Szolnok Megyei Néplap, 1985. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-04 / 103. szám

12 Házunk tája 1985. MÁJUS 4. Próbáljunk lazítani Ahhoz, hogy a napon­ta felgyülemlő feszültsé­get, stresszhatást vala­hogyan fellazítsuk, a kö­vetkező tréninget ajánl­juk a testi-lelki felüdü­léshez: 1. A lefekvés előtti percekben üljünk né­hány pillanatig az ágy mellett egy hokedlira, kissé előrehajolt felső­testtel. 2. Aztán a fej lazán előrebukik, az alkarok könnyedén fekszenek a combunkon, és belógnak a két láb közé. Próbál­junk teljesen elereszked­ni, és nem gondolni semmire! 3. Ezután kényelmesen lefekszünk az ágyba, de nem úgy, ahogyan leg­többen teszik — oldalra összekuporodva, benyo­mott mellkassal és felhú­zott vállakkal —, ha­nem vagy hasra fekve, vagy hanyatt, karunkat a fej fölé helyezve. A lábunkat — mindkettőt — tegyük egy oldalra, így a test félhold alak­ban van. Kis idő után egyenesen fekszünk, majd a másik oldalon hasonló­képpen helyezkedünk el. Hamarosan érezni fog­juk, mennyivel jobb a légzésünk milyen jólesett ez a fajta lazítás és az utána következő alvás is nyugodtabb lesz. B. K. Az oldalt összeállította: Rónai Erzsébet Évről évre nő a károsultak száma Balesetek a háztartásban Ének a naphoz Évepte megjelenik az újságokban az Állami Biztosító statisztikája az otthoni, háztartásokban- történő balesetek­ről. Volt olyan év, hogy 170 ezer embernek fizettek kártérí­tést ilyen címen, s mint közölték, nemhogy csökkenne, in­kább évente legalább 10 százalékkal nő a károsultak száma — legtöbbször saját elővigyázatlanságukból. Az okok között is első helyen az esések vezetnek, vagy egy súlyos tárgy zu­hanása okoz balesetet. A barkácsolás is ezerszám szedi az áldozatajt, itt a szem forog elsősorban veszélyben. Az otthoni balesetek leg­többje a fürdőszobában- konyhában keletkezik. A für­dőszoba — ha használat köz­ben és utána nem takarítják fel gondosan — általában nedves, csúszós. A nehezeb­ben mozgó idősebbeket a kádból való kiszállásnál fe­nyegeti a legtöbb baj, külö­nösen ha a kád beépített és nem tudnak a peremére ka­paszkodni. A bordatörés még elviselhetőbb, azonban egy esetleges combnyaktörés az ötven éven felüli nőknél nagyon gyákori. már életre kiható ártalmat jelent, s az egészen öregeknél végzetes kimenetelű lehet. Védekezésül célszerű, ha a lakásfelszerelési üzletek­ben kapható gumialátétes fürdőszobás szőnyeget terít­jük a kád és mosdó elé, de kapható a kád aljára fektet­hető csúszásgátló is. A leg­jobb védekezés azonban a falba süllyesztett kapaszko­dó fogantyú felszerelése. Ma már nálunk is létez­nek a kád szélére vagy mel­lé, a burkolatra rögzíthető emelők, fordítószékek, ame­lyekkel a mozgássérültek is biztonságosan ki-beszállhat- nak a vízbe. A másik fokozottan bal­esetveszélyes hely a konyha. Ismét az idősebbek figyel­mét kelj elsősorban felhív­ni: főzés közben a polc el­éréséhez ne álljanak sámli­ra, székre. Szédülés vagy csökkent látás miatt mellé­lepnek, aminek végtagtörés lesz az ára. Sok bajt okoz a csökkent­látás: mellévágnak, ütnek, a körömsérülések nagy része így keletkezik, vagy meg­szalad a konzervnyitó, s he­gye a bőr alá fúródik. Ve­szélyes szokás, ha a moso­gatóban használat után csak úgy bedobják az eszközöket. Felfelé áll a kés éle, a po­hár eltörhet, a zománc le­pattan. Ha a vízbe hirtelen belenyúl valaki, az ilyen élek-törések pillanatokon be­Régi és mégis új Régi és nagyon szép díszítő technika f. zsinórozás, az új­szerű benne pedig az, hogy a inai modern ruhadarabokat is igen hatásosan, egyénien lehet vele dekorálni. Otthoni elkészítéséhez lapos, 2—3 mm széles zsinór szük­séges, ennek híján azonban magunk is horgolhatunk tetszés szerinti színben, kellő hosszúságú láncszemekből álló díszítő anyagot. Türelemre van szükség, mert aprólékos munka a kacskaringós, hullámvonalas motívumokat kialakítani és fel- varrni. Megéri azonban, mert — amint az illusztráció is ér­zékelteti — felhasználásával egészen különleges, egyedi hol­mikat készíthetünk. Horgász­tanácsadó Május elején, amikor a süllő­tilalom véget ér. szokatlan módszerrel is lehet szép zsák­mányt ejteni: süllőt pergetni. A partközeiben ívó küszcsapatok nyomában ugyanis sok vízen ott a nagy süllő is, amely a sok kishal között nemigen rea­gál a horgon felkínált csali­halra. — de a 2-es méret: MEPS, vagy annak megfelelő nagysá­gú és forgású más típusú pergő villantóra bizony gyakran oda­vág. Ezt leginkább a tilalom lejárta utáni héten lehet ta­pasztalni, később már a süllők visszahúzódnak búvóhelyeikre. Rejtvényünkben idézetet találnak Gábor Andor: Ének a naphoz 1945 májusában című verséből. \ VÍZSZINTES: 2. A versidézet kezdete. 13. Római 99. 14. A fe­kete .. . (Mikszáth). 15. Elmé­let. 16. Antika egynemű betűi. 18. Életnedv. 19. A tetejére. 20. Az ilyen gazda féllábbal a bör­tönben van. 21. A vándor éji... (Schumann szerzeménye). 23. Csak jószágnak mondható. 25. Unalmasnak találá. 26. Jókai: Fekete gyémántok című regé­nyének nőalakja. 28. Férfinév. 29. Színpadkép. 30. . . . Tesla, a transzformátor feltalálója. 32. Te meg én. 33. Kettős betű. 34. Vallás rövidítése. 35. Eleségnö- vény. 36. Olasz folyó. 38. Lég­mozgás. 39. Dátumrag. 40. Nagy kiterjedésű ártér. 42. Régi ró­mai pénz- és súlyegység. 43. Az észak-amerikai Nagy-tavak egyike. 44. Pirul ikerszava. 45. A „magyar ezüst” népszerű neve. 46. Időegység. 48. Igevég­ződés. 49. A kén és a foszfor vegyjele. 50. Folytonosan. 52. Régi űrmérték. 54. Madár pihe­nőhelye. névelővel. 56. Mennyi ideje. 57. Idegen számok előtt álló rövidítés. 58. Vékony, kes­keny csík. 60. Morning . . ., an­gol újság. 61. Táplálkozással kapcsolatos szócska. 63. Lángol. 64. Lármás felfordulás (bizal­mas szóval). 66. Átlagban van! 67. Szókép. 70. Vicc. 72. Korjel­ző rövidítés. FÜGGŐLEGES: 1. A versidé­zet második része. 2. Idegen férfinév. 3. Tömegkommuniká­ciós eszköz rövidítése. 4. Csík. 5. Elvezető cső. 6. O tempóra, o . . . (milyen idők, milyen er­kölcsök). 7. Kerti munkát vé­gez. 8. Azt követően. 9. Tiltás. 10. Az első szőlőművelő. 11. Az argon vegyjele. 12. Üttörő. 17. Néhány személyből álló érdek- szövetség. 19. Sakkdöntetlen. 22. ... kérdez (Ady). 24. A ma­gyar hadak vezére a mohácsi csatában. 25. Folyócska a Szé­kelyföldön. 27. Két nyugati-gót király neve. 29. Szerte. 31. Pro . . .. művészeti kitüntetés. 33. Basszus szerep Mozart: Szöktetés a szcrájból című operájában. 37. Tiltás. 38. Lon­don nyomornegyede. 40. Dalbe­tét. 41. Meghódítása folyamat­ban van. 42. Olasz repülőtársa­ság. 45. Ez a szó kötelez. 47. Páncéllal lát el. 49. Ez után megy a vadászkutya. 51. Ju­goszláv egyetemi város. 53. Ma­gyar film. 54. Elme, névelővel. 55. A versidézet befejező része. 59. Rum -f- cukor + vaj + for­ró víz. 62. összevissza ráz! 65. Fohász. 68. Csacsi beszéd. 69. Mint a 7. számú sor. 70. Szivar­vég! 71. Vércsoport. Beküldendő: a versidézet, május 11-ig. Április 20-án közölt, Az időjárásról című rejtvé­nyünk ' helyes megfejtése: Nincs olyan időjárás, ame­lyet az ember vissza ne sír­na. — Könyvet nyert: Csongrádi Gábor Török- szentmiklós, Kovács István Tiszaroff, Rácz Lajosné Zagyvarékas. (A könyvet postán küldjük el.) Kistermelők — kertbarátok A hajtatott paprika gondozása zöldséghajtatással foglalkozó kertbarátok ta­pasztalatból tudják, hogy a téli-tavaszi vitaminszegény időszakban keresett termé­kek a magyar erős típusú paprikafajták. Kedvezőtlen fényviszonyok között is megbízható, jól kö­tődő fajta a HATVANI HAJ­TATÓ. Bogyója szép sötét­zöld, keskeny, hosszú, hen­geres, hegyben végződik, és csípős ízű. A hazai termesz­tésben bő termésével, kiváló minőségével kedvelt fajtává nőtte ki magát a TÉTÉNYI HAJTATÁSI, mely közép­zöld színű bogyójáról, hosz- szú, hengeres, hegyben vég­ződő alakjáról, s csípős ízé­ről ismerhető fel. A KO­VÁCSHÁZI HAJTATÁSI vi­szont világosabb zöld bogyó- jú, viszonylag széles vállú. hengeres, egyenes hegyben végződik, de ugyancsak csí­pős ízű. TAPASZTALT kertészek tudják, hogy a paprika me­legigényes növény. Optimá­lis fejlődéséhez 25 C-fok kö­rüli hőmérsékletet igényel. Azt viszont kevesebben tud­ják, hogy a paprika egyik veszedelmes betegsége, a paprika baktériumos levél­foltossága úgyszintén 25 C- fok hőmérsékleten érzi jól magát. A kórokozó a paprika le­veleibe a légzőnyílásokon hatol be, s három-hat napos lappangási idő után elszapo­rodik a sejtközötti járatok­ban. Ha a termést betegíti meg, úgy öt-hat napos lap­pangási idővel lehet számol­ni. Ha nem védekezünk kel­lő időben, a levelek, a levél­nyelek, a hajtások és a bo­gyók is megbetegedhetnek. E baktérium elsősorban a fia­tal növényi részekben, szö­vetekben érzi jól magát. így nem csoda, hogy a palánta­ágyakban is súlyos károkat képes okozni. Tünetei jelleg­zetesek, mert a fertőzött le­veleken apró vizenyős folto­kat képez, amelyek gyorsan növekednek és a két-három ram-t is elérhetik. A foltok közepe sötétre színeződik, majd a környező szövetré­szek megsárgulnak. Ha a fol­tok a bogyókon jelentkeznek, úgy azok is vizenyős szegé­lyűéit lesznek, kidomborod­nak, majd a foltok akár 6— 8 mm.re is megnőhetnek. A termés így értéktelen, elad­hatatlan lesz. A beteg növé­nyek visszamaradnak fejlő­désükben. HA A PALÄNTANEVE­LÉS során beteg töveket észlelünk, azokat el kell tá­volítani, meg kell semmisí­teni. A betegség kialakulá­sát, terjedését 0,3 százalékos Miltox speciállal vagy 0.5 százalékos Rézoxiklorid 50 WP-vel akadályozhatjuk meg. A permetezések során a munka, és balesetvédelmi óvórendszabályokat magunk és környezetünk érdekében szigorúan be kell tartani. Dr. Széles Csaba Pályázati felhívás! A Szolnoki Tejipari Vállalat pályázatot hirdet személyzeti, oktatási, szociálpolitikai osztályvezető munkakör betöltésére. PÁLYÁZAT FELTÉTELEI: Egyetemi vagy főiskolai végzettség, legalább 5 éves vezetői gyakorlat. A bérezés megegyezés szerint. Pályázatokat részletes önéletrajz formájában a vállalat igazgatójához (Szolnok, Mártírok útja 13.) kérjük eljuttatni. (4534) lül súlyos vágott sebeket ej­tenek. A gépesített konyha szám­talan háztartási eszköze is lehet veszélyforrás, ha nem tartjuk be pontosan a hasz­nálati utasítást. Igen sok bajt okoz a villamos szele­telőgép. Ehhez mellékelnek egy sínben mozgó tolókát, ne legyünk lusták használni. A konyhai balesetek másik nagy csoportja az égés-forrá­zás. A lövő ételbe öntött víz felcsapó gőze, a lábasfödő megemelésekor kivágódó ételgőz, a sercegő zsír súlyos baleseteket okozhat. Rend­kívül rossz szokás a forró anyaggal teli edényt a tűz­hely, a bútor szélére kihúz­ni, s főleg a földre tenni. Bárki megbotolhat benpe, meglöki, lerántja, s kész a baj. Előfordul, hogy jénai tálba főzés közben elővigyá­zatlanul hideg vizet önte­nek. s ekkor millió szilánk­ra hasadva bőr- és szemsé­rülést okozhat, akárcsak a hús klopfoláskor szabaduló kis csontszilánk. Fedőt, fazékfület, tészta­szűrőt mindenkor kesztyűvel fogjunk meg. Ha forró is, nem billen a kezünkben, nem ejtjük el, ami ugyan­csak kellemetlen következ­ményekkel járhat. K. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom