Szolnok Megyei Néplap, 1985. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-22 / 118. szám
1985. MÁJUS 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az USA nagykövete Szolnokon Szolnokra látogatott tegnap Nicolas Salgo, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete. A vendéget a megyei tanács székházában Mohácsi Ottó, a megyei tanács elnöke fogadta és vázolta számára a megye gazdasági, társadalmi és kulturális életének jellemző vonásait. A beszélgetésen jelen volt Fenyvesi József, Szolnok város Tanácsának elnöke. A nagykövet ezután a megyei tanácselnök társaságában a Héki Állami Gazdaságba látogatott, ahol találkozott Majoros Károllyal, a megyei pártbizottság első titkárával. A vendégeket Mészáros Mátyás igazgató ismertette meg a nagyüzem munkájával, terveivel. Délután városnézéssel folytatódott a szolnoki program, a nagykövetnek Fenyvesi József mutatta be a megye- székhelyet. Felkeresték a művésztelepet, majd a Galériát. ahol a Szolnok megye képzőművészetének 40 éve című kiállítás látható. Az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete a késő délutáni órákban visszautazott Budapestre. Észt Komszomol- küldöttsftg érkezett Tegnap Almán Arnónak, az Észt Komszomol Központi Bizottsága első titkárának vezetésével négynapos látogatásra. a KISZ meghívására delegáció érkezett Szolnokra. A küldöttség tagjai tartuiak: Tiit Veersalu kerületi első titkár és Milvi Uljata kolhoatag. Az észt fiatalok küldöttségét tegnap fogadta a pártszékházban Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára. A találkozón időszerű ifjúságpolitikai kérdések kerültek szóba. Részt vett a beszélgetésen Hegyi Istvánná. a KISZ Szolnok megyei Bizottságának első titkára [ Országgyűlési képviselőjelöltjeink J 6. számú választókerület — Kisújszállás Dr. Kádár Magdolna Ezen az egyszerűnek ígérkező keddi délelőttön a rendelőben a doktornő ötvenkét panaszost vizsgált, hallgatott meg, majd körzete fekvőbetegeit látogatta sorba. Beszélgetésünket a feltételezett legcsendesebb időszakra, déli egy és két óra közé terveztük. Hogy menynyire bizonyult zavartalannak a diskurzus, igazolja: időközben négyszer csengett a telefonja, háromszor pedig személyesen keresték. Sürgették is, mivel kettőtől terhestanácsadást tartott, majd este ismét rendelt. Mindez hallatlanul feszes napokat bizonyít, amelyekhez még hétvégi orvosi ügyeletek is társulnak. A családjában a ' sorsa rendhagyónak számít, hiszen közöttük doktort még kunhegyesi körzeti orvos lámpással sem lehet találni. Jászladányban élő háztartásbeli édesanyja és nyugdíjas. valamikor az építőiparban dolgozó édesapja legfeljebb biztatást, meleg családi hátteret, munkaszeretetből példát adhatott gyermekének. Még Jászapátiban középiskolás, amikor már döntött: a gyógyító munkának szenteli életét. Példaképet is talált: akkor még élt a községben egy öreg doktor bácsi, igazi falusi orvos, aki mindenkinek előre köszönt. Este, késő éjszakáig égett a könyvtárában a villany, bármikor be lehetett kopogtatni az ablakán. Negyedikes gimnazistaként már párttag. Első „nekifutásra” felveszik a debreceni 'Orvostudományi Egyetemre, amelyet jó eredménnyel, sikeresen elvégez. Kunhegyesre kerül körzeti orvosnak, és öt esztendeje a nagyközség lakója. Ami nem kis dolog: szorgalmáért munkabírásáért a nyakas, maguknak valóként ismert kunok lassanként befogadták, megszerették a még ma is csak 31 éves határozott doktornőt. Akiről köztudomású, hogy az unalmat, a tétlenséget hírből sem ismeri. Ha teheti, szakmai konferenciákra jár, ő maga is előadásokat tart, sőt a munkáján kívül több társadalmi megbízatásnak eleget tesz: a kisújszállási városi pártbizottság tagja, alapszervezeti vezetőségi tag, szakszervezeti bizalmi. De nem afféle langyos stílusú ember, ezt nem szereti: az üléseken,, a tanácskozásokon a mindennapok során segítő, aktív szókimondó. Közéleti munkájának eredményességét példázzák kitüntetései is. — Mivel az egészségügyet ismerem a legjobban, ha a szavazók engem választanának, ezen a területen szeretnék a legtöbbet tenni. Hogy csak néhány gondot említsek: mifelénk is egyre több az idős, magányos ember, velük is törődni kell. De a környező rendelők tárgyi, technikai, személyi feltételein is lehetne mit javítani, hiszen a régi bölcsesség, miszerint a „legfőbb érték az egészség”, ma is érvényes. Tudom, feszesebbek lennének a napjaim de alapvető fordulatot nem jelentene az életemben. Hiszen akár én, akár a társam lesz a képviselő, így is úgy is emberekkel foglalkozom majd, (gyógyítom őket és dolgozom a közért, ahogyan ezt eddig is tettem. A rövid, barna hajú. solygós arcú 32 éves kisújszállási fiatalasszonyról az; a hír járja: noha már hét éve mozgalmi munkát végez, kiabálni, hangoskodni még senki sem hallotta. — A mi szakmánkban nem lehet magas cével serkenteni az embereket — indokolja szerényen, — Hiszen az úttörő, kisdobos, vagy KISZ- es feladat csupa olyan tevékenység, amelyet a munkájuk mellett többletként ráadásként végeznek a nevelők. És ha szép szóval, meggyőzéssel nem érek el náluk eredményt, akkor bennem lehet a hiba, valamit rosszul csináltam, szerveztem. Azt hiszem, ilyenkor már a jó torok, a nagy hangerő nem sokat segít. Tősgyökeres kisújszállási: az édesapja MÁV-nyugdíjas, az édesanyja könyvelő. A városi gimnáziumban érettségijét eredményes felvételi vizsga követte, majd öt év múlva Debrecenben, a Kossuth Lajos Tudományegyetemen biológia—kémia szakos tanári diplomát kapott. Érdekes módom soha nem akart gimnáziumban tanítani mivel mindig a 6—14 éves korosztályt kedvelte legjobban, Az egyetemre is azért jelentkezett, mert abban az évben főiskolán nem kezdődött ilyen szak. Azóta is, akár a vasat a mágnes, magához vonzotta, megragadta a mozgalom. Mióta Kunhegyes, Kenderes is a város vonzáskörzetéhez tartozik, még több az elfoglaltsága. Azt vallja, szerencséje van, mivel a KISZ városi bizottsága úttörőelnöksége sok segítséget nyújt a tanulmányi!, a sport, a kulturális versenyek, az ünnepek szervezéséhez Az sem közömbös, hogy mind ő, mind a férje szülei is ebben a városban élnek, és sűrű, hétvégi elfoglaltságaikor két — csendesnek éppen nem mondható — remek fiát van kire, kikre hagyni. Társadalmi megbízatása is akad: a KISZ városi bizottságának a népfront városi bizottságának, elnökségének tagja. Munkáját, igyekezetét a Magyar Úttörők Szövetsége Országos Tanácsa két éve oklevéllel ismerte el. Nagy megtiszteltetésnek tartja -már azt is, hogy országgyűlési képviselőjelölt lehet. — Erre legmerészebb álmaiban sem gondoltam, és jóformán szólni sem tudtam, amikor először közölték velem. Engem, mint egykori pedagógust a közoktatás, közművelődés érint legközelebbről. Ha megválasztanak, jó lenne végre elérni, hogy mindenhol egyműszakos legyen a tanítás, Kenderesen felépüljön a könyvtár, Kunhegyesen megvalósuljon a gázprogram. Hogy a mozgalomról is essék 6zó. a KISZ is több javaslattal élhetne a fiatalok lakáshoz juttatása és a szabadidő hasznosabbá tétele érdekében. Ha meg nem rám szavaznak? Ugyanúgy végzem a munkám, amelyből ki sem látszom. Ezt nem panaszként említem, hiszen talán a legszebb hivatás az enyém, gyerekeket nevelhetek. D. Sz. M. T oroczkayné Kovács Gabriella kisújszállási városi úttörőelnök moA melléküzemágról — nem mellékesen Egy hangzatos név — Közös útkeresés — Termékek feldolgozása A hatvanas évek végén, amikor a mezőgazdasági nagyüzemek lehetőségét kaptak arra. hogy a szűkén Vett agrártevékenységen kívül más feladatok megoldásával is növeljék bevételeiket, a szakmai közvélemény berkeit jóval túlhaladó vita bontakozott ki az országban. Azóta bebizonyosodott. hogy — bár voltak kezdetben, az új talajon növekedésnek indult nyesegetésre érdemes vadhajtások, — az akkor melléküzemágként közismertté vált tevékenységek, ugyanúgy szolgálják az egész népgazdaság. mint ahogyan a /vállalkozó kedvű . termelő - szövetkezetek és állami gazdaságok érdekeit. Ki tagadhatná. hogy a kedvezőtlen adottságú mező- gazdasági üzemekben jól teszik. ha ipari munkát vagy szolgáltatásokat végeznek, pótolva ezzel, a nem éppen kegyes természet miatt hiányzó jövedelmet. A pótlólagosan megkeresett pénzből jut az alaptevékenység fejlesztésére, de ugyaneny- nyire lényeges, hogy a szövetkezet tagságának, a falu lakosságának, a korábbinál jobb megélhetést biztosító kereseti forrást teremt. lEgyáltalán ne.m mellékes tehát a melléküzemág, mintha ezt fejezné ki a tevékenységi kör mostanában használt újabb, kicsit talán hiva- taloskodóan hangzó megnevezései: alaptevékenységen kívüli termelés. Az általa nyeuhető előnyökről természetesen a Szolnok megyei gazdaságok sem mondtak le. Jövedelmük gyarapítása a bevételek folyamatosabbá tétele érdekében minden tér. melőszövetkezetben és állami gazdaságban végeznek valamilyen kiegészítő tevékenységet. ám az ebből származó bevételek arányának megyei átlaga 11 százalékkal kisebb az országosnál. Amíg Szolnok megye mezőgazdasági termelési értéke 7.9 százaléka az országosnak, a kiegészítő tevékenység csak 4.2 százalékkal részesedik. A különbség nem magyarázható teljesen a megye kedvező mezőgazdasági termelési adottságaival. Már- csak azért sem. mert még mindig vannak településeink. ahol nem csupán az idényszerű munkaerő-fölösleg foglalkoztatása okoz nehézségeket. (Ezekből a falvakból igen sokan járnak el dolgozni vagy költöznek el végleg.) De egyáltalán nemcsak foglalkoztatási szempontok indokolják a kiegészítő tevékenység fejlesztését. A gazdaságok igen jól javíthatják egy-egy térség ipari termékekkel való ellátásút, hozzájárulhatnának a szolgáltatások fejlesztéséhez. Igen sok a más ágazatokba való ..behatolásra”, a munkaszerzésre kínálkozó rés. Alig érthető például, hogy a beruházások megcsappanása óta rendszeresen feladathiánnyal küszködő szövetkezeti építőbrigádok miért nem fordítanak több erőt a bekapcsolódásra. a már évek óta élénk kislakásépítésbe. megteremtvén így a mindkét félnek kifizetődő családiház-építés feltételeit. Az újszerű tevékenységre Időben vállalkozó gazdaságok számításai beváltak, ma azonban úgy tűnik, mind nehezebb kiugróan jövedelmező kiegészítő tevékenységet választani. (A konjunktúra idején éppen a ..nagy pénz” adott a termelőszövetkezeti és állami gazdasági vezetőknek jó gondolatokat). Mára viszont — mert mindenki látja az alaptevékenységen kívüli tevékenység előnyeit — csak igazán nagy ötletek hoznak hasznot. Bonyolítja a helyzetet, hogy a tevékenységi kör bővítésének pénzügvi fedezetét mind nehezebb előteremteni. a nagyüzemekben a ..profilba” tartozó beruházásokhoz kellő pénz is gyakran hiányzik. Pedig — legalábbis Szolnok megyében — nagyon fontos lenne a ..kiegészítő” tevékenység (az idézőjel itt nem véletlen) további fejlesztése. Mert a haszonként eddig említetteken — pluszjövedelem. foglalkoztatás, a település ellátása — van egy hosszabb távon sokat ígérő terület. Megyénk mezőgazdasága nem szégyenkezhet: sikeresen termeli a máshol alapanyagként szolgáló terményeket. A tovább- feldolgozésról — és ennek hasznáról azonban, nagyon gyakran lemondanak a gazdaságaink. Jórészt azért, mert a kiegészítő tevékenységről szinte mindenhol csak üzemi' keretek között gondolkoznak. Az egymás melleit dolgozó. hasonló adottságú hasonló fejlesztéseket tervező termelőszövetkezetek sem fognak össze. Nem is beszélve arról, hogy tsz-ek. áfészek és ipari szövetkezetek közös útkereséséről hallani szenzáció számba menne. Pedig az együttműködés nemcsak az egyenként kicsiny pénzügyi lehetőségek javulását jelentené — a más területeken szerzett jártasság, tapasztalat közös hasznosítása legalább ilyen fontos lendítő erő lenne. V. Szász József Férfiast küzdelem a kitört kútnái A helyszínről jelentjük Füzesgyarmat, ’85 május 21 kora délután/ (A Szeghalom 107. számú kút a füzesgyarmati faluszélen van. 2150 méteres mélységben befejezték a feltáró fúrást ezen a ponton. Egyike ez a szeghalmi szénhidrogénmező teljes kiaknázásához szükséges kutaknak. A fúrási művelet alatt nem volt semmi baj. Most meg süvít a kútból a gáz, és percenként kétezer liter olaj és gazolin ömlik a kút környékére. Mi történt tulajdonképpen? A választ Győri Gyula, a vállalat műszaki igazgatója adja meg: — Május 19-én este megkezdték a berendezés leszerelését. A munka első mozzanataiban megoldották a kitörésgátló peremét, megemelték azt, hogy a szállítószánkóra helyezzék. És akkor — eddig még ismeretlen okból — kitört a kút. Az bkok felderítését megkezdte a bányahatóság. Vasárnap este óta tehát rendkívül bonyolult, nehéz, idegfeszítő munka folyik a kitörés elhárításáért. Mindenekelőtt a folyadék összegyűjtéséről kellett gondoskodni, mert a gazolin — mint illanó szénhidrogéntermék — a gáz mellett fokozza a kitörés veszélyességét. Ezerötszáz köbméteres tárolót építettek. A munkát nehezítette és nehezíti most is az, hogy a kitörés előtt és azóta is sok eső esett. Tengelyig süllyedő kocsikat lánctalpasok vontatnak. A mentés első napja a tároló elkészítésével és a kút közvetlen környékének berendezésektől való megtisztításával telt el. A két kilométerre lévő öntözőcsatornából sikerült vizet biztosítani. A toronypincéből búvárszivattyúkkal távolítják el az olajat, mert másként nem lehetne a szerelvényekhez férni. A mentésben résztvevőket most az zavarja, hogy nincs uralkodó szélirány és robbanásveszély van a torony közvetlen közelében. Ezért a mentésbe szünetet iktattak. Utána az a feladat hárul a mentőbrigádokra, hogy visz- szahelyezzék a kitörésgátló szerelvényt a béléscsőfejre. Ha ez sikerül, le kell zárni a kitörésgátlót és iszappal feltölteni a kutat. A mentőcsapatok tagjait légzőkészülékkel szerelték fel. A toronypincében porlasztóit víznyomással biztosítaná a munkát a tűzoltóság, de az uralkodó szélirány hiányában belső égésű motorokkal felszerelt gépekkel nem lehet megközelíteni a fúrótornyot. Győri Gyula azt mondja erre: — Remélem, hogy átmeneti helyzet ez. és nemsokára folytathatjuk a mentést. Azt a műveletet, melyet a kútfejen el kell végezni, mentőcsapataink begyakorolták már. Egyébként egy ilyen kútki- törés a bizonyság arra, hogy milyen jól szervezett, milyen gyorsan hadrafogható a Kő- olajkutató Vállalat gárdája. Szegedtől Egerig, Orosházától Hajdúszoboszlóig gyors segítőkészségről tettek tanú- bizonyságot az üzemek. Jöttek a mentőbrigádok, szállították, amit kellett. A vállalati központ szállítási és munkagépüzemének apparátusa is nagy létszámmal segíti a munkát. Az, hogy a nemzeti vagyon mentése nemcsak a vállalat szívügye, bizonyítja a tűzoltóság, a rendőrség és a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság segítőkész közreműködése is. A földmunkák gyors végzésénél sókat köszönhetnek a honvédségnek. Az összefogásnak is betudható, hogy a kút elfojtásához technikailag minden rendelkezésre áll. A mentésben résztvevő dolgozók hangulata az olajos-sáros talajon kifejtett igen nehéz munka ellenére jó, bizakodó, helytállása példás. Ezért mondja Győri Gyula: — Biztos vagyok abban, hogy rövidesen befejezzük a mentést. A mentési munkálatokkal párhuzamosan, „beruházás nélkül” szállítják a tartálykocsik a tárolóba ömlött olajat. A helyi vasútállomásról egész szerelvény indul a finomítóba. Olaj azonban nemcsak a tárolóba jutott. Esőként permeteződött szét a környéken. így aztán az alföldön meglehetősen szokatlan látvány tárul a szemlélődő elé: a barázdákban, keréknyomokban összegyűlt olaj útját lapáttal egyengetik a hevenyészve ásott gödrökbe. Onnan szippantja ki azt a szállítókocsi. Az így összegyűjtött olaj még alkalmas a feldolgozásra. Minden cseppjét természetesen nem lehet megmenteni. Ezért, és környezetvédelmi okok miatt is kívánatos lenne a mentés mielőbbi befejezése. Leginkább természetesen azért szükséges ez, hogy a fúróberendezés folytathassa munkáját. S. B.
