Szolnok Megyei Néplap, 1985. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-31 / 126. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. MÁJUS 31. Banglades szökőár után engália neve hosz- sizú-hosszú idő óta összefonódott a nyo­morúsággal, a ré­misztő természeti katasztró­fák képével. Az emberi sze­rencsétlenségek elképesztő tömege a mai Bengáliára is jellemző, pedig éppen, tizen­négy esztendeje nagy remé­nyekkel jött a világra ezen a vidéken egy új állam: Bang­lades. Az új korszakot a régi sorscsapásoknál is nagyobb tragédiák kísérték végig. Hol egy európai ésszel fel nem fogható pusztítással járó ár­víz, hol iszonyatos szökőár — mint a minap — tizedeli a bangladesieket. A legutób­bi katasztrófa talán minden korábbi hasonlót felülmúlt: valószínűleg a világtörténe­lem egyik legnagyobb szökő­árja söpört végig a bengáliai tengerparton. A 12—15 mé­teres vízár több tízezer em­beréletet követelt — Bangla­des egyik szörnyű sajátossá­ga, hogy a természeti csápá­sok áldozatainak számát mindig nehéz felmérni, hi­szen a földhözragadt nincs­telenek milliói sehol sincse­nek nyilvántartva. A végső becslések 40 ezer halottról és eltűntről, 200 ezer hajlékta­lanról beszélnek. Az utóbbi­ak azokat a milliós tömege­ket duzzasztják, akiknek amúgy sincs hol lakniuk. Se­gélyeket kap persze ilyenkor a világ legszegényebbnek tartott országa mindenfelől, de az emberi együttérzés gyors küldeményei csak pil­lanatokra enyhítenek a tra­gikus helyzeten. Milliókat nem lehet hosszabb időn át segélyekből jóllakatni. Az el­múlt évek katasztrófáinak nyomait, pusztításait eltün­tetni pedig sok-sok milliárd­nyi dollárral lehetne csak — úgy-ahogy —, de ennyire Banglades évtizedek alatt sem számíthat. Belülről kellene hát megj- oldani a problémákat, ame­lyek persze oly nagyok, hogy évtizedek kitartó, következe­tes munkáját követelnék. Banglades újra és újra neki­lát ennek a munkának, de a belső ellentétek nyomán egy­re csak egy helyben topog. Annak idején az államalapító Mudzsibur Rahman sejk pró­bálkozásait keresztezték a nagyhatalmú falusi elöljárók és vallási vezetők. Aztán a puccsista főtiszt, Ziaul Rah­man igyekezett reformokat keresztülvinni — elődjétől eltérően leginkább a magán- gazdálkodás serkentésével. Mindketten nagy természet­átalakító terveket dédelget­tek, de a megvalósításnak csupán néhány első — apró — lépcsőfokáig jutottak. anglades mai veze­tője ugyancsak egy katona: Ersad tá­bornok Ziaul Rah­man meggyilkolása után ke­rült a hadsereg vállain az ország élére. Kemény kezű politikus, három éve alig la­zított a diktatúra gyeplőin, s mivel a vele egyet nem értők tábora jelentős, energiáit a politikai csatározások kötik le, nem az országépítés sür­gető gondja. Ersad áprilisban látszat-népszavazással tákolt magának jogi felhatalmazást a további kormányzásra. Ak­kor még nem sejthette, hogy á természet erői milyen újabb nehézségeket állítanak eléje; a tragédia okozta sokk és elkeseredés csak fokozza majd a politikai feszültséget Bangladesien. Avar Károly Szovjet— csehszlovák tárgyalások kezdődtek Mihail Gorbacsov foyadta Gustáv Husákot Az SZKP KB Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­ge és a Szovjetunió Minisz­tertanácsa meghívására teg­nap hivatalos baráti látoga­tásra Moszkvába érkezett Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság elnöke. A repülőtéren Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB Po­litikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke, Vaszilij Kuz- nyecov, az SZKP KB Politi­kai * Bizottságának póttagja, a Legfelsőbb Tanács Elnök­sége elnökének első helyette­Bettino Craxi olasz minisz­terelnök tegnap befejezte szovjetunióbeli tanácskozá­sait, majd elutazott Moszk­vából. A tárgyalásokon megálla­pították, hogy sikeresen fej­lődnek a szovjet—olasz ke­reskedelmi-gazdasági, mű­szaki-tudományos és kultu­rális kapcsolatok, valamint az európai és nemzetközi helyzet aktuális kérdéseiről A szocialista országok februári javaslata számos kérdésben elébe megy a nyugati partnernek kíván­ságainak és egyszerű, köny- nyen megvalósítható meg­oldásokat kínál •— mondotta a magyar nagykövet a bé­csi haderőcsökkentési tár­gyalások tegnapi ülésén. Petrán János felszólalásá­ban hangoztatta, hogy a ja­vaslat elfogadása, amelynek alapján elsőnek (ellenőriz­hetően) a szovjet és az ame­rikai erőket csökkentették, majd befagyasztanák a had­erők létszámát, jelentősen előmozdítaná a tárgyaláso­kat. A javaslat tekintetbe veszi minden résztvevő biz­tonsági érdekeit, beleértve a különleges státusú orszá­gokat (így hazánkat) is és hasznosítja a- bécsi tárgyalá­sok csaknem 12 éve alatt felhalmozódott tapasztalato­kat. A nagykövet rámutatott, hogy az utóbbi években rendkívüli mértékben még­se és Kcnsztantyin Ruszakov, az SZKP Központi Bizottsá­gának: titkára fogadta Gus­táv Husákot. Megérkezése után Gustáv Husákot a Kreml palotá­jának György-termében ün­nepélyesen üdvözölte Mihail Gorbacsov, az SZKP Köz­pont; Bizottságának főtitká­ra. A találkozón részt vettek a Gustáv Husák fogadására a repülőtéren megjelent szovjet vezetők, továbbá Andrej Gromikó, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa elnökének első helyettes, külügyminiszter. folytatott politikai konzultá­ciók és véleménycsere. A tár­gyalások megerősítették: a nemzetközi helyzet egész sor lényegi kérdésében megmu­tatkozó különböző álláspont ellenére van lehetőség és óhaj találkozási pontok talá­lására olyan fontos, kérdések­ben, mint a fegyverkezési hajsza megfékezése, a kato­nai szembenállás szintjének csökkentése, az enyhülési fo­lyamat helyreállítása. nőtt a harci technika jelen­tősége a katonai erőben. Ezért irreális lenne minden olyan megállapodás, amely csak a haderők mérséklését irányozná elő, hiszen ig.\ nem csökkenne a felhalmo­zott fegyverek mennyisége és minősége a közép-európai térségben. Nem logikus a nyugati fél érvelése, hogy a fegyverzetek csökkentése túlságosan bonyolult, ezért arról le kell mondani. A bé­csi tárgyalásokat mindkét fél a fegyverzetellenőrzési folyamat részének tekinti — így ebből éppen a fegverze- tek nem maradhatnak ki. Másrészt a kérdés bonyo­lultsága arra késztet, hogy egyszerű, megvalósítható megoldásokat keressenek. Éppen ilyet ajánlottak feb­ruárban a szocialista orszá­gok, javasolva, hogy a csök­kentésre kerülő egységeket azok fegyverzetével, harci technikájával együtt vonják ki, mondotta többek között Petrán János nagykövet a bécsi tárgyalásokon. Rakétatámadás Sejrút ellen Összehívták a Biztonsági Tanácsot A libanoni főváros körül az összes fronton kiéleződött a helyzet. Lehűtve az éledő re­ményeket, felújultak a déli külvárosokban, s főként a Burdzs el-Baradzsne-i tá­bornál az Amal—palesztin összecsapások. Délután ismét működésbe léptek a hegyvi­déken Lévő palesztin ütegek, számos lövést adva le a síita csapatösszevonásokra. Több rakéta hullott Bejrut belső kerületeire, sőt, a keresztény negyedekre is, tucatnyi em­ber sebesülését és nagy ká­rokat okozva. Rakétatalálat érte Nabih Berri miniszter, Amal-vezető házát is, egyik testőre meghalt. A nap folyamán a két bej­rúti szektort megosztó zöld vonalon is felélénkültek a muzulmán—falangista har­cok. akárcsak a hegyvidéken, Szűk el-Garb térségében. Az izraeli légierő az említett te­rületek felett élénk felderítő­tevékenységet végzett, s de­monstratív módon gépei többször is hangrobbanást okoztak Bejrut felett. Egyiptomi kérésre ma es­tére összehívták az ENSZ Biztonsági Tanácsát. A tes­tület a bejrúti menekülttá­borok körül zajló harcokkal összefüggő kérdéseket vitat­ja meg. Folytatódott a pápa eileni merénylet részvevőinek pere Omer Bagci kihallgatásá­val folytatódott tegnap a pápa elleni merénylet meg­szervezésével vádolt sze­mélyek pere Rómában. Omer Bagci volt az, aki ál­lítólag Svájcból Olaszország­ba hozta és adta át Ali Ag- cának a merénylethez fel­használt pisztolyt. Ügy tű­nik, hogy a per első napjai­nak színpadias, ugyanakkor nem sok információt tartal­mazó eseményei után most már a tárgyalás konkrét me­derbe terelődik. Omer Bagci két részletben, szerdán és csütörtökön válaszolt az es­küdtszék előtt a közvádló és az esküdtszéki elnök kérdé­seire. Egyelőre csak annyi is­meretes. hogy Bagci nagy­jából megerősítette Agca ko- ráboi vallomásait az össze­esküvés néhány török részt­vevőjével kapcsolatban. Ugyanakkor Bagci válaszaira továbbra is az ellentmondá­sosság a jellemző, kérdezői többször is sarokba szorítot­ták. A tárgyalás hétfőn folyta­tódik. Bettino Craxi hazautazott a Szovjetunióból Haderöcsökkentés Magyar felszólalás Becsben GENF Tegnap Genfben megkez­dődött az atom- és űrfegy- ve.rz.et tel foglalkozó szovjet— amerikai tóirgyallások máso­dók toiixlulója. HELSINKI Vasárnapig tartó látogatás­ra érkezett Hetsipkibe Julius Nyeretne, Tanzánia elnöke. Az afirilkai ország államfője megbeszéléseket folytat Mau- ■no| Koivisrto köztársasági el­nökkel és Kalevi Sorsa mi- iuiszitei'filiniökketl. Nyereire négynapos látogatásának programjában egyebek kö­zött a Paasiikivi Társaságiban tartott előadás szerepel. ISZTAMBUL Kenan Evren török 'köz- társasági elnök hivatalosan megindította a munkálatokat a második Boszporusz-hídon. KALGARI A kanadai látogatáson tar­tózkodó Vitalij Vorotnyikov, az Oroszországi Föderáció mi­nisztertanácsának elnöke Al­berta tartományban szerdán felkereste a Lethbridge város közelében lévő tudományos- miűsza'ki mezőgazdasági ál­lomásit. A város körzete ga­bona és cukorrépa termesz­tésétől, valamint óriási ipari­mező g r.zd a sági lét esi tményei- ről híres. SAN JÓSÉ Ismeretlen fegyveresek robogó autóból több lövést adtak le San Jóséban a Cos­ta Rica-i elnök palotájára. A merénylőik kiléte nem isme­retes. KAIRÓ Egyiptomi—izraeli tárgya­lások kezdődtek újra tegnap Kairóban. A főváros Giza elővárosában, a két ország viszonyának függőben levő kérdéseit vitatják meg. KABUL Babrak Karmai, az Afga­nisztáni Demokratikus Párt KB főtitkára, az Afgán De­mokratikus Köztársaság For­radalmi Tanácsának elnöke tegnap Kabulban fogadta Diego Cordovezt, az ENSZ- főtitkár személyes megbízott­ját. PEKING Todor Zsivkovnak, a Bol­gár Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága főtitkárá­nak, a bolgár Államtanács elnökének vezetésével tegnap négynapos hivatalos látoga­tásra bolgár párt- és állami küldöttség érkezett a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saságba. TOKIÓ Nakaszone Jaszuhiro mi­niszterelnökkel és Abe Sin- taro ■külügyminiszterrel is találkozott tegnap Tokióban ’ Jaramir Öbzina csehszlovák miniszterelnök-helyettes. Ja­pán hivatalos források sze­rint a tárgyalásokon a kétol­dalú kapcsolatokról, minde­nekelőtt a gazdasási együtt­működésről volt szó. Választási nagygyűlés Kaposvárott (Folytatás az 1. oldalról.) szociális vívmányainkat, tu­dományos és művészeti éle­tünk nemzetközileg is jelen­tős sikereit. Ha nem is gondok nélkül, de biztonságiban, emberhez miáltó körülmények között éltünk. Fejlődésünkhöz alapvetően hozzájárult a Szovjetunió­hoz. kommunista pártjához és az egész szovjet néphez fűződő barátságunk, az a testvéri és szocialista vi­szony ami kapcsolatainkat és együttműködésünket jel­lemzi. Politikánk továbbra is tartós, lényegi eleme — egy­ben népünk elsőrendű nem­zeti érdeke — a magyar— szovjet barátság ápolása, in­ternacionalista együttműkö­désünk fejlesztése. A közös elvekre, az alap­vető érdekek és célok azo­nosságára, a kölcsönös elő­nyökre, valamint történelmi hagyományainkra, a sóik te­kintetben közös múlt és kö­zös kultúra tényeire épül ha­zánk együtt működése a szó cialista országok közösségé­vel. Különösen nagy jelentősé­get tulajdonítunk a szocialista gazdasági integráció tovább­fejlesztésének, az együttmű­ködés korszerűsítésének a Kölcsönök Gazdasági Segít­ség Tanácsa kenetében épp­úgy, mint. kétoldalú kapcso­latainkban. A Varsói Szerződés meg­újításában is a közös érde­kek vezéreltek. Ügy véljük, hogy ez a szervezet a legal­kalmasabb külpolitikai célja­ink összehangolására, védel­mi képességünk fokozására, a béke. a nemzeti független­ség és a társadalmi haladás ügyének szolgálatára. A nemzetiségi szálak is összefűznek bennünket a szo­cialista országokkal és a szomszédos Ausztriával, Ha­zánkban kisszámú nemzeti­ségi él, — németek szlová­kok, románok, szerbek, hor- vátok ,és szlovének — né­pünknek viszont csaknem egyharmada határainkon, kí­vül, zömmel a velünk hatá- Iros szocialista országokban, illetve Ausztriában. Meggyőződésünk — és ezt pártunk XIII. kongresszusa ismételten leszögezte, — hogy a nemzetiségeknek fon­tos szerepe van a magyar­ság és a szomszéd, népek kö­zötti barátság ápolásában, országaink, együttműködésé­nek erősítésében. A magunk részéről természetesnek tart­juk, hogy a nemzetiségek ápolják anyanyelvűket, fej­lesztik kultúrájukat, erősí­tik rokoni és intézményes kapcsolataikat a velük azo­nos anyanyelvű nemzetekkel, miközben hazájuknak a Ma­gyar Népköztársaságot te­kintik. amely számukra a (teljes egyenjogúságot bizto­sítja. Sokra becsüljük a jószomszéilságot A legtermészetesebb igény, hogy a szomszédos országok magyar nemzetiségű lakos­sága a minden napok valósá­gában, a gyakorlatban is ta­nulhassa és használhassa anyanyelvét, gazdagíthassa nemzeti kultúráját, ápolhas­sa .rokoni, baráti és intézmé­nyes kapcsolatait — hazája hű állampolgáraként — az anyanemzettel, a szocialista Magyarországgal. Marxszal együtt valljuk, hogy „...az a nép, amely egy másik népet elnyom, saját láncait kovácsolja”. Ez a gondolat is .benne van nem­zetiségi politikánk elveiben és gyakorlatában mint ahogy tükröződik benne a lenini vélemény is: ..... a nemzeti k isebbséggel szemben tanúsí­tott engedékenységet és foé- külékenysé.get inkább túloz­zuk el az adott esetiben, sem­mint megfordítva". Önök is találkozhattak már, kedves somogyi bará­taim, a közös történelmi gyökerű, még napjainkban is fel-feléledő Duna-völgyi na­cionalizmusok nézeteivel, in­dulataival, melyeket az an- tikommunista ideológiai of- fenzíva éppúgy erősít, mint ahogy erősítik a szocializ­mus építése során keletkező ellentmondások, téves elgon­dolások, káros nézetek. Mi, magyarok megtanul­tuk: „aki a nacionalizmusra nacionalizmussal válaszol, kárt okoz saját népének, nemzetének is”. Megtanul­tuk, hogy a kisebbségek nem gátjai, hanem éppen­séggel előremozdítói, segí­tői a többségi nemzet or­szágépítő, társadalomfejlesz­tő törekvéseinek. Ezért be­csüljük sokra a jószomszéd­ságot, az egymásra utalt né­pek testvériségét, együttmű­ködését, és ezért tiltakozunk a múlt sebeinek szüntelen felszaggatása ellen, éppen úgy, mint a történelemha­misítással párosított ábrán­dok szövögetése, azok nyílt, vagy burkolt hirdetése el­len. Biztosítjuk a nemzetiségek állampolgári jogait Alkotmányunk, törvénye­ink és törvényerejű rende- leteink — a tanácstörvény­től, az oktatási és a köz­művelődés; törvényen át, a Polgár; Törvénykönyvig — nemcsak megfogalmazzák, hanem biztosítják is a nem­zetiségek állampolgári és kollektív jogainak érvénye­sülését. A Magyarországon élő kisebbségek az állam- igazgatás és a közélet fó­rumain is használhatják anyanyelvűket, képviseletük pedig a különböző szintű testületekben — a helyi ta­nácsoktól: az 'országgyűlé­sig — a nemzetiségi kérdés politikai jelentőségének meg­felelő. Életszínvonaluk és életkörülményeik azonosak a magyarokéval. Szocialista államunk is­kolák. közművelődési intéz­mények, öntevékeny művé­szeti csoportok vagy együt­tesek, újságok, rádiós és te­levíziós adások fenntartásá­val — sőt, folyamatos bő­vítésével — támogatja a hazánkban élő nemzetiségek anyanyelvének, sajátos nem­zeti kultúrájának megőrzé­sét. fejlesztését. Ezeken a területeken is — mint min­den. nemzetiséget érintő kér­désben — bátran támasz­kodhatunk a dél-szlávok. a németek, a románok és a szlovákok demokratikus szö­vetségeire. Pártunk politikája alap­ján, a Hazafias Népfront keretében — együttműködve állami, politika; és társadal­mi szervekkel — vesznek részt nemzetiségi politikánk alakításában, annak gya­korlati végrehajtásában. Losonczi Pál felidézte so­mogyi kötődését — hiszen, mint mondotta: harminckét esztendeje itt választották meg először országgyűlési képviselővé- — majd párt- és állami vezetőszerveink el­ismerését és köszönetét tol­mácsolta Somogy megye dol­gozó népének a nehéz kö­rülmények közt végzett si­keres munkájukért. A nagygyűlésen négyen szólaltak fel: Kiss Katalin, a Kaposvári Pamutfonóipari Vállalat fonónője. Berke Imre, a Kadarkúti Szabad­ság Termelőszövetkezet tag­ja. gépésze. Gqdár László, a Ka.posgép Vállalat személy­ügyi főelőadója, Kaposvár város Béke-Füredi város­rész 23. számú választókör­zetének tanácstagjelöltje és Akkerman József, a Csepel Művek ETgyedi Gépgyár Ka­posvár Nehézgépgyárának igazgatója. A választási nagygyűlés a Szózat hang­jaival ért véget.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom