Szolnok Megyei Néplap, 1985. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-21 / 117. szám
1985. MÁJUS 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Vallomás a táncról Új dolgok születtek — Barátságok szövődtek Szabó Iván kiállítása a szolnoki Helyőrségi Művelődési Otthonban Fesztivál közben a fesztiválról A szolnoki Helyőrségi Művelődési Otthonban május 28-ig nézihetik meg az érdeklődök. Szabó Iván Munlká- csy-díjas kiváló művész kiállítását. Nagyon reméljük, hogy a szűkre szabott idő alatt sók látogatója lesz a tárlatnak, mert nem akármilyen látnivaló... Szabó Iván kiállításainak és az azokról megjelenő újságcikkeknek vissza-visszatérő címe: Lányok, lovak, madarak. Az örökifjú művész, generációk „Iván bácsija” ugyanis a mozdulatok szépségét a fiatal női testek varázsában, a lovak vágtájának dinamizmusában, a madarák röptének kecsességében találta meg és fejezi ki. A mostani szolnoki kiállításán nincsenek ott a lovak és a madarak, a tárlat egésze a tánc világától' ihletett. Lehetne hiányérzetünk is tulajdonképpen, ám a bemutatott anyag így is a bőség zavarába ejti a nézőt. Több mint félszáz plakett és dombormű, majd csak annyi kisplasztika s húsznál több vörösagyag tányér vagy piro- gránit, idézi a táncot, a fia- tal, ibájjal nagy hévvel tett mozdulatok szépségét. Nem kell ismerni az alkotó előéletét ahhoz, hogy az utcáról (betévedő néző megállapítsa: ez a szobrászművész nagyon ért a tánchoz. Szabó Iván ismeretében ennél tovább léphetünk, a kiállításnak netán, ezt a címet is aahatjuk: egy koreográfus bronzba, agyagba álmodott vallomása a táncról. A gazdag életmű ugyan önmagáért beszél, de az elmúlt fél évszázad magyar kultúrtörténetének alakulásától elválaszthatatlan az életút. Szerb Antalt és Teleki Pált hallgatja a különböző stúdiumokon, s „csak” 1934-ben iratkozott be a Képzőművészeti Főiskolára. A Szocialista Képzőművészek Csoportja alakítja művészi tudatát, ugyanakkor Erdei Ferenc, Darvas József hatása alatt áll. A Márciusi Front rendezvényein még mint táncos lép fel. de már önálló koreográfiákkal is kísérletezik. 1939-ben végezte el a főiskolát. első önálló kiállítása 1941-ben volt, ezt követően többször kiállított és kiállított volna a Szocialista Képzőművész Csoporttal de a tárlatokat rendre betiltották. A felszabadulás után a Színművészeti Főiskolán ■néptáncot tanít, színpadi koreográfiákkal is foglalkozik — a Madách Színház híres Ludas Matyi előadásának koreográfiáját is ő tervezte — az I. Világifjúsági Találkozóra ő készítette fel a magyar tánccsoportol. A NÉKOSZ majd a Honvéd Táncegyüttes vezetője, Barrault színházában táncoltak Párizsban, Bulgáriában, Georgi Dimitrov tünteti ki barátságával, — Európa sajtója dicséri a magyar néptánc szépségeit. De nem lett hűtlen a szobrászathoz sem, kinevezték a Képzőmű- vésizeti Főiskola tanárának, majd a Magyar Képzőművészek Szövetségének első főtitkára lett. Kétszer is megkapta a Munkácsy-díjat, a tánc is örök szerelme maradt. Ma is részt vesz — többnyire zsűritagként — minden nagyobb néptáncrendezvényen, a szolnoki fesztivál egyik rangos díja a táncost ábrázoló bronzszobra. A néhány sorba sűrített, kurtított életutat jól tükrözi a szolnoki kiállítása. Külön örvendetes, hogy a bemutatott érmék, domborművek és kisplasztikák döntő és túlnyomó többsége új munkája Szabó Ivánnak. Mindjen egyes alkotásán a táncoló ember hangulata: öröme vagy bánata érződik; a magyar néptánc bronzba öntött mozdulata mögött könnyen felismerhető a tánc egyetemessége. Különösen jól példázzák az utóbbit a hódmezővásárhelyi vörösmázas tányérjain lévő táncos figurák, amelyek a mozdulatok szépségeivel a messzi Hel- laszt. az antik világot idézik. Örömteli látvány Szabó Iván Tánc című tematikus kiállítása, bizonyítja, hogy az ember mennyire igényli és élvezi a harmóniát, milyen örömét leli a beszédes mozdulatok szépségében. Egyedülálló látvány a koreográfus-szobrász kiállítása. Kívülálló számára felfedez- hetetlenek a körtáncok, botolók, venbunkoik, csárdások pillanatba merevített mozdulatai. Szabó Iván saját táncos énjét mintázta, faragta. öntötte bronzba, s megajándékozta a nézőt a mozdulatok szépségével. Tiszai Lajos Megkezdődtek az összevont érettségi-felvételi vizsgák Erőpróba négy tantárgyból A töprengés pillanatai Tegnap az országban megkezdődtek a két napig tartó együttes érettségi-felvételi írásbeli vizsgák. Az idén a felsőoktatási intézmények nappali, esti és levelező tagozataira összesen 61 893- an jelentkeztek: számukra — az előző évekhez hasonlóan — négy tárgyból, matematikából, fizikából, kémiából és biológiából szerveztek közös írásbeli vizsgát. Dr. Varga Imre, a Budapesti Műszaki Egyetem docense. a Művelődési Minisztérium Szolnok megyei megbízottja húsz éve, hogy hasonló minőségben jár Szolnokod ezekben az időszakokban. Nyilvánvalóan jól ismeri a megye középiskolásainak felvételi sikereit — Nincs szégyenkezni valójuk a Szolnok megyei diákoknak, mert a felvettek aránya megüti az országos átlagot — mondja, majd hozzáteszi: — Sajnos, egyre csökkenő színvonal mellett. — Miért volt szükség az egyetemi-főiskolai és az érettségi írásbeli vizsgák „összekapcsolására” és a decentralizálásra? — Az esetleges gyanúsítások elkerülése miatt. Most ugyanis mi hozzuk azt a kétpéldányos, országosan egységes carbon-papírt, amelyre írnak a felvételizők. Az eredeti példányt kedden este felvisszük Budapestre, a másolat pedig az anyaiskolához kerül érettségi írásbeliként. A dolgozatokon nem szerepel a vizsgázóknak semmilyen adata, az azonosítási lapot egy kisebb zárt borítékban mellékelik. A kis boríték belekerül egy nagyobbá, amely magát az írásbelit is tartalmazza. a nagy borítékot mindenestől megkapják az illetékes egyetemek, amelyek kiosztják javításra a dolgozatokat. Ekkor kap egy számot a felvételiző, a szám rákerül a személyi adatait tartalmazó kisebb borítékra, amelyet csak a dolgozat kijavítása után bontanak fei az egyetemek dékáni hivatalaiban, ahonnan a vizsgázó értesítést kap. Azt hiszem, ez százszázalékos biztonságot nyújt az esetleges visszaélésekkel szemben. — Szolnok megyéből hányán írásbeliztek it[Cptve írásbeliznek? — Az első napon a műszaki jellegű egyetemekre és főiskolákra jelentkezettek írtak, fizikából 281-en, matematikából 438-an. Kedden fizikából 150-en írnak olyanok, akik orvosi egyetemre jelentkeztek, matematikából 249-en azok, akilk a közgazdaságtudományira adták be a jelentkezésüket. Az orvosira pályázóknak biológiából is vizsgázniuk kell. miként az agrárjellegű egyetemekre, főiskolákra jelentkezetteknek is. akik 147-en vannak. Kémiából 150-en tesznek írásbeli vizsgát, összeségében a megyéből az idén csaknem pontosan Ugyanannyian jelentkeztek a felsorolt tárgyakból felvételire kötelezett egyetemifőiskolai hallgatójelöltnek, mint a múlt évben.- b — Készülődés a színfalak mögött S nem utolsósorban utánozhatatlan hangulatuk. A táncosok a fárasztó, sok izgalommal járó bemutatók ut^n sem pihentek, hanem természetesen táncoltak újra: az éjszakába nyúló táncházakban egymás és saját maguk örömére. Űj barátságok kötődtek és régi ismerősök találkoztak újra. B ‘.bízzunk benne: ugyanitt adnak egymásnak randevút; két év múlva a XIII. országos néptáncfesztiválon. Török Erzsébet Fotó: Hargitai Lajos Szolnok az igazi fesztivál- város képét öltötte magára a hét végén; ezernél több fiatalt látott vendégül. hogy cserébe a néptánc, a népzene nyújtotta csodálatos élményt kapja. A város tizenkettedik alkalommal rendezte meg az országos néptáncfesztivált, amely iránt még soha ekkora érdeklődés nem volt. mint most. Idén jó néhány ..új” szereplője volt a fesztiválnak. Első ízben mutatkozott be itt, és nem is akármilyen sikerrel a Nyírség táncegyüttes. Az együttes nívódíjat, és Szabó Iván szobrászművész különdíját kapta meg. régi táncosa, koreográfusa. Balázs Gusztáv pedig a legjobb szólótáncosnak járó elismeréssel térhetett haza. — Szerettük volna magunkat ..megmutatni'’, felhívni a szakma figyelmét arra, hogy Szabolcsban is dolgoznak a táncosok — mondta. — Örömmel jöttünk Szolnok, ra azért is, mert már a fesztiválon való részvétel is egyfajta rangot, színvonalat jelent. Itt valóban a legjobb együttesek adnak egymásnak találkozót. — S ezek szerint a legjobb táncosoki — A ’70-es években kezdtem el táncolni, bár a cigánytáncba úgymond bele- születtem. Martin György biztatása kellett azonban ahhoz, hogy komolyabban kezdjek el foglalkozni a tánccal. Elsősorban a cigánytánccal. hisz egyébként is nagyon fontosnak tartom a cigány népi kultúra ápolását, kutatását. Ezért is végeztem el az egyetem néprajz szakát; épp a napokban „váltam” etnográfussá. Nehéz hetem volt... Bizonyára Janek Józsefnek is. aki végig izgulta, ideges- kedte a fesztivált. így utólag mondva semmi oka sem volt rá. hiszen a szolnoki Tisza táncegyüttesnek készített koreográfiájával, a legmagasabb fokozatú koreográfiái díjat kapta meg. — Meglehetősen újszerű volt ez a tánc. — Azt szerettem volna Ne búsulj... megmutatni, hogy a tánc önmagában, zene nélkül is megállja a helyét, hogy végső soron önmagának „muzsikál” — magyarázta. Régóta izgat, foglalkoztat ez, évekkel ezelőtt már készítettem hasonló koreográfiát, öt fiú táncolta zene nélkül, és sokan értetlenül nézték, hisz a címe éppen az volt. hogy Zene. — Mostani koreográfiájú, nak viszont csak elkottázha- tó címe van, jómagam „vonatnak” neveztem el.., — Valóban egy vonat ..hangjait” hallhatjuk ki a táncból, amely egyébként csak eredeti magyar néptáncelemeket, lépéseket tartalmaz. A néptánc erre is képes... S arra is, hogy gondolkodóba ejtse az embert. Balogh Béla. a budapesti Vadrózsák együttes táncosa nem először vesz részt szolnoki fesztiválon. — Jó itt Szolnokon, hiszen meg lehet ..méretkezni” az együtteseknek. Ügy gondolom azonban, hogy reálisabbá válna ez a „megméretés”, ha jobban meg lennének határozva a „törvényei”. Az autentikus táncokat és a feldolgozott műveket véleményem Szerint nem szabadna együtt értékelni. Á Vadrózsák nagy közönségsikert aratott, és a szolnoki fesztiválok történetében egyedülálló különdíj- jal tért haza. A házigazda Tisza táncegyüttes a Jász- kun-díj hasonmását adta át neki. — Annak idején a Tisza tájficegyüfttef ' keZdeményezEgy kis utcai muzsikálás Táncművészek — és a „Táncművészet” te a szolnoki fesztiválok megrendezését. — A „Tiszának”, de legfőképp Várhelyi Lajosnak, az akkori művészeti vezetőnek köszönhető a fesztiválok léte — mondja Bede Ferenc az együttes társadalmi vezetőségének tagja. — Ha ő nem szorgalmazza, talán ma nem örülhetnénk annak. ho°y már tizenkettedik alkalommal fogadhatjuk az együtteseket. A szolnoki fesztiválok tulajdonképpen a néptáncmozgalom irányát határozták meg. itt születtek új dolgok. Még gazdagabbá. színesebbé válhatnának azonban, ha nem maradna távol az ország jó néhány vezető együttese. Korábban például mindig különös színfoltja vdlt a fesztiváloknak a Fáklya nemzetiségi együttes. de mondhatnám a KISZ Köz- 1 ponti Művészegyüttesét, vagy a nagy múltú békéscsabai Balassa táncegyüttest is. Végső soron azonban azt hiszem a szolnoki fesztiválok ma is betöltik szerepüket, a mozgalomban rangjuk van. Bemutatók után — táncház hajnalig
