Szolnok Megyei Néplap, 1985. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-29 / 124. szám

1985. MÁJUS 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 [ Országgyűlési képviselőjelöltjeink j 11. számú választókerület — Karcag Alkalmazkodtak a rosszabb adottságokhoz is Molnár Ferenc .a karcagi Városi Tanács elnöke Molnár Ferenc olyan mo- kány. kunfajta ember. Cse­lekedetei alapján különösen az. a makacsságig következe­tes. Tévedek. — Kaposvárról jöttem, ió másfél évtizeddel ezelőtt. — Es melyik szék a ké­nyelmesebb Karcagon; a SZIM karcagi gépgyárának igazgatójáé, vagy a városi tanács elnökéé? — Gépészmérnök vagyok, tehát ott a szakmámban dol­goztam. Emezt a széket har­madik éve melegítem. Mit mondjak magának? Egyik Sem egy életbiztosítás. — Mik lesznek a jövendő országgyűlési képviselőjének legfontosabb elintéznivalói Karcagon? — Soroljam? Írja a cím­szavakat; a hatodik ötéves tervben 1024 lakás fölépíté­sét terveztük, meglesz. De marad a városban szociális bérlakásigénylő csak 130— 150, az összes igénylő 200. S ahogy szaporodunk, ezek az igények újratermelődnek. 1982-ben megalakult a csatornamű társulat, a szennyvíztisztító mai kapaci­tása 300 köbméter szennyvíz naponta. Csak a régi háló­zatban megtermelődik 1200 köbméter. ’86-ra remélhető­leg befejeződik. az új szennyvíztisztító. Csapadékvíz-elvezetés ma­gyarul a belvíz. A rendezési tervet elkészítettük a követ­kező ötéves tervben szeret­nénk végrehajtani. Üt. Karcagon a város ösz- szes útjainak egynegyede kövesút. Ha most akarna Karcag város lenni, hát nem lehetne. Telefon. A telefonközpon­tunk még az a Puskás Tiva- dar-féle kézikapcsolású. Leg­alább a hetedik ötéves terv végén szeretnénk megszerez­ni a crossbart. Térségi rend­szerben gondolkodunk. te­hát Madaras is részesül a te­lefonból. Oktatás. A nagyvénkerti lakótelepen nincs iskola, de még a környékén sem. Két általános iskolánknak nincs tornaterme, tavaly építet­tünk egyet társadalmi mun­kában. most építjük Berek­fürdőn a másikat, ugyancsak összefogással. A középisko­lában hamarosan feljön a de­mográfiai hpllám. Mondjam még? Kereskedelmi hálózat, idegenforgalom. — Elég! Elég! Mit gondol: ecfy országgyűlési képviselő többet itud elintézni, mint a városi tanács elnöke? — Még nem próbáltam, de a munkatársaim szerint hasznunkra válhat a dolog. — Mennyire egyenrangú partnere a jelölő gyűléseken a karcagi 'tanácselnöknek a kunmadarast iskolaigazgató? — A jelölő gyűléseken egyikünk sem viseli a ..rang­jelzést”! Erre kínosan ügye­lünk. Szalkay Sándor a kunmadarasi Általános Iskola igazgatója Megnyugtatóan tágas az iskolaudvar! Madarason. Itt aztán szaladgálhat a kilenc- száz gyerek kifulladásig. Szalkay Sándor iskolaigazga­tó ugyanúgy első alkalom­mal országgyűlési képviselő- jelölt. mint Molnár Ferenc. — A pedagóguspálya rang­jának, presztízsének elisme­rését jelenti, hogy éppen egy pedagógus lett képviselő- jelölt — mondja az igazgató. Csak még magasabbra emel­hetnénk e pálya vonzerejét Kunmadarason! — ezt már sóhajtja. Néhány évvel ez­előtt az országos átlagnál magasabb bérrel, a lakással ide tudtuk csalogatni a pá­lyakezdőket. Ma már ez nem megy! Ebben az évben hét állást hirdettünk meg, jó volna elkerülni, hogy képe­sítés nélkülit kelljen alkal­mazni. — Mi az, ami vonzó lehet egy érdeklődő fiatal értel­miségi számára Madarason? — Elég tisztességes a könyvtárunk, jó programo­kat szervez a művelődési ház. mozi is van. A pedagó­gus KISZ-alapszervezet eredményesen munkálkodik. — Mégis pedagógushiányt említett. Mi lehet a távlati megoldás? — Csak az, amit már év­tizedek óta alkalmazunk. — Sorra megkeressük a má­sutt érettségiző tanítványain­kat és hazahívjuk őket. A pedagógusképző intézmé­nyekbe jelentkezőknek ösz­töndíjat ad a tanács. A het- verítagú testület körülbelül egynegyede madarasi öreg­diák. Egy szó mint száz; vissza, haza kell hívni a fia­talokat, az embereket. Kun­madaras „átka”, hogy vi­szonylag egyenlő távolságra fekszik három vonzó város­tól; Debrecentől. Egertől és Szolnoktól. A fiatalok kultú­rára. műveltségre vágynak, amit ott megkaphatnak. — Mt tartozik még az or­szággyűlési képviselőjelölt tágabb szemszögébe? — A tisztességes munkale­hetőségek bővítése, aztán az. hogy a gyerekek ne egy évig, hanem háromig járja­nak óvodába. Hasznukra válna, ezt mi érezzük a leg­jobban, itt az iskolában. Az­tán a környezetvédelem. Megépült a csatornarendszer, a szennyvíztisztító-telep. De a szippantókocsi a telep mel­lé, a mezőre bocsátja a szennyvizet. Aztán a fásítás, a virágosítás. A kereskedel­mi hálózat, az utak ... Bármelyikünket választa­nak meg. az országgyűlési képviselőnek lesz mit tennie. — E — TÖRÖKSZENTMIKLÓSON Ifjúsági választói gyűlés Tegnap a törökszentmikló­si Malomipari Vállalat köz­iművelődési termében ifjúsá­gi választói gyűlést tartot­tak. A jelentős politikai ese­ményen részt vett és az el­nökségben helyet foglalt Papp Lajos, a városi pártbi­zottság első titkára, képvi­selőjelölt; Hajós Ferenc, a városi pártbizottság tagja, a Baromfi fetldölgozó Vállalat igazgatója, ugyancsak kép­viselőjelölt; valamint Csa­bai Béla, a Hazafias Nép­front városi bizottságának titkára és Kiss Pál Ilona első választó. • A Himnusz hangjai után szavalat következett, majd Karakas János, a KISZ vá­rosi bizottságának titkára köszöntötte a fiatalokat. Is­mertette a választással kap­csolatos tudnivalókat, kitért a választójogi törvény új vo­násaira, amelyek a válasz­tás demokratizmusának szé­lesítését és erősítését szol­gálják. A bevezető szavakat követően Csabai Béla a vá­lasztási rendszer gyakorlati próbájáról beszélt. Hangsú­lyozta, hogy a választók sza­vazataikkal a társadalmi programunk melí.ett voksol­nak. Majd az elmúlt 40 év küzdelmeiről, eredményei­ről s napjaink megoldásra váró problémáiról szólt. Kü­lön megemlítette Török- szentmiklós utóbbi öteszten­dős fejlődését, számokkal támasztotta alá a helyi ipar és mezőgazdaság gyarapodá­sát. Beszélt az oktatás fel­tételeinek kedvező változá­sáról — konkrétan a Kölcsey úti Általános Iskola építésé­nek befejezéséről. Végül pe­dig Törökszentmiklós VII. ötéves tervi berházásainak terveiről szólt. A gyűlésen felszólalt Csi­kós Istvánná, a Tiszatáj Tsz dolgozója, nagy jelentőségű­nek ítélte a többes jelölés lehetőségét: de élve az alka­lommal, a Bethlen úti Álta­lános Iskola feltételeinek hiányosságait is szóvá tette. Ezt követően Takács Imre, a Finommechanikai Vállalat ifjúmunkása a közellátás ja­vításért, a szennyvíz- il­letve a belvízelvezetés rész­beni megoldatlanságáért emelt szót, ugyanakkor egy régóta esedékes helytörténe­ti kiállítás létesítését szor­galmazta. Eezek után Papp Lajos or­szággyűlési képviselőjelölt — válaszolva a kérdésekre — közvetlen hangon ismertette a legfontosabb tennivalókat, majd Hajós Ferenc emelke­dett szólásra, s beszédében többek között a sokat han­goztatott lakáskérdés került terítékre. Mindketten rámu­tattak a városszépítés fo­gyatékosságaira. az iskola- bővítés szükségességére. A hozzászólások után a választói gyűlés a Szózattal ért véget. Majoros Károly látogatása a GITR-nél Tegnap Majoros Károly, a megyei pártbizottság első tit­kára és Simon József, a megyei pártbizottság titkára a Gabo­na és Ipari Növények Termelési Rendszerének szolnoki köz­pontjába látogatott. Az ország a taggazdaságokban megmű­velt terület nagysága szerint negyedik — a GITR-t a nád­udvari KITE, a szekszárdi KSZE és a bábolnai 1KR előzi meg — legnagyobb növénytermesztési rendszerében a vég­zett munkáról tájékoztatást kérő megyei pártvezetőket Be- reczki László, a gesztorgazdaság, a rákóczifalvi Rákóczi Tsz elnöke köszöntötte, majd Bozsik Zoltán, a GITR igazgatója adott tájékoztatást az egyesülések után, 1976 vége óta műkö­dő rendszerről. Az igazgató elmondta, hogy a GITR szakmai taná­csait és más szolgáltatásait igénybe vevő 229 mezőgaz­dasági nagyüzemben 426 ezer hektáron termelnek ka­lászosokat. kukoricát, cu­korrépát, használják a rend­szernél kidolgozott, az áru­növények betakarítása után takarmánytermeltetésre al­kalmas technológiákat. A termelési rendszer igaz­gatója kiemelte, hogy a ha­sonló profilú, a növényter­mesztést menedzselő egyesü­lésektől eltérő feladat jutott a viszonylag későn megala­kuló GITR-nek: tagjaik 71 százaléka gyenge termőhelyi adottságok között. 37 száza­lékuk gyenge eszközellátott­sággal gazdálkodik. A ter­melést koordinálóra ez sajá­tos feladatokat ró. gondol­nia kell arra. hogy a tudo­mányos kutatóintézetekkel olyan kapcsolatot építsen ki. amely eredménye a rossz •természeti fettételek között is lehetőséget teremt a me­zőgazdasági művelés ered­ményessé tételére, szervizhá­lózatában olyan feltételeket kell teremtenie, amelyek a hiányosan felszerelt üzemi műhelyek ellenére is módot adnak a termesztési technoló­giák betartásához nélkülöz­hetetlen gépek és berendezé­sek jó műszaki állapotának fenntartásához. A gazdálkodás kérdéseiről szólva az igazgató elmondta: a megalakulása, 1976 vége óta a GITR nyereségesen zárta az évet. Sajnos — tette hozzá — nem minden gesz­torgazdaságunkban sikerült a közgazdasági elemzőmun­ka színvonalát is javítva („a mi fő profilunk persze továbbra is a növénytermesz­tés agronómiája, agrotechni­kája marad”) emelve segíte­ni. Ennek a lemaradásnak a pótlására készül a GITR az­zal. hogy a „jövőbe tekint­ve” — a számítógépekkel mindinkább felszerelt gaz­daságoknak a helyes közgaz­dasági döntéseket segítő szá­mítástechnikai programok- átadására készül fel. A termelési rendszer mun­kájáról szóló beszámolót ér­tékelve Majoros Károly arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendszer partnerkörét, a szol­gáltatásaival megművelt te­rületet csak akkor növelheti eredményesen, ha a GITR tagjai érzik, hogy az éppen elérhető termelési és gazdál­kodási eredményeket a „szol­nokiak” nélkül nem tudnák produkálni. A megyei pártbizottság első titkára kiemelte. a GITR-nél j(Jl ismerték fel. hogy a gyengébb minőségű föld adottságaihoz méltó hasznosítás ugyanolyan fon­tos feladat, mint a legértéke­sebb területeken — optimá­lis költséggel — rekord ter­mésátlagot elérni. „Csakhát — tette hozzá — a jó és gyengébb adottságokkal egy­aránt rendelkező tagokat is bevonó rendszernek ugyan­úgy jó technológiai tanácsot kell adni az esetleg 10 ton- hás átlagot meghaladó kuko­ricatermésre pályázó üzem­nek, mint annak, amelyik­nél a 6 tonna is siker”. A gesztor, a Rákóczi Tsz és a GITR kapcsolatáról szólva Majoros Károly arra hívta fel a figyelmet, hogy a rákóczifalviaknak gazdál­kodásuk eredményesebbé té­telével kell vonzóbbá tenni termelési rendszerüket az újabb tagságon gondolko­dóknak. A szolnoki tájékoztató után a megyei pártbizottság vezetői a GITR szajoli mű­szaki bázistelepének tevé­kenységével ismerkedtek. Gazdaságpolitikánk a vállalati gyakorlatban Országos tanácskozás Győrben Pedagógusokat ' tüntettek ki a Munkásőrségben A Munkásőrségben szolgá­ló pedagógusokat, tüntettek ki tegnap a Munkásőrség Országos Parancsnokságán. Borbély Sándor, a Mun­kásőrség országos parancs­noka a munkásőr-pedaigógu- sok közül 17-nek a Haza Szolgálatáért Érdemrend kü­lönböző fokozatait adomá­nyozta. A kitüntetéseket Fe­hér Béla, az országos pa- rrímcsnok helyettese adta át. Az ünnepségen nyolcán kapták meg a művelődési miniszter által adományozott Kiváló Munkáért és a Szo­cialista Kultúráért kitünte­tő jelvényeket. A termelőszövetkezet szék­háza előtt kocsik álldogáll- nak. Rajtuk a jelzés: Árvíz- védelem. — Május 15-én délután három-négy óra között jött egy borulás, elsötétült a kör­nyék. és ömleni kezdett az égi áldás — tájékoztat ben­nünket Kulcsár Sándor, a nagyrévi Tiszazug Termelő- szövetkezet termelési elnök­helyettese. — Ez lett volna a kisebb baj — folytatja — de az esővel diónagyságú jég is érkezett, óriási károkat okozva. Csaknem 1200 hek­tár őszi búzánkat, 170 hektár őszi árpánkat, majdnem 270 hektár kukoricánkat verte el a jég. S még sorolhatnám ... Akkor 61 milliméter csapa­dék hullott, s a következő napokban is esett. Így bel­vizes foltok alakultak ki. s a Tisza is áradni kezdett. A csapadékra szükségünk vol­na csak nem ilyen eloszlás­ban — magyarázza az el­nökhelyettes. Beülünk a Nivába, s pár perc múlva már az egvik földúton bukdácsolunk a Ti­sza felé. Pár kilométer után megdöbbentő látvány tárul elénk. Az egyik több mint 200 hektáros búzatábla úgy néz ki. mintha learatták volna. Gazdaiságpolitikánk a vál­lalati gyakorlatiban címmel tegnap országos propaganda tanácskozás kezdődött Győr­ben. Résztvevőit: vállalati, gazdasági és mozgalmi veze­tőiket a tudományos kutatás­ban, -az oktatásban és a tö­megtájékoztatásban dolgozó­kat Lakatos László, az MSZMP Győr-Supron Me­gyei Bizottságának eLső tit­kára köszöntötte, majd La­katos Ernő, az MSZMP KB agitációs és propaganda osz­tályának vezetője nyitotta meg a tanácskozásit. — Ha rá lehet majd men­ni a földre, felszántjuk s bevetjük valamilyen rövid tenyészidejű növénnyel — mutat a tarlóra Kulcsár Sán­dor. majd a CB-rádió mikro­fonjáért nyúl. — Tiszazug hatos hívja a tízest. Tízes jelentkezz. — Jelentkezem a hatosnak — halljuk a hangszóróból a választ. — Vigyetek ki két termosz kávét az embereknek — utasít az elnökhelyettes, — majd a helyére kerül a mik­rofon. — A műszaki főmérnökkel beszéltem, ő a felelős az el­látásért — mondja kísérőnk. Már messziről látszanak a gépek. A földút mindkét ol­dalán kukorica sorol. Ezt védjük móst — mutat körbe Kulcsár Sándor. — Három brigádban negy- ven-ötven ember dolgozik a gáton — teszi hozzá még. Közben megérkeztünk. Nya­kig sáros, gumicsizmás em­berek homokzsákokat tölte­nek. — Szombaton délelőtt szólt a gátőr, hogy nagy ba j van — fogad bennünket Vá- radi Lajos, a termelőszövet­kezet gépcsoportjának veze­tője — Azóta itt vagyunk, s reggel 6_tól este 9-ig dol­gozunk. Éjjel meg őrök jár­Az első napon 12-en tar­tottak előadást. Többen szóltak arról, hogy napjainkra nyilvánvalóvá vált: nagyobb nyereség csak nagyobb kockázattal érhető eh Szóba került a tanácskozá­son az is, hogy az új válla­latirányítási formák beveze­tésével jóval nagyobb sze­rephez jutnak a kollektívák,- s ez a -tény a munkastílus to­vábbfejlesztését igényli a mozgalmi munka helyi lírá­nyitól tói. légverés, belvíz, árvíz a nagyrévi Tiszazug Termelő- sziívethezetben ják a gátat. — Elgondolko­dik. majd így folytatja: — Ma kedd van. Szolnoknál délután várják a tetőzést. s az egy nap alatt ideér. Úgy­hogy szerdán még igazán ne­héz lesz. — Elég kritikus a helyzet — kapcsolódik a beszélgetés­be Vincze Ferenc, a Kötivi- zig gépkezelője. — De han­gyaszorgalommal talán meg­győzzük. Nézze — mutat a partra a napbarnított ember — itt öt centire van a víz, de beljebb már csak a ho­mokzsákok tartják kordában a folyót. Óriási szerencsénk, hogy nem fúj a szél. Tegnap elment itt egy hajó. s olyan hullámokat vert. hogy néhol át is csapott a gáton a víz. Közben telnek a homok­zsákok. s a lánctalpas trak­torok dübörögve, csikorogva újból megindulnak a legve- ' szélyesebb szakaszok felé. N. T. Emberek a gátakon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom