Szolnok Megyei Néplap, 1985. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-01 / 127. szám

6 Nemzetközi körkép 1985. JÚNIUS 1. Görögország : Döntés előtt HR._______________________________: _____________J N s»«« Tüntetés az amerikai támaszpontok és a NATO ellen Spanyolország Terrorizmus vagy „kemény kéz”? Spanyolországot az elmúlt hetekben újabb terrorhulilám lépté meg. néhány hónap vi­szonylagos nyugalom után. Kormánykörökben nem csak az áldozatok miatt aggódnak. A feltörő erőszak komoly po­litikai veszélyeket is hordoz, mert egyidőben jelentkezik a spanyol, biztonsági szervekés így, közvetve, a spanyol pol­gári demokratikus kormány­zás bonyolódó helyzetével. Úgy tűnik, kevés volt a tartományi önkormányzat bevezetése Easzkföldön. az ETA szeparatistái következe­tesen harcolnak az elszaka­dásért — a maguk szélsősé­ges eszközeivel. Ezen nem változtatott sem a sok le­tartóztatás, sem a külföldön öl fogottak kiada tása. Április közepén Pamplo- nában robbantottak gépko­csiba rejtett pokolgépet — három csendőr megsebesült. Május 18-án egy rendőrkon­vojt robbantottak fel: egy halott és tíz sebesült a me­rénylet ménlege. Időközben folytatódtak a francia érde­keltségek, bankok és ka­mionok elleni támadások, bosszúból a francia és a spa­nyol hatóságok antiterrorista együttműködéséért. Május elejétől új frontot nyitott az ISTA. Á földközi-tengeri strandokat, a costa bravát vették célba, és ezzel már fontos spanyol, gazdasági ér­dekeket is veszélyeztetnek: aiz ibériai ország bruttó nem­zeti össztermékének 6 száza­léka származik a turizmus­ból. A terrorra ellen,terror a válasiz: a gal (antiterrorista felszabad í tó csoport) nevű ugyancsak szélsőséges szer­vezet az ETA tagjai és tá­mogatói elten követ el me­rényleteket Ebben, a légkörben különö­sen kellemetlenül érintik a belbiztonsági erőket azok a perek és vizsgálatok, ame­lyek újabban rendőrök, csen­dőrök. nyomozók ellen foly­nak az őrizetbe vettek kín­zása miátt. A kormány ért­hetően nem akarja, hogy a francoista idők stílusa fenn­maradjon. Ám közben sokan úgy vélik: ahelyett, hogy kíméletlenül lesújtana a ter­roristákra, a kormány ezek­kel a vizsgálatokkal bom­lasztja a biztonsági erőket. A jobboldal legtekintélyesebb lapja egyenesen .demok­ratikus infantilizmussal” vá­dolta a González-kormányt, de a kormányon belül is ellenzik a ,.rendőrök elleni kampányt.” Rafael Vera bel­ügyminiszter-helyettes bizo­nyos „radikális csoportok pszichológiai terrorjának’* minősítette a vizsgálatokat, amelyeknek szerinte az a céljuk, hogy lejárassa az egész terrorizmus elleni har­cot. A kabinetnek tehát egyre keskenyebb szorosban kell hajóznia a terrorizmus Szküllája és a régi1 módsze­reket visszaikövetelők, ai „ke­mény kéz” Kharübdisze kö­zött. És Spanyolországiban alig egy év van hátra a kö­vetkező parlamenti választá­sokig. Banglades: Még a szökőár fs... Aki az utóbbi időben nyo­mon követte a görögországi eseményeiket, az alighanem arra a következetetésire ju­tott, hogy Andreasz Papand­reu igencsak merész politi­kus. Huszárvágásaival az el­lenzékét feldühítette az ország közvéleményét pedig egyér­telmű állásifqglalásra szo­rítja. A görögi kormányfő lépései nyomén március óta belpolitikai ütiközetsorozat bontakozott ki Hellasz föld­jén, amelynek a tétje igen nagy, azt hivatott eldönteni, hogy a következő négy esz­tendőben ki, .melyik párt kormányozza az országot. n legígéretesebb ütőkártya Papandreu — az igazi görög Papandreu első huszárvá­gása az volt, hogy megvonta pártja, a Pánhellén Szo­cialista Mozgalom (PASZOK) bizalmát a konzervatív Konsztantin Karamanlisz el­nöktől és Hrisztosz Szárceta- kisz személyében — az or­szág történetébeni először — baloldali politikust jelölt az államfői posztra; A jobbol­dali ellenzéknek ebben a játszmában saját, ütőképes jeLölt híján- csak annyi lehe­tősége volt, hogy megpróbál­ja megtorpedózni Szárcet,a- kitsz megválasztását, de ez az erőfeszítés hiábavalónak bi­zonyult. Időközben Papand­reu újabb meglepetéssel állt elő: az államfőnek korlátlan hatalmat biztosító, 1975-ös alkotmány módosítására tett javaslatot. Papandreunaik 1981-es választási győzelme óta mindig is gondolt oko­zott, hogy az elnök a neki nem tetsző kormány- és parlamenti döntéseket sem­missé teheti. Igaz -viszont, hoigy ez most a legígérete­sebb ütőkártya az újabb vá­lasztási erőpróbára készülő PASZOK kezében. A sza­vazók kérdésére, hogy miiért nem teljesítették maradék­talanul 1981-es választási ígéreteiket, azt válaszolhat­ják: az államfői hatalom áll­ta útjukat. S ehhez mind­járt hozzáteszik: amint új alkotmánya lesz Görögor­szágnak, olyan amely lénye­gesen nagyobb jogkört bizto­sít a kormánynak és a parla­mentnek, akikor az ígéretek is megvalósíthatók lesznek. NyEvánvaló, hogy ezzel, a P ASZOK, s személy sze­rint Papandreu újabb négy esztendőre kér bizalmat a választóktól.. És bízik is en­nék megszerzésében, amit az is bizonyít, hogy előbbre hozták az Októberben esedé­kes választásokat és már jú­nius 2-án az urnákhoz szó­lítják a szavazókat. Persze, a választók nem Papandreu merészségét, hanem szemé­lyét, kormánya eddigi te­vékenységét teszik majd mérlegre annak eldöntése­kor, hogy kire, melyik párt j elölt jóra adják vciksukat. Kétségtelen. Papandreu személy szerint és pártja, a PASZOK változatlanul igen népszerű a görögök körében. Nagyra értékelik a kormány külpolitikáját, amelynek ke­retében mind nagyobb szol­gálatot tehetnek a béke és a haladás ügyéért, s amellyel ismét tekintélyt szereztek hazájuknak. Nagyra érté­kelik azt is, hogy Papandreu- ék az örökölt korlátok kö­zött előnyösebb szerződést csikartak ki az Egyesült Ál­lamoktól az országban lévő négy amerikai támaszpont használatára, s hogy kikötöt­ték: amennyiben nem kerül sor a megállapodás meg­hosszabbítására, úgy ezeket a katonai létesítményeket 1988- ban felszámolják. Hasonló­képpen. tetszést aratott, hogy a Papandreu-korrnány meg­próbált önállóbb, a nemzeti érdekeket fokozottan mérle­gelő politikát folytatni a NATO és a Közös Piac irá­nyában. Ezeket az érdeme­ket akkor sej», kérdőjelezték meg a görögök, ha emléke­zetükbe idézik a PASZOK 1981-es választási ígéretét, miszerint kiléptetik az orszá­got a NATO-bót. Gazdasági kérdőjelek Kevésbé láthatók-kézzel- foghatók a Papandreu-kor- rnány hazai érdemei, — min­denekelőtt a .gazdaságiak. A legfőbb 'probléma a szava­zók szemében az, hogy nem csőikként a munkanélküliség: az állás nélküliek száma 7.8 százalékról 8.1 százalékra nőtt. Az infláció ugyan az örökölt 23 százalékról 18,4 százalékra mérséklődött, de még mindig riasztóan ma­gas. Figyelemre méltó vi­szont, hogy sikerült megállí­tani a gazdasági visszaesést : most a PASZOK a tavaly el­éírt 2,5 százalékos növekedés tartósítását ígéri. Személyi varázs Csaknem négy éve a PASZOK a változás jelsza­vával-ígéretével hódítiottta meg a görögöket. Most is ezt tűzte a zászlajára, s az em­berek hajtanak is arra, hogy hiigyjelinek ebben. Valószínű­leg ezért — mégha az ellen- hók követelése is ez volt — hozták előre a választásokat. Görögországiban a belpoliti­kai csatározásokban mindig, nagy a szerepe a politikusok személyi varázsának. A PA­SZOK úgy ítéli meg, hogy Papandreu személye válto­zatlanul! nagy vonzerő a sza­vazók számára. Igazi görög, szenvedélyességével, csa- ponigásaival, a hitével, hogy még a megváltoztathatatlant is megváltoztathatja. Szeren­csés lépés volt. hogy Szér- cetakiszt emelték az állam­fői székibe, azt a jogászt, ak,i feltárta az 1963-as Lamb- rokosiz-gyilkosság, a .baloldal elten indított, hajsza mögöt­tes politikai szálait, érzé­keny presztízsveszteséget okozva ezzel Konsztantin Karamanlisznak. A választá­si hadjáratban a PASZOK jól kamatoztathatja azt, is hogy a portugál és a spa­nyol' csatlakozásért cserében a közös piaci tagállamok megemelt segélyt szavaztak meg Görögországnak. S Pa- pandreuéknak kedveznek azok az amerikai és NATO-beli kirohanások is, amelyeket a görög kormány külpolitiká­ja ellen intéztek.­Mindezzel együtt nem te­kinthető lefutottnak a küz­delem. A legfőbb ellenzéki, erő, az Új Demokrácia Párt, Konsztantin Mdcotakisszal az éten. elszánt harcot indított a PASZOK és Papandreu el­len. Ennek során mindent megkérdőjeleztek, befeketí­tettek, amit a pánhellén kor­mány csinált. Mifootiaikisz köz­ismerten a NATO híve, Ame- rika-barát. a nagytőke ér­dekeinek harcős védelmező­je. Most abban bízik, ahogy 1981-ben Papandreu képes volt meglepetést okozni és nyerni, úgy ezúttal ő képes hasonló fordulatra. Kemény küzdelm folyik te­hát Görögországban, a dön­tés joga a szavazóké. Kocsi Margit Összeállította; Constantin Lajos Szegény embert még az ág is húzza — szegény országot még a szökőár is sújtja... Banglades neve azok számára, akik ismerik, szinte szinonimája a katasztrófának és az em­beri szenvedésnek. Az elemi csapás majdhogynem életfor­ma. s az élet általában olcsó, rövid és törékeny a Föld nyol­cadik legnépesebb országának 99 millió lakója számára. Évi 130 dolláros egy főre jutó nemzeti jövedelmével Banglades a legszegényebb ország a világon. Még egy szo­morú statisztikai adattal áll az élen, nevezetesen azzal, hogy 1970 novemberében a több mint kétszáz kilométeres sebességű széllel érkező hurrikán következtében hivatalos adatok szerint félmillióan, míg nemhivatalos becslések sze­rint «gy millióan vesztették életüket: ez volt az emberiség egyik legnagyobb 'természeti katasztrófája — a Guinness rekordok könyve szerint éppenséggel a legnagyobb. Banglades életét megnehe­zíti az igazi ipar hiánya, a nem kielégítő egészségügyi ellátás, a nagyarányú írás­tudatlanság és a nagymérté­kű munkanélküliség is. A függetlenség kivívása, 1971 óta (addig Pakisztán része volt) az országot szinte min­den évben sújtotta szárazság vagy árvíz. Földrajzi adott­ságainál fogva is nagy mér­tékben ki van szolgáltatva a természet erőinek. A Gan- gesz folyó deltavidéke igen alacsonyan fekszik, sok he­lyen a parttól] több mint 150 kilométerre is csak harminc méterrel emelkedik a tenger szintje fölé. A péntek- szombati katasztrófa során különben a' Gangesz torkola­tának halászok lakta szige­teit öntötte el! a 15 méteres hullámokban érkező ára­dat, magával sodorva min­dent. Tavaly harminc millió em­bert sújtott valamilyen mó­don áradás, legalább 1160 ember meghalt, hatszázezer ház ment teljesen vagy rész­ben tönkre, tizenöt millió hektárnyi gabonaterütet ke­rült víz alá, ebből ötmillió hektárnyi, rizs. A tragédia itt hétköznapi dolog. Mindennaposak a tö­megszerencsétlenségek: túl­zsúfolt vízijárművek süllyed­nek éli — legutóbb március­ban merült a Gangesz mé­lyére egy öreg komp: akkor kétszázan veszték a folyóba. Az alultápláltság, az éhe­zés. a nem kielégítő orvosi ellátás és a nem megfelelően tisztított ivóvíz következ­ménye, hogy évenként ez­re véli szedi áldozatait a kole­ra, a dizentéria, a malária és megannyi más járvány. Az áldozatok főleg a gyerekek közül kerülnék ki. Évente több mint 30 ezer bangladesi gyermék vakul, meg az aLul- tápláltság és a vitaminhiány kö vetkeztéfoen. A születéskor várható élet­tartam sem éppen magas, 49 év. A csiecsemőhalandöság statisztikája riasztó: min­den ezer újszülött közül át­lag 142 nem éri meg első életévét. A lakosságnak körülbelül a fele 14 év alatti, a meg­lévő oktatási program elle­nére az írástudatlanság egy­re nagyobb mértékűvé válik. Külföldi jelentések szeriint az öt és tizennégy év közöt­tiek 76 százaléka nem ért a betűvetéshez. A Világbank becslései sze­rint az ország lakosainak 86 százaléka az abszolút sze­génységi szint alatt él, rá­adásul a lakosság növeke­dési üteme meghaladja az élelmiszertermelés növeke­dési ütemét, így az ország egyre nagyobb mennyiségű éíetmisizer behozataléra szo­rul. Bangladesiben szinte nin­csen ipar, s ami van, az a szolgáltatásokkal együtt is a munkaerő alig tíz százalékát képes foglalkoztatni. Becslé­seik szerint 'az ország költség­vetésének mintegy nyolcvan százaléka külföldi segélyek­ből származik. Az elemek azonban kö­zömbösek: újra és újra le­sújtanak a viliág legszegé­nyebb országára. Abul Khair 65 éves fehénpásztor házát, féleségét és hat gyermekét sodorta el a pénteki Bizökő- ár. „Ma még az isten is bi­zonyára sír e tragédia láttán” — mondta az AP tudósító­jának. Nem derül ki: csak a maga családjáról beszélt, vagy az egész országiról’. Új atomtengeralatt­járót állítottak szolgálat­ba a közelmúltban Fran­ciaországban. A tizenhat M—4-es rakétával fel­szerelt Inflexible-t indu­lás előtt Francois Mitter­rand köztársasági elnök is megtekintette.

Next

/
Oldalképek
Tartalom