Szolnok Megyei Néplap, 1985. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-20 / 143. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. JÚNIUS 20. |A tudomány világa I Benjamin Franklin utódai Hová csap a A nagy erdőségekkel rendelkező országokban — haEnerglát szolgáltat a mesterséges vlzeaós Óriások születése zánk sajnos nem tartozik ezek közié — a villám gyakran okoz kiterjedt erdőtüzeket. Régi tapasztalat hogy a villám nem minden fafajtá- ba üt ibe egyformán gyakran. Hogy melyik fát ért a villám- csapás, abban jelentékeny szerepe van a talaj minőségének. a fatörzs és a gyökér- rendszer villamos vezetőképességének, valamint a fa alakjának, magasságának is — állapították meg, kanadai, szovjet és amerikai kutatók. Talán nem lesz érdektelen megismerkedni vizsgálódásaik egyéb megállapításaival sem. „Kerüld a tölgyet, keresd a bükköt” — így szól egy német földön ismert jótanács. Jóllehet a sokéves megfigyelésekből az derül ki, hogy a tölgyfákon valóban több villámcsapás nyoma található, mint a bükkfákon, a vélemények mégis eltérőek a népi megfigyelés igazával kapcsolatban. Sokan úgy vélik, egyszerűen annak tulajdonítható a statisztika ilyetén allokullása, hogy a töüjgyfak igen magas kort érnék meg, és így többször csaphatnak beléjük a villámok. De lehet az is. mondják mások, hogy a tölgyek mélyre lenyúló, szerteágazó gyökerei okozzák a gyakoribb villám csapásókat. Szovjet erdészeti kutatók összegyűjtött adataiból az derül ki, hogy az erdő?légekben a vililárnsújtobta fiáiknak több minit 50 százaléka erdei fényé, valamivel kevesebb a Lucfenyő és a tölgy, csekély hányada pedig nyírfa, nyárfa, égerfa és kőrisfa. Kanadai szakemberek úgy vélik, az erdei fenyők azért károsodnak gyakrabban a villámcsapástól, mint a lucfenyők mivel a fakorona náluk jelentősen magasabban helyezked ik el. A fiák gyökénrend6zere villamos vezetőképességének kiszámítása céljából amerikai szakértők megmérték az A szabadtéri — egyéni vagy közösségi — fürdőmedencék létesítésénél a legnagyobb gondot az okozza, hogy hűvösödő időben tetemes energiát igényel a víz melegen tartása. De számolni kell a víz egy részének elpárolgásával is. A vízben a molekulák rezgő, úgynevezett hőmozgást végeznek, s ez annál intenzívebb, minél magasabb a hőmérséklet. A nagy energiájú molekulák eközben kiszöknek a levegőbe, vagyis gőzzé válnak. Minél magasabb a víz hőmérséklete — a környező levegő hőfokához képest —, annál több molekula kerül a •levtegőbei, tehát annál erőerdei fenyők és a lucfenyők földelési ellenállását. Kiderüli, hogy a lucfenyőnél a földelési ellenállás valamivel kisebb, mint az erdei fenyőnél. Ez alighanem hat a vili Iámra is. A Szovjetunióban az triász-mellék fenyveseiben érdekes kísérleteket végeztek annak tanulmányozására, hogy a fiáikra szerelt villáim- hárítóklkal vajon, megvédhe- tiik-e az erdőket a villámcsapástól. A fémből készült villámhárítók egy méterre nyúltak a falkoronák fölé Nos, a viüláimók nem mindig a fáikra szerelt vdllórnhári- tákiba sújtottak többször is a villámhárítók közvetlen szomszédságában lévő fiákba ütöttek be. A villámcsapás által okozott károsodás többnyire a fa saétjro ncsolódása. Ezenkívül elég gyakran megfigyelhető az is, hogy a villám le- hasítja a fa csúcsát, olykor teljesen eHseenieisítá a törzset. A legritkábban szerencsére az fordul elő, hogy meggyullad a vlllámsiüjtóttá fa. De amilyen ritkán fordul elő, olyan súlyos következményeikkel jár. Olyan esettel is találkozhatunk, hogy csúcsától a tövéiig lehasad aí fa kérge Persze nem mindig sikerül pontos határt megállapítaná a fa szétroncsolódása és a kéreg sávos lehasadása között. A gyümölcsfák esetében a cseresznye-, gesztenye-, alma- és diófa alá különösen nem ajánlatos állni fokozott vilflámveszélyességük miatt. Benjamin Franklint, a villámhárító feltalálóját akkoriban sok elmarasztalás érte az egyház részéről, úgymond: „az isteni ítéletibe való megengedhetetlen beavatkozásért”. De ez már régen volt. Épüteteimiket és benne az emberéleteket napjainkban, biztonsággal védik a villámhárítók, ha az erdőket még nem is tudjuk megvédeni a temmésizati csapástól. sebb a párolgás, de ezzel együltt a hőveszteség is. A vízfelület párolgásának egyik legfontosabb feltétele, hogy a gőznyomás az atmoszféra irányában egyre csökkenő értéket mutasson. Egyébként a folyadék minden hőfokon párolog egészen addig, amíg a vele érintkező gőztér telítetté válik. A gyakorlatban a legnagyobb a párolgás, ha a gőznyomás közvetlenül a vízfelület fölött csökken gyors ütemben. Ez elérhető lenne a medence befedésével. De akkor miként lehetne fürödni benne? Ebből kiindulva azt a szellemes ötletet valósították meg a francia szakemberek, Élettani változások a hibernálás alatt Amerikai kutatók mókusok fogazatának az összetételét vizsgálták mesterségesen előidézett lehűtés — hibernálás — alatt Kísérleteikből az derült ki, hogy a fog bizonyos szövetei — a zománcot kivéve — szintén részt vesznek a szervezet anyagforgalmában, s a többi szervvel és szövettel együtt (válaszul a külső hatásokra, itt a hiiibeirnálásna) anyagforgalmuk megváltozik; bizonyos anyagoknak a mennyisége megnő; míg másoké csökken, a felhasználás mértékétől és a szervezet egészének szükségleteitől függően. Szodoma, Gomorra, Jerikó Földrengés a bibliai időkben Szodoma és Somorra, ez a két kánaáni város, amelyet a Biblia szerint Isten, lakóinak bűnös élete miatt tűz-és kénesővel semmisített meg. egykor földrengésnek estek áldozatul. Erre a következtetésre jutottak a Stenford Egyetem (USA) és a Weiz- mann Intézet (Izrael) kutatói. Szerintük egyébként Jerikó városfalát is földlökés döntötte romba mintegy 4000 évvel ezelőtt. A kutatók kimutatták, hogy a Vörös-tenger térségében akkoriban a Richter-skála szerint 6—7 fokozatú földrengés volt. A rengiések a Holt-tenger— Jordán-árok mentén lezajló lassú elmozdulások kísérőjelenségei. Ezek a vízszintes irányú mozgások már 25—30 millió éve, a Vörös-tenger kialakulásának kezdete óta tartanak és időnként hevesebb földlökések kipattanásában is megmutatkoznak. A lassú elcsúszások mértéke — földrengésmentes időszakokban — csupán néhány centiméter évente. hogy belül üres, tehát köny- nyű műanyaggolyók ezreit szórták a fürdőmedence vízfelületére, ahol azok egymáshoz simulva (a rendelkezésükre álló teret optimá • lisan kitöltve) beborítják a meleg vizet, szigetelő réteget képezvén, a 35—40 Celsius- fjokos víz és a jóval hidegebb levegő között. E köny- nyű, sima felületű golyók a' fürdőzők mozgását nem akadályozzák, mivel leperdülnek a testükről, s szorosan bezárulnak körülöttük, megakadályozván a hőveszteséget és a vízelpárolgást. Képünkön: egy plasztikgo- lyókkal energiatakarékossá tett fürdőmedencét láthatunk. Óriások, létesítmények épülnek földből és betonból világszerte. Hatalmas gátak, amelyek mögött felgyűlik a folyók vize, hogy azután, amikor megnyílnak a kapuk, a föld leghatalmasabb vízeséseit is megszégyenítő iramban zuhanjanak alá, megforgatva az áramtermelő turbinák lapátjait. Olyan hatalmas gátak építésére. mint amilyenekhez az utóbbi évtizedekben fogtak hozzá, az építéstechnológia, az építőanyagok és a gépesítés fejlődése nélkül aligha gondolhattak volna. A magas gátaknak el kell viselniük a víz szüntelen nyomását. Ha elegendő föld áll rendelkezésre, a mérnökök valóságos hegyet raknak a víz útjába, melyet aztán betonnal vagy kővel burkolnak. A földtöltés többre képes, mint az ember hinné, ezt egy 235 méter magas kaliforniai gát is bizonyítja. De a Szovjetunióban már folyik egy ennél jóval nagyobb, 325 méter magas gát építése is, amelyhez várhatóan százmillió köbméter földet használnak fel! A beton ugyan nem jól viseli a feszítést, de a nyomás szilárdabbá teszi. Két modern gátfajta hasznosítja ezt a tulajdonságát: a gravitációs és a patkógát. Az. hogy milyen típusú gát mellet döntenek, mindig elsősorban a helyi adottságoktól függ. A földgátak építésekor egyik réteget a másik fölé terítik; a betongátak előre gyártott tömbökből, úgynevezett monolitokból készülnek. Hogy megspórolják a bonyolult állAz amerikai kutatók kísérleti célból kivonatot készítettek hangyalárvákból, az oldatban kukoricaszemeket áztattak, majd szétszórták a kukoricát más, kezeletlen szemekkel együtt egy hangyaboly közelében. Az történt, amit vártak: a hangyák a preparált kukorica&zeme- ket mind egy szálig becipelték a bolyba, mintha lárvák lettek volna. Egy idő múlva, amikor az oldat szaganyaga már elpárolgott, rájöttek tévedésükre, és kihordták a rovarok a hamis lárvákat. A kísérlet bizonysága szerint a szorgos kis állatkák egyedül érzékszervi észlelésük parancsa alapján cselekedtek. A „parancsoló” szaganyag egy bonyolult szerkezetű kémiai vegyület, úgynevezett férőmön volt. A feromonókat mintegy két évtizeddel ezelőtt fedezték fel a biokémikusok. Már korábban is sejtették, hogy az állatvilágban, főleg a rovaroknál a tájékoztatás, az elriasztás vagy a csalogatás, a veszélyjelzés eszközének valami kémiai vegyületnek kell lennie. Ennek összegyűjtésére, kivonására, elemzésére azonban akkor még nem volt lehetőségük. A feromonok tehát sok különféle információt-közvetíthetnek. A feromon hatásának kitett egyed talán nem is tudja, hogy valami különös történik vele, mégis úgy reagál, ahogy a „feromon- kibocsátó” kívánja. Á feromonok a nemi vonzás közvetítői például — többek között — a csótányoknál és a legyeknél. A magasabbrendű állatoknál, így az emlősöknél is hasonlóan fontos szerepet játszanak a feromonok, főleg a termékenység szakaszában lévő nőstényeknél. Ezt bizonyították az egerekkel. őzekkel és majmokkal végzett kísérletek is. Némelyik rovarfajnál csak a hícsőszerűen öntik. Miközben a beton megköt, az anyagban lezajló kémiai folyamatok során óriási mennyiségű hő keletkezik. A hatalmas gátakba beépített kolosszális) mennyiségű betonnak száz évre lenne szüksége ahhoz, hogy lehűljön, ha mesterségesen €i nem vezetnék a hőt az építés folyamán. A gátépítők egyébként különleges, mek bocsátanak ki feromo- nokat, másoknál mindkét nemű egyedek, például egyes hangyáknál. Némelyik hangyafaj hímje nemcsak vonzó feromont választ ki, hanem egy másikat is, amely megbénítja a hasonló nemű ve- télytársak közeledési vágyát. A feromon-kutatás még csak a kezdeteinél tart. így például meg kell oldani minden egyes feromon elkülönítését, és vegyi szerkezetének megállapítását. Tisztázni kell, hogy miként hatnak a feromonok, és hogyan érzékeli őket az „érdekelt” egyed. De felderítésre vár még az az izgalmas kérdés is. hogy milyen emberek által kiválasztott feromonok léteznek. Mert hogy vannak, azt tudjuk, csak még nem sikerült elkülöníteni és azonosítani őket. Pontosabban szólva egy francia biológus már felfedezett egy emberi feromont — egzotoidnak nevezte el —, amit érett nők választanak ki, főleg peteérés idején. Ezzel kapcsolatos egy érdekes jelenség, amely mögött ugyancsak fe- romonhatást feltételeznek a kutatók. Arról a megfigyelésről van szó, hogy ha nagyobb nőcsoportok hosz- szabb ideig együtt vannak, menstruációs ciklusuk úgy szabályozódik, hogy végül mindegyiknél azonos lesz. Bizonyára mindenkivel előfordult már, hogy olyan személlyel hozta össze a sors, aki iránt első látásra megmagyarázhatatlan ellenszenvet érzett, anélkül, hogy akár egy szót is.szólt volna hozzá. Nos. a kutatók úgy vélik, hogy a jelenség mögött is a feromonhatás valamiféle finom rendszerének ma még pontosan fel nem derített befolyása áll, nem pedig a pszichoanalitikusók által korábban már meghirdetett „tudatalatti hatás”. B. I. lassan kötő cementet használnak, hogy a beton a megszilárdulás fázisában ne repedezzék. A tömbök közötti réseket csak később töltik föl és zárják el. Képünk jól érzékelteti a leírtakat, habár még csak a kezdeténél tartanak az egyik óriás tadzsikisztáni gát építésének. Nem hulladék, másodnyersanyag Háztartási szemétből energia A háztartási szemét elrot- haszitása sókkal hatékonyabb, dicsőbb és a környezetet kevésbé szennyező, mint a szemét elégetése. Különben is a háztartási szemét nem hulladék, hanem értékes másodnyersanyag — állapították meg a zürichi műszaki egyetem kutatói, tervet dolgozva kii a svájci Zug kanton háztartási szemetének hasznosítására. Elgondolásuk szerint gépi úton kiválogatnák és fölapritáinák a háztartási 6zemét szerves alkotórészeit (ez a svájci szemét kétharmadait teszi ki). Légmentesen lezárt silókban erjesztve a felaprított szerves anyagot, a zürichi berendezéssel három és félmillió köbméter gázt állítanak elő évente. Tarkója megrongálódott Egy szfinx megmentése A 4500 évvel ezelőtt mészkőből faragott gizehi szfinx 57 méter hosszú. A szobor tarkóját a szél, a homok és a hőmérsékleti ingadozások annyira megrongálták, hogy attól kellett tartani, a hatalmas fej lehullik. De veszélyben forog maga az egész szobor is, mert lábait alámosta a talajvíz A szobor minden évben bárium-hid - roxidos befecskendezést kapott, azután abbamaradtak a javítómunikáilatak, mert elfogyott a pénz. Most végre ismét folytatják a szfinx karbantartását: fallal veszik körül, hogy megvédjék a széltől és a futóhomoktól, s ugyancsak injekciókkal akarnak gátat vetni további pusztulásának. A szfinx orrát azonban ezúttal sem javítják ki. A szobor arcát 1436-ban egy vallási fanatikus sejknek a parancsára megcsonkították. B. I. Golyók a vízben Energiatakarékos fürdőmedence ványzatot, a tömböket lepParancsot a feromon II vonzalom és ellenszenv kémiája
