Szolnok Megyei Néplap, 1985. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-14 / 138. szám

1985. JÚNIUS 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 r Jó gazdálkodás. kiváló minősítés tében búzát, kukoricát és napraforgót termelnek — hektáronként 20—30 száza" lékkai kevesebb ráfordítás­sal, mint az országos átlag. A termeléshez a rendszer- gazda biztosítja a legkor­szerűbb technológiát és nö" vényfajtákat. Egy évtizede a lucerna­termelésben is az országos átlagot meghaladó hozamo­kat érnek el (7—10 ton- na/hektár), amelynek nagy részét lucernapelletként ér­tékesítik. A száraztakar­mány gazdaságos előállítá­sát pakuratüzelésű szárító- berendezésük teszi lehető­vé. A nedves kukorica tá­rolására a múlt évben 4 db, egyenként 500 tonnás silótornyot építettek, ame­lyek lehetővé teszik, hogy áthidalják a szárítóüzem csúcsidőszakát. Húshasznú szarvasmar­ha-tenyésztésüket öntözött intenzív legelőre alapozzák, magyar-tarka és limusin keresztezésből származó jó­szágaik kedveltek a nyuga­ti piacokon. Sertéstenyész­tésükben áttértek a PURI­NA amerikai szuperkon' centrátum alkalmazására, amelyet saját termelésű kukoricával és takarmány-' búzával egészítenek ki. Már az átállás első évében jelentősen javult az egy ki' logramm súlygyarapodásra felhasznált abrak aránya csökkent az elhullások és a kényszerlevágások száma. A múlt év elején ipari tevékenységet is kezdett a szövetkezet, átvették a volt kalapgyár két részle­gét, amelyek most 64 dol­gozónak biztosítanak mun­kát, s 9,5 százalékkal nö­velik a netto árbevételt. Az átgondolt gazdálkodás következtében létrejött ma­gas bruttó jövedelem alapján a szövetkezet az elmúlt évben 4 százalékkal növelhette munkadíját, így dolgozóinak közel 77 ezer forintos éves jövedel­met tud biztosítani. Múlt évi gazdasági ered­ményei alapján a Mezőgaz­dasági Minisztérium Kivá­ló Szövetkezet címmel tün­tette ki a jászfényszarui Béke Tsz-t. A jászfényszarui Béke Tsz gyenge talajadottságok­kal bíró szövetkezet, ennek ellenére a közepes hozamok mellett is 25 millió forin­tos nyereséget produkált a múlt évben a főágazata. Eredményes gazdálkodásá­nak titka, a technológiák szigorú betartása, az ön­költség csökkentése. A IKITE integrációjának kere­Gázenergia, öntözésf e j lesztés kooperálva létrehozott cipő­felsőrész-készítő üzem 1980- ban ötvennégy dolgozóval in­dult, jelenleg százötvennégy nőnek biztosít megélhetést. Az idén 620 ezer pár cipő- felsőrész gyártását vállalták. A nemrég létrehozott sír­kőüzemük tizenkétféle mo­dellt kínál gyártásra és helyszíni felállításra rövid határidővel. Ezen kívül a szövetkezetben raklapgyár­tást folytatnak, gépkocsifu­varozást és egyéb gépmun­kákat is vállalnak. Ipari és szolgáltató ágazatuk 23 százalékban részesedik a ter­melésből. A szövetkezeti gazdálko­dást segíti az olcsóbb ener­gia. 1984-ben bekapcsolódtak a gázprogramba, sertéstele­pük, terményszárítójuk, szó" ciólis létesítményeik fűtése az idén már gázzal történt. Saját céljaik mellett a köz­ség közintézményeinek is le­hetővé tették a gázenergia hasznosítását. mm Másik legnagyobb beruhá­zásuk az öntözés fejlesztésé­re irányul. A Bauer prog­ramba belépve 1200 hektár te­rületen teszik lehetővé az Kenderesen öntözést. A szövetkezetnek 550 aktív dolgozója van, akiknek 56 ezer forintos át­lagkeresetet tudnak biztosí­tani. Pihenésükről hajdúszo- boszlói üdülőjük, valamint a csehszlovákiai Latki község szövetkezetével nemrég ki­alakított gazdasági, sport" és kulturális kapcsolat révén csereüdültetési formában gondoskodik a szövetkezet. A gyors tájékozódást, üzem- szervezést kiépített CB-rá- dióhálózat segíti, amellyel a környék üzemeivel is tudják tartani a kapcsolatot. Műkö­dési csatornájuk száma AM—25. kenderesi No­vember 7. Tsz közel hatezer hektáros te­rületen gaz­dálkodik, ebből 4900 hektár szántó, amelynek több mint felén a Nagykunságra jel­lemző gabonát termelnek. A szövetkezet gazdálkodásában a növénytermesztés a meg­határozó. Az éves termelési érték előállításából 55,5 szá­zalékban részesedik. Másik fő ágazata az állat- tenyésztés, amely 470 dara­bos tehénállományt és ezek szaporulatát, 340 darabos kocaállományt és 1500 juhot számlál. A juhtenyésztést új módszerrel kívánják nyere­ségesebbé tenni, a törzsállo­mányt vállalkozóknak adják ki tartásra. ­Az alaptevékenységen kí­vül ipari munkát is biztosí­tanak a helybelieknek. A martfűi Tisza Cipőgyárral V

Next

/
Oldalképek
Tartalom