Szolnok Megyei Néplap, 1985. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-29 / 151. szám

xxxvi. évM5i. sz., 1985. június 29.. szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A Lengyel Népköztársaság fő­városában június 25—27. között megtartották a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsának 40. ülésszakát. A tanácskozásról közleményt adtak ki. A közle­ményt a 4. oldalon közöljük. Megválasztották a tisztségviselőket és az Elnöki Tanácsot Letette az esküt az új kormány Az Elnöki Tanács elnöke Losonczi Pál, a miniszterelnök Lázár György Tegnap az Országházban — pont­ban tíz órakor — megkezdődött az új Országgyűlés alakuló ülése. A Parlament széksorait ezúttal többen töltötték meg, mint az elmúlt ciklu­sokban: az országos választási lis­tán megválasztottakkal együtt ösz- szesen 386 országgyűlési képviselő foglalt helyet. A Magyar Népköztársaság leg­felső államhatalmi és népképvise­leti szervének tanácskozásán részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitkára, Lázár (György, a Minisztertanács elnöke, ott voltak az MSZMP Politikai Bi­zottságának más tagjai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Köz­ponti Bizottság titkárai, valamint az Elnöki Tanács és a Miniszterta­nács tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti képviseletek szá­mos vezetője és tagja. Az ülést Losonczi Pál nyi­totta meg. A Magyar Népköztársaság Országgyűlésének alakuló ülése alkalmából köszöntőm képviselőtársaimat, külön is azokat, akik először képvi­selik választóinkat ebben a testületben. Az új választójogi törvény alapján megtartott általános, Iletve pótválasztáson népünk egyértelműen tett hitet poli­tikánk mellett, amelyet a Magyar Szocialista Munkás­párt XIII. kongresszusa el­fogadott és a Hazafias Nép­front — választási felhívá­sában — nemzeti programmá emelt. Erről a helyről és ezúton is köszönöm választópolgára­ink felelősségteljes döntését, valamint a választásod során megnyilvánult, személyünk­nek szóló bizalmat Vala­mennyiünk nevében kije­lenthetem : t ud j uk, hogy a mái Magyarországon a népszuve­renitást gyakorló testület tagjának, képviselőnek len­ni népünk elkötelezett szol­gálatát jelenti, és munkán­kat ennek tudatában végez­zük. A magyar nép által elfoga­dott és támogatott program — a fejlett szocialista társa­dalom továbbépítése az ed­digi vívmányokra támasz­kodva — megköveteli anya­gi szellemi erőforrásaink fel­tárását, illetve hasznosítását, népgazdaságunk teljesítőké­pességének növelését, vala­mint az életszínvonal érzé­kelhető emelését Olyan kö­rülményeket kell teremte­nünk — s ebben nekünk, országgyűlési képviselőknek nagy a felelősségünk —, hogy akadálytalanul bonta­kozhasson ki állampolgára­ink alkotókészsége és alkotó- képessége, erősödjön a szo­cializmus közös érdekein alapuló nemzeti egység. Feladatokban gazdag, sok munkát igénylő évek sora­koznak előttünk, és nekünk — a választóinktól kapott felhatalmazás jogával és kö­telességével élve — a szoci­alista Magyarország felvirá­goztatásán kell dolgoznunk. Losonczi Pál megnyitja az ülést. (Telefotó — KS) Ezekre emlékeztetve nyitom meg az Országgyűlés alaku­ló ülését és kívánok képvi­selőtársaimnak sok sikert a köz érdekében végzett mun­kájukhoz. Ezután Losonczi Pál be­jelentette, hogy az ügyrend­nek megfelelően az ország- gyűlés alakuló ülését a to­vábbiakban a korelnök veze­ti mindaddig, amíg meg nem választják a tisztségviselő­ket A korelnöki tisztet — immár harmadízben — dr. Pesta László töltötte be. Mindenekelőtt üdvözölte a törvényhozó testület újon­nan és újra választott tagja­it, a régi és az új képviselő­ket. Külön köszöntötte, jó munkát, jó egészséget kíván­va nekik, azt az öt képvise­lőt — Kádár Jánost, Kállai Gyulát, Apró Antalt, Bognár Józsefet és Nánási Lászlót. — akikkel 40 évvel ezelőtt együtt kezdték a felszabadult országban a képviselői mun­kát. Ezt követően az Ország- gyűlés ügyrendje szerint a két legfiatalabb képviselő Bödőné Rózsa Edit és Dan- ka Márta személyében kije­lölték a körjegyzőket, akik az Országgyűlés alakuló ülé­sének jegyzői teendőit lát­ják el. Ezután a választási tör­vény rendelkezéseinek meg­felelően Papp Lajos, az Or­szágos Választási Elnökség elnöke tartotta meg beszá­molóját. A választási elnökség beszámolója Az Országos Választási El­nökség nevében tisztelettel köszöntőm a most megala­kuló Országgyűlést. Jelentem az Országgyűlés­nek, hogy a választások a törvényes előírásoknak meg­felelően, rendben, a koráb­binál nagyobb , közéleti ér­deklődés mellett, jó politikai légkörben, sikeresen befeje­ződtek. Az ország közvéleményé­nek egyetértésével találkoz­tak választási rendszerünk új elemei, mindenekelőtt a kötelező kettős, illetőleg a többes jelölés. az országos választási lista; a pótképvi­selői és a póttanácstagi in­tézmény; a községi közös ta­nácsok nem székhely társ­községeiben az elöljáróságok alakulása. Az országos választási lis­tán induló 35 jelöltre le­adott szavazatok magas szá­ma és aránya jól demonstrál­ta népünk egységét, szövet­ségi politikánk helyességét, az alapvető politikai célokkal való egyetértését. A kötelező többes jelölés következtében a választási események között megnöve­kedett a jelölő gyűlések sze­repe. A Hazafias Népfront bizottságok a pótválasztást megelőző újabb jelölő gyűlé­sekkel együtt 846 országgyű­lési képviselői és több mint 43 ezer tanácstagi jelölő gyű­lést szerveztek. Ezeken több mint másfélmillió választó- polgár jelent meg, és élénk vita, konkrét, személyre szó­ló véleménynyilvánítás mel­lett, felelősséggel döntött a jelöltek személyéről. Az or­szággyűlési választókerüle­tekben indult 873 képviselő- jelölt közül 78-ra a választó- polgárok tettek javaslatot. A tanácstagi választókerüle- tekbén 89 796 jelölt indult s közülük 3639-et javasoltak a választópolgárok. A jelölő gyűléseken mint­egy 200 ezren szólaltak fel. A szavazás módja bonyolul­tabb volt az előző választá­sok alkalmával megszokott­nál. Ezért is figyelemre mél­tó, hogy az érvénytelen sza­vazatok aránya viszonylag alacsony volt: a június 8-i választásokon mintegy 5 szá­zalékos; ez a pótválasztáso­kon két százalék alá csök­kent. Az Országos Választási El­nökség folyamatosan figye­lemmel kísérte a választások menetét. Március 22-ig mindenütt megalakultak a helyi, a fő­városi és a megyei választá­si elnökségek is. Munkáju­kat a törvény előírásainak megfelelően elvégezték. Biz­tosították, hogy minden vá­lasztásra jogosult állampol­gár gyakorolhatta választói jogát. Az Országos Választási El­nökség megállapította, hogy az országgyűlési képviselők Párt- és állami vezetők egy csoportja az ülésteremben. (Telefotó — KS) országcs választási listáján, valamint az országgyűlési képviselői és a helyi tanács­tagi választókerületekben a jelölés törvényes volt. A helyi választási elnökségek jogszerűen bírálták el a jelö­lő gyűlésekkel kapcsolatos kifogásokat, és véglegesen döntöttek azokban. Az Or­szágos Választási Elnökség beavatkozására ezért nem volt szükség. A választások összegzett eredménye alapján jelentem: megválasztottak az országos listán 35, a 352 országgyűlé­si képviselői választókerü­letben 351, összesen 386 or­szággyűlési képviselőt és 326 pótképviselőt, 42 731 tanács­tagot és 31 668 póttanácsta­got. A Zala megyei 5. számú országgyűlési választókerü­letben a három jelölt közül utólag kettő visszalépett, ezért ott pótválasztást nem tarthattak. Három tanácsta­gi hely is üresen maradt. Az üresen maradt választói kerületekben a legközelebbi időközi választás alkalmával kerül sor a mandátumok be­töltésére. Az Országos Választási El­nökség ezzel az 1985. évi vá­lasztásokkal kapcsolatos munkáját befejezte. Mivel megbízatása öt évre szól, te­vékenységét szükség szerint, az időközi választások alkal­mával folytatja. Kérem a tisztelt Ország- gyűlést, hogy az Országos Választási Elnökség beszá­molóját szíveskedjék tudo­másul venni. Az Országgyűlés az Orszá­gos Választási Elnökség be­számolóját egyhangúlag tu­domásul vette, majd a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának ajánlása alapján megválasztotta a mandátum­vizsgáló bizottság elnökének Barcs Sándort valamint a bizottság tagjaivá Bíró Im­rét, Karakas Lászlót, dr. La­dányi Józsefet, Sebesi Lász- lónét. Takács Imrénét és dr. Vida Miklóst. Rövid szünet után dr. Pes­ta László bejelentette, hogy a korelnökség a szünetben megvizsgálta és rendben ta­lálta a mandátumvizsgáló bi­zottság tagjainak megbízó­levelét, amelyet az Ország- gyűlés igazoltnak jelentett ki. Barcs Sándor, a mandá­tumvizsgáló bizottság elnöke a testület munkájáról tett je­lentésében elmondta: — A mandátumvizsgáló bizottság az ügyrendben foglaltak szerint, az Orszá­gos Választási Elnökségtől átvett választási jegyzőköny­vek alapján megvizsgálta a június 8-i általános és a jú­nius 22-i pótválasztáson megválasztott képviselők Dr, Pesta László ezután bejelentette, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságától és a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsától együttes javaslat Szünet következett, majd — miután a korelnökség el­végezte teendőit — az Or­szággyűlés Sarlós István el­nökletével folytatta munká­ját. Az Országgyűlés új elnö- ike megtartotta székfoglaló­ját: — Köszönetét mondok aaért a bizalomért, amely- lyel az Országgyűlés elnöké­vé választottak. Arra fogok törekedni, hogy az önök és állampolgáraink várakozá­sának megfelelően hasznosan és eredményesen lássam el az elnöki teendőket. Ehhez kérem valamennyi képvise­lőtársam segítségét és támo­gatását. mert enélkül lehe­tetlen lenne akár a legki­sebb feladat megoldását is vállalni. — A magyar Országgyűlés — mutatott rá az elnök — népképviseleti testület. Min­denki a nép akaratával ke­rült a sorainkba. Ez • arra megbízólevelét. A bizottság megállapította, hogy az or­szággyűlési képviselői vá­lasztások a törvény előírásai­nak megfelelően folytak le. Megbízólevelét valamennyi képviselő benyújtotta és ezek a törvényben előírtak­nak megfelelnek. Az Országgyűlés a mandá­tumvizsgáló bizottság jelen­tését egyhangúlag elfogadta és a kiosztott névjegyzékben felsorolt képviselőket iga­zoltnak jelentette ki. érkezett az Országgyűlés t iszt ségvi selőire. A javaslatot — amelyet a jegyző ismertetett — az Or­szággyűlés egyhangúlag el­fogadta, és tisztségviselőivé a következőket válasiztotta: kötelez bennünket, hogy fe­gyelmezetten, színvonalasan és elkötelezetten képviseljük választóinkat. Azokat kép­viseljük, akik jogosan igény­lik, hogy állandó kapcsolat­ban álljunk velük, s döntése­inkkel híven szolgáljuk szo­cialista hazánkat — hangsú­lyozta Sarlós István. Sarlós István ezután beje­lentette, hogy az Elnöki Ta­nács az előző Országgyűlés utolsó ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentést — az Alkot­mány rendelkezésének meg­felelően — bemutatta, s azt a képviselők között kiosztot­ták. A jelentést az Ország- gyűlés egyhangúlag tudomá­sul vette. Az elnök ezután emlékez­tetett arra, hogy az Alkot­mány 29. paragrafusának 1. bekezdése alapján az Ország­(Folytatás a 2. oldalon.) Az Országgyűlés tisztségviselői Az Országgyűlés elnöke SARLÓS ISTVÁN, alelnökei: CSERVENKA FERENCNÉ és PÉTER JANOS, jegyzői: BALOGH LÁSZLÓ, DR. KARVALITS FERENC DR. PESTA LÁSZLÓ, RUJSZ LASZLONÉ, SOLTESZNE PADAR ILONA és TOMAN KAROLY. Megalakult az Országgyűlés

Next

/
Oldalképek
Tartalom