Szolnok Megyei Néplap, 1985. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-24 / 146. szám

1985. JÚNIUS 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A hét filmjeiből ^ A CAPA Öt év múlva rácsodálkozik az idegen Beszélgetés Makovecz Imre Ybl-díjas építésszel Békés tengerparti üdülő­hely. A környék liaikói csak­nem, kivételi nélkül a fürdő- zőfaből, a turistákból élnek, s ahogy például az autóikat látjuk, úgy tűnik, nem is rosszul. Igen, ám, de egyszer csak arra úszik egy falánk fehér cápa... Veszélyben a fürdőzők! Veszélyben a sze­zon,...! A történetét Peter Bench- ley tollából folytatásokban közölte a Rakéta-regényúj- ság, így akár el is fecseghet­ném a poént. Mégsem te­szem. hiszen — bármilyen furcsán is hangzik — a végki­fejlet szinte lényegtelen, eb­ben a fii Imiben. Mindenki tud­ja jó előre, hogy a sztori csak úgy végződhet, ahogy végződik. Ami mégis nagyon érdekessé teszi A cápát, Spiel­berg rendezői bravúrsoro­zata, a kitűnő színészek Roy Scheider, Robert Shaw, Ri­chard Dreyfuss játéka, s per­sze a „Ihatáiseffektus” — ahogy a szakemberek mond­ják. Világfi,iker volt a film, ál­lítólag csak Kubában bukott meg. ahol a közönség az il­lően elvárt mémüldözés he­lyett nagyokat nevetett a fe hér cápán, Spielberg jószá­gán. Alapjában véve nekem sem tudná bemagyarézni egyetlen, még Spiellbergnél zseniálisabb rendező sem, hogy egy nagyszarvú ökör — a magyar szürkegulyából — ibeszöikött a Hortobágyról a szolnoki Kossuth térre, és ott minden járókelőt szarv­élre hányt. A kubaiak jól is­Veszprém tizenötödször Tizenötödik alkalommal rendezik meg a veszprémi tv-találkozót június 24 és 29. között. A tizenötödik éve, hogy neves szakemberekből álló zsűri előtt megméretnek a hazai tv-jáitókok. drámai, zenés- és szórakoztató műso­rok. Az idén 11 drámai opera- és operettalkotás indul a versenyben. Ma a tvJben rendkívüli adás nap keretében kapcsolódhat be a közönség az eseménybei, amikor is az 1-es csatornán, láthat négy versenyfilmet (Egy lócsiszár virágvasárnapja. Alkatom szüli a tolvajt, A hattyú ha­lála,, Lysistrate.) A hét töb­bi napján a 2-es csatorna közvetíti a versenyfilmeket. Majd 29-én,, szombaton este 8 órákor a díjkiosztó ünnep­ségről ad a televízió helyszí­ni közvetítést Veszprémből, a megyei művelődési köz­pontiból. Ahol is a zsűri el­nöke, Fekete Sándor író ér­tékeli a 19 újra megtekintett filmet s átadják a díjakat, a legjobb drámai, és zenés produkciónak, több különdí- jat is kiosztanak. A további­akban ugyancsak Veszprém­ből élő adásból közvetítik a Balatoni szél című szórakoz­tató műsort, amelyben fia­tal művészek lépnek fel, a műsorvezető Vitray Tamás. merik a cápákat ahhoz, hogy iBirtuqet egyszerűen kineves­sék. Meg is tették, ha igaz, egyetlen hely a világon ahol azért mentek az emberek A cápa vetítéséire, hogy derül­jenek. nem pedig azért, hogy borzongjanaik. A cápa ürügyén különben megtudhattuk a pszichológu­soktól, hogy mi emberek tulajdonképpen szeretünk félni, 'borzongani. Ebben a kérdésben, én „csak a magam kis észleléseit tudom laiku­sán és Lakonikusan közread­ni: szeret a fene! Mármint félni. Az viszont külön ma^ gyarázkodást kívánna, hogy aki Hitchcock mester bor­zalmait még egészen, jól el tudja viselni, sőt a mese szintjén élvezi is. máért iszo­nyodik Spielberg horrorjá­tól. Ez összefüggésnél persze sokkal látványosabb a kap­csolat a film nézőszáma, és a nézőik véleménye között. A Csillagok háborúja és más szuper sci-fi „kollekciók” után alapjába véve nagy csa­lódás A cápa. Hiába, tíz év alatt még A cápa is öregszik. S hegy miért nem vetítettéK nálunk előbb ? Egyszerűen aizért, mert az olcsónak ép-' pen nem mondható honi hal­húshoz viszonyítva is milli­ós tétel lett volna. De végül is minden jóra fordul, a cápa- hívők most végre a hazai mozikban is meggyőződhet­nek arról; hogy milyen sike­rült nagy hatású volt a fillm külföldi propagandája. r — ti — Túlzás volna azt állítani, hogy Frank Tibor Marx és Kossuth című, a Nemzet és emlékezet sorozatban meg­jelent könyvét egy „ülésben” el liehet ollvasni. Valószínű viszont, hogy időnként a tör­ténelemiben, politikatörténet­ben kevésbé jártas olvasó is a detektíiviregényéknelk kijá­ró izgalommal lapozhatja a ikötetet. Az élőszóban Frank Tibor több fontos tényre hívja fel a figyelmet: elsősorban arra, hogy a marxi életmű magyar vonatkozásait illetőleg a tör­ténettudomány jelentős for­rásanyagokat tárt fel az utóbbi évtizedekben. „Kuta­tásaim során meggyőződé­sem lett. — írja Frank Ti­bor — hogy Becs, ügynökei révén, tervszerűen igyekezett ellentéteket szítani a nemzet­közi forradalmi emigráció soraiban”. Marx, Szemere Bertalan és Kossuth kapcsolatában, egy­más megítélésében két, el­képesztő pályát befutott ügy­nök játszott fontos szerepet: Zerffi Gusztáv és B ángy a János. íme — csak „ízelítő” gyanánt Zerffi pályafutásá­nak néhány állomása: 1848 előtt Petőfi legharsányabb ellenfele majd egy könnyed A Pártélet júniusi számából Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese méltatja a párt XIII. kong­resszusát. A többi között rá­mutat : a párt az egész tár­sadalommal együtt kereste és keresi az új kérdésekre a megfelelő válaszokat, megol­dási módokat. A folyóirat a XIII. kong­resszuson írásban benyújtott hozzászólások közül közre­adja Horváth József, Magyar Kálmán, Gede Jenőné, Ko­sa Antal, Rudi Béla és Biha­ri István hozzászólását, és közli a Központi Bizottság mellett működő munkabizott­ságok tagjainak névsorát. Hoós János az, éves terv teljesítésében jelentkező ne­hézségekről és feladatokról ír. Megállapítja: külkereske­delmi mérlegünk aktívu­mát ebben az évben is nö­velnünk kell, ez azonban — a korábbi évekkel ellentét­ben — a nemzeti jövedelem előirányzott növekedésének megvalósítása esetén már nem teszi szükségessé a bel­földi felhasználás mérséklé­sét. A ,bérezés gyakorlata és a bérpolitika általános kérdé­sei sokféle formában fogai- mazóditak meg a XIII. kong­resszuson is. Rácz Alberti ez­zel összefüggésben a bérgaz­dálkodás qéljaival és lehető­ségeivel foglalkozik. Az új vállalatvezetési formákra va­ló áttérés különböző kérdé­seiről már számos írás jelent meg a Pártélet korábbi szá­maiban. A nagy érdeklődést keltett, vita során olyan kér­dések is felvetődtek, ame­lyekre nem lehetett akkor választ adni, mert még hiá­nyoztak a szükséges: gyakor­lati tapasztalatok. Oláh Jó­zsef elemzi az igazgatók vá­lasztásának tanulságait Havasi Ferencnek, a Poli­tikai Bizottság tagjának, a KB titkárának az 1977—1984. években tartott beszédeit, megjelent cikkeit a Kossuth Könyvkiadó Gazdaságpoliti­ka — gazdaságirányítás cím­mel jelentette meg. Havasi [Ferenc könyvének megjele­nése kapcsán Csikós-Nagy Béla fejti ki gondolatait. „hátraarccai” beáll a szabad­ságharc seregébe, sőt ő az, aki a Nemzeti dalt németre fordítja. A szabadságharc le­verése után — már 1849 őszén — a Habsburgok bé­csi központtal működő nem­zetközi kémszervezetének fi­zetett besúgója lesz, s 1865- iig írja jelentéseit a magyar, a német, a lengyel és az orosz forradalmi emigráció­ról — Törökországból. Fran­ciaországból, Angliából, Hogy a kép teljes legyen: a besúgói megbízását elvesztő Zerffi elismert műtörténész­ként. történetíróként fejezte be életét. Bangya, aki a sza­badságharc seregében az ez- redességig vitte, már 1850- ben beállt Bach ügynökei so­rába, később egyidejűleg és zavartalanul dolgozott a francia és a porosz rendőr­ségnek is. Hogy e két férfi ténykedé­se milyen úton-módon ha­tott Marx magyarságról, Kos- suthról alkotott 'képének ala­kulására; mindez rendkívül gazdag forrásanyag feldolgo­zása nyomán bontakozik ki Frank Tibor könyvéből, — vágner — Januárban tartotta Kai­róban az Építészek Világszö­vetsége a XV. kongresszusát, melynek központi gondolata „az építész küldetése ma és a jövőben” volt. E kérdés vizsgálata során Makovecz Imre Ybl-díjas építész nevét — legalábbis építészberkek­ben szárnyára vette a világ­hír. Jellegzetes épületeit: a sárospataki, majd a zala- szentlászlói művelődési há­zat, illetve faluházat azóta megismerte az ország. A Jászságban is elkészült egy művelődési háza Jászkiséren, és most kezdték alapozni a következőt Jászapátin. — Egyes források a világ 20 legjobb építésze jközött emlegetik. \Hogyan lehet ki­vívni ezt a rangot? — Az építész feladata, hogy esztétikus környezetet varázsoljon az ember köré. Ennek a látsizóflag egyszerű dolognak azonban manapság nem tud megfelelni. A tech­nika fejlődésével, nőtt a tá­volság aiz igényeit, a lehető­ségek és az építész saját el­képzelései között. A paneles építési mód nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, az elgondolásból kimaradt az ember. Az építészeti' di­lemmára adott .technológiai válasz 'tévesnek bizonyult, de a válságnak ez csák egy je­lensége. Közben az építészek, kritikusok, különböző bizott­ságok keresik a kivezető utat, az eredeti gondolatokat. A kairói világkongresszus nyolc olyan irányzatot jelölt meg, amely alkalmas az épí­tészet megújítására — köz­tük egyik az enyém. — Ezek szerint jól isme­rik munkáit a nagyvilágban? — Jélen vagyok a nyugati sajtóban, odakint talán job­ban ismerik az épületeimet, mint itthon. — A meghökkentő tetőfor­ma, az újszerű belső kiala­kítás, maga az egész épít­mény a megszokott épüle­tektől eltérő hangulatot áraszt. Milyen ez az építé­szet? — A környezetbe illő. a táj lakóinak ámultjától nem idegen, etnikai jellegzetes­ségekre is figyelő építészet. Jellemző a szerves anyagok, főleg a fa alkalmazása. Fel­elevenítem a népi építészet hagyományait és úgy érzem, hogy új tartalmakkal telítve ez az úgynevezett szerves építészet jellegzetesen ma­gyar, nemzeti építészetté vál­hat. A legtöbb ember szá­mára egyébként nem új do­Pompás szórakozást ígér az idén is a szolnoki nyári szín- ház programja. A nyári szín­ház társulata — a Szigligeti Színház művészei és vendég­művészek — Shakespeare Vízkereszt, vagy amit akar­tok című vígjátékát mutatja be. Az előadásra invitáló „szórólap” így jellemzi a da­rabot: „Csupa derű, kacagás, felhőtlen vidámság árad e vérbő komédiából, egy perc­re sincs megállás. Mintha Shakespeare kifejezetten arra törekedett volna: ha nevetni akartok, hát tessék, rajtam ne múljék, én megírom .. S valóban, a darabban föl­csillan mindaz, ami Shakes­peare „nevettető zsenijét” jellemzi: fergeteges, fordula­tos cselekményszövés, jelle- mesre és jellemtelenre írt hősök, derűs költészet és vit- riolos csúfolódás. A Damjanich múzeum ud­varán Ery-Kovács András irányításával nagy lendület­tel folynak a próbák. Az elő­adás díszleteit is Éry-Kovács tervezte, sőt a fiatal rendező log ez, megérzik épületeim hangulatát. Az elmúlt évti­zedek lélektelen személyi­ségromboló építészeti irány­zatai még nem rontották el ösztönös szépérzéküket. A helytelen szemlélet azonban rengeteget ártott a települé­sék arculatának. — A tervezők felelősségére, pontosabban felelőtlenségére gondol? — Tény, hogy devalváló­dott a szellemi munka érté­ke. öt-hatezer forint egy engedélyezési terv. azért nem várható el az életmódot, családi sajátosságokat, a fa­luképet figyelembe vevő színvonalas terv készítése. Állítom, hogy a 40 ezer fo­rintos tervezési díj mellett is olcsóbb volna az építés, ha alaposan átgondolt kivite­li tervvel. részlettervekkel felruházott dokumentációt kapna az építtető. Ez azon­ban nem mentesíti a tervezőt a felelősség alól, és felhábo­rít az a szélhámosság, aho­gyan egyilkiük-másikuk tok- hatatlanná teszi az épületet, vagy becsapja a lakót a rá­erőltetett élőre elkészített terveivel. Más országok pél­dájára nálunk is létre kel­lene hozni az Építész Kama­rát, amely szigorúan fellép­ne a szakma lejáratúival szemben. Az építésiigazgatás sem áll mi ndig a helyzet ma­gaslatán. Hiányzik a szakis­meret, kevés az idő az átfo­gó felepü'léskoncepció meg­valósítására, a részletkérdé­sek megoldására. Nem be­szélve az engedélytől eltérő építkezésekről. Az egyéni ar­cú. bensőséges hangulatú te­lepülések helyett országszer­te jellegtelen, széteső épület- együttesekkel találkozunk. néhány dalt is szerzett a da­rabhoz. Néhány név a sze­reposztásból: Orsino: Balkay Géza, Nemes Keszeg András: Méhes László, Olivia: Egri Márta (mindhárman vendé­gek), Viola: Egri Kati, Böf- fen {Tóbiás: Kátay Endre, Malvolio: Zala Márk ... A Vízkereszt bemutató elő­adása július 5-én 20.30 órai kezdettel lesz; a további elő­adásokat július 6-án, 7-én, — A tervezés és az okta­tás mellett talán éppen ezért' vállalt falusi főépítész meg­bízatást? — Néhány hónapja járok le Pestről havonként egyszer Bakonyszentlkirályra és a hozzá tartozó két településre. Én már látom a változást — elsősorban a fejekben —, de öt év múlva az idegen is rá­csodálkozik a 3 falura. Min­den építmény lakóház, mel­léképület, disznóól, kerítés csak a hozzájárulásommal készülhet. — Mit szól ehhez a falu? — Nem hagyja szó nélkül, de már látják, hogy a javuk­ra dolgozom. Természetesen nem lehet mereven kezelni az építéseket, a harmónia mellett azonban meggyőző érvem a célszerűség és leg­többször az olcsóság is. Le­fényképeztük a falu minden házát, és hamarosan elkészül a színtervvel kiegészített ut­caiképi vázlati A gazda be­mehet a tanácsra és megnéz­heti a falon hogy bővítés, átalakítás esetén mire kell számítania. Háromezer falu van az országban, ennyi ál­dozatot máshol is megérne az eredmény. — Milyennek látja építész­szemmel a Jászságot? — Az emberek mások, zár­kózottábbaik, mint amerre eddig megfordultam. Elvileg ennek a különbségnek érződ­ni kellene a falvak megjele­nésében is, de ez már nem tapintható ká. Annyira ugyan nem ismerem ezt a vidéket, hogy általános véleményt mondijak, de Jászkisér és Apáti is elveszítette egykori karakteres jellegét. Jászjá- kóhalma azonban, ahol több­ször keresztül utaztam, meg­fogott a hangulatával. Nyu­galmat. méltóságot önérzetet áraszt a főutca, a házak nem hivalikodóak, a fák, virágok dlerűt sugároznak. Az építész az egységes falukép mögött kiegyensúlyozott faluközös­séget lát. j — Ha a világkongresszu­son megfogalmazott építész­küldetésre hivatkozom, fel­kérés esetén itt a Jászság­ban tudna-e újabb főépítészi megbízást vállalni? — Az elfoglaltságom saj­nos nem engedd, de a Szol­nok megyei tervezők között is vannak hívei a szerves építészetnek, hozzájuk érde­mes fordulni. Segítséget, ta­nácsot azonban szívesen adok. 8-án, 9-én, 12-én, 13-án, 14- én, 15-én és 16-án tartják. (Esőnapok: július 10, 11, 17, 18.) Jegyek elővételben is kaphatók — 50 forintért — a Szigligeti Színház Kossuth téri szervezőirodájában. Képünk az egyik próbán készült: Szoboszlai Éva, Ká­tay Endre, Árdeleán László (Fábián, nemes űr) és Zala Márk a színen — egyelőre díszletek és jelmezek nélkül. Lukácsi Pál Vízkereszt, vagy amit akartok Szolnoki nyári színház ’85 — Folynak a próbák a múzeumudvarban Könyvről könyvre Exkluzív Interjú Frank Tibor: Marx és Kossuth

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom