Szolnok Megyei Néplap, 1985. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-04 / 129. szám

1985. JÚNIUS 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Egyetértés és azonosulás politikai céljainkkal Választási nagygyűlés katonák körében Választási nagygyűlést tar­tartottak tegnap délután a szolnoki helyőrség egyik ala­kulatánál. A Himnusz el­hangzása után Sárközi Ist­ván mérnök ezredes köszön­tötte az elnökségben helyet foglaló Kamuti Sándor ve­zérőrnagyot, Varga Sándor- nét, a városi pártbizottság első titkárát és Bekényi Ist- vánnét. a HNF városi bizott­ságának titkárát, valamint az először szavazó katonákat. Rövid megnyitója után átad­ta a szót Kamuti Sándor ve­zérőrnagynak, a választási nagygyűlés szónokának. A vezérőrnagy bevezetőül elemezte a választások előké­szítése során kibontakozott társadalmi eszmecserét, mely­ből kicsendült, hogy ország­szerte eredményes munka folyik vívmányaink megőr­zéséért és továbbfejlesztésé­ért. Hazánknak tekintélye van a világban, népünk lét- biztonságban élhet. Társa­dalmi juttatásunk rendszere kiállja a próbát nemzetközi összehasonlításban is El­érendő céljaink között sorol­ta azt, hogy a munkához va­ló jog párosuljon a kötele­zettségekkel. Sorsdöntő szá­munkra, — hangsúlyozta a továbbiakban — hogy haté­konyabb, minőségileg jobb munkát végezzünk. Kiemel­te, hogy a párt a jövőben is mindent megtesz azért, hogy népünk békében és bizton­ságban éljen. A feszült nem­zetközi helyzetről szólva azt fejtegette, hogy minél na­gyobb a fenyegetés, annál magasabb szinten kell tarta­ni védelmi képességünket. A testvéri országokkal való erőegyesítés csökkenti a há­borús veszélyt. Befejezésül hangsúlyozta, az országban eddig történtekkel való egyetértést és politikai céljainkkal való azonosulást is kifejezi a szombat; szava­zás. Kamuti Sándor vezérőr­nagy beszéde után Bekényi Istvánná — többek között — azt fejtegette, hogy a voksok mellett a szavazópolgárok városfejlesztést szolgáló tár­sadalmi munkájára is számít a népfront. Juhász János őr­mester az első választók ne­vében szólva méltatta a vá­lasztás jelentőségét. A vá­lasztási gyűlés Sárközi Ist­ván mérnök ezredes zársza­vával, majd a Szózat hang­jaival ért véget. Jelöltekkel a jelöltségről Mezőtúr! vélemények A választásokat előkészítő munka a finisébe érkezett. Az ,eredményes jelölő gyűlések után a megye valamennyi Or­szággyűlési jés tanácstagi választókerületében megvan a törvény előírta két, vagy több jelölt. A választók megkapták a szavazás napjáról és a szavazókor helyéről szóló értesítést, s megjelentek a népfront választási hirdetményei is. A vá­lasztási elnökségek és szavazatszedő bizottságok serényen dolgoznak a szavazás zavartalan lebonyolítása feltételeinek megteremtésén. Azt gondolná az ember, hogy most már csak a vá­lasztási szerveknek van dol­guk, a jelölteknek nincs, „csendben” várják a válasz­tók döntését. A valóságban azonban egyhamar kiderül, hogy a jelöltek szavazás előt­ti hétköznapjai korántsem csendesek. * * • Mezőtúron hiába kerestük a munkahelyén, majd a la­kásán is Berki Imrét, a 2. sz. Általános Iskola és Diák­otthon igazgatóját, mert ép­pen választókerülete lakóit látogatta sorra a körzeti népfrontbizottság vezetője társaságában. Később, ami­kor találkoztunk elmondta, hogy nem valamiféle kortes­kedés céljából tette ezt, ha­nem, azért, mert a jelölő gyűlésen — betegsége miatt — nem tudott személyesen résztvenni s most, hogy fel­épült, kötelességének érezte, hogy felkeresse azokat a vá­lasztókat, akik a jelöléskor — szinte ismeretlenül is — bizalmat szavaztak neki. — Az elmúlt évben kerül­tünk Mezőtúrra — meséli —, korábban hét éven át a ti- szaburai Általános Művelő­dési Központ igazgatója vol­tam. Most 163 tanuló neve­léséhez igyekszem a megfe­lelő feltételeket megterem­teni. A Dunántúlról származó nevelő igazi néptanító-alkat, 30 éve kötelezte el magát a pályával, ez idő alatt egye­temi diplomát szerzett és vé­gigjárta az alsó tagozattól a középiskolai igazgatóságig az összes lépcsőfokot. Körösla- dány, Szeghalom, Bucsa és Tiszabura után most család­jával Mezőtúron telepedett le. Három lányuk közül ket­tő az apa nyomdokaiba lé­pett, a legkisebb még iskolás. Mezőtúron rövid idő alatt beiileszJkedett, egy év után már „itthon érzi” magát. Amikor idejött, első feladat­ként azonnal meg kellett szerveznie a frissen létesí­tett két szükségtanterem be­rendezését, ami a szülők meg­nyerésével és társadalmi munkával röpke három hét alatt sikerült is. Azt tartja a legfontosabbnak, hogy a ta­nácsnál, a vállalatoknál és a szülők körében segítőtár­sakat talált, akik ugyanazt akarják, amit ő: a gyereke­ket — jó körülmények között — becsületes felnőtté ne­velni. • — A pedagóguspálya már önmagában ;s közéleti elkö­telezettséget jelent — mond­ja —, mert az iskolán kívüli eleven kapcsolatok nélkül nem lehet igazi nevelési eredményt elérni. Korábbi szolgálati helyein 22 éven át volt tanácstag, s Tiszaburán pedig a HNF községi bizottságának az el­nöke is. A közéleti munka tehát nem ismeretlen a szá­mára. — A jelölést nagy megtisz­teltetésnek tartom, s ha nem engem választanak meg, ak­kor is ugyanúgy kérek és vállalok feladatokat, mert nem is tudnék meglenni nél­külük, és úgy vélem, hogy ha a két jelölt az adott kerü­letben jól együttműködik, akkor meghatványozódik az az erő, amit a köz szolgála­tába állíthatnak. A mezőtúri 15. számú ta­nácstagi választókerület má­sik jelöltjét, Búsi Mihályt, a 626. sz. Ipari Szakmunkás- képző Intézet nyugalmazott igazgatóját ismerik az egész városban, hiszen itt szülő- tett és itt is dolgozott végig. Húsz éven át vezette az in­tézményt, és három ciklus­ban volt tanácstag. Egészsé­ge már nem a régi, de még nem fáradt el, a tétlenséget nem tudná elviselni. — Erőmhöz mérten igyek­szem megfelelni továbbra is — mondja —, és egyáltalán nem fog letörni, ha nem en­gem választanak meg. akkor sem maradok feladai nélkül Igaz — folytatja —, hogy a tizenöt év alatt adódtak pl lanatok, amikor néha, rövid időre elkedvetlenedtem, mert olykor-olykor nem volt köny- nyű megnyerni, mozgósítani az embereket, de mindig erőt adott az, hogy a jó ügyért viszont megmozdult az egész közösség. — Nem a kor mon­datja velem — fűzi hozzá mosolyogva —, de lelkesítő­nek tartom, hogy jönnek a fiatalok, mert van aki foly­tatja, amit mi elkezdtünk. Takács József, a Hazafias Népfront városi bizottságá­nak titkára éppen a kubai vendégek másnapi fogadásá­ra készült amikor bekopog­tattunk hozzá. Irodája egy igazi választási „főhadiszál­lás” képét mutatta: emberek, sürgés, • »szüntelen tefliefon- csörgés, plakátok... — Mindent a legapróbb részletekig előkészítettünk — mondja —, hogy az állam­polgárok zavartalanul sza­vazhassanak június 8-án, így ez a negyedik választás, aminek az előkészítésében hivatalból is részt veszek, de még egyik jelölési szakasz sem volt ennyire izgalmas, mint a mostani. Szinte példa nélküli, hogy még a boltban vagy a piacon is ez volt a fő beszédtéma. Azt hiszem, az igazi nyílt közélet itt kez­dődik valahol. — A jelölő gyűléseken ki­derült, hogy mennyire hasz­nos volt az a téli politikai előadássorozat, amelyen rész­letesen feldolgoztuk az új választójogi törvényt — foly­tatja —, mert így a többség előtt ismertek voltak az el­vek. A Hazafias Népfront je­löltjei mindenütt bizalmat kaptak, hármas jelölés mind­össze két helyen volt, amely­ből csak az egyiket fogadta el a jelölő gyűlés. Azt tartom a legnagyobb értéknek — fűzi hozzá —, hogy minden a legteljesebb nyíltsággal folyt, s az emberek felelős­séggel tudtak élni a megnö­vekedett demokratikus jo­gokkal. S ha ez a közös ten- niakarás megmarad a vá­lasztások után is, mindannyi­unk hasznára lesz. L. Gy. Ötnapos tanácskozás Biotechnológiai szimiiózium A Magyar Tudományos Akadémia szegedi Biológiai Központjában tegnap meg­kezdődött az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága által rendezett tudományos szim­pózium A biotechnológia je­lentősége a jövő gazdasági fejlődésében címmel. Az öt­napos tanácskozáson, amely­nek előkészítésében és rende­zésében közreműködött az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és a Magyar Tudo­mányos Akadémia, 29 or­szágból mintegy százötvenen vesznek részt, a tudósok mel­lett politikusok és ipari ve­zetők is. A tanácskozás célja, hogy megvizsgálja a biotechnoló­gia alkalmazásának lehetősé­gét a gazdaság különböző szektoraiban és lehetővé te­gye az ezzel kapcsolatos ta­pasztalatcserét, segítséget nyújtson a kormányoknak és a döntéshozóknak a biotech­nológiai fejlesztési progra­mokra vonatkozó elhatározá­sokban, erre vonatkozó aján­lásokat dolgozzon ki és meg­jelölje a biotechnológiának azokat a területeit, ahol to­vábbi nemzetközi együttmű­ködés alakíható ki az Euró­pai Gazdasági Bizottság ke­retében. A konferencia bevezető előadását Láng István, az MTA főtitkára tartotta. Re­ferátumában rámutatott ar­ra, hogy a biológiai és a mű­szaki tudományok fejlődése és ötvöződése a hetvenes évek második fele óta új táv­latokat ígér. Napi jegyzetünk Ha a tanácsnak kevés a pénze... Tudom, a mondatot ol­vasva sokan felhorkannak: mondván létezik tanács széles-e hazában, megyé­ben, amelyikre a címben leírtak nem vonatkoznak? Ahol felújításokra, új léte­sítmények építésére elég formt penészedik a páncél- szekrényben? Ilyen tanács aligha van Záhonytól He­gyeshalomig, mégis jó leír­ni, hogy a kevés pénz is figyelemre méltó gyarapo­dásokat (tantermeket tor­natermeket, sportudvaro­kat, portalanított utakat, óvodákat stb.) jelenthet. Mindezek a létesítmények a nem éppen vastagon csor­dogáló központi támogatá­son kívül abból az 1 milli­árd 54 ezer forint értékű társadalmi munkából. la­kossági támogatásból „nőt­tek ki” a földből, amelyet megyénk lakói tavaly vé­geztek a szűkebb haza ja­vára. Nem akármilyen ösz- szegről van szó, ezt. igazol­ja az, hogy a tizenkilenc megye között ezzel az ered­ménnyel, Bács-Kiskun után, a társadalmi munkavégzés terén a képzeletbeli dobogó országos második helyére kerültünk. Az 53 városi, községi ta­nácsunk között jelenleg is több olyan található, ahol a kevés fillért nem kis lele­ménnyel forintosítják. Né­hány idei példa: Jászszent- andráson többek között ezer méter járdát építenek. Ebből hatszáz már elké­szült, még pedig olymódon, hogy a tanács csak anyagot adott. A Felszabadulás ut­cában például a betonkeve­rő gépek „termését” het- venketten hordták, simítot­ták, egyengették, és hogyan hogyan nem, de vasárnap még egy birka is erőszakos halált szenvedett. A gyap­jas földi maradványait a helyzethez illően az utcán, kondérban főzték meg, amelyből az útépítők ötven forintért dugig szedhették a tányért. Kenderesen a vá­lasztási, tanácstagjelölő gyűléseken kérték az ott élők kétkezi munkáját a fogorvosi rendelő és szol- gálati lakás építéséhez. Ti- szaszentimrén szórólapokon hívják fel a szocialista bri­gádok, munkahelyek figyel­mét a kultúrház és az óvo­daépítés támogatására. Jászdózsán pedig úgy ké­szül a tornaterem, hogy a tanács csak az anyagot ve­szi meg, a többi munkát a helybeliek végzik. A sort folytathatnánk annak az érzékeltetésére, hogy a kevés forint is jól fizet, ha ... Ha a tanács vezetői, illetékesei olyan helyi célokat „találnak ki”, amelyek elnyerik a lakos­ság zömének tetszését. Eh­hez azonban pontosan kell ismerni a választópolgárok véleményét. Azt, hogy mi­hez adnák legszívesebben forintjaikat, erejüket. És ha a szervezés is tökéletes — a címben leírtak ellené­re — a siker, a gyarapodás sem marad el... D. Sz. M. Ünnepi ülés, megemlékezések, kiállítások Negyvenéves az MSZBT A Magyar—Szovjet Baráti Társaság megalakulásának közelgő 40. évfordulóját vál­tozatos programokkal ün­nepük meg országszerte. A jubileum alkalmából ünnepi ülést tart az MSZBT orsfá- gos elnöksége, s díszelőadást, barátsági nagygyűlést, koszo- rúzási ünnepségeket rendez­nek a fővárosban, és megye- szerte is méltóképpen emlé­keznek meg a társaság négy évtizedest tevékenységéről. Az évfordulóval kapcsolat­ban sajtótájékoztatót tartot­tak tegnap az MSZBT szék­házában. Bíró Gyula, az MSZBT fő­titkára elmondta; az ünnep­ségsorozat kapcsolódik ha­zánk felszabadulásának és a fasizmus felett aratott győ­zelem 40. évfordulójának megünnepléséhez. A június 10-től 17-ig tartó programok nem előzmény nélküliek, hi­szen a társaság tavasszal már több versenyt rendezett, vagy részt vett az akkori esemé­nyek szervezésében. Emlé­keztetett például a középis­kolásoknak és a szakmunkás- tanulóknak meghirdetett. Ki tud többet a Szovjetunióról? című vetélkedőre, amelybe mintegy hetvenezer diák kapcsolódott be. A Kell a jó könyv pályázatra 35 ezer he­lyes megfejtés érkezett. A kisébbeket mozgatta meg az Őrizd a lángot staféta, ame­lyet az úttörőszövetséggel közösen szervezett az MSZBT. A Baráti szövetségben című, szocialista brigádoknak meg­hirdetett vetélkedőn ötezer kollektíva indult, a legjob­bak majd Egerben találkoz­nak június 14-én. Ez idő alatt több delegáció érkezett a Szovjetunióból hazánkba, s magyar küldöttségek láto­gattak el a szomszédos ba­ráti országba. A főtitkár emlékeztetett a politikai tömegmozgalom jogelődjére, az 1945. június 9-én megalakult Magyar— Szovjet Művelődési Társa­ságra. Szólt arról is: a jubi­leumi ünnepségeikkel az MSZBT-nek az a célja, hogy bemutassa a tömegmozga­lomnak hazánk politikai éle­tében betöltött szerepét és fejlődési útját; a magyay— szovjet barátságot gazdagító, az országaink és népeink és városaink közötti kapcsola­tot, a gazdasági, a tudomá­nyos és a művészeti életben folytatott közös tevékenysé­get. A több mint 1800 tagcso­portot számláló társaság megalakulásának 40. évfor­dulójára delegáció érkezik a Szovjetunióból. A jubileum alkalmából országszerte kiál­lítások nyílnak, album ésmi- nikönyv jelenik meg képet adva a négy évtized fonto­sabb állomásairól. A pedagógusnap alkalmából Szakszervezeti elismerések A Pedagógusok Szakszer­vezete Szolnok Megyei Bi­zottsága tegnap a pedagógus­nap alkalmából kitüntetési ünnepséget rendezett a Szak- szervezetek Megyei Tanácsá­nak székházában. A benső­séges ünnepségen Fábiánná dr. Kocsis Lenke, a Jászbe­rényi Tanítókézpő Főiskola docense köszöntötte a vendé­geket, ezt követően Zámbó Arpádné, a Pedagógusok Szakszervezete megyei bizott­ságának titkára a szakszer­vezeti munkában hosszabb időn keresztül eredményesen tevékenykedő pedagógusok­nak, tisztségviselőknek ki­tüntetéseket, jutalmakat adott át. A vendégeket kö­szöntötte Tóth László, a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának titkára, majd a ki­tüntetettek nevében Csendes Károly mérnök-tanár mon­dott köszönetét. A Szakszervezeti Munkáért kitüntetés arany fokozatát kapta Mészáros Ferencné, a Pedagógusok Szakszervezete megyei bizottságának politi­kai munkatársa és Fodor András, a szolnoki Szamuely Tibor Ipari Szakközépiskola tanára. Ezüst fokozatban ré­szesült Bugyik Emília, a kis­újszállási GAMESZ belső ellenőre; Jakab György, a szolnoki Beloiannisz Üti Ab talános Iskola tanára, szak- felügyelő. Okleveles elismerést tizen­heten kaptak; Érdemes Mun­káért kitüntető plakettben hatan részesültek. A Peda­gógus Szakszervezet Közpon­ti Vezetőségének Elnöksége Elismerő Oklevelét tizenné­gyen vehették át. Az Orszá­gos Béketanács által alapí­tott emléklapot a békemozga­lomban végzett eredményes munkájáért a szolnoki Egész­ségügyi Szakiskola diákott­hona kapta. Jó munkájukért heten részesültek j utalómban. Divatos az egyrészes Biséges fördiruha-kinálat A szinte átmenet nélkül beköszöntött kánikulában or­szágszerte megélénkült a fürdőruhák, könnyű nyári öl­tözékek és a strandcikkek forgalma. A fürdőruhák többséget forgalmazó Módi Kereskedel­mi Vállalatnál elmondották: a mintegy 1,1 millió női, bak­fis, gyermek ési férfi fürdő­ruha, bikini, trikó és úszó­nadrág körülbelül hatvan százaléka közismert márka, ezeket azonban itthon gyárt­ják. Kooperációs szerződések alapján készülnek a Triumph, a Felina, s legújabban a Gi- sou Lafayr Paris fürdőruhák. A Módi a tavalyi tapasz­talatokon okulva az idén több bakfis, illetve leányka méretű fürdőruhát hoz for­galomba. Az idén több lesz egyrészes női fürdőruhából, mert ez a divatosabb, a min­ták változatosabbak, mint az elmúlt esztendőkben. Az először választó katonák egy csoportja

Next

/
Oldalképek
Tartalom