Szolnok Megyei Néplap, 1985. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-25 / 147. szám

I 2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. JÚNIUS 25. ( Kommen* | tárunk I Gyáva orvgyilkosok Az elmúlt amúgy is fázós-borongós hétvégén enyhén szólva lehangoló hírek érkeztek hozzánk planétánk több tájáról is. Miközben a világ a bejrúti túszügy fejle­ményeit leste, a hírügy­nökségek csaknem egy­idejűleg három hirt je­lentettek. 1. „Ismeretlen erede­tű robbanás” (milyen gyak­ran olvassuk ezt a fo­galmazást manapság!) történt a luxemburgi gázművek egyik telepén. A hatóságok terrorista szabotázsra gyanaksza­nak. 2. A kanadai Vancouverből Tokióba ér­kezett a Canadian Paci­fic légitársaság - gépe, ' amelynek egyik poggyá­sza kirakodás után fel­robbant és megölt egy embert. A gép — hang­zanak a jelentések — a tervezettnél előbb szállt le. Lehet, hogy a deto­náció — amit valahol vjalakik gondosan meg­komponáltak! — ezért végzett „csak” két ár­tatlan emberrel? 3. Ugyancsak Kanadából, de az ország másik szé­léről, Torontóból igyeke­zett Bombay felé az in­diai légitársaság (Air India) Boeing 747-es óriásgépe. A többit — sajnos — tudjuk. Csak­nem biztos, hogy robba­nás ölte meg a 329(!) utast és a személyzetet. Ez a történelem egyik legszörnyűbb légikataszt­rófája. Ezek az emberek n®m a természet, vagy a vak vé­letlen, hanem a vak erő­szak, az irracionális té­boly, még pontosabban gyáva orgyilkosok áldo­zatai. Ez a dolog lénye­ge. Hiába jelentkezett nyomban a tragédia után mind a „Szikh Diákok Szövetsége”, mind az ugyancsak szeparatista „Kasimiri Felszabadítási Hadsereg”, hogy — ki­mondani és borzalom — buszként!) magára vál­lalja ezt a gaztettet. Hiába szeretnék egyes sötétben bujkáló gyilko­sok. sőt orvgyilkosok a politikai dicsfény gló­riáját és valamiféle bá­torság látszatát kölcsö­nözni az ilyen cseleke­deteknek. Ez már régen nem politika. Ezeknek a mészárlásoknak az elkö­vetőd nem a politikai elemzők, hanem az In­terpol és a nemzeti rend­őrségek gyilkossági cso­portjainak — és nem is légy szer az Elmegyógyá­szati klinikák professzo­rainak — illetékessége alá tartoznak. Bármely „ügy” nevében követik el gaztetteiket, ölnek meg bekötött szemmel talá­lomra járókelőket, ra­kodómunkásokat, vagy utasokat, cselekményeik­nek csak egy „politikai” vonatkozása lehet: lejá­ratják az eszmét vagy célt, amit — állítólag — képviselnek. Harmat Endre Nyugalom Bejrutban A nyugat-bejrúti palesztin táborokban és környékükön tegnap is nyugalom volt; fo­lyik a még meglevő erődí­tések és barikádok, valamint a rommá lőtt épületek el­bontása. A hét végén mind Satilába, mind Bcrdzs el- Baradzsnéba jelentős meny- nyiségű élelmiszert, valamint fűtőolajat szállítottak, s erő­feszítéseket tesznek a köz­szolgáltatások helyreállításá­ra is. Ma kezdődik a KGST 40. ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) a Minisztertanács elnökhe­lyettese <:z Váifccnyi Péter külügyminiszter búcsúztatta. Jelen volt Jerzy Zielinski, a Lengyel Népköztársaság bu­dapesti nagykövete. A Lázár György vezette magyar küldöttség tegnap délután megérkezett Varsó­ba. A küldöttséget a varsói katonai repülőtéren Kazi- miiarz Barcikowski, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tag­ja, a KB titkára, Zbigniew Messner a PB tagja, mi­niszterelnök-helyettes, to­vábbá Manfred Gorywoda, Janusz Obodowski és Mie- czyslaw Rakowski miniszter­elnök-helyettesek fogadták. Megjelent Vjacseszlav Szi- csov, a KGST titkára. A fo­gadáson jelen volt Biczó György, hazánk varsói nagy­követe. Tegnap Varsóba érkeztek a KGST tagországainak kül­döttségei, amelyek részt vesznek a szervezet kedden kezdődő 40. ülésszakán. A Bolgár Népköztársaság dele­gációját Grisa Filipov, a BKP KB PB tagja, minisz­terelnök, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaságét Lp- bomir Strougal, a CSKP KB elnökségének tagja, minisz­terelnök, a Kubai Köztársa­ságét Carlos Rafael Rodri­guez, a Kubai KP KB PB tagja, az Államtanács elnök- helyettese, miniszterelnök­helyettes, Kuba állandó KGST-képviselője, a Mongol Népköztársaságét Dumágin Szodnom, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB PB tag­ja, miniszterelnök, az NDK- ét Willi Stoph, az NSZEP KB PB tagja, miniszterelnök, a Román Szocialista Köztár­saságét Constantin Dascales- cu miniszterelnök, a Román KP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága Állandó Irodájá­nak tagja, a Szovjetunióét Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB PB tagja, miniszterelnök vezeti. A vietnami küldöttség élén Tran Quynh miniszter­elnök-helyettessel már a hét végén megérkezett a lengyel fővárosba. Tíz éve független Mozambik A délkelet-afrikai Mozam­bik ma ünnepli függetlenné válásának tizedik évforduló­ját. Az Indiai-óceánparti or­szág több száz éves portugál gyarmati uralomtól szaba­dult meg 1975-tben — hosz- űzú felszabadító küzdelem­nek és a Portugáliában be­következett haladó fordulat­nak köszönhetően. Az évfordulós megemléke­zések már hetek óta tarta­nak országszerte. A főváros­ban, Maputóban szervezett ünnepségekre közel 80 or­szágból érkezett küldöttség. A magyar delegációt, amely hétfőn érkezett meg, Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Buda­pesti Pártbizottság első tit­kára vezeti. Az orsizágot irányító, mar­xista—leninista elkötelezett­séget valló FRELIMO-párt az ünnepségsorozattal mozgó­sítani, lelkesíteni akarja a lakosságot, amelynek a sza­badság első évtizedében sok nélkülözésit kellett elviselnie a rendkívül rossz belbizton­sági és gazdasági helyzet miatt. 1975- óta nem volt bé­kés éve Mozambiknak. Az első négy évben a szomszé­dos Rhodesia felől jövő tá­madások, majd 1981-től a dél-afrikai agressziók, az utóbbi esztendőkben pedig a kormányellenes lázadók rom­boló akciói okoztak súlyos károkat. Szerencsésen földet ért az amerikai űrrepülőgép Tegnap reggel — egyhetes útjának befejeztével — a ka­liforniai Edwards légitá­maszponton sikeresen földet ért a Discovery amerikai űr­repülőgép. A Discovery je­lenlegi útján került sor az amerikai űrfegyverkezési program első olyan kísérleté­re, amelynek keretében a tervezett lézerfegyver pro­totípusával a világűrben nagy sebességgel mozgó cél­pontra irányítottak lézersu­gár-nyalábot. Olaszország Francesco Cossiga az új köztársasági elnök Bush alelnök Rómában George Bush amerikai ai- elnök megérkezett Rómába, hét európai államot, az NSZK-t, Hollandiát, Belgiu­mot, Svájcot Franciaorszá­got és Nagy-Britanniát — érintő útjának első állomá­sára. Az alelnök tegnap délelőtt találkozott Pertini államfő­vel, majd Bettino Craxi mi­niszterelnökkel tárgyalt. Az amerikai politikust várha­tóan magán-kihallgatáson fo­gadja a pápa és találkozni fog Casaroli bíborossal, a Vatikán külügyekért felelős államtitkárával is. Az amerikai alelnök 11 na­pos európai tárgyalássoroza­tán — így Rómában is — el­sősorban az amerikai űrfegy­verkezési programi' öl, a ke­let—nyugati kapcsolatokról lesz szó. Bush Róma után Bonni keresi fel. BUDAPEST Kádár János, az MSZMP főtitkára és Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táv­iratban üdvözölte Samora Machelt, a FRELIMO-párt és a Mozambiki Népi Köztársa­ság elnökét Mozambik nem­zeti ünnepe, függetlenné vá­lásának 10. évfordulója al­kalmából. (MTI) HAGEN |A Nyugatnémet Zöldek Pártja vasárnap véget ért kétnapos rendkívüli kong­resszusa arra szavazott, hogy a párt — független céljaihoz továbbra is ragaszkodva — hajlandó együttműködni a többi parlamenti párttal. PRÁGA Tegnap Prágában befeje­ződtek a csehszlovák—dán kormányfői tárgyalások. Lu- bomir Strougal és Paul Schlüter zárómegbeszélésü­kön áttekintették a kétolda­lú kapcsolatok továbbfej­lesztésének lehetőségeit. GENF A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) Genfben fo­lyó éves konferenciáján a főigazgató jelentése feletti általános nótában felszólalt Dr. Martos István, a Medi­cor vezérigazgatója, a Ma­gyar Kereskedelmi Kamara alelnöke, aki a konferencián a magyar munkaadókat kép­viseli. Tegnap délután a római Montecitorio palotában, az olasz képviselöház épületé­ben összeültek a „nagyvá­lasztók”, hogy megkezdjék a szavazást a köztársaság új elnökének a személyére. A parlament két házának a tagjaiból és tartományi küldöttekből álló testület el­söprő többséggel, 752 szava­zattal Francesco Cossigát, a kereszténydemokrata párt jelöltjét választotta a köz­társaság nyolcadik elnökévé. Francesco Cossiga, az Olasz Köztársaság új elnöke 1928. július 26-án született Sassariban. 20 éves korában szülővárosában végzett jogi karon, öt évvel később al­kotmányjogi professzor lett. Politikai pályafutását meg­lehetősen fiatalon kezdte; 17 éves volt, amikor 1945-ben belépett a kereszténydemok­rata pártba, 1956-ban pedig Sassariban megyei titkárrá választották. Két évvel ké­sőbb a fiatal és tehetséges politikus a parlamenti kép­viselők tagjainak a sorába lépett, 1962-ben pedig az ak­kor újonnan megválasztott Segni elnök a Quirinale pa­lotába (az államfői hivatal­ba) hívtai őt tanácsosnak. A kormányfunkciót elő­ször 1966-ban Aldo Moro harmadik kabinetjében töl­tött be. hadügyi államtitkár­ként. Ugyanebben a tiszt­ségében tevékenykedett ké­sőbb Giovanni Leone máso­A Száljut—7—Szojuz T—13 —Progressz—24 orbitális, űr- kompHexum fedélzetén tar­tózkodó két szovjet űrhajós, Vlagyimir Dzsianibekov é# Viktor Szavinih a hét végén is folytatták a programban előírt feladatok végrehajtá­sát. Június 19—23 között a koz­monauták részt vettek az In- terkozmosz-program kereté­ben a Kurszk—85 elnevezésű kísérlet első szakaszának munkáiban. A kísérletben több szocialista ország mel­lett hazánk tudósai és szak­emberei is részt vesznek, A Kurszk—85 elnevezésű kísérlet a mezőgazdaság cél­jait szolgálja; segítségével dik, valamint Mariano Ru­mor első kormányában. Az ezt követő években közigaz­gatási miniszterként is dol­gozott, majd 1976-tól két évig belügyminiszter volt, s a Moro-gyilkosság miatt mondott le. Egy évvel ké­sőbb 1979. augusztus 4-én azonban ismét felelősségtel­jes posztra került, kormányt alakított. Miniszterelnöksége idején Cossiga az EGK soros elnö­ki tisztségét is betöltötte, 1980. szeptember 27-én — amikor a kormány egyik dekrétumát a parlament nem szavazta meg — lemondott posztjáról, és egy időre szü­lővárosába vonult vissza. Néhány évig tanulmányai­nak, kutatásainak élt, de már 1983-ban visszatért a politikai színpadra, amikor az olasz szenátus elnökévé választották. m Az 57 éves Cossiga nős, kétgyermeke van; lánya most ment férjhez, fia a ró­mai egyetem mérnöki karán tanul. A távozó államfő, Sandro Pertini néhány nappal ez­előtt röviden becsületes em­berként jellemezte. Craxi miniszterelnök szintén úgy véli, hogy Cossigában meg­vannak az államfői tisztség betöltéséhez megfelelő em­beri és politikai képességeit, s az új olasz államfő ren­delkezik a szükséges tapasz­talatokkal is. adatokat kapnak a talaj és a növényzet állapotáról, a me­zőgazdasági kultúrák növe­kedéséről, érésük optimális idejéről, és léhetőség nyílik a várható termés becslésébe is. Ennek érdekében külön­böző távolságokból fényké­peket és rádiólokációs felvé­teleket készítenek a vizsgált területről, jelen esetben a kurszki térségről — innen a kísérlet elnevezése is. A Kurszk—85 elnevezésű kísérlet júniusi végén fejező­dik be. A kurszki szakembe­rek azonban egészen az ara­tásig folytatják a vetés ide­jén megkezdett megfigyelé­seiket. Termésbecslés az űrből Folytatódnak a kísérletek a Szaljut—7 fedélzetén Koreai-félsziget Maratoni fegyverszünet Panmindzson: Tárgyalások 1985-ben A Koreai-félszigeten 35 esztendeje 1950. június 25-én dördültek el a koreai háború kezdetét jelentő fegyverek. A háborúét, amely a máso­dik világháborút követően az első nemzetközi háború, és egyben a két szemben álló tábor, az imperializmus és a szocializmus erői közötti összecsapás volt. A konfliktust a dél-koreai vezetés revansista a két or­szágrész erőszakos egyesíté­sére irányuló politikája rob­bantotta ki. (E terveket Wa­shingtoniban is melegen tá­mogatták.). Érdemes emlé­keztetni, hogy a KNDK már akkor is többször javasolta a békés egyesítést, június 19-i indítványa is e szellemiben íródott. A szöuli rezsim csa­patai, válaszként hat nap múlva átlépték a 38. széles­ségi fokon kialakított határt és behatoltak Észak-Korea területére. Kihasználva, hogy a Szovjetunió akkor nem vett részt a Biztonsági Ta­nács munkájában, az Egye­sült Államok elérte hogy az állítólagos „észak-koreai ag­resszió” visszaverésében ENSZ-erők is részt vegyenek. A váltakozó sikerű és nagy véráldozatot követelő har­cok frontvonala 1951-re visz- szaikerült a kiindulási pont­hq/, tehát a 38. szélességi foknál húzódott. Ez a tény, s az, hogy a szocialista erők nem kívántak területi kiiga­zítást, lehetővé tette a fegy­verszüneti tárgyalások meg­kezdését. A fegyverszüneti egyez­ményt végül is hosszas tár­gyalások után 1953 júliusá­ban kötötték meg Pammind- zsioniban. Ez a szerződés azonban csak ideiglenes meg­állapodás. A végleges megol­dásra a békekötés lett vol­na hivatott, amit azonban az érdekeltek nézeteltérései mi­att máig sem tudtak tető alá hozni. A sem háború, sem béke állapotában élő két ország­rész között egészen a leg­utóbbi időkig meglehetőse u korlátozott volt a kapcsolat; csakis egy-egy határincidens megtárgyalása kényszeríthet- te közös asztalhoz Észak, il­letve Dél képviselőit. Most azonban a világ örömmel nyugtázhatja, hogy a félszi­get ftelszabaduláséniak 40. évfordulója közeledtével a politikusok és szakértők többször beszélnek egymás­sal hivatalosan, mint az el­múlt 32 évben összesen. Tizenkét évi szünet után találikoztak a két ország vö­röskeresztes delegációi Szö­ulban, hogy kimunkálják a háború során egymástól el­szakított, mintegy 6 millió koreai kölcsönös rokonló ta­glalásának feltételeit. Már a tárgyalások első szakaszában bizonyos sikerek mutathatók fel, akárcsák a Pammindzson- ban folyó gazdasági megbe­széléseken. Az utóbbiakon kisebb mértékű a haladás: a KNDK közös bizottság létre­hozását kezdeményezi, vagy­is az együttműködés in­tézményes 'kereteinek megte­remtésére törekszik, míg Szöul a kereskedelmi kap­csolatok élénkítését részesíti előnyben. Nem ennyire kedvező a kép a politikai kibontakozás útján a délJkoreai vezetés ugyanis mindeddig elzárkó­zott az igazi megoldást cél­zó phenjani javaslat elől. Ennek értelmében a KNDK, Dél-Korea és az Egyesült Államok részvételével hár­mas tárgyalásokat kellene kezdeni, hogy végre béke­szerződéssel váltsák fel a fegyverszüneti megállapo­dást. A kétoldalú kapcsolatok rendezése után Phenjan és Szöul megnemtámadási szer­ződést köthetne. Ez megszün­tetné az amerikai csapatok álllomásoztatására szolgáló ürügyet, így a csapatk1 /onás után — ENSZ-felügyelettel békés úton megtörténhetne az újraegyesítés. Ez tehát az északi elképze­lés, amelyet a Szovjetunió és a többi szocialista ország támogat. Ellenzi viszont az USA, amelynek komoly stra­tégiai érdekei forognak koc­kán. így azután nem megle­pő, hogy Washingtonban a Korea-közi kapcsolatokat tá­mogatják. A KNDK termé­szetesen nem zárkózik el az ilyen érintkezések elől sem, ezt bizonyítja a két ország parlamenti képviselőinek ta­lálkozóját szorgalmazó ja­vaslata. Hosszas halogatás után Szöulban zöld utat ad­tak e kezdeményezésnek, ám az ottani elképzelések szerint a delegátusok egy új alkotmányról tárgyalnának, s nem a megnemtámadási szerződésről. Közben újabb prepagan­disztikus lépésként Csőn Tu Hvan diél-koreai elnök észak ■—déli csúcstalálkozót java­solt. A KNDK álláspontja ez­zel kapcsolatiban is világos: a Legmagasabb szintű meg­beszéléseknek csak akkor van értelme, ha azok való­ban jelentős politikai ered­ményeket hoznak. Nos, ez egyelőre elég messze van. A párbeszéd folytatása azon­ban közelebb hozhatja az időt, amikor lesz értelme a koreai csúcstalálkozónak amikor a két. Korea kapcso­latainak fejlődése jótékonyan, hathat nemcsak az ázsiai térség, hanem az egész vi­lág politikai közérzetére. Daróczi Xászló

Next

/
Oldalképek
Tartalom