Szolnok Megyei Néplap, 1985. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-28 / 123. szám

1985. MÁJUS 28.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

5

0 kultúra műhelye

Gondolatok az irodalomtörténeti szabadegyetemről

Olyan rendezvénysorozat fejeződött be nemrég Szolnokon. a TIT megyei szervezete és a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár rendezésében. amely méltán érv demeít figyelmet az elmúlt hónapokban. A magyar irodalom negyven esztendeje címmel indított irodalomtörténeti szabadegyetemről beszélek, amelynek témái, előadói hónapról hónapra mágnesként vonzották a hallgatóságot. A hét előadás, valamint az ün- napi könyvhéten „zárszóként” következő irodalmi est soros mondaniva- 'a egy és ugyanazon célt szolgált ősztől tavaszig: számba venni az elmúlt negyven év magyar prózájának, lírájának, és drámájának értékeit. A sorozat összeállításai — nagyon helyesen és céltudatosan — nem időrendben haladva hanem tendenciákat, irányzatokat bemutatva igyekeztek képet adni az elmúlt negyven év szellemi értékeiről az érdeklődő közönségnek.

Áttekintették a foglalkozások — mert nem is annyira előadások voltak ezek, hanem inkább közös beszélgetések — résztvevői a felszabadulás utáni évek irodalmát; a líra fejlődését, a magyar dráma negyven évét, a szociográfia útját a falukutató mozgalomtól a nyolcvanas évek rétegszociográfiájáig, a próza legújabb jelenségeit. beszélgetlek a határainkon túli magyar irodalom hídszerepéről és napjaink irodalmának főbb irányzatairól. Hogy mitől voltak ma.jd’ minden esetben élményt adóak ezek az összejövetelek ?

Elsősorban a szerencsésen megválasztott előadóknak köszönhetően.

Mindannyian készséggel vállalkoztak az ilyenfajta ismeretterjesztésre.

Kitűnő példa lehet ez a rendezvénysorozat arra is, miként gazdálkodjunk viszonylagos fóvá- r os k ö zel i ségü n k kel'

Aztán az is bebizonyosodott; ugyancsak erős igény él a szolnokiakban a kultúra befogadására. Az alkalmankénti nyolcvan-száz fős közönség bízvást „kapható” máskor is. másra is! Még a nemzedékeket is oly kiválóan összehozta hétfő esténként a könyvtár; gimnáziumi éveit éppen- csak megkezdett pelyhes állú kamasztól a nyugdíjas tanárig széles volt az érdeklődők köre.

Olyan bátor, követendő példaként említhető kezdeményezésnek lehettünk tanúi az „elmúlt tanévben”, amely folytatást igényel.

— Egri —

Készül a Kodály Zoltán Emlékmúzeum

A Középülettervező Intézet napokban elkészült, részletes tervei alapján a közeljövőben megkezdődnek a kivitelezési munkálatai a Kodály Zoltán Emlékmúzeumnak, amelyet a nagy magyar zeneköltő egykori lakásában, a Népköztársaság útja 89. számú házban alakítanak ki.

Csaknem egy esztendeje született meg az az ajándékozási-letéti szerződés, amely lehetővé tette, hogy — a kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet és a Művelődési Minisztérium gondozásával — olyan emlékmúzeum nyíljék, amely

nemcsak a nagyközönség, a Kodály-tisztelők tábora számára teszi lehetővé a művész munkásságának és életművének mind teljesebb megismerését, hanem a szakemberek, a tudományos igényű kutatás számára is műhelyként szolgálhat.

Az elmúlt hónapokban lehetővé vált, hogy — a leendő múzeumot a Kodály-ott- hon szomszédos lakásaival is kibővítve —, az eddigi elképzelésekhez képest még teljesebb és gazdagabb múzeumi-kutatói intézmény jöhessen létre.

n műveltség tartalma

Konferencia Szolnokon

Több Szolnok megyei, illetve országos művelődési szerv és intézmény rendezésében holnap 9 órai kezdettel a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban. A műveltség tartalma címmel mű. velődéselméleti konferenciát rendeznek.

A konferencia előadásai felölelik a kulturális élet legfontosabb. legidőszerűbb kérdéseit: a politika és az iskola kapcsolatáról dr. Majoros Karoly, az MSZMP Szolnok Megyei Bizottságának első titkára; a műveltségfelfogás elmúlt 40 esztendőben végbement változásairól Szabolcsi Miklós akadémikus, az Országos Pedagógiai Intézet főigazgatója tart előadást. Műveltség, történelemszemlélet, társadalomismeret” címmel Lukács József akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Intézetének igazgatója szól a konferencia résztvevőihez; Császár Ákos akadémikus az ELTE Matematikai Intézetének igazgatója pedig a matematikai gondolkodás és a korszerű műveltség összefüggéseit elemzi előadásában. Űjfalussy József akadémikus, a Zeneművészeti Főiskola rektora zenei kultúránk, Marx György akadémikus a természettudományos műveltség fejlődését vizsgálja.

Az előadások után az egynapos konferencia hozzászólásokkal, vitával folytatódik.

Pénzügyi

akadémia

szakembereknek

A Magyar Közgazdasági Társaság és a Szervezési és vezetési Tudományos Társaság rendezésében ötnapos pénzügyi akadémia kezdődött, Balatongyörökön, a KISZ- vezetőképző táborban. A rendezvénysorozaton kereskedelmi, vendéglátó és idegenforgalmi vállalatvezetők és pénzügyi szakemberek vesznek részt. Előadásokat hallgatnak az időszerű gazdaság- és kereskedelempolitikai kérdésekről, az 1985. évi gazdasági szabályozás eddigi tapasztalatairól, a készletgazdálkodásról, és más, a vállalatvezetéssel és a pénzgazdálkodással összefüggő témákról.

1955 tavaszán „tisztán csilingelő gyermek hangon" mutatkozott be először az éter hullámain a Magyar Rádió Gyermekkórusa. A kórust — amely a magyar gyermekdal-kultúra elismert műhelye — dr. Csányi László művészeti vezcitő és Botka Valéria karnagy alapította. Jelenleg előkészítő csoportokkal és kicsikkel együtt mintegy 400 gyerek tartozik a kórushoz. A mindenkori tagok, több mint egy cmber- öltőnyi' idő alatt a világ számos országában koncerteken, fesztiválokon, lemezfelvételeken öregbítették a magyar zenekultúra hírnevét. A képen: énekkari próba a rádióban Csányi László vezetésével

ElJY derékba tört Révész Péter Pál

művészpálya emlékére (i903-ms)

Pár hónappal ezelőtt. Bor- bereki Kovács Zoltán — az 1947 óta külföldön élő és alkotó világhírű szobrász- művész — gyűjteményéből néhány rajzot, grafikát és fotót küldött haza. A dokumentumok között volt egy tréfás hangú vers kézirata is. amelyet Pólya Tibor írt Révész Péter Pálról. Ez a vers irányította rá figyelmünket a tragikus sorsú művész életére. E kis megemlékezés szomorú aktualitását az adja, hogy éppen negyven esztendeje halt meg szeretett városától távol, Ausztriában.

Révész Péter Pál 1903-ban született Szolnokon. Édesapja jómódú nagykereskedő volt. Családjában többen is vonzódlak a művészethez: egyik bátyja, aki jogász volt, szabadidejében zeneszerzéssel foglalkozott, nővére pedig ; iparművészként dolgozott. A család egyébként is szorosan kötődött a szolnoki Művésztelephez; minden eszközzel vásárlásokkal, juttatásokkal segítették a szolnoki művészeket. Révész Péter Pál a Verseghy Gimnáziumban érettségizett. Bár nem végzett a főiskolán művészeti tanulmányokat, korán kiderült, hogy tehetséges, s ettől kezdve szinte minden

idejét a kolónián töltötte. Nem volt állandó műterme, de a vendégtagok körébe tartozott, és minden kiállításon, rendezvényen részt vett.

1932-ben Szandai Sándor, az Irodalmi Kurír szerkesztője (később szobrászművész) az ..Ankét a festészet jövőjéről” című körkérdésében őt is meginterjúvolta. A művész többek között kifejtette, hogy ,.a múló divat nem térítheti el az emberiség érdeklődését és rajongását a szép iránt...”

Nagyon szerény, csendes alakja, átszellemült lényé kivívta a művészek megbecsülését. de egyben — mint a lentebb említett vers is mutatja — a jó humorú társaság szeretetteljes élcelődéseinek is sokszor célpontja volt.

1934-ben mutatkozott be először műveivel a Magyar utcai Gettler-ház Művészeti Egyesület által fenntartott képszalonjában. 1936-ban a Nemzeti Szalonban tartottak reprezentatív seregszemlét a szolnokiak. A kritikusok Révészt. mint a leheletfinom költői hangulatok Imái festőjét üdvözlik. Ma úgy mondanánk : közművelődési tevékenységet is végzett, hiszen tudjuk, hogy művészeti témájú előadásokat tartott Pólya Tiborral együtt. 1941.-ben

még részt vett a Művésztelep jubileumi kiállításán, de életet és tevékenységét egyre jobban akadályozták a diszkriminációs törvények. 1941- től, Magyarország hadbalépé- sétől kezdve pedig megkezdődik az üldözöttek kálváriája. Révész Péter Pál festőművész élete, sorsa ezekben az embert pusztító években azonos az üldözöttekével. a megbélyegzettekével. 1942-ben és 1943-ban két ízben is behívták munkaszolgálatra. Innen még hazatért, de 1944-ben ismételten behívót. kapott. Az embertelen bánásmód csak testét törte meg. A halál árnyékában hajtották egyre nyugatabbra a keretlegények. A tőle és róla érkezett utolsó híradások szerint megérte a német fasizmus feletti győzelem napját. Testben és lélekben felszabadultan indult társaival együtt Ausztriából hazafelé Magyarországra, szeretett szűkebb pátriájába: Szolnokra. A háború kegyetlen fintora hogy 1945 májusában. napokkal a szörnyű vérontás befejeződése után bujkáló SS-ek lőtték le. Éppen negyven esztendeje tehát, hogy sokat ígérő művészi pályája derékba tört.

*

Dr. Bedey — Menyhért

A csodájára járnak

Szívesség-szertár Jászapátin

Hadd kezdjem egy személyes vallomással: soha nem szerettem a kémiát, és ez kölcsönös unszimpótia volt, ugyanis a kémia se szeretett engem. Mindig rettegés fogott el hajdanvolt középiskolás koromban, ha megláttam a táblán a számomra alig felfogható képletek halmazát. Lehet, hogy éppen ez volt a baj, mármint hogy a szerkezeti képletek és különböző vegyi folyamatok nem rögződtek meg bennem a gyakorlati bemutatás, azaz a kísérlet hiányában. (Akkoriban kezdett „divattá válni” a szaktanterem-rendszer, de a kialakulását sokminden akadályozta, így tehát maradt a feketén fehérrel bemutatás).

Valami szorongást éreztem a jászapáti gimnázium ké- mia&zertárban is, a kémcsövek, pipetták (vagy mi a csodák) máig se lopták be magukat a szívembe. A szorongást azonban hamar feloldotta Borbás László tanár úr, aki olyan büszkén mutatta be birodalmát, a kémia tanításához kialakított „komplexumot”, mintha kiállításon vezetne végig:

— Ez egy ritkaság: a gravimetriás mérésekhez, azaz a vastartalom megállapításához szükséges izzító kemence, amelyben a mérendő anyagot 700—800 fokra hevítjük lel — mutat rá egy tömzsi műszerre és türelmesen ellenőrzi a jegyzeteimet, nehogy pontatlanul írjam le. amit mond.

— Ez pedig egy vákuumszárító. amelyet szerves es szervetlen preparátumok szárítására használunk. Az ott analitikai mérleg, amazok termosztatok...

— Ránézésre nyilvánvaló, hogy ha újonnan vette volna meg az iskola a műszereket, több ezer forintjába kerül. De tudom, hogy egy fillért se kellett értük, fizetniük.

— A műszerek többsége a Veszprémi Vegyipari Egyetemtől és a Budapesti Műszaki Egyetemtől származik. Valamennyi selejtezés alá került, könyvjóváírással jutottunk hozzájuk.

— Gondolom, a középiskolák kémiatanárai „megnyalnák mind a tíz ujjúkat”, ha ilyen szemléltető és kísérleti eszközeik lennének.

— Valóban ritkaság számba mennek a mi műszereink, hiszen köztudomású, hogy a középiskolák enyhén szólva nem bővelkednek a szemléltető eszközökre fordítható összegekben. Nekem szerencsém van. mert az egyetemeken sok jó ismerősöm oktat, köztük olyanok is, akik valamikor a tanítványaim voltak. A kapcsolatok elmélyítését szolgálta például a Műszaki Egyetem nyílt napja, de gyakran találkozom a veszprémi és a debreceni egyetem kémikusaival is. Az egyetemeknek voltaképpen édesmindegy, ki kapja meg a náluk leselejtezett eszközöket. nekünk pedig jól jönnek, hiszen kisebb javítgatással működőképes állapotba hozhatók.

— Bizonyára a kémiaszertár és az előadói terem jó felszereltségének is köszönhető, hogy a jászapáti gimnazisták fakultatív tárgyként felvehetik a laboráns gyakorlatot is.

— Pontosabban kémiai anyagvizsgálatra tanítom a

jelentkezőket, akik ha végeznek, laboránsok lehetnek például a Köjálnál, a gyógyszergyáriban és ha kedvűk van hozzá, könnyen bejuthatnak a gyógyszertári asz- szisztensképzőbe is. Egyébként a szertárunkat és a kémiai előadót gyakran meglátogatják a megye más iskoláiban tanító kollégák; sőt, nemrégiben egy huszonöt tagú kémiatanár-delegáció járt nálunk. Mondanom se kell, hogy dagadt a keblem a dicséretektől és a nem titkolt irigykedésektől.

— A diákjai szeretik a kémiát?

— Általában igen. mert amit csak lehet, kísérlet formájában bemutatok nekik, illetve többnyire ők végzik el a kísérleteket. És melyik gyerek ne szeretné, ha a buz- golkodása 'nyomán új színek, vegyületek keletkeznek? Meglehetősen népes a szakköröm is, akadt már a diákjaim között, aki a nemzetközi diákolimpián benne volt az első tízben. Ö ma, az egyike annak a három tanársegédnek, akikkel sikerült megkedveltetnem a kémiát.

— Mi a legújabb „szerzeménye” a szertárnak?

— A Műszaki Egyetemtől küldtek egy, a kőolaj folyékonyságát mérő műszert, valamint termoszlátot és inf. raszárítót. Három-négy se- lejtből tudunk egy működő újat összeállítani.

Borbás tanár úr pedagógiai munkáját és a diákjai érdekeit szolgáló „szemfülessé- gél" kéléve a művelődési miniszter dicsérettel jutalmazta.- bj -