Szolnok Megyei Néplap, 1985. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-11 / 135. szám

1985. JÚNIUS 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 ICRttFMLEIttOK £LÍH Emlékezés Tisza Antalra izenhiárom gyerme­T kes fatelepi munkás fiaiként született Szolnokion, 1895­---------ben. ö maga is a f űrésztelepen dolgozott kora ifjúságától, de munkás lété­re sem szakította meg kap­csolatait a mezőgazdasági munkás és szegényparaszt fiatalokkal akikkel együtt nőtt fel, és akiknek gond­ját már ifjú éveiben a vállá­ra vette. Apjuk korán meghalt, Ti­sza Antal lett a nagy csa­lád istápolója, mosónő any­jának támasza, a kisebb testvéreik nevelésében. Leg­kisebb öccse, József — aki később a népi demokráciá­ban miniszteri! tárcát is vi­selt — példaképnek tartotta bátor,' megalkuvást nem is­merő, mély érzelmű nagy- szívű bátyját. Példaképük­nek és mentsváruknak tar­tották Szolnok megye sze- gén;4ba-rasztjai és kisemmi­zett kubikosai is, akiknek nyomorét gyermekkorától is­merte. Mint fiatal munkás figyelt fel a. földimunkásmozgalom­ra. 1912-iben belépett az Or­szágos Szociáldemokrata Földmunkás Szákszervezet szolnoki csoportjába, amely­nek csakhamar egyik ifjú­sági szervezője lett. Az első világháború után a szolnoki MÁV bognármű­helyébe került. 1919-ben, a Tanácsköztársaság kikiáltá­sakor a MÁV-műhelyben szervezett tüzérségi üteg po­litikai biztosává nevezték ki. A Tanácsköztársaság buká­sa után elhurcolták, s az abonyi Vigyázó kastélyban szörnyen megkínozták. De az 1921-es év már is­mét a munkásmozgalomban találta. Szolnokon részt vett a földmunkás szakszervezet újjászervezésében. Az 1922- es választásokon Vági Ist­vántól értesült az akkor még titkos paktumról, amelyben a szociáldemokrata párt áru­ló vezetői lemondtak a föld­munkások és vasutasok szer­vezkedési jogéról. Hunya István révén 1923- toan megismerkedett a ma­gyar munkásmozgalom két nagyszerű alakjával,, Gőgös Ignáccal és Hámán Katóval, akik bevonták az illegális kommunista párt munkájá­ba. Ettől az időtől fogva a szolnoki földmunkás szak­szervezet elnöke, majd az or­szágos vezetőség tagja lett, s mint ilyen, a földmunkás - szövetségen belül folytatta tovább ellenzéki tevékenysé­gét. A Tisza által vezetett ellenzéki mozgalom rövide­sen annyira megerősödött, hogy a jobboldali szocdemek le akartak számolni vele. Ku­darcot vallottak, mert az el­lenzék nemcsak megvédte vezetőjét, hanem megválasz­totta küldöttnek a szociálde­mokrata párt országos kong­resszusára. Tisza Antal 1925-ben tag­ja lett az akkor alákult Ma­gyarországi Szocialista Mun­káspártnak. s minthogy vi­déken a hatóságok a párt le­gális működését nem enge­délyezték, Szolnokon, illegá­lis MSZMP-csoportot alakí­tott. Részt vett az MSZMP agrárprogramjának kidolgo­zásában majd 1926-ban Hu­nya Istvánnal a földprogram átdolgozásában is. Ezután egymást követték a letartóz­tatások: 1926. július 5-én a szolnoki rendőrség vette őri­zetbe Ragó Antallal együtt a Szolnok megyei földmunkás- akcióiban való részvétel gya­nújával, de kénytelenek vol­tak szabadon bocsátani. 1927-ben újra letartóztat­ták kommunista szervezke­dés címén. Pedig Tisza nem vallotta magát nyíltan kom­munistának, már csak azért sem-, hiszen az MSZMP is­mert tagja volt, védenie tel­lett az MSZMP-t is. A bíróság másfél évre ítél­te. Szabadulása után Tisza is­mét -bekapcsolódott a moz­galomba. Az illegális KMP Szolnok megyei vezetője, tagja a KMP országos pa- raszitibizottságának. 1929 feb­ruárjában éhségtüntetést szervezett. 1930-ban mint Szolnok megye küldötte részt vett az illegális KMP II. kongresszusán a szovjet- unióbeli Aprilovkában. 1931 februárjában letartóz­tatták. Hónapokig tartó vizs­gálati fogság után az első­fokú bíróság tíz hónapra Ítélte és szabadlábra helyez­te, de a másodfokú bíróság két és fél évre emelte bün­tetését, s elrendelte azonnali elfogatását. isza ekkor a párt engedélyével a le­tartóztatás elől a Szovjetunióba emig­rált, abol évekig gyári lakatosként dolgozott. 1933 márciusában koholt vá­dak alapján letartóztatták, és élete delén a törvénysér­tések áldozata lett. Kiváló harcos volt, önfeláldozó kommunista forradalmár. Élete nagy álmát, hogy hazá­jában ne legyenek többé éhe­ző milliók — nem élhette meg. de az ügy, amelyet kép­viselt, végül is diadalmasko­dott. Kékesdi Gyula Dj elemek a gyermek- és ifjúság­védelemben Nevelőotthoni fiatal pedagógusok tanácskozása Szolnokon A jövőben a gyermek- és ifjúságvédelem intézmény- rendszerében fokozatosan előtérbe -kerülnek azok az elemek, amelyek a megelő­zés pedagógiai feladatait hi­vatottak szolgálni — hang­súlyozták a nevelőotthoni fiatal pedagógusok tegnap kezdődött szolnoki tanácsko­zásán. A háromnapos szakmai találkozót — több mint száz­ötven nevelő részvételével — első alkalommal hívta életre a KISZ KB Értelmiségi Fia­talok Tanácsa, a Művelődési Minisztérium, valamint az Országos Pedagógiai Intézet. A nyitó előadáson a gyer­mek- és ifjúságvédelem táv­lati fejlesztési elképzeléseit fogalmazták meg a szakem­berek. Egyebek között el­mondták : jelenleg az ered­ményes megelőző tevékeny­ségért — a teendők szétap­rózottsága miatt — az iskola, a család és az ifjúságvédő intézetek sem külön-külön, sem együttesen nem tudnak jól együttmunkálkodni. A család sokszor rejtő szerepet tölt be a gyermek gondjai­nak feltárásában, s az isko­la pedig — -még a tanuló rendszeres iskolába járása esetén is — csak a magatar­tásbeli problémák egy kis hányadét tudja orvosolni. Ezért a jövőben a hatékony megelőzés érdekében a me­gyei -gyermek- és ifjúságvédő intézetekben olyan szafccso- fportokat hoznak létre, ame­lyek minden veszélyeztetett fiatal esetében konkrétan meghatározzák majd a ne­velési teendőket. A kedvező nemzetközi ta­pasztalatok alapján a bent­lakásos intézményeket igye­keznek a következő években otthonosabbá alakítani, a családi neveléshez mind kö­zelebb eső forma megvalósí­tására. Ugyancsak a VII. öt­éves terv elképzelései között szerepel a dolgozók általános iskolájában ifjúsági tagoza­tok létrehozása, ahol a peri­férián „csellengő” 15—16 éveseknek az általános isko­la befejezésére és szakma- szerzésére együttesen nyílna lehetőségük. A nevelőotthoni fiatal pe­dagógusok országos tanács­kozása ma szekcióülésekkel folytatódik, amelyeken a ne­velőotthonok hatásrendsze­rérői, valamint az egyéni és közösségi nevelés problémái­ról tartanak tapasztalatcse­rét. “ Szovjet megrendelésre női kalapokat gyárt a Jászfényszarui Béke Tsz melléküzem­ága. Az ipari tevékenység a múlt évben közel 1 millió forint nyereséget hozott. Az idén 25Ü~-ezer különböző típusú kalapot készítenek Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter a megyében Juhár.Zoltán. Majoros Károly, Simon József, Mohácsi Ottó a divatáruboltban, az Árkád üzletsornál. Wéninger Ferencné boltvezető a keresett áruféleségekről beszél (Folytatás az 1. oldalról.) ételbár bemutatása után el­mondta, hogy a -tagozat öt év alatt 497 diplomást adott hét megye kereskedelmi és ven­déglátó szervezeteinek, s a következő tanévben is foko­zott az érdeklődés, a túlje­lentkezés a főiskolára. Körül ményeikről szólva égető goind-ként jellemezte a kollé­gium hiányát. Az Árkád üzletháziban a konfekció, a divatáru és a ci­pőbalt kínálatát tanulmá­nyozták a belkereskedelem irányító szakemberei. A dí­va táruboltban Juhár Zoltán Wéninger Ferenoné vezető­től a jelenleg legkeresettebb árucikk után érdeklődött, majd az áruellátásról, kí­nálatról, az ipar és a keres­kedelem kajxasolataiiról Pál­mai Lászlóval, az Ideál Vál­lalat igazgatójával cseréltek véleményt. Juhár Zoltán miniszter Majoros Károly, a megyei pártbizottság első titkárának és a megye vezetőinek kísé­retében délután Tiszafüred­re látogatott, ahol az Ex­pressz Ifjúsági és Diákutazá­si Iroda Ifjúsági Üdülő és Kiránduló Központjában Rente Ferenc városi tanács­elnök és Szabó Péter, a köz­pont vezetőjének kalauzolá­sával megtekintette a 380 személyes üdülő tábort. — sj —nzs — A Szolnok megyei egyéni választókerületek részletes eredményei Vári ©yula (pótképviselő) 2. Dr. Sziráki András (képviselő) Szalay László (pótképviselő) 17 927 95,3 16 655 433 3. pótválasztás Czibulka Péter Mohácsi Ottó 17 539 93,8 15 805 641 34,4 57,6 41,5 49,7 49,5 4. Léderné dr. Faragó Margit (képviselő) Dr. Urbán Mária Jász Zoltánná 5. pótválasztás Lévai Mihályné Csűri Péter Szabó Lajosné 22 571 98,4 22 041 162 21 458 98,7 21 034 136 63,9 23,4 12,2 38,3 33,5 27,7 Dr. Kádár Magdolna (képviselő) Toroczkayné Kovács Sabriella (pótképviselő) 20 303 98,2 19 089 847 63,6 35,5 7. Tóth György (képviselő) Balázsi József (pótképviselő) 24 039 97,6 22 238 1225 58,9 40,2 8. Hajós Ferenc (képviselő) Papp Lajos (pótképviselő) 17 643 97,7 16 136 1098 9. Czakó László (képviselő) Ábrók Károly (pótképviselő) 16 591 99,0 15 574 843 12. Dr. Bugán Mihály (képviselő) Szakács Tivadar 23 759 97,7 22 890 324 56,7 42,6 53.1 46.2 10. 25 100 96,3 23180 990 Kelemen Zoltán (képviselő) 71,6 Ozsváth András (pótképviselő)____________________________________________________27,7 11. 21 550 97,0 19 961 934 Molnár Ferenc (képviselő) 68,4 Szálkái Sándor (pótképviselő) 31,1 81,5 18,1 13. Török Sándor (képviselő) Borics László, Farkas József 25 100 99,2 24 570 330 68,0 17,8 13,8 14. Dr. Búzás Józsefné (képviselő) Hurubán Zoltánná (pótképviselő) 24 135 98,8 23 547 292 51,8 47,5 15. Gorjanc Ignác (képviselő) Kókai Rudolf (pótképviselő) 21 892 96,3 20 599 484 71,3i 27,8

Next

/
Oldalképek
Tartalom