Szolnok Megyei Néplap, 1985. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-07 / 105. szám
1985. MÁJUS 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Vízben, földön, levegőben Környezetvédelmi őrjárat a Hűtőgépgyárban Élénk érdeklődés, állampolgári felelősség Jelöltünk— választunk Sokan azt tartják, hogy az emberiség legégetőbb gondja a béke vagy háború kérdése. A további sorrendről azonban már megoszlanak a vélemények, ám a környezet- szennyezést a legfontosabbak közé sorolják. Hiszen már régen túl vagyunk a riasztó jelzések első döbbenetén. Persze nem biztos, hogy mindenki tisztában van a ránk leselkedő veszéllyel. Az viszont tény, hogy az ember és a természet harmonikus kapcsolata nélkül nem beszélhetünk a jövőről sem. Ezt a felelősséget ma már hazánkban és megyénkben is sokan átérzik és tesznek is a további romlás megakadályozása érdekében. Tiszta vizet a Zagyvába Szolnok megye egyik ipari nagyüzemében» a jászberényi Hűtőgépgyárban állandóan résen kell lenni a környezetvédőknek. Termékeik gyártásához acélt, alumíniumot és rezet, valamint ezek ötvözetét használják lel. Felületkezelésre és korrózió elleni védelemre sokféle, bonyolult fizikai, kémiai és felektrokélmiai eljáráson alapuló technológiát alkalmaznak. Ám ezeken kívül az ipari szennyvíz tisztítása, a műanyagok feldolgozása és a különböző fémmegmunkálási eljárások során is kerülnek káros anyagok a környezetbe. A Hűtőgépgyár építésekor, !az ’50-es években egyrészt még nem voltak szigorú vízminőség-védelmi jogszabályok, így a szennyvíztisztítás nem jelentkezett sürgető feladatként. Másrészt olyan technológiákat sem használtak, amelyek mérgezték volna a vizet, így elegendőnek bizonyult a napi néhány köbméter savas szennyvíz mésztajjel való közömbösítése, és a keletkezett iszap, homok szűrőágyon történő átengedése. Később a termelés növekedése és az újabb felületkezelési technológiák alkalmazása, majd a vízminőségvédelmi jogszabályok bevezetése a Hűtőgépgyárat is rák ény szőkítette arya, hogy korszerű és nagy hatásfokú szennyvíztisztítót építsen. Több hazai és külföldi vállalat ajánlata közül' az osztrák Galvapol cég megoldása mutatkozott a legkedvezőbbnek. Így a szennyvíz- tisztítást jelenleg a Galvapol szennyvíztisztítóban végzik. Ez annál is inkább fontos, mert a különböző felületkezelési technológiák során úaponta 1100 köbméter ipari szennyvíz keletkezik. Persze, gondot jelent, hogy pnnek mennyiségi eloszlása nem egyenletes, és minősége is változó — a termelési programtól1, valamint az alkalmazott technológiáktól függően. Mindezek nehezítik a szennyvíz megfelelő tisztítását: a berendezés ugyanis nem tud alkalmazkodni a lökésszerű terhelésekhez. Ezért tervbe vették egy 500 köbméteres mennyiségi-minőségi kiegyenlítő medence megépítését, amelynek tervei már elkészültek. így is a Zagyvába bocsátott szennyvíz ösz- szes mérgező anyaga a Galvapol beüzemelése után a felére csökkent. A 22 millió forintba kerülő Galvapol szennyvíztisztító mellett 1978-ban elkészült a Laney-féle tisztító is, amely kizárólag a gáz_ és olajhűtő üzemben keletkező szennyvizet kezeli. Ott évente mintegy 5 millió négyzetméter alumíniumfelület kémiai oxidálását végzik. A beruházások mellett nagy figyelmet fordítottak a felületkezelési technológiák felülvizsgálatára és a vízszennyezések csökkentésére. Például megszüntették a cionidos galvánfür- dőket, takarék- és vegyi öblítőket állítottak termelésbe. Persze ezek az intézkedések nemcsak jószándékból történtek, hanem kötelezőek is minden nagyüzem számára. Mindezek ellenére még mindig milliós nagyságrendű szennyvízbírságot fizetnek, A légszennyező anyagok közül legkárosabb a sav- és íúgtartalmú aeroszolok, az oldószer- és fémgőzök, az ammóniagáz, a különböző porok, pernyék, a korom, a szénmonoxid és a kéndioxid. Annak ellenére, hogy a vállalat alapítása óta folyamatos a légelszívó és porleválasztó berendezések kiépítése, bőven van még tennivaló Most folyik pakuratüzelésű kazánok átalakítása földgáztüzelésre. Ezáltal lényegesen csökken majd a kibocsátott szeny- nyezőanyagok mennyisége. Megszüntették a hulladékok szabadban való elégetését is, és megbízást adtak az Aprí- (tógépgyárnak egy korszerű, hőhasznosítással és füstgáztisztítással működő hullaA környezetvédők kedvelt hasonlata a szegény ember szemetében guberáló milliomos története. Röviden arról van szó, hogv amíg a legfejlettebb országok nem engedhetik meg maguknak, hogy bármely csekély hulladék is veszendőbe menjen, sőt nem egyszer külhonból is importálták ezeket, addig mi „közepesen fejlettek” nagyúri gesztussal gyakran veszni hagyjuk az úgynevezett másodlagos nyersanyagot. Való igaz. De azt sem szabad elfelejteni, hogy a hulladékok feldolgozására — s különösen a veszélyes hulladékok esetében — nincsenek még megfelelő s igazán jó technológiai eljárások hazánkban. Pedig ma már szorongató szükségletként jelentkezik a felhalmozódó szemét, hulladék feldolgozásának vagy megsemmisítésének feladata, A Hűtőgépgyárban is egyre nagyobb gondot okoz a termelés során keletkező veszélyes hiAlíadékok ártalmatlanítása és biztonságos elhelyezése. Már 1976-ban a hatóságok szóbeli engedélyével megkezdték a gyáron kívüli vegyi hulladéktároló kialakítását egy használaton kívüli homokbányában. A területet rendezték, bekerítették és a hulladékot kétrétegű fóliára terítették. A vállalatnál évente mintmelynek oka egyrészt a már említett tisztítóberendezés egyenetlen terhelése, másrészt az, hogy szennyvízt.sz- tító megépítése óta a rendeletek lényegesen szigorúbbak lettek. dékégető előterveinek elkészítésére. A környezetvédelem másik fontos feladata a zajszint csökkentése. Mivel a Hűtőgépgyár a várostól lávol esik, így „csak” a munkahelyi zaj okoz gondot. A vállalatnál felmérték a hangos munkahelyeket és elkészítették a „zajtérképet”. Ennek bizonysága szerint van meg jó néhány üzemrész, ahol a hajszínt itúlhjaladja a megengedhető 85 decibeles értéket. A halláskárosodás megelőzése érdekében a dolgozóknak egyéni védőeszközöket adtak, és ahol lehet különböző műszaki megoldásokat alkalmaznak. Így például az egyik üzemük lamellagyártó gépsorát hang- szigetelő kamrával látták el. egy 1200 tonna különböző veszélyességi fokú hulladék keletkezik, amelynek csaknem a fele az ipari szennyvíztisztításból származó vegyes fémhidroxid-iszap. Igaz, hogy a különböző ártalmatlanítási eljárásokat laboratóriumokban már minden hulladékfajtára kidolgozták, azonban ipari méretekben alkalmazható technológiák vagy nincsenek, vagy nagyon költségesek. Így Jászberényben is keresik a hasznosítható hulladékok értékesítési lehetőségeit. Jelenleg a cinksalakot például a MÉH-nek, a fáradtolajat az Áfornak adják el. Nemrégiben pedig a Metalloglóbus- szál kötöttek üzletet a rézalkatrészek pácolásánál keletkező hulladék értékesítésére. Még így is jelentős az a mennyiség, amelyet pillanatnyilag csak tárolni tudnak részben a gyáron belül 200 literes fémhordókban és műanyagkonténerekben, részben pedig a gyáron kívüli tárolókban. Jó lenne mihamarabb megoldást találni ezekre a gondokra nemcsak Jászberényben, hanem országosan is, hiszen van egy mondás, miszerint „Ha az ember elpusztítja környezetét, azzal önmagát semmisíti meg”. S ehhez bővebb magyarázat nem szükséges. Nagy Tibor A korábbiaknál is pezsgőbb légkörben zajlottak és a múlt hét közepén fejeződtek be az ország- gyűlési képviselői jelölő gyűlések. Megyeszerte jóval nagyobb érdeklődés nyilvánult meg irántuk, mint előzőleg. Közel tizenkétezren vettek rajtuk részt — és nemcsak tétlen szemlélőként. Valahogy megnőtt az országgyűlési képviselők presztízse és többet is várnak tőlük, mint az előző időszakban. Minden bizonnyal ezért szólalt fel a jelölő gyűléseken több mint kétszáz választó- polgár. Mindenekelőtt a jelöltekről mondtak véleményt. Ügy tűnik, egyáltalán nem mindegy számukra, hogy kik kerülnek be a Parlamentbe. Természetesen útravalót is adtak a majdani képviselőknek. Szóltak közérdekű, (megoldásra váró gondosról is. Egyéni panaszok csak elvétve hangzottak el. Ilyen körülmények között, amikor a demokrácia erősítése van napirenden (lásd a kötelező kettős jelölést) szerfelett érdekes volt a kérdés: |a jelölést előkészítő népfrontbizottságok mennyire ismerik a választópolgárok értékítéletét. az általuk javasoltakkal mennyiben ért egyet a lakosság? Nos, a „zárás” után egyértelműen megállapítható, hogy emberismeretből és tömegkapcsolatból egyaránt jól vizsgáztak a HNF bizottságai. Jelöltjeiket — egy kivételével — elfogadták a választópolgárok. Más személyekre — összesen kilencre — is elhangzott javaslat a jelölő gyűléseken. Közülük négyen fel is kerülnek a szavazólapra. Így összesen harminchárom képviselőjelölt küzd a mandátumért. Közülük három helyen hárman várják a választópolgárok szavazatát. A tapasztalatok szerint a képviselői1 jelölő gyűlések tartalmilag szervesen kapcsolódtak a pártkongresszus előkészítése és a felszabadulás 40. évfordulójára való felkészülés idején kibontakozott politikai folyamathoz. A felszólalók nagy felelősséggel szóltak azokról a feladatokról, melyeket a XIII. párt- kongresszus megfogalmazott. Magukénak vallották a HNF programját. A jelöltek kinyilvánították azt, hogy eddig is közéleti emberek voltak és megválasztásuk ecetén tisztességgel fognak munkálkodni a közösségért. Ha jelölttársuk győz, akkor sem vonulnak vissza, hanem becsülettel segítik annak közéleti tevékenységét. A következő héten már megkezdik a választási gyűléseket is. Azokon széles körben bemutatják a jelölteket. Ennek a folyamatnak egyik kiemelkedő rendezvénye május 16-án, 17 órakor lesz a megyei Művelődési és Ifjúsági Központban, ahol Kállai Gyula, a KB tagja, a HNF Országos Tanácsának elnöke tart választási gyűlést. A HNF megyei bizottsága 25 választási gyűlés szervezését tervezi a megyében. Csak helyeselni lehet azt az állásfoglalást, hogy pluszként azokon a helyeken is tart ilyen rendezvényeket, ahol nem volt képviselői jelölő gyűlés és az ottani lakosság személyesen akar megismerkedni a jelöltekkel. Ily módon alapos mérlegelés alapján választhatnak közölük. A tanácstagi jelölő gyűlések a képviselőiekhez hasonlóan zajlottak le, és most a hét első napjaiban be is fejeződnek. (Volt, ahol a jelölt sajnálatos halála miatt tolódott a határidő.) Az április 30-án összesített adatok szerint addig 78 ezren vettek részt ezeken a rendezvényeken és hatezren szólaltak fel. A tanácstag jelöltek megválogatása is demokratikusan történt. Erre vall az is, hogy százöt jelöltre spontán tettek javaslatot a résztvevők. Harminc esetben a HNF helyi bizottsága által javasolt személy helyett más lett a jelölt. Tekintve, hogy 1698 tanácstagi jelölő gyűlést tartottak április 3Ó- jg, nyugodtan mondhatni, hogy itt is minimális az eltérési a népfrontbizottságok javaslatától. A kerület alapos ismeretére, reális helyzetelemzésre vall ez Készükről. A jelöltek kiválasztása megfelelően tükrözi a társadalmi tagozódást. A szóban forgó időpontig 75 helyen volt hármas tanácstagi jelölés. (Azóta négyes is van.) Azt bizonyítja, ez, hogy nem szűk azoknak a köre, (hiszen a népfrontbizottságok is tucatnyi jelöltet tudtak volna javasolni), akik képességeik javát adva munkálkodtak eddig is a közéletben, és ezzel vívták ki társaik megbecsülését. Olyan emberek kerültek az érdeklődés középpontjába, akik a választópolgárok tömegeit tudják cselekvő egyetértésre bírni. És ez lapjainkban, a szűkös anyagi-pénzügyi lehetőségek közepette rendkívül fontos. Demagógnak, nevetséges figurának tűnik ugyanis manapság az, aki felelőtlenül ígérget, aki nem számol a realitással és nem tudja felmérni, hogy a választópolgárok társadalmi munkája, önzetlen támogatása nélkül nem sokra megy. Annak számára ugyanis, akit képviselőnek vagy tanácstagnak választanak meg, nem nyílik meg Dárius kincstára. Hiába ígérget például utat, csatornahálózatot, ha a helyi lakosság nem alakít csatornatársulatot, ha nem adja pénzét és két keze erejét az útépítéshez. A megalapozatlan kortesfogások ideje lejárt. Erről is tanúskodott a választópolgárok higgadt mérlegelése és segítőkészségének kinyilvánítása. Nem kisebbíti mindez a jelöltek szerepét és tisztségük fontosságát. Nekik kell majd kezdeményezőnek lenni a feladatok rangsorolásában, a rendelkezésre álló anyagi eszközök felhasználásában, a társadalmi munka szervezésében. Megbízatásuk fontosságát mérlegelték is a választópolgárok. Ezt bizonyítja az is, hogy népesek voltak — főleg a községekben — a jelölő gyűlések. Volt olyan hely is, ahol a szavazásra jogosultak 70 százaléka megjelent. A jelölő gyűlések mindegyikén legalább két jelöltet állítottak. Pótjelölésre sehol sem lesz emiatt szükség. Letudtuk tehát mind a képviselői, mind a tanácstagi jelölő gyűléseket. Most már a választási gyűléseken várják a közügyek iránt érdeklődőket, hogy annak idején, a választáskor Ikeliő ismeretek birtokában a jók közül is a legjobbak- ra adják szavazataikat. Azokra, akik a Hazafias Népfront programját magukénak tartva, tőlük telhetőén mindent megtesznek azért, hogy testet öltsön mindaz, ami a XIII. pártkongresszus határozataiban egész népünk javára megfogalmazódott. 5. B. Vatta a fülben Régi bánya, dupla fóliával A kunszentmártoni Uniszöv faipari ágazata az idén mintegy 32 millió forintos termelési értéket produkál, ennek felét teszi ki a budapesti Szék- és Kárpitosipari Vállalatnak végzett munka. A szövetkezet az Atlasz fantázianevű ülőgarnitúrák és az Amanda heverők faváz-szerkezetét gyártja fővárosi partnerének Megkezdődött az Akadémia közgyűlése (Folytatás az 1. oldalról.) nácsnak az üdvözletét és jókívánságait. Elismerését fejezte ki a kitüntetésben részesült tudósoknak, kutató kollektíváknak színvonalas és eredményes munkájukért. — Az Akadémia mostani közgyűlése megkülönböztetett figyelmet érdemel, mert az MSZMP nemrégen lezajlott kongresszusa után az első olyan szakmai, tudományos tanácskozás, amelyen az értékelő számvetés miellett a kongresszusi határozatok ismeretében a teendők, a feladatok meghatározása van napirenden. Ezután a miniszterelnökhelyettes többek között a tudomány társadalmi szerepének érvényesüléséről, a kutatások fejlesztésével kapcsolatos követelményekről beszélt, majd így folytatta. — Az előttünk álló tennivalók miatt fordulatot kell elérnünk az alapkutatások elismerésében, megbecsülésében és támogatásában is. Társadalmunkban tudatosítani kell, hogy egyre rövidül az idő, amely alatt egy alapkutatási eredmény eljut a gyakorlatig; alkalmazásának újabb és újabb területei tárulnak fel, a kutatás eredményei mind mélyebben hatják át a gyakorlat valamennyi szféráját. Ez gyökeresen új helyzetet teremt, a fejlődés új útjait nyitja meg, és ez tőlünk erőfeszítéseink összpontosítását igényli, fejtette ki a miniszterelnök-helyettes. Végezetül Maróthy László a Központi Eizottság és a kormány elismerését fejezte ki az Akadémia leköszönő elnökségének, a tudományos osztályok és bizottságok, a szerkesztőbizottságok vezetőinek, tagjainak. Az Akadémia 145. közgyűlésének programjában ezután tudományos, illetve osztályülések következtek. A közgyűlés ma folytatja munkáját.
