Szolnok Megyei Néplap, 1985. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-30 / 125. szám

4Wí|Q( Választási nagygyűlés Zalaegerszegen D jövőt szilárd politikai vés gazdasági alapokra építhetjük Németh Károly mondott beszédet Választási nagygyűlést rendeztek tegnap a zalaegerszegi sportcsarnokban. A több mint háromezer résztvevő között ott voltak Zala megye és a város politikai és társadalmi' éle­tének vezetői, a megye országgyűlési képviselőjelöltjei. A Himnusz elhangzása után Takáts Ádám, a megyei népfront­bizottság elnöke köszöntötte a jelenlévőket, majd Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárhelyettese mondott beszédet. — Nagy örömömre szolgál, hogy ezen a választási gyűlé­sien, szűkebb pátriámban szólhatok közös dolgainkról a megye lakosságának képvise- ' lői előtt. Tisztelettel köszön­tőm valamennyinket, külön is a zalaegerszegieket. Át­adom a Központi Bizottság, a kormány és személy slzerint Kádár János, elvtárs szívé­lyes üdvözletét és legjobb kívánságait. Kifejezem kö- azönetünket a zalai emberek­nek — párttagoknak és pár- tomkívülieknek — politikánk támogatásáért, az elmúlt években tanúsított helytállá- siukért — hangoztatta beve­zetőben. Az 1985-ös esztendő bővel­kedik fontos belpolitikai ese­ményekben. A párt XIII. kongresszusa elvégezte fele­lős munkáját. Méltó módon megemlékeztünk hazánk fel- szabadulásának 40. évfordu­lójáról, most pedig választá­sokra készül az ország. Az előkészületek élénk társadal­mi érdeklődés mellett foly­nak. Helyes volt a szocialista demokrácia fejlesztését szol­gáló új választójogi törvény megalkotása. Ezt bizonyítja a megnövekedett politikai aktivitás, az a tény, hogy a jelölő gyűléseken minden ko­rábbinál többen, másfél mil­lióan jelentek meg, és mint­egy 200 ezren véleményt is nyilvánítottak. A népfrontpo­litika jegyében megtartandó választásoktól azt várjuk; hogy a rendeltetésüknek megfelelő országgyűlés és ta­nácstestületek létrehozásával tovább erősítik a dolgozó nép hatalmát. Adott nemzetközi feltéte­lek között élünk és dolgo­zunk. Sajnos, a világ fe­szültségekkel, válságokkal terhes, s ez hatásisal van a mi belső viszonyainkra, fej­lődési lehetőségeinkre is. Két hónap múlva lesz tíz esztendeje, hogy 33 európai ország, valamint az Észak­amerikai Egyesült Államok és Kanada legmagasabb ran­gú vezetői Helsinkiben a bé­ke. g biztonság és az együtt­működés kérdéseiről tanács­koztak. A világ megkönnyeb­bült, az akkor aláírt záróok­mányban foglaltak nagy re­ménységgel töltötték el a bé­keszerető emberiséget. Az enyhülési folyamat azonban nem volt kedvükre a fegy­vergyártásban érdekelt és a nemzetközi realitásokkal to­vábbra ás szembehelyezkedő imperialista köröknek. Nemcsak a szocialista or­szágok népeinek, de az egész emberiségnek is életbe vágó érdeke, hogy az erőegyensúly fennmaradjon. Mi, a Varsói Szerződés többi 'tagállamával együtt azt hirdetjük, arra hí­vunk fel — és ezit őszintén akarjuk —, hogy ne fegyver­kezzünk, hanem tárgyaljunk, .mévr-xiig olyan megállapo­dásról, amely minden érde­kelt fél egyenlő biztonságát a fegyverzet mainál lényege­sen alacsonyabb szintjén ga­rantálja. Űjra megerősítjük ési gya­korlati lépéseinkkel is alátá­masztjuk, hogy mi a békés egymás mellett élést nem csupán háború nélküli álla­potnak tekintjük, hanem ak­tív, kölcsönösen előnyös együttműködésnek. Bennünk jó partnerre talál mindenki, aki a békét, a kapcsolatok fejlesztését akarja. A mi né­pünk a saját tapasztalatai alapján tanulta meg becsül­ni a békét. A magyarság több mint ezer éve él itt, Európa kö­zepén, ahol a történelem so­rán a hadak útjai oly sokszor találkoztak, és a fegyvereket annyiszor összemérték. A mi népünk többet szenvedett háborúktól, elnyomástól, mint sok más nép, s fájdal­masabban, nehezebben tört előre a társadalmi haladás is országunkban. Nemzeti lé­tünket nemegyszer fenyeget­te vesizély. Erre is gondolva értékelhetjük igazán, hogy hazánk négy évtizede szabad, és népünk a társadalmi hala­dás élvonalában menetel. Az út, amelyet az elmúlt négy évtizedben bejártunk, nem volt sima. És nem is si­került minden úgy, ahogyan elképzeltük, ahogyan szeret­tük volna. A fejlődést aka­dályozta és súlyos következ­ményekkel járt, amikor a szocialista elveket és normá­kat eltorzították. Pártunk és népünk ennek az időszaknak a hibáit leküzdötte, tévedé­seit kijavította. Fontos, hogy a felnövekvő nemzedékek is jól értsék; történelmi vívmá­nyainkban népünk sok erő­feszítése, áldozatos munkája ölt testet. Népünk teljesítmé­nyére jogos nemzeti büszke­séggel tekinthetünk. Történelmi utunk a jelen és a jövő számára is mara­dandó tanulságokkal szolgál. Elsőként azt említem: bebi­zonyosodott, hogy független­ségünk és békénk megőrzése, társadalmi és gazdasági fej­lődésünk csakis a haladás ol­dalán, a szocialista országok­kal szoros szövetségben biz­tosítható. Ezért — nemzeti érdekünkkel összhangban — politikánk sarkkövének tart­juk, hogy tovább erősítsük szövetségünket, együttműkö­désünket és barátságunkat a Szovjetunióval, a szocialista közösség országaival. Ezzel egyenrangú tanulság, hogy a haza felemelkedésé­nek, népünk boldogulásának egyetlen járható útja van: a szocializmus, amelynek épí­tésében részt venni egyet je­lent a nemzeti érdekek szol­gálatával. A történelmi sors­forduló óta eltelt időszak ta­pasztalatai azt is tanúsítják, hogy a párt és a nép együtt minden nehézségen úrrá tud lenni, a pórt ési a nép igazi ereje az összefogásban van. Az is fontos történelmi ta­nulság, hogy társadalmi, gaz­dasági vívmányainkat olyan­nak lássuk, amilyenek a va- lóságban. Az eredmények mellett vegyük ésizre a fo­gyatékosságokat, a szeplőket is, és számoljunk a gondok­kal. a feszültségekkel, az el­lentmondásokkal. Ezt tette pártunk XIII. kongresszusa is., amikor a párttagok és a pártonkívüliek véleményének ismeretében megvonta az or­szágépítő munka mérlegét, és kijelölte a négy évtizedes (Folytatás a 2. oldalon.) Müvelödéselméleti konferencia Szolnokon Nőtt a továbbépíthető műveltség jelentősége Kiemelkedő jelentőségű tudományos konferenciának adott otthont tegnap a Me­gyei Művelődési és Ifjúsági Központ. Országos és me­gyei művelődési szervek és pedagógiai intézmények ren­dezésében művelődéselméle­ti tanácskozást tartottak. A műveltség tartalma cimmel. A több mint négyszáz részt vevő között ott voltak a megye közoktatási és köz­fizika Tanszékének profesz- szora — a tanácskozás elő­adói; — valamint Hegyi Ist­vánná, a KISZ Szolnok Me­gyei Bizottságának első tit­kára, dr. Sipos Károly, a me­gyei tanács elnökhelyettese, Zámbó Árpádné, a Pedagógu­sok Szakszervezete megyei bizottsága titkára, dr. Vince Sándor, a megyei tanács mű­velődési osztályának vezető­je és T ári' Kálmán, a Me­tevő részletes elemzését, ha­nem — kiindulásként a to­vábbi munkához — a kor­szerű műveltség tartalma máj főbb jellemzőinek átte­kintésére vállalkoznak az előadók. Elsőként Majoros Károly tartott előadást A politika és az iskola kapcsolatáról. Bevezetőjében történelmi át­tekintést adott a politika és a nevelésügy viszonyának Losonczi Pál fogadta Emmanuel Hsant Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke szerdán a Parlamentben fogadta Emmanuel Nsant, a Nigé­riai (Szövetségi Köztársa­ság egészségügyi - minisz­terét, aki hivatalos lá­togatáson tartózkodik Bu­dapesten. A miniszter átadta Losonczi Pálnak Mohammed t Buhari nigé­riai államfő személyes üzeneté ü. A találkozón jelen volt Nagy Gábor külügymi­niszter-helyettes és James (Tsado) Kolo nigériai nagykövet. A jászalsószentgyörgyi Vegyesipari Szövetkezet lakatosrész­lege jelenleg a jászberényi Aprítógépgyár részére gépszerke­zetek alkatrészeit készíti Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! xxxvi. évf.125. sz., 1985. május 30., csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Az utolsó szakmai nap a BNV-n Folytatódnak a heves harcok Bejrútban Tegnap tartották a BNV utolsó szakmai napját. Ez­úttal az Ipari Minisztérium szervezésében az energetikai ipar gyártói és felhasználói találkoztak egymással és a minisztérium vezetőivel, va­lamint legjelentősebb kül­földi kooperációs partnere­ikkel. A megbeszélésen átte­kintették az iparág helyze­tét és fejlődési lehetőségeit. A tanácskozáson —, ame­lyen részt vett Czipper Gyu­la ipari miniszterhelyettes is — elhangzott, hogy az al- ágazat az elmúlt öt év so­rán jelentős eredményeket ért el energiatakarékos technológiák bevezetésében, hulladékhasznosító eljárások elter j esztésében. Tegnap reggel ismét heves harcok folytak Bej rútban a síita és a palesztin fegyve­res erők között. A palesztin menekültek mindhárom tá­borában tűzpárbajok vol­tak, robbanások zaja hal­latszott. A vöröskeresztesek tegnap hajnalban hiába pró­bálkoztak bejutni a síiták által ostromolt táborokba az ott rekedt, orvosi ellátásra szoruló palesztin sebesülte­kért. Az el nem kötelezettek mozgalmának Palesztina Bi­zottsága kedden New York­ban kiadott állásfoglalásá­ban a táborok elleni ostrom beszüntetését sürgette. Fel­hívta a harcoló feleket, hogy kössenek tűzszünetet és te­gyék lehetővé a sebesültek elszállítását. A Palesztinái Felszabadí- tási Szervezet a síiták és a palesztinok között Bejrútban folyó harcok befejezése ér­dekében hajlandó figyelem­be venni minden megegye­zési javaslatot, amennyiben azok nem írják elő a pa­lesztinok lefegyverzését — mondta Tuniszban Abdul Hamid Al-Szajeh sejk, a palesztin parlament elnöke, aki a PFSZ Központi Ta­nácsának ott folyó üléséről tájékoztatta az újságírókat. A testület vasárnap óta ta­nácskozik a három bejrúti menekülttábor ellen; síita támadás nyomán előállt helyzetről. művelődési intézményeinek vezetői, pedagógusai; a vá­rosi pártbizottságok első titkárai; a KISZ megyei és városi szerveinek vezetői; a környező megyék pedagógiai intézeteinek munkatársai az Országos Pedagógia; Intézet és a Debreceni Akadémiai Bizottság képviselői. A konferencia elnökségé­ben foglalt helyet dr. Majo­ros Károly, az MSZMP Szol­nok Megyei Bizottságának első titkára,, Szabolcsi Mik­lós akadémikus, az Országos Pedagógiai Intézet főigazga­tója, Lukács József akadé­mikus, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Filozófiai Intézetének igazgatója. Csá­szár Ákos akadémikus, az ELTE Matematikai Intéze­tének igazgatója, Ujfalusy József akadémikus, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főis­kola rektora, Marx György akadémikus, az ELKE Atom­A tanácskozás résztvevői' gyei Pedagógiai Intézet igazgatója. A konferencia résztvevőit Mohácsi Ottó, a Szolnok Me­gyei Tanács elnöke köszön­tötte, aki szintén tagja volt az elnökségnek. Megnyitójá­ban hangsúlyozta, hogy pár­tunk XIII. kongresszusa ki­emelt politikai feladatként fogalmazta meg az iskolai nevelőmunka új" követelmé­nyeinek érvényesítését, min­denekelőtt a tudás gyarapí­tásával és a műveltség to­vábbépítése igényének fel­keltésével kapcsolatos tár­sadalmi teendőket. Ezeknek a követelményeknek azonban csak akkor tud az iskola megfelelni, ha a szocialista nevelés tartalmának fejlődé­sét folyamatosan és tudo­mányos igénnyel vizsgálja. Ezt a célt szolgálja ez a ta­nácskozás is, amely — ter­mészetesen — nem vállal­hatja fel valamennyi össze­aliaikulóisáról, hangsúlyozva, hogy a politika változásaival együtt módosulnak az isko­lával szembeni követei!(mié*- nyek is. Lenin útmutatásai­ból és a közelmúlt művelő­déstörténetéből vett példák­kal illusztrálta, hogy — szemben a régebbi korok is- koiaideáljával — politika- mentes iskola nincs, s ma Ikülíönösen elképzelhetetlen, mert az iskola 'kélszíti fel, a nemzedékek sorát a holnap­ra, a még nem ismert jövő­re, a fejlett szocialista tár­sadalomra. Az iskolai nevelésben min­dig is osztályérdekek tükrö­ződtek, nem véletlen tehát, hogy az iskolaügy gyakran került a politikai küzdelmek középpontjába, amelyek jól nyomon követhetők a koalí­ciós időszak iskolával kap­csolatos különböző pártel­képzeléseiben is. (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom