Szolnok Megyei Néplap, 1985. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-29 / 151. szám
Az ülésszakon Wojciech Jaruzelski, a Lengyel Nép- köztársaság küldöttségvezetője elnökölt. Az ülésszak kiemelte a szabadságszerető népek által a hitleri fasizmus és a japán militarizmus felett aratott győzelem hatalmas jelentőségét, amelynek 40. évfordulójáról ebben az évben ünnepélyesen emlékeznek meg a szocialista országok, az egész haladó emberiség. Az emberiségnek a fasiszta rabság alóli felszabadulásában döntő szerepet játszott a Szovjetunió. A győzelemhez jelentős mértékben hozzájárultak a Hitler-ellenes koalíció más népei is, a fasizmus elleni harc valameny- nyi résztvevője. A fasizmus szétzúzása a háború győzelmes befejezése világtörténelmi jelentőségű fordulóponttá vált. Számos országban felgyorsultak a forradalmi folyamatok. Létrejött a szocialista világrendszer, kialakult és fejlődik a szocialista országok közössége. A fasizmus felett aratott győzelem meggyorsította az imperializmus gyarmati rendszerének összeomlását is. A szocializmus napjainkban hatalmas erőt képvisel, amely igen nagy hatást gyakorol az emberiség fejlődésére, a béke legyőzhetetlen tényezője és garancia a népek biztonságára. Az ülésszak megelégedéssel állapította meg, hogy Lengyelország, amely a náci ag- resszorok első csapását szenvedte el, újjászületett független szocialista országként, a többi KGST-tagországgal közösen méltóan járul hozzá a béke erősítéséhez és a test'véri országok együttműködéséhez, sikeresen szembeszegül az imperializmus cselszövéseiveL A KGST-országok felső szintű gazdasági értekezletén (1984. június) és a KGST 38. (rendkívüli) ülésszakán hozott határozatok teljesítését vizsgálva kiemelték a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés növekvő szerepét a testvéri országokban a társadalmi termelés hatékonyságának növelése területén. A testvéri országokban célirányos miunka bontakozott ki az értekezlet határozatainak megvalósítására a hosz- szú távú fejlesztési stratégia és a kölcsönös együttműködés elmélyítése egyeztetett fő irányainak realizálására. Ez a KGST-országok további fejlődésének, egységük és összeforrottságuk megszilárdításának fontos tényezője. Tavaly és az idén a KGST- országok népeinek életében a kommunista és munkáspártok kongresszusainak előkészítése és megtartása a legfontosabb esemény. Jelentős munka folyik a társadalmi és gazdasági fejlődés meggyorsítása, a lakosság munka- és politikai aktivitásának növelése, az élet- színvonal emelése, a népgazdasági szerkezet javítása érdekében, a társadalmi élet minden terén korszerűsítéseket hajtanak végre, fejlesztik a kölcsönös együttműködést, elmélyítik a szocialista gazdasági integrációt. A KGST-tagországokban a nemzeti jövedelem 1983Jhoz viszonyítva összességében 3,6 százalékkal az ipari termelés 4,4 százalékkal, a mezőgazdasági termelés 3 százalékkal nőtt. Az egy főre jutó reáljövedelem 2,6 százalékkal emelkedett. Nagy lakásépítési programok megvalósítása folyik, javul az egészségüglyi és a szociális ellátás. A KGST-országok teljes külkereskedelmi forgalma 1984-ben meghaladta a 313 milliárd transzferábilis rubelt, ami 9,7 százalékkal nagyobb az 1983. évinél. A kölcsönös kereskedelem ennél nagyobb értékben, 10,6 százalékkal nőtt. A teljes árucsereforgalomban való részesedése pedig körülbelül 60 százalékos volt. A gazdasági értekezlet határozatainak megfelelően a KGST-tagországok és a tanács szervei következetes munkát végeznek a tudományos-műszaki haladás meggyorsítására. A kidolgozásra kerülő 15—20 évre szóló komplex műszaki-tudományos fejlesztési programmal kapcsolatiban az ülésszak különös figyelmet fordított a műszaki-tudományos és a termelési együttműködés szoros összehangolásának szükségére. A gépiparban a rádióelektronikában és más ágazatokban az együttműködést azokra -» területekre összpontosították, amelyeket a gazdasági értekezlet határozott meg a műszaki-tudomá- nycs haladás meggyorsítása érdekében. Nagy horderejű szakosítási és kooperációs egyezmények alapján jelentős mértékben növekedett a -■ériek és berendezések, ezen belül az új technikai eszközök és elektronikai termékek kölcsönös szállítása, folyik az ipari robotokkal kapcsolatos együttműködés szervezése. Az ülésszak idején aláírták a gépipar számára szükséges rugalmas gyártórendszerek kidolgozásában. szakosított és kooperációs gyártásuk megszervezésében és széles körű népgazdasági elterjesztésükben való sokoldalú együttműködésről szóló keretegyezményt. Magas fokon automatizált berendezés- rendszerek létrehozását tervezik a különböző technológiai folyamatokban, az ipari termelés, a szállítás és a raktározás területén, aggre- gát-modul ipari robotok, automatizált irányítási és tervezési rendszerek létrehozását, a program-, a normatív- műszaki és a káderellátást. Az egyezmény megvalósítása elő fogja segíteni a résztvevő országok népgazdasági szerkezetének további tökélete- sitését és műszaki színvonalának emelését. Az ülésszak a tanács szerveinek. elsősorban a KGST Gépipari Együttműködési Bizottságának feladatául tűzte ki a gyártásszakosítás és kooperáció továbbfejlesztését, különösen a kiváló minőségű és műszaki világ- színvonalon álló gépek és berendezések tekintetében. A KGST-tagországok saját erőforrásainak mozgósítása és erőinek egyesítése, valamint a megfelelő termékek kölcsönös szállítása útján erősödik a közösség valamennyi országa népgazdaságának fűtőanyag-energetikai és nyersanyag-bázisa. Megkezdődött a kohászat számára nyersanyagot előállító Krivojrog-i ércdúsító kombinát építése. Befejező szakaszához érkezett a hmelnyickiji atomerőmű egymillió kilowatt teljesítményű. első blokkjának szerelése. Felépült az említett erőmű és a Lengyel Népköz- társaság közötti villamos- távvezeték. Üzembe helyezték a Dél-Ukrán atomerőmű új energiablokkjait, közösen építik ez utóbbi erőmű és a Román Szocialista Köztársaság, valamint a Polgár Nép- köztársaság közötti 750 kv-os rendszerközi távvezetéket. Üzembehelyezték a Magyal- Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Szövetségi Köztársaság atomerőműveinek újabb energetikai blokkjait. Kidolgozzák az atomerőművek és atomfűtő- művek KGST-tagországok- ban történő felépítésének 2000-ig szóló programját. Megkezdték a Jamburg és a Szovjetunió nyugati határa közötti gázvezeték építésében való együttműködés feltételeinek egyeztetését. Az ülésszak megállapította. hogy a KGST-tagorszá- gok komplex intézkedéseket tesznek az erőforrások észszerű felhasználásáért vívott küzdelem erősítésére. Ez tette lehetővé, hogy gazdasági fejlődésünket a termelés energia- és anyagigényességének bizonyos fokú csökkentése mellett biztosítsák. Ugyanakkor itt még jelentősek a tartalékok. Hangsúlyozták: fontos az e téren szerzett élenjáró tapasztalatok gyakorlati megvalósítása mivel ez a termelés intenzifi- kálásának fontos tényezője. Az ülésszak elfogadta az anyagi erőforrások megtakarítása és ésszerű felhasználása területén való együttműködés 2000-ig szóló programját. Ez összhangban van a moszkvai felső szintű értekezlet által meghatározott, az erőforrások megtakarítását célzó irányvonallal, ami a fűtőanyag-energetikai probléma megoldásának egyik fő iránya. A programban több mint 100 együttműködési intézkedés szerepel, amelyek előirányozzák az energia- és anyagtakarékos gépek és berendezések, az ellenőrző műszerek, az automatizált rendszereik, a korszerű, gazdaságos, a világszínvonalnak megfelelő technológiák és anyagok létrehozását és bevezetését, a másodlagos erőforrások és gyártási hulladékok a megújítható energiaforrások szélesebb körű alkalmazását, a folyékony fűtőanyagok szilárddal és gázneművel való felváltását. E program megvalósításának első lépéseként az ülésszakon aláírták a földgáznak szállítójárművek üzemanyagaként való felhasználásában kialakítandó skolodalú együttműködésről szóló keretegyezményt. Az ülésszak megvizsgálta a KGST-tagországok 1986— 1990. évi népgazdasági terv- koordinációjának helyzetét. Megállapította, hogy e munka során következetesen teljesítik a gazdasági értekezlet határozatait, folytatják a gazdaságpolitika egyeztetését a kölcsönös együttműködéssel kapcsolatos területeken, az érdekelt országok pedig más területeken is egyeztetik gazdaságpolitikájukat, beleértve azoknak a beruházásoknak a koordinálását is, amelyek az egyeztetett területekkel és létesítményekkel függenek össze. A KGST- tagcrszágok ennek érd ékében már 17, 2000-ig szóló gazdasági és tudományos műszaki fejlesztési kétoldalú együttműködési programot írtak alá. A sokoldalú tervkoordináció nagy lendületet ad a stzakositási és együttműködési, a közös beruházási, a tudományos-műszaki együttműködési egyezmények előkészítéséhez. Ezideig a következő ötéves időszakra alapjában véve egyeztették a kölcsönös áruszállításokat ési intenzív tárgyalások folynak a népgazdasági tervkoordináció béfe- jezéséről. Több, a tanács 39. ülésszaka által meghatározott jelentős együttműködési tervezetet dolgoztak ki. Igen nagy figyelmet fordítottak a korszerű. nagy teljesítményű gépek és berendezések meghonosítására és gyártása nak bővítésére, a kölcsönösen szállítandó termékek műszaki színvonalának és minő ségének javítására. E'.őitornyozták számos gép- és berendezés gyártásának és kölcsönös szállításának további növelését, amelyeknek a szocialista országok részére történő eladását az Egyesült Államok és néhány más tőkés ország mesterségesen korlátozza. A gazdasági értekezlet irányvonalát követve, amely a Vietnami Szocialista Köztársaság. Kuba és a Mongol Népköztársaság népgazdasága fejlesztésének meggyorsítására és hatékonyságának növelésére, a nemzetközi szocialista munkamegosztásban való szélesebb körű részvételére irányul, a KGST-tag- országok, elsősorban a Szovjetunió, továbbra is gazdasági segítséget nyújt ezeknek az országoknak és közreműködik főbb népgazdasági ágazataik fejlesztésében. Olyan döntés született, hogy a tanács ülésszakán megvizsgálják az európai KGST- tagországok Vietnammal. Kubával és Mongóliával való együttműködése elmélyítésének és tökéletesítésének kérdését. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában végzett munkát megvizsgálva, az ülésszak jóváhagyta a a Végrehajtó Bizottságnak és más KGST-szerveknek a gazdasági értekezleten és a Tanács 38. (rendkívüli) ülésszakán hozott határozatok következetes teljesítésére irányuló munkáját. A KGST-tagországok megállapodtak abban, hogy az 1986—1990- évi népgazdasági tervkordináció befejező szakaszában keresni fogják a gazdasági együttműködés, elsősorban a nemzetközi termelésszakosítás és kooperáció fejlesztésének és a kölcsönös árucsere-forgalom növelésének a rendelkezésre álló termelési kapacitások teljesebb kihasználásából adódó pótlólagos lehetőségeit. Előírják a különösen fontos, egymásnak szállítandó termékfajták műszaki színvonalának emelésére és minőségének javítására vonatkozó kölcsönös kötelezettségeket. Megállapodtak, hogy a közeljövőben befejezik az új- gazdasági és tudományos-műszaki egyezmények aláírásra előkészítésével és a meglevők megújításával kapcsolatos munkát. A tanács ülésszaka mégbízta az ágazati KGST- szerveket, hogy folytassanak konzultációkat az ágazati együttműködés továbbfejlesztéséről, ezen belül a termelési kooperációról is, azzal a céllal, hogy elősegítsék a termelés hatékonyságának növelésére és inten- zifikálására hozott intézkedések megvalósítását. feltárják a kölcsönös árucsere- forgalom növelésének tartalékait, s az elért megállapodásokat megfelelő egyezményekben rögzítsék. Megállapították, hogy eredményesen fejlődnek a tanács kapcsolatai a KGST-n kívüli országokkal. A JSZSZK kormányával kötött egyezmény alapján folytatódott a tanács és Jugoszlávia gyümölcsöző együttműködése. Jelentős eredményeket ért el olyan ágazatokban, mint például a gépipar, a vas- és színesfémkohászat, az energetika, a fémfeldolgozás, a vegyipar, az elektrotechnika és az élelmiszeripar. A megfelelő egyezmények alapján folytatódott a KGST együttműködése Finnországgal, Irakkal és Mexikóval. Az ülésszak jóváhagyta a KGST és a Mozambiki Népi Köztársaság együttműködési egyezményét. Eredményesen fejlődik az együttműködés a KGST- tagországok és Nicaragua, illetve az 1983-as együttműködési megállapodásnak megfelelően a KGST mint szervezet és Nicaragua között. Az ülésszak határozottan tiltakozik az ellen, hogy az Egyesült Államok kormánya minden nemzetközi jog; normát és az államközi kapcsolatok minden alapelvét megsértve gazdasági blokád alá vonta Nicaraguát. Az ülésszak követelj a szuverén Nicaragua bel- ügyeibe való beavatkozás megszüntetését. Az ülésszakon megerősítést nyert, hogy a KGST- országok változatlanul arra törekednek, hogy következetesen elmélyítsék és kibővítsék a fejlődő országokkal való együttműködést mind két-, mind sokoldalú alapon. A KGST-országok továbbra is segítik a fejlődő országokat függetlenségük és gazdasági fejlődésük megszilárdításában, az állami és szövetkezeti szektor, valamint a népgazdasági tervezés megerősítésében, ipari létesítmények építésében, az agráripari komplexum létrehozásában és bővítésében, szem előtt tartva, hogy a legtöbb fejlődő állam számára az élelmiszer- ellátás megoldása a legégetőbb kérdés. A szocialista országok készek arra, hogy a felek érdekeinek és lehetőségeinek figyelembe vételével bővítsék az ipari kooperációt a fejlődő országokkal, a késztermékek előállítása terén. Továbbra is aktív segítséget nyújtanak a fejlődő országoknak a szakemberképzésben. Az ülésszak hangsúlyozta, hogy a KGST-tagországok legfelső szintű gazdasági értekezletén elfogadott akcióprogram a nemzetközi gazdasági kapcsolatok rendezését, a nemzetközi gazdasági bizalomerősítést szolgálja, ezért e program megvalósítása jelentős mértékben hozzájárul a nemzetközi gazdasági kapcsolatok igazságos, demokratikus átalakításához, segíti az új nemzetközi gazdasági rend kialakításáért folytatott küzdelmet. E program megköveteli minden ál- ?am erőfeszítésének egyesítését. Az ülésszak megállapította. hogy a KGST-tagországok gazdaságának és kölcsönös együttműködésének fejlődése olyan körülmények között ment végbe, amikor az imperializmus, főleg az amerikai imperializmus agresszív körei súlyos mértékben növelték a nemzetközi feszültséget, konfrontációs politikát folytattak, katonai fölényre törekedtek. Az imperialista körök által — mindenekelőtt a nukleáris fegyverzet terén — szított fegyverkezési hajsza a fő oka annak, hogy az egész világon nőtt a politikai és gazdasági bizonytalanság, és fokozódott az atomháború veszélye. A fejlett tőkés országok gazdasági helyzete továbbra is ingatag és válságos, ami negatív hatást gyakorol a nemzetközi gazdasági együttműködésre. Elmélyült a va- lutáris és pénzügyi válság, még jobban kiéleződtek a kereskedelmi ellentétek a tőkés országok között. Az Egyesült Államok imperialista körei arra törekednek, hogy az ellentmondásokat és nehézségeket az amerikai nép és más népek — köztük az Egyesült Álamok nyugati partnerei — rovására oldják meg. a válság terhét a fejlődő országokra hárítsák át. Egyre jobban korlátozzák a dolgozók szociális jogait, tovább romlik a lakosság élet- színvonala, nem csökken a tömeges munkanélküliség. Az Egyesült Államok katonai kiadásainak és állami költségvetési deficitjének- jelentős növekedése, a dollár árfolyamának és az amerikai bankok leszámítolási kamatlábainak mesterségesen magas szintje, az imperialista nagyhatalmak protekcionista politikájának erősödése és a nem ekvivalens csere meg- bonja a világkereskedelem noi-mális fejlődését, különösen kedvezőtlenül befolyásolja a fejlődő országok helyzetét. Az imperialista nagyhatalmak önző politikája tovább súlyosbítja a fejlődő országok elviselhetetlenül nagy külföldi adósságterheit, ami a világgazdaság tőkés szektorában betöltött egyenlőtlen helyzetük következménye. A KGST-országok támogatják a fejlődő országok azon követeléseit, hogy a tőkés világgazdaság pénzügyi kapcsolatait igazságosan és demokratikusan át kell rendezni, s a nemzetközi kapcsolatokban fel kell számolni a gazdasági kényszer és az agresszió minden formáját. A KGST-tagországok sík- raszállnak a szocialista és a fejlett tőkés országok közötti kölcsönösen előnyös, diszkó, minációmentes kereskedelmi, gazdasági és műszaki-tudományos kapcsolatok fejlesztéséért. Ügy vélik, hogy ez elősegítheti a ■nemzetközi gazdasági kapcsolatok egészségesebb fejlődését, továbbá az együttműködést és a biztonságot. A szocialista közösség következetesen békés kezdeményezésekkel lép fel. Határozottan síkra száll a világűr militarizálásának megakadályozásáért. A szocialista országok javasolják a fegyverkezési hajsza — mindenekelőtt a nukleáris fegyverkezési verseny — felszámolását, a nukleáris fegyverkísérletek beszüntetését, a nukleáris fegyverzet azonnali befagyasztását, hogy a továbbiakban el lehessen kezdeni a nukleáris fegyverzet radikális csökkentését és végső soron teljes felszámolását. A szocialista országok javasolják továbbá a vegyi fegyverek betiltását és felszámolását. Indítványozzák, hogy a Varsói Szerződés és a NATO kössön egymással szerződést arról, hogy nem alkalmaznak egymás ellen katonai erőt, megőrzik a békés kapcsolatokat, nem növelik, sőt a jövőben csökkentik katonai kiadásaikat. A békét .veszélyeztető, a nemzetközi feszültséget kiélező, a normális gazdasági kapcsolatokat aláásó imperialista törekvéseknek elsősorban a szocialista közösség, annak hatalmas gazdasági és védelmi potenciálja vet gátat. A KGST-országok erősítik egységüket és együttműködésüket, és a jövőben is mindent megtesznek, ami csak szükséges létérdekeik, műszaki és gazdasági függetlenségük megőrzése céljából. Immár harminc éve őrködik a béke fölött a Varsói Szerződés szervezete, a béke •fenntartását saolgáják tagállamainak külpolitikai kezdeményezései. A Varsói Szerződés hatályának újabb 20 évre történt meghosszabbítása is azt támasztatta alá, milyen nagy jelentősége van a Varsói Szerződésnek a tagállamok közötti együttműködés fejlesztésében és erősítésében. A szerződés meghosszabbításával együtt a tagállamok megerősítették, hogy a jóakarat és a bizalom szellemében békés párbeszédet szándékoznak folytatni más országokkal, készek széleskörű nemzetközi együttműködést folytatni a világbéke és a biztonság garantálásáért, az atomháború veszélyének elhárításáért, a földi fegyverkezési hajsza — mindenekelőtt a nukleáris Ijagyverkezési verseny — beszüntetéséért s a kozmikus fegyverkezés megakadályozásáért. Az ülésszakon kifejezésre jutott az a szilárd meggyőződés, hogy az ülésszak által meghatározott intézkedések elősegítik a KGST-tagor- iizágok legfelső szintű gazdasági értekezletén hozott határozatok sikeres végrehajtását, a testvéri országok további gazdasági és társadalmi fejlődését, együttműködésük következetes elmélyítését és javítását, a béke és a haladás ügyét. Az ülésszakot az egyetértés, a testvéri barátság és a kölcsönös megértés jellemezte. KÖZLEMÉNY a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 40. ülésszakáról A Lengyel Népköztársaság fővárosában, Varsóban 1985. június 25—27. között megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 40. ülésszakát. Az ülésszak munkájában részt vettek: a Bolgár Népköz- társaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Kubai Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköz- társaság, a Mongol Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, a Vietnami Szocialista Köztársaság küldöttségei, Grisa Filipov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Lubomir Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke, Carlos Rafael Rodriguez, a Kubai Köztársaság Államtanácsának és Minisztertanácsának elnökhelyettese, Wofciech Jaruzelski, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Dumágin Szodnom, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Willi Stoph, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke. Constantin Dascalescu, a Román Szocialista Köztársaság miniszterelnöke, Nyikolaj Tyihonov, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Minisztertanácsának elnöke, To Huu, a Vietnami Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának első elnökhelyettese vezetésével, valamint Vjacseszlav Szicsov, a Tanács titkára és a KGST-szervek képviselői. A KGST és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kormánya közötti egyezmény értelmében az ülésszakon részt vett a JSZSZK küldöttsége, Boriszav Szrebricsnek, a Szövetségi Végrehajtó Tanács (kormány) elnökhelyettesének vezetésével. Az ülésszakon meghívás alapján megfigyelőként részt vettek az Angolai Népi Köztársaság, az Afgán Demokratikus Köztársaság, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, a Mozambiki Népi Köztársaság, a Nicaraguái Köztársaság, a Szocialista Etiópia képviselői.
