Szolnok Megyei Néplap, 1985. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-01 / 127. szám
10 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. JÚNIUS 1. Építsük fel az új megyei könyvtárat! Mit tesz a könyvtár7 Kérésre házhoz visszük a könyvet Százhúsz idegen nyelvű, ötszáz magyar nyelvű folyóirat várja az olvasókat A klasszikus könyvtár; szolgáltatások mellett (könyvkölcsönzés, helyben olvasás) új formák, eszközök, módszerek alkalmazásával több irányba is „nyitni kell” a korszerű könyvtárnak! Ezt teszi a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár is. A közel 300 ezer kötetes állomány gazdag választékot kínál a kölcsönzéshez a szépirodalmi műveken kívül, a minden tudományterületet felölelő szakirodalomban Í6. Vannak szerencsével megáldott országok, melyeket a történelem viharai megkíméltek, s vannak évszázados könyvtárak. A két dolog összefügg, és nem is véletlenül: könyvtárak ott születtek, ahoi létrehozásukhoz megfelelő gazdasági alapok, viszonylag nyugodt politikai körülmények voltak, s mindezek egyfajta szellemi igénynyel párosultak. így működhetett Rómában már a IV. században 28 könyvtár, s így születhettek Európa híres egyetemi könyvtárai a XIII—XIV. század folyamán. Hazánk történelmében ritkán fordultak elő olyan periódusok, melyekben ez a három kritérium találkozott volna. A kora; századokban létrejövő egyetemeket szinte születésük pillanataiban bénították meg a történelem viharai. A Nagy Lajos alapította pécsi egyetem ugyan működött egy ideig, de Mátyás corvináit már Európa- szerte szórta szét a barbár ellenség. Éppen a törökdúlás következménye, hogy még megyéink között is jócskán fellelhető múltunkra visszavezethető különbségek: Szolnok megye, földrajzi helyzete következtében volt „a népek országútja” szinte a felszabadulásig. A vándorok pedig nem hoznak létre maradandó értékeket, vagy a még meglévőket is megsemmisítik. Ez az oka, hogy a megye városaiban és annak székhelyén, Szolnokon, oly kevés a becses műemlék, és évszázadokra emlékező épületek sincsenek. A Verseghy Ferenc nevét viselő megyei könyvtár is csupán 50. születésnapját ülhette meg a múlt év decemberében. Pedig ígéretes tehetségek itt is születtek — elég, ha ismét Verseghy nevét említjük — s kedvező körülmények között a szellemi igények sem maradtak (volna) el más területek, más népek szellemi igényeitől. Egy szó, mint száz, nem a múlt meddő felhánytorgatásának a Szándéka vezet bennünket, amikor a könyv ünnepén megállapítjuk: van mit bepótolnia Szolnok megyének, s oka is van a négy évtizede megkezdett pótlások folytatására, hiszen végre a nyugodt és biztos politikai feltételek adottak, s egyfajta koncentrálással a gazdasági alapok is bizonyára megteremthetők. Nem kis ügyről, nem olcsó akcióról, hanem egy megye •könyvtárhálózatának élén álló bibliotéka megépítéséről van tehát szó, s ez felelősséggel járó vállalkozás! De hát mi szükség van új könyvtárra — kérdezheti bárki—, mit nyer általa a megye lakossága, nem felel-e meg az igényeknek a mai? Nemcsak a „nagyok” utánzásáról, egyfajta divatról van-e szó? Ugyanezt a kérdőjelet érezzük abban a most már szakmailag és közgazdasági szempontból is találóan megfogalmazott kérdésben, mely így hangzik: „Mit termel vissza a könyvtár a társadalomnak? — azaz rentábilis-e létesítése, fenntartása ?” Ezen utóbbi kérdésre gyakorlatilag választ ad az az ellenőrizhető tény, hogy az extraprofitra törekvő fejlett kapitalista államokban ma sorra nyílnak a számítógéphálózatba is bekapcsolt, magas színvonalú szolgáltatást nyújtani képes könyvtárak. A könyvtáraknak a szocialista társadalomban betöltendő szerepével Szabó Ervintől Lunacsarszkijon keresztül Leninig többen foglalkoztak. Szükségességüket hangsúlyozva Lenin azok demokratikus szolgáltatási kötelezettségét emelte ki, s ez hétköznapi (és könyvünnepi!) nyelven szólva azt jelenti, hogy a műveltséget, az információt lakóhelytől, iskolai végzettségtől és foglalkozástól függetlenül mindenkihez ingyen juttatják el. Ilyen szempontból elvileg nem lehet különbség a fővárosban lakók és a tanyán élők között. Igen ám, de itt mindjárt felmerül az információáramlásra fordítandó idő nagyságának a kérdése. Nem képes ugyanis a demokratikus alkotmány biztosította nyitottság követelményének eleget tenni a könyvtár ma, ha jól kiépített hálózati rendszere nincs, vagy ha különböző okok — például a szükséges könyvtári alapterület hiánya — miatt akadozik annak működése. Fokozottan igaz ez a termelés eredményességét szolgáló — főleg műszaki — irodalom és információ áramoltatása tekintetében, mely megfelelő számítógép-hálózat híján hovatovább akadálya lesz a korszerű termelésnek és gyártásnak. Nem kerülhető meg ezzel kapcsolatban annak az észrevételnek a nyílt kimondása, hogy a könyvtárak funkciója — éppen a mi időnkben — erősen módosulni látszik: a megőrzendő — főleg a szépirodalmi művek regisztrálásával és kölcsönzésével kapcsolatos hagyományos funkció mellé a video- és auditív ismerethordozók kölcsönzésére is fel kell készülni, sőt egy megyei könyvtárnak a kialakítandó számítógép-hálózatba is be kell majd tudni kapcsolódnia. Párosítani kell a televíziótól megszokott gyors informálást a csak könyvtártól elvárható információ-visszahívás lehetőségével. Ezen a ponton esetleg ellenvetésként persze megfogalmazható olyan vélemény, mely szerint a fenti szolgáltatásokra egy megyében nincs igény. Tegyük fel, hogy ez ma még így van. De a társadalmi igény tneim azonos a társadalmi szükséglettel. Az igény ilyen értelemben felszínre nem hozott, de rejtve már létező szükséglet. És ha ez így van, akkor Lenin nagyon pontos, a könyvtár nyitottságát érintő megfogalmazását 1985-ben tovább kell gondolnunk, s ki kell mondanunk, hogy a szocialista társadalom ilyen irányú szükségletét minden eszközzel: nem csak könyvtári, hanem a propaganda szélesebb (politikai) eszközeivel is érzékelhető társadalmi igénnyé kell emelni. Megtisztelő kötelességünk ezt tennünk Szolnok megye egész lakosságával szemben is — és nem csupán az ünnepi könyvhéten. Mindezt végiggondolva eltörpülnek a fenti aggályoskodó kérdések, s gondolom, egyre többünkben fogalmazódik meg az az őszinte szándék, hogy a késedelmet nem szabad halmozni, s lehetőleg a VII. ötéves tervben föl kell építeni a megyei könyvtárat. A Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár hagyományos szolgáltató tevékenységét „a könyvtár áldatlan állapota ellenére is figyelemre méltó színvonalon, eredményesen végzi” — így fogalmaz az olvasók táborán túl a legutóbbi miniszteri vizsgálat jegyzőkönyve. Talán nem szerénytelenség ma leírni, hogy a megye lakosainak 23 százaléka — szemben az országos 15 százalékkal — könyvtári tag, tehát olvasó. Mindez felértékelődik, ha tudjuk, hogy a megyei könyvtár épületének alapterülete a város méretéhez előírt területnagyságnak csupán az égynegyede. Szűkösségének érzékeltetésére — az ünnepi könyvhéten nem ünneprontásként — jegyezzük meg, hogy a folyamatosan beszerzett új könyvek egyharmadát az olvasóterem és az épület kiszolgáló raktárainak 100 százalékos telítettsége miatt, megóvás céljából, becsomagolva, egy erre a célra bérelt lakásba vagyunk kénytelenek szállítani, egyelőre kivonva ezzel azt az olvasói forgalomból. A zenei részleg ugyancsak méltatlan egy megyei könyvtárhoz. A kis helyiséget régen kinőttük, s az oly fontos hangzó anyag kölcsönzésére nem is gondolhatunk. Fűtetlen raktáraink a városon kijvüil tanyán vannak, ahova egy-egy könyvért drága gépkocsi jár ki. Könyvtárunk mai épületében elképzelhetetlen a fentebb említett audio- és vi- deoszolgáltatás bevezetése, a számítógéprendszer kiépítése. A kívülről patinásnak tűnő épület felújításra szorul, s végül — felújítva is — a múzeumnak van rá szüksége. A gondok egyedüli és végleges megoldása a címben megfogalmazódott: Szolnok város és a megye lakossága kulturális igényeinek a kiszolgálása érdekében építsük föl a megye megfelelő alapterületű, korszerű köz- művelődési könyvtárát. Fontos, hogy az épület — mely ma már a tervezőasztalon készül — alkalmas legyen az ezredforduló igényeinek megfelelő szolgáltatások nyújtására is. A szolgáltatások említésekor legyen szabad ismételten aláhúzni egy nem túl gyakran hangoztatott tényt, nevezetesen azt, hogy a megyei könyvtárat csakúgy mint a megye más közgyűjteményeit. Szolnok város polgárai és a megye lakosa; munkájuk árán tartják fenn. Ebből következik, hogy az az ő tulajdonuk, s annak juttatásait a mindennapi szolgáltatások sorába van joguk sorolni. A különbség legföljebb annyi, hogy ez a szolgáltatás ingyenes! Az ország tizenkilenc megyéjének túlnyomó részében megfelelő épületben folyik a könyvtárak munkája. Egyik megyénkben éppen napjainkban adják át a felépített új könyvtárat, a másikban ez évben kezdődtek meg az építkezési munkák, s 87-ben tervezik a kész épület átadását. A mi megyénk azok között van, ahol a lakosságnak átnyújtandó új megyei könyvtár még a „tartozik” rovatban szerepel. Az ünnepi könyvhét rendezvényei érthető módon hozzák felszínre a könyv ügyét szolgáló könyvtárügyet. Érthető ugyanakkor, hogy a könyvtár dolgozói máskor is mindent megtesznek az építés ügye érdekében. Gyűjtőmunkánkat már ma az új épület lehetőségeit is figyelembe véve próbáljuk szervezni, s az építkezés mielőbbi megindulásának a reményében hívtuk össze a múlt hónapban városunkban a kétnapos országos könyvtárépítési konferenciát. Terveinkben van egy könyvtárépítési bizottság létrehozása is, melynek egyetlen feladata lesz az indítandó építkezés ügyeinek társadalmi oldalról történő segítése. Törekszünk a megye * népének, a lakosság minden rétegének a megnyerésére. Azt szeretnénk, hogy a kivitelezés segítésében, és a könyvtár szolgáltatásainak igénybevételében is tömegek mozduljanak meg. Az orszá* gos szervek várható támogatását csak annak biztos tudatában lesz erkölcsi alapunk kérni és elfogadni. dr. Horváth Károly a Verseghy könyvtár igazgatója Ha nem találja meg a keresett művet az érdeklődő, mert mások már kikölcsönözték. előjegyezzük a számára. A kötet visszaérkezéséről értesítjük az olvasónkat. Ha olyan egyedi, speciális művet keres az olvasó, amely nincs meg a könyvtár állományában, akkor könyvtárközi kölcsönzéssel megkérjük más könyvtárból számára. Országos nagy könyvtárakból (hálózati központi könyvtárakból), esetleg közreműködésükkel külföldről. Nemcsak könyveket talál az érdeklődő könyvtárunkban. Hírlap- és folyóirattárunkban, az olvasóteremben mintegy 120 féle idegen nyelvű és csaknem ötszáz magyar nyelvű, illetve kiadású ma megjelenő folyóirat és 13 ezer kötet korábbi évfolyamú szaklap várja az olvasókat. Védett könyv és folyóiratállományunk helyben — az olvasóteremben — használható. A könyvtár mem kölcsönözhető anyagáról — térítés ellenében — másolat készíthető. Minden reális kérdésre választ kap az érdeklődő a közel 10 ezer kötet kézikönyv és a tájékoztató könyvtárosok segítségével! Mikor indul vonat Debrecenbe, busz Besenyszögre, repülő PárizsVisszanézve múlt évek tűnt örömeire, szürke hétköznapok végtelen sorában 'nehezen várt ünnepek ritka adományaira, legemlékezetesebbek számomra mindig azok az alkalmak voltak, amelyek könyvvel kötődtek tudatomba. Mosit is magam előtt látom az első könyves karácsonyok színes borítású köteteit. Máiig sajnálok egy- egy tanévzáró ünnepély büszke örömét is magába rejtő, a kézen-jközön eltűnt könyvet. A felszabadulás ünnepi örömét idézik ma is az elásott és újra fellelt könyvesláda egykori könyvei, amelyek máig megőrizték egyetemi éveim könyvre váltott reggelijeinek emlékeit. Amint szemem újra meg úir-i végigipásztáz könyvállományom tömött polcain, a féltaluló emlékekkel együtt erősödik bennem az a tudat, hogy a könyvek sorsa milyen szorosan kapcsolódik az olvasó, a könyvet szerető ember sorsához. A dedikált kötetek például az írott szó legszebb ünnepeire, az ünnepi könyvhetekre emlékeztetnek. Most e történelmi korszaknak is beillő fél évszázad olyan tanúit, szereplőit, szervezőit szólaltatom meg, akik így vagy úgy részeséi voltak az ünnepi könyvheteknek. 1929. március 2. Belügyminiszteri körlevél hozza tudomására minden törvényhatóság első tisztségviselőjének, hogy a Magyar írók Egyesülete május 13- tól 20-ig Magyar Könyvhetet rendez. 1930. április hó. A Városok Kulturális Szövetsége elnöksége állást foglal a „Magyar Könyvnap országos fontosságú ügye’’ mellett: „Amaba? Mit láthat a moziban, mit hallhat az Operában, milyen kiállítást nyitnak, milyen rendezvénysorozatot zárnak? Választ ad rá a könyvtár információs szolgálata. Zenét szeretne hallgatni, nyelveket tanulni ? Fonoté- kánk — zenei részlegünk — biztosítja ezt is a könyvtár tagjainak. Közel 4000 hanglemez és 200 hangszalag vár hallgatóira. A lehallgatható nyelvleckék az idegen nyelv tanulásának legjobb segédeszközei. A tudományos kutatómunkát segítik a kérésre összeállított irodalomjegyzékek, témabibliográfiák. Igény szerint témafigyelést is vállalunk a kutatást, de a napi munkát is friss kutatási eredmények felhasználásával végzők részére. Az országos szolgáltatások biztosítása, az igénylőkhöz való továbbítása fontos feladata a könyvtárnak, segítve ezzel a tudományos kutatómunka színvonalának emelését, a kutatómunka elvégzésére szolgáló időtényező csökkentését is. A külfödi és a hazai műszaki szakirodalmi tájékoztatást az OMIK (Országos Műszaki Információs Központ) a felhasználók kényelmét és gyors tájékqzódását elősegítő referáló folyóiratai, gyár könyv a nemzeti lélek teste, a magyar vidék a nemzeti értékek őstalaja, városainkra hivatás vár mindkettő gondozásában. Ezt a munkát hittel és szeretettel vállalnunk kell.” 1931. május 2. Túrkeve város polgármesterének válasza a fenti tárgyú alispáni ügyiratra: „Miután városunkban sem író, sem könyvkereskedési nincs..., mivel az adózó polgárok rendkívül súlyos anyagi helyzete a legelemibb élet- szükségleteinek az előteremtésére sem nyújt módot, az elszegényedett és eladósodott polgárok újabb anyagi megerőltetésére irányuló minden propaganda teljesen céltalan és meddő ... a Magyar- Könyvnap akció megszervezésétől eltekintünk. Irattárba teendő.” 1941. június 4. „Bármenynyire zúg is körülöttünk a világ, a könyv még szerete- tet kapott az olvasóközönségtől, ami annak a jele, hogy a szépért való rajongást még egy ilyen világégés sem tudja kiölni a magyar lelkekből.” — olvass hatjuk a szolnoki lap hasábjain. 1949. június hó. A fordulat éve utáni első könyvnapok. A sátraknál hangszórók, csasztuskabrigádok, a sátrak ormán jelmondatok: . „Művelt, erős, független népet, független hazában!” „Tanulj, műveld magad, hogy taníthass!” „A Szikrakönyv fegyver a dolgozó kezében!'’ 1954. október 8. Az 1954es ünnepi könyvhéten Sar- kadi Imrét köszöntötték a szolnoki olvasók. „Volt már Szolnokon könyvnap is, könyvhét is, de ilyen mint a mostani, azt hiszem még nem volt. Pedig az elején tartunk még” — írta a megnyitót követően az újság. 1955. május 18. Felszabadulásunk 10. évfordulója, az összehasonlító számvetés ideje. 10 év alatt 97 és félezer mű 37 millió példányban került az olvasók kezébe. „A hálózattá szervezőa szakirodalmi tájékoztató, környezetvédelmi szakirodalmi tájékoztatók szolgálják. A helyismereti kutatómunkát végzőket helytörténetihelyismereti gyűjtemény segíti. A könyvtár azokat a könyveket, régi értékes hírlapokat, folyóiratokat, plakátokat és egyéb nyomdai termékeket, kéziratokat, valamint a megyében élő vagy a megyéhez kapcsolódó szerzők műveit gyűjti itt, amelyek a helyi történeti, és jelenkori tájékozódás írott, forrásai. A főként eredeti dokumentumokból álló gyűjteményt mikrofilmre vett anyag is gazdagítja. A kutatók munkáját köny- nyítik meg a repertóriumok, bibliográfiák. (Szolnok Megyei Néplap-repertórium, Szolnok-bibliográfia, a megyéhez kötődő, de országos hírű személyek életrajzi bibliográfiái.) Gondoskodik könyvtárunk a hátrányos helyzetűek ellátásáról is. Kérhetik olvasóink a könyvek házhoz szállítását is. Üj szolgáltatásunk a gyen- génlátókat segíti. Irodalmi alkotások hangszalagon köb csönözhetők lejátszó berendezéssel együtt. Kortárs költőkkel. írókkal, tudósokkal művészekkel találkozhat az érdeklődő a könyvtári rendezvényeken. Ismeretterjesztő sorozatainkra, irodalmi estjeinkre, az ünnepi könyvhét rendezvényeire minden érdeklődőt várunk! dött és megerősödött tanácsi könyvtárak az ünnepi könyvhetek bázisintézményeivé váltak” — mutatott rá a Szolnok Megyei Néplap. 1964. május hó. Az ünnepi könyvhét az első ízben megrendezett szolnoki kulturális hetek szerves részévé vált, s az maradt a későbbiekben is. A 7(1-es években korszak- váltás következett be. Az ílró—könyvtáros táborozás, a rendezés-szervezés társadalmi bázisának kiszélesedésé, az Olvasó Népért mozgalom kiterebólyesedése, a máig élő Otthont a könyvnek — otthont a művelődésnek mozgalom indulása, az Együtt megjelenése, majd 1973-tól a könyvudvari rendezvények tanúskodnak erről. 1973. június 6-án írja a Néplap: „Egyszóval a könyv- udvarban valahogy minden jobban megy .. . odafigyelnek a könyvre ... így szép. • Kár, hogy csak egy hétig tart.” - 1 1975. május 31. Az ünnepi könyvhét országos vidéki megnyitója a 900. évfordulóját ünneplő városban. 1979. június 1. Jubileumi ünnepi könyvhét. Móricz- eentenárium. Tarján Tamás Kisújszálláson elhangzott megyei megnyitójából: „S ha visszatekintünk a magyar könyvünnepek történetére, a 20. századi művelődéstörténet jeles eseményeire pillantunk vissza.” A tallózást Boldizsár Ivánnak, az 1977-es megnyitón mondott szavaival zárjuk: „A szolnoki program sokszínű rendezvényei a könyvhetet a szellem mézeshetévé teszik, amelyből minden bizonnyal hosszú házasságok születnek.'’ E szavak valóban időt állónknak bizonyultak. Minden ünnepi könyvhét máig is a város kulturális életének jeles eseménye. Szurmay Ernő nyugalmazott könyvtárigazgató Ünnepi könyvhét — könyvtár: szorosan egymáshoz tartozó fogalmak. Ezt vallva adunk ízelítőt olvasóinknak a megye könyvtárhálózata élén álló Verseghy könyvtár tevékenységéről. A könyvtár a könyvpropaganda legfőbb hordozója. Róla szólva a.könyv ügyet nemes értelemben kívánjuk szolgálni. Széphalmi Istvánná Ünnepek könyvei — könyvek ünnepei
