Szolnok Megyei Néplap, 1985. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-16 / 165. szám
1985. JÚLIUS 16. SZOLNOK ME6YEI NÉPLAP 3 Másfél hónapja üzemelteti két új lángvágó gépét a Szolnok Megyei Tanács Vasipari Vállalatának mezőtúri üzeme. Az egy, illetve háromfejes gépek mintadarab után bármilyen formájú alakot képesek kivágni, 80 milliméter anyagvastagságig Csökkentek a fejlesztési lehetőségek Vigyáznak a járművekre A közlekedési vállalatok, tevékenységük jellegénél fogva, nagy járműparkot üzemeltetnek, és szolgáltatásaik színvonalát nagyban meghatározza e járművek műszaki állapota. Így van ez a Szolnok Megyei Jászkun Volán Vállalat esetében is. A vállalat műszaki vezetőitől kapott tájékoztatás szerint gépjárműveik jelentősen elöregedtek. Hozzávetőleg negyven százalékra tehető közülük azoknak az aránya, amelyek már nulla értékűre amortizálódtak. Az 1970-es évek első felében — Szolnok megyét 1975-ben érte el ez a hullám — egy teljes au tób usz- állomány csere zajlott le az országban, mivel az Ikarus új termékcsaládot kezdett gyártani. A tehergépkoesipark hasonló nagyméretű cseréje az 1960- as években történt meg. A hetvenes évtized utolsó éveitől kezdődően, a fejlesztési erőforrások fokozatos csökkenése miatt, egyre kisebb mértékben tudta a vállalat pótolni az amortizálódott állományt. ezért különös gondot kellett fordítania a meglévő gépjárművek műszaki állapotára. Gazdasági okok árira kényszerítették, hogy a gépjavításban és a karbantartásban magas technológiai szint elérésére törekedjen. Flexiko néven műszaki fejlesztő leányvállalatot hozott létre a Taurus Gumiipari Vállalat, termékeinek komplett rendszerbe való alkalmazására. Az alig néhány hónapja működő leányvállalat máris jelentős sikereket ért el a különféle természetes energiaforrások kiaknázásában. A Taurus gumitartályaibói, tárolóiból és vezetékeiből kialakítottak egy olyan rendszert, amely alkalmas a bioenergia hasznosítására. Az állattartó telepeken keletkező alomtrágyából erjesztés útján nyert gázokat fűtésre lehet felhasználni, míg a visszamaradt, s a fertőző anyagoktól megtisztított, magas tápértékű massza kiváló, an alkalmas á talajerő pótlására. Ilyen rendszert építenek ki a közeljövőben Keszthelyen, a BIOMETOD Agrérfejlesztési Betéti Társulás állattartó telepén. A bioenergia hasznosításéA szolnoki Volán évente több mint kétmillió forintot költ gépjavító és fenntartó műszerezettségének javítására. Törekvése, hogy a különböző vizsgálatokat a jármű szétszerelése nélkül tudják elvégezni. Ennek érdekében fejlett diagnosztikai berendezésekkel szerelték fel telepeiket, s e berendezéseket a jövőben tovább fejlesztik. E magas szintű karbantartási tevékenység eredményeképpen, a közgazdaságilag teljesen leírt járműveik akár 80—90 százalékos műszaki állapotba is lehetnek. A gépjárművek üzemeltetésében nagy szerepe van annak, hogy milyen módon tudják érdekeltté tenni a járművezetőket a gondos üzemeltetésben. A Volán Vállalatnál egy évek óta jól működő érdekeltségi rendszert alkalmaznak, mely biztosítja az üzemanyag takarékos felhasználását, a járművet kímélő munkavégzést. Munkaerőgondok 1 viszont nehezítik feladataik ellátását. Keresnek autóbusz- és tehergépkocsivezetőt, s a létszámgondok megoldása tovább javíthatná a Volán szolgáltatásainak színvonalát. nak újabb lehetőségeit is keresik a Flexiko szakemberei. Azon dolgoznak, hogy az eddig fűtésre elégetett biogázt miképpen lehetne — áramfejlesztő berendezés közbeiktatásával — a villa- mosenergía-termelés szolgálatába állítani. Több termelőszövetkezettől is érkezett már megrendelés a Taurusnál készített napkollektorokra. A leginkább nagyméretű gumimatrachoz hasonló termékkel egyaránt megoldható a levegő és a víz felmelegítése. Ezeket a kollektorokat a gazdaságok általában a termény szárításához vásárolják, de több helyen fűtésre is hasznosítják ilymódon a nap energiáját. A Taurus napkollektoraiból — a Flexiko által — felépített rendszerrel megoldható az uszodák vizének melegítése. Nemrégiben éppen a Komjádi uszodának tettek ajánlatot a rendszer' szállítására. Hazánk és a statisztika Ódátok népességről, keresők arányáról A Statisztikai Kiadó Vállalat gondözásálban megjelent a Nemzetközi Statisztikai Évkönyv, amely a KSH legutóbbi adatainak tükrében mutatja be hazánk helyét a világ országai között. A népességi adatok tanúsága szerint számos európai országéhoz hasonlóan az eL- múlt. évtizedekben nálunk is számottevően csökkent a születések száma. Míg 1971 és 1975 között évente átlagosan 168 131, két évvel ezelőtt 133 559 gyermek született. Hasonló a helyzet Ausztriában, Belgiumban, Bulgáriában, Csehszloyákiában és a legtöbb más európai országban. A statisztika szerint az aktív keresők aránya az NDK- ban a legnagyobb — 52,9 százalék —, Magyarországon 46,4 százalék. Ez magasabb mint például Ausztriában, Belgiumban, Görögországban, Hollandiában, vagy számos észak- és dél-amerikai országban, de alacsonyabb, mint Angliában, Csehszlovákiában, Svájcban vagy Norvégiában. Hústermelésben hazánk a világ élvonalában áll: 151 kiló hús jut évente egy lakosra. Ez a mutató Üj-Zélandban a legmagasabb — 413 kiló —,' s megelőzi még Magyarországot Ausztria, Dánia, valamint Írország, összehasonlításként: Bulgáriában 80, Csehszlovákiában 90, Angliában 56, Finnországban 68, Japánban 27, Kínában 16, Mexikóban 23, Indiában pedig mindössze egy kilogramm hús jut egy lakosra évenként. A fehérjék szélesebb körű hasznosításának lehetőségein dolgoznak a Központi Élelmiszeripari Kutató Intézet tudományos munkatársai. Több húsipari vállalat alkalmazza már az Élelmiszeripari Kutató Intézetben előállított fehérjeadalékokat, amelyekkel feldúsítanak egyes hús- készítményeket. A képen: különleges tojáspor előállításán dolgozik dr. Erdélyi Anna tudományos munkatárs Gyártja a Taurus—Flexiko Gumiipari termékek a bioenergia hasznosítására Napirenden a klatormoléa Romlott a jövedelmezőség, csökkent a tenyésztői kedv II kistenyésztők megyei szövetségének tanácskozása Ahogyan az ország, úgy a megye agrar-és éleim iszer- gzadaságában is meghatározó a portájukon jószágot nevelők. a kertjükben zöldség-gyümölcsféléket termelők kisüzemi tevékenysége. A megyében — 40 százalékban az áfészek, 60 százalékban a mezőgazdasági nagyüzemek integrálásá- értékű mezőgazdasági terméket, élelmiszer-alapanyagot állít val — mintegy 90 ezer család több mint 5 milliárd forint elő évente. Sajnos megyénkre is jellemző az az országos jelenség. hogy a tevékenység jövedelmezőségének romlása miatt néhány ágazatban már nem kifizetődő a kistermelés, így meglehetősen csökkent a termelői kedv, ezzel együtt kisüzemi termék-előállítás is. Mindezt a Hazafias Népfront megyei bizottsága és a Mészöv elnöksége által koordinált Kertbarátok és Kis- tenyésztők Szolnok Megyei Szövetségének múlt heti tanácskozásán hallottuk, ahol a kisállattenyésztés jelenlegi helyzetének értékelése és fejlesztésének lehetősége volt a fő téma. Ami a megyei helyzetképet illeti, arról sajnos nem sok jót hallhattak a jelenlévők Török Istvántól, a Mészöv főmunkatársától. A kistermelői szektorban az évente 2 milliárdos termelésével legjelentősebbnek számító ágazatnak, a sertéshizlalásnak az utóbbi években tapasztalt dinamikus fejlődése is megtorpant, csökkent a koca- és hízóállomány. A hizlalási készség csökkenésének legfőbb okát — a tenyésztés és tartás ráfordításainak folyamatos növekedésén és a kemény tél hatásain túl — abban látja a szövetség. hogy a külpiaci verseny- képesség fokozása érdekében megkezdett fajtaváltással, azaz az intenzív fehérsertésállomány kialakításával nincs szinkronban — sem az árakat, sem a beszerzési lehetőségeket illetően — a takarmányhelyzet. Az ugyancsak válságosnak minősíthető kisüzemi — sokhelyütt elmondható ez a nagyüzemi szektorban is — juhászat fellendítését, az újszerű szakcsoporti üzemeltetési forma lassú elterjedése - is hátráltatja. A kisállattenyésztő ágazatok szánté mindegyikére ugyancsak a tenyésztői kedv visszaesése a jellemző. A nagy nyúlte- nyésztő körzetek közé tartozó megyénkben jobb a helyzet az országosnál, az idei első félévben ugyanis mintegy 10 százalékkal nőtt a teljes egészében tőkés exportra szállító ágazatnak az utóbbi években meglehetősen visszaesett termelése. A nyúl- tenyésztés jövedelmezőségére kedvezőtlenül hat például az is. hogy a megye egyes termelőszövetkezetei magas, néhol a hektáronkénti 40 ezer forintot is elérő lucer- naföld-bérleti díjat rónak ki a szakcsoportokra. A másik ugyancsak jó „dollártermelő” ágazat, a vágógalambelőállítás gazdaságosságát valamelyest javította a törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalat felvásárlási áremelése, de az is éppen csak ellensúlyozza a galamb- hizlalás költségeit. A csökkenő átvételi ár ellenére mintegy 5 százalékkal nőtt a megyében a méztermelés, de sem magának a méhészkedésnek, sem az azt hobbiból, vagy jövedelemkiegészítés céljából folytatók hangulatának nem tettek jót az ágazat integrációs rendszerének megváltoztatását célzó törekvések. A hízottlibaelőállítást — amelynek szintén régi hagyományai vannak megyénkben — sem kerülték el a baromfitiartás költségeipek alakulásával, a termékértékesítéssel kapcsolatos problémák. Nehezíti a szakcsoportok helyzetét az is, hogy a monopolhelyzetben lévő külkereskedelmi vállalat gátolja olyan kedvező árucserén alapuló üzletek megkötését libamáj értékesítésre szomszédos tőkés országokkal, amilyenre a közelmúltban jó lehetősége lett volna például a Szolnoki Afésznak is. A kisállattenyésztés kedvező pozíciójának megteremtése érdekében — a termelési ráfordítások és a fel- vásárlási árak közötti feszültségek mielőbbi feloldását segítő központi intézkedések szükségességén túl — fontosnak ítéli meg a szövetség a kistermelést integráló áfészek és mezőgazdasági nagyüzemek közötti jobb együttműködést. Korrektebb partneri kapcsolatokra van szükség a többcsatornás építési rendszerben is, és mielőbb lépni kellene, a jövedelmezőség javítása érdekében a helyi feldolgozási lehetőségek bővítésében. A kertbarátok és kiste- nyésztők megyei szövetsége által — Korszerű termelési eljárások a kisgazdaságokban címmel — tavaly év végén meghirdetett pályázat eredményhirdetését is ezen a tanácskozáson tartották meg. A beérkezett jeligés dolgozatok közül a szakmai bíráló bizottság legértékesebbnek ítélte meg Kiss József jászapáti libatömő korszerű li- bahizlalási. technológiáját és Bindics Istvánnak, a megyei tanács főmunkatársának a magasmüvelésű málnatermelési módszerét. Ök ketten osztoztak a pályázat első díján; Maczkó Gábornak, a Mezőtúri Magyar—Mongol Barátság Tsz háztáji ágazat- vezetőjénél? méhanya-nevelési technológiáját pedig harmadik díjjal jutalmazták. T. F. Magyaramerikai tudományos megállapodás Július 10. és 15. között Magyarországon tartózkodott az Amerikai Humán- és Társadalomtudományi Tanács küldöttsége. A Magyar Tudományos Akadémia képviselőivel értékelték az elmúlt három évben folytatott együttműködést és kidolgozták az 1986—87-re szóló munkatervet Az együttműködés a történelem- és irodalomtudomány, összehasonlító nyelvészet, irodalom, szociológia, pszichológia, valamint néprajz területén szakembercserét és közös kutatásokat irányoz elő. , Nemzetközi kajszitermesztési szimpózium Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában tegnap megnyitották a VII. Nemzetközi Kajszitenmesztési Szimpóziumot. A Nemzetközi Kertészeti Tudományos Társaság és a Magyar Agrártudományi Egyesület által rendezett ötnapos tanácskozást — amelyen 22 ország 175 szakembere vesz részt — Nyújtó Ferenc, a Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Fejlesztő Vállalat ceglédi telepének vezetője, a szimpózium hazai szervező bizottságának elnöke nyitotta meg. Ezután Heiko van der Borg, a Nemzetközi Kertészeti Tudományos Társaság holland főtitkára és Stanisa Paunovics. a társaság kajsziter- mesztési munkacsoportjának jugoszláv elnöke beszélt a találkozó résztvevői előtt álló feladatokról. Magyar Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes előadásában a hazai kajszitermesztés helyzetéről elmondta, hogy a- gyümölcs termesztésének fellendítéséhez új fajtákra, továbbá a termőhely és a termesztési mód körültekintő megválasztására van szükség. A szimpózium ezután öt szekcióban folytatta munkáját. Az üléseken ötven előadás hangzik el, a résztvevők megvitatják a kajszinemesítés és termesztés tapasztalatait, a növény betegségei elleni védekezés módszereit. A szakemberek ma a Kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz nagyüzemi gyümölcsösében ismerkednek az itt telepített tizennégy hazai és külföldi kajszifajta terméseredményeivel. A kiskunsági barackosokon kívül dunántúli ültetvényeket is megtekintenek; szerepel a programban konzervgyári látogatás és a gyümölcsne- mesítők munkájának tanulmányozása. A tanácskozás alkalmából barack-kiállítás nyílt a Technika Házának aulájában: a friss gyümölcsöt, illetve belőle készült termékeket mutatják be.
