­tilapnak adott interjúban. Megerősítettük a szovjet haditengerészeti flottát az óceánokon, elsőbbséget biz­tosítva a tengeralattjárók és a légierő fejlesztésének. A lehető legkevesebb anyagi áldozattal és időráfordítás­sal sikerült beérnünk az Egyesült Államok flottáját a hadászati lehetőségek szem­pontjából — hangsúlyozta a szovjet admirális, emlékez­tetvén arra. hogy a háború utáni időszak valamennyi amerikai katonai doktrínája a haditengerészet erőfölényé­nek biztosításából indult ki. KOMA Tegnap hivatalos látogatás­ra Rómába érkezett Naka- szone Jaszuhiro japán mi­niszterelnök. Nakaszonét, aki első ízben látogat Olaszor­szágba, a ciampinói repülőté­ren Bettino Craxi olasz kor­mányfő fogadta. HAVANNA Hétfőn latin-amerikai szakszervezeti konferencia kezdődött Havannában. A ta­nácskozás napirendjén a tér­ség rendkívül magas külföldi adósságaiból fakadó problé- mákat^ vitatják meg. A latin­amerikai munkásmozgalom történelmében ez az első al­kalom, hogy az eltérő politi­kai irányzatú szakszerveze­tek közösen próbálnak szem­benézni a térség egyik közös gondjával. CANBERRA Ausztráliai látogatását be­fejezve George Shultz ame­rikai külügyminiszter hétfőn ,a csendes-óceáni Fidzsi-szi- getekre utazott. Rövid, né­hány órás látogatásán első­sorban gazdasági problémák­ról és a térség katonai kérdé­seiről lesz szó. MOSZKVA A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége Gen- nagyij Jagogyint nevezte ki felső- és középfokú oktatási miniszterré. Elődjét, Vja- cseszlav Jeljutyint nyugállo­mányba vonulása miatt men­tették fel tisztségéből. • • • A kutatási programnak megfelelően geofizikai meg­figyelésekkel folytatta tegnap munkáját a két szovjet űrha­jós, Vlagyimir Dzsanibekov és Viktor Szavinih. A Szal- jut—7—Szojuz T—13 űr­komplexum két lakója vizuá­lisan és optikai eszközökkel is megfigyeléseket végzett szovjet Közép-Ázsia, a Vol- ga-menti területek, az Észak- Kaukázus és a Krím fölött. NOVOSZIBIRSZK Jao Ji-lin, a Kínai Népköz- társaság Államtanácsának al- elnöke (miniszterelnök-he­lyettes) tegnap befejezte szovjetunióbeli látogatását és Novoszibirszkből visszauta­zott Pekingbe. A kínai mi­niszterelnök-helyettes a szov­jet kormány meghívására tett hivatalos látogatást a Szovjetunióban. Nyugalom Bejrútban Felügyelnek a rendre Bejrutban tegnap óta helyi idő szerint reggel hat órától a rendőrség és a katonaság felügyel a rendre. A libanoni fővárosban hetekig tartott összecsapásoknak véget vető, szíriai közreműködéssel tető alá hozott megegyezésen ala­puló lépést hétfőn jelentette be Rasid Karami kormányfő. Helyi jelentések szerint a libanoni fővárosban az intéz­kedés életbe léptekor nyuga­lom volt. Viszonylagos csend­ben telt el már hétfő éjszaka is, amire hónapok óta nem volt példa. Csak a Bejrutot kettéosztó ..zöld vonal” men­tén voltak kisebb összecsa­pások a keresztény és a muzulmán fegyveresek kö­zött, de hajnalra ezek is ab­bamaradtak. A „Libanon hangja” fa- langista rádió jelentése sze­rint hétfőn este a Falangista Párt és a Libanoni Erő elne­vezésű keresztény milícia ve­zető i, több hetes viszálynak véget vetve megegyeztek ab­ban. hogy „egyesítik erőiket”. A kibékülés azután történt, hogy Valid Dzsumblatt, a drúz közösség vezetője kije­lentette: a muzulmánoknak fel kell számolniuk a falan­gista erőket Libanonban. Ntik világkonferenciája Megállapodás a legfontosabb ügyrendi kérdésben A kenyai fővárosban teg­nap folytatta munkáját a nők világkonferenciája. Hétfőn sikerült kompro­misszumos megállapodást ki­alakítani a legfontosabb ügy­rendi kérdésben: a határo­zatokat közmegegyezéssel fo­gadják el, de kérni lehet sza­vazást is, hogy érzékelni le­hessen az erőviszonyokat. Az amerikai nőküldöttség — amelyet Maureen Reagan, az elnök lánya vezet — azt kö­vetelte, hogy a határozatokat csak egyhangúlag lehessen elfogadni, míg a fejlődő or­szágok küldöttségei, elutasít­va a várható obstrukciós próbálkozásokat, a többség szavazatai alapján elfoga­dott határozatok mellett szálltak síkra. Az amerikai küldöttség egyébként kivonul a tanács­kozásról, amennyiben a fej­lődő országok képviselői „po­litikai síkra terelik a konfe­rencia munkáját”. A tizen­egy napos konferencia két napján felszólaló küldöttek ugyanis élesen elítélték az Egyesült Államok agressziós politikáját Afrikában, Kö- zép-Amerikában és a Közel- Keleten, azt, hogy Washing­ton támogatja a fajüldöző dél-afrikai rendszert és a jobboldali rezsimeket. Hivatalban marad a belga kormány I(Folytatás )az 1. oldalról.) kivizsgáló parlamenti bizott­ság jelentését félretéve a képijjkelőtház bizalmat szia.-, vazott egy olyan indítvány­nak, amely megmenti Char­les-Ferdinand Nothomb bel- ügymin isztert. A király tegnap este visz- szautasította a kormány le­mondását, így a Martens- kormány ideiglenesen hiva­talban marad a fransja nyel­vű liberális miniszterek ki­válása ellenére is — jelen­tette be Wilfried Martens. A választásokat két hónappal előrehoztok. így december 8. helyett már október közepén megtartják — tette hozzá. A miniszterelnök az átme­neti időre „minimális prog­ramot” ismertet a közeli na­pokban, talán már ma a par­lamentben. Nothomb belügyminiszter továbbra is a helyén marad, miután „semmiféle külön felelősség nem róható fel ne­ki a Heysel stadionbeli tra­gédia kapcsán” — hangoztat­ta a kormányfő, noha a kép­viselőház vizsgálóbizottsága más következtetésre jutott. A belga kormányválság egy mozgalmas nap leforgá­sa alatt így megoldódott. A parlamenti választások két hónap múlva — előrehozva — megtartják. A keresztény- demokraták és liberálisok jövendő együttműködését azonban egyre több kérdőjel terheli. Barátok, rokonok — Suomiban 2. Csodák nincsenek A barátsági hét során akadt látnivaló bőven. Akik nyitott szemmel jártak, sok mindent felfedeztek, megis­mertek Finnországban. Lát­ták, milyen gyönyörű egy ország. „Gyógyít, elringat, megsdmogat és megcsókol a finn táj, mint az édesanyád. Nem beszél hangosan, de ab­ban, amit mond, éppen az van, amit hallani szeretnél”. Kodolányi János írt így Suo- miról — elmesélni nem le­hetne szebben, de az érzést, ami e szavak mögött rejlik, immár 250 magyarral több ismeri. — Finnországban nincse­nek csodák, az itt élő embe­rek saját lehetőségeikkel jól szolgálják saját céljaikat — ezzel kezdte mondandóját Karényi József építész, az Orazágos Béketanács tagja, amikor benyomásairól kér­deztem. — Vantaa városában a salgótarjániakkal jártam. A legspeciálisabb finn telepü­lést ismerhettem meg' benne. Itt magyar megyényi terüle­ten mintegy 150 ezer ember él. Betekinthettem minden­napjaikba, építészetükbe. \ finnek szeretik, óvják kör­nyezetüket, építészetük hi­hetetlenül egyszerű, mégis kiváló. Nekem a gyermekin­tézmények tetszettek a leg­jobban, nem ok nélkül. A játékház, amit Kecskeméten terveztem, nagyon a szívem­hez nőtt. S ami még feltűnt: a finnek nem ismerik a hierarchiát, viszont nagyon nagyra tartják a mesterség­beli tudást. Németh Béla asztalos Deb­recen küldötte volt. Negyven évi munkáját jutalmazta ez­zel az úttal az Asztalosipari KissiZövetkezet. — Hogy mi tetszett a leg­jobban? Nagyon nehéz erre válaszolnom, először járok külföldön. De ha mégis haza lehetne vinnj valamit mind­abból, amit itt láttam — ta­pasztaltam, hát a tisztaság lenne az, amit én elvinnék. Aztán az itteni emberek ön­zetlenségét, nyugalmát. És a külön kerékpárutakat. Na­gyon figyeltem a bútorokat is: szépek, egysizerűek, prak­tikusak és aránylag olcsók. Béla bácsi hosszasan be­szélt még a járdákról, ame­lyeket minden gyalogátkelő­helynél az úttest oldalán úgy alakították ki, hogy a gye­rekkocsit megemelés nélkül könnyen fel lehessen tolni. A finn gyerekek érdekei nem szenvedhetnek csorbát se­hol, sőt mindenek előtt va­lók. Hány helyen találkoz­tunk háborítatlanul játsza­dozó gyerekekkel — az éttermekben, az áruházak­ban, a postán, és soha sen­kinek nem voltak útban! J áitun k ban - kel tünkben sokszor töprengtünk azon, hogy mi lehet a finnek gaz­dasági sikereinek titka? Talán a szorgalmuk? Talán a szerencséjük? A 250 ma­gyar többsége nem közgaz­dász fejjel nézte a dolgokat, mégis az előbbire tippelt- Az üzemlátogatások, egy- egy család otthona, a kiraka­tok, az egész városkép amer­re jártunk, minden arról ta­núskodott, hogy a finnek szorgos emberek. Dr. Lórin- cze Pétéi’, a Kereskedelmi Kamara főtitkára a szak­ember szemével figyelte mindezt. — Először járok Finnor­szágban és sok olyan dolgot láttam, amit én is szívesen elvinnék Magyarországra. Tudjuk, hogy a finnek a második világháború után egy nagyon szűk területen láttak hozzá az iparfejlesz­téshez. Mindenekelőtt a fa- feldolgozó ipart és a faipari gépgyártást fejlesztették ter­mészeti adottságaik .alapján. Ezután kezdték el keresni a világpiacon azokat a réseket, amelyek megszüntetésére igény mutatkozott. Ezekre a területekre a legfej tettebb technológiával és igen ma­gas termelékenységgel tele­pültek rá. Valami hasonló most a magyar szelektív iparfejlesztési koncepció is. Ezért számunkra nagyon ta­nulságos, amit a finnek a gazdaságban elértek. A ma­gyar—finn gazdasági kapcso­latok ígéretesen fejlődnek, azonban sok még a kiakná­zatlan lkhet)őség 'bennük. Eredményesen működhet­nénk együtt például az elektronikában, a biotechni­kában, a csomagolástechni­kában, az anyagmozgatásban. Hogy ez meg is valósuljon, ahhoz a vállalatoknak köl­csönösen aktívabbnak kelle­ne lenniük. Hangsúlyozom: a lehetőség adott, most már élni kéne vele. Kocsi Margit (Következik: 3. Helsinki szelleme) Milyen gyönyörű ,egy .ország! Szaunázó gyerekek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom