Szolnok Megyei Néplap, 1985. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-20 / 116. szám
1985. MÁJUS 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A hét filmjeiből Péterffy András Eszterlánc című filmjének záró jelenete után két, egymástól merőben ellentétes érzése lehet a nézőnek. Az első, az erősebb s feltétlenül a fontosabb vélemény a filmet dicséri. Okkal, joggal, hiszen az Esz- terlánc értelmesen érzelmes gyermekpárti alkotás. A bennünk lévő harag — ha van ilyen! — a fanyalgóknak szól. A f anyai goiknak, akik egyszerű pedagógiai illusztrációnak, netán Családi kör filmnek — utalás a tv-soro- zatra — minősítik az Esz- terláncot. Nem mondjuk, hogy ezzel „leminősítik”, inkább megfordítjuk a kérdést: szülessen még több (olyan jó magyar film, amelynek embernemesítő pedagógiai hatása van, s lássunk még jobb filmeket a Családi körben. S ha már bosszankodunk megemlítjük, nem hiszünk azoknak az. alkotóknak, akik azt mondják, „csak legyintenek a kritikára”. Ezt Pé- terffyről nem tételezzük fel, mégis úgy gondoljuk inkább azt a tudatot erősítse magában, amelyik kitartóan hisz az Eszterlánc művészi erejében. A film kétségtelenül típus- helyzetiből indul, s meg is marad — hál’ istennek! — a valóságnál, Eszter, a megélhetésükért igen keményen dolgozó, elvált értelmiségi szülők gyermeke. Ha nagyon egyszerűen akarjuk jellemezni helyzetét, vehetjük magányos gyermeknek. Hány, de hány kisemberke él így? S minél értelmesebbek annál rosszabb nekik, annál inkább meglátnak ezt, azt a környező világbók ami csak fokozza sérülésüket. Eszter ilyen kislány, a maga 12 évével romlatlanul hisz ideáiban, szeretné a maga kis; eszményített világát élni; a felnőttek viszont rákényszerítik a saját szokás- normatíváikat. Csakhogy Eszter, az okos kisemberke jól látja az anyja, az apja és a tanárai gyengéit, a magatartásukban meglévő, a felnőttek számára talán mór észrevehetetlen hibáikat, A „van nekem elég bajom” szemlélet és védekezés lehetetlenné teszi, hogy Eszter az eszével is szerethesse a környezetét. Nem marad rejtve az Eszterláncban a megdöbbentő kérdés: az emberi tisztaságra nevelt gyermekekkel mi lesz, amikor találkoznak az Élettel, s netán rossz sorsuk váratlan alkalmazkodást kíván tőlük? Netán Eszter és társai belső öntörvényeinek semmibevevése már az úgynevezett életrenevelés? Kiki tegye föl önmagának a kérdést, s keresse a választ, ahogyan Péterffy András nagy tisztességgel tette. Külön szót érdemel a „színészi” játék. Deres Henriett, Eszter megszemélyesítője nem érezhette az erőskezű „rendező bácsit” — s ezt Péterffy újabb dicséretére mondjuk — játszhatott. Az Eszterlánc mondanivalójának megcsúfolása lett volna az „idomítás” vagyis, hogy a gyermekek a felnőttekben megszületett tacskó és kamasz figurák legyenek. A felnőttek jó érzékkel alkalmazkodtak Eszter érzékeny világéhoz. Kenderes! Tibor, a nagyapa szerepében majdhogy csak epizöd.ista, s mégis milyen- emlékezetes marad! Hasonlóképpen Bordán Irén az osztályfőnöknő szerepében és Bánsági Ildikó „anyuja”. — ti — Elysium, A világítóhajó, A Molitor ház KészUlö tévéfilmek A XX. század történelmének különböző korszakait idézik azok a tévéfilmek, amelyeket ezekben a hetek- ben-napokban forgatnak a televízió és a Mafilm stúdióiban. Keszi Imre Elysium című regényéből Szántó Erika rendez tévéfilmet. Az 1944 kora nyarán játszódó történet a magyar zsidóság háború alatti üldöztetését idézi. Siegfried Lenz A világítóhajó című regénye alapján Horváth Z. Gergely készít filmet. A cselekmény nem sokkal a második világháború után játszódik, míg Kardos Ferenc rendező — Bíró Lajos A Molitor ház című művét feldolgozva — az első világháborút követő időszakba vezeti el a nézőt. Felszabadulási emlékművel gazdagodott Zsámbék. A Me- locco Miklós szobrászművész által készített alkotást a romtemplom mellett állították fel Befejeződött az országos néptáncfesztivál (Folytatás az 1. oldalról.) egyenként negyedórás versenyprogrammal. A zsűri és a közönség több kiemelkedő produkciót láthatott a Pécsről, Debrecenből. Budapestről. Szekszárdról. Szegedről, Miskolcról érkezett együttesek előadásában. Ekkor mutatta be műsorát a házigazda szolnoki Tisza táncegyüttes is amelynek 1964 óta fűződik nevéhez a fesztiválok megrendezése. S ne tűnjék elfogultságnak, ha megemlítjük. a „Tisza” az erős mezőnyben is szépen megállta a helyét. A táncosok fel- készültsége éppúgy hozzájárult ehhez, mint Molnár Lajos. „Baraboj” illetve Janek József kimondhatatlan, mert legfeljebb csak leköt- tázható, elfütyülhető című koreográfiája, amelyet jobb híján ..vasutastáncnak” nevezett el a közönség. A műsor — mint ahogy másnap is — nem csupán azért volt színes, mert a legkülönbözőbb tájak tájegységek táncai elevenedtek meg a színpadon, hanem azért is, mert ezeket más, más ..felfogásban” megközelítésben, előadói stílusban állították színpadra az együttesek. A szombat délutáni bemutatón tizenegy együttes: — Nagykanizsa. Debrecen. Székesfehérvár. Nyíregyháza. Gyöngyös. Budapest, Kaposvár. Jászberény és Dunaújváros — legjobb táncosai léptek a közönség és a zsűri elé. Ez a versenynap talán több „meglepetést” tartogatott. A fesztiválon első alkalommal szereplő Nyírség táncegyüttes például, szinte „berobbant’ műsorával. s méltán aratott nagy közönségsikert a budapesti Éoí.tők Szakszervezete Vadrózsák táncegyüttese is. A Jászsági Népi Együttes lakócsai és galgamenti táncokat mutatott be felkészülten. magas színvonalon. A lakócsai délszláv „kólóval” ezen a fesztiválon egyedül a jászberényiek adtak ízelítőt a szomszéd népek, a nemzetiségiek tánckultúrájából.' Szombaton este a sport- csarnokban több százan nézték végig a fesztivál gálaműsorát. amelyen tizennyolc együttes szerepelt egy-egy műsorszámmal. A fesztivál zárására, az eredményhirdetésre vasárnap délelőtt a Szigligeti Színházban került sor. Maácz László, a Táncművészet című folyóirat fő- szerkesztője. az ANOT művészeti bizottságának vezetője, a zsűri elnöke tolmácsolta a fesztivál szakmai értékelését. Elmondta. hogy örvendetesen javult a résztvevő együttesek eücjadói készsége, többségében a színvonalas. korrekt megjelenés, a stílushűség volt jellemző ezen a fesztiválon. A megnövekedett érdeklődés azt is bizonyította, hogy az együttesi munkának napjainkban is megvan a maga társadalmi hordereje. Az ifjúság célt. értelmet tulajdonít az emberi együttlét. együttdolgozás „táncos” formájának. A szolnoki fesztiválok mindig is a néptánc több oldalú megközelítését ösztönözték, a több oldalú teljesítményt igyekezték honorálni. Ennek is része van abban, hogy szé_ les körben gazdagodott a koreográfusok és a táncosok stílusimerete. Számos együttesvezető a koreográfus! mesterség tudatos alkalmazásában előrelépett. Szolnok azonban nem csupán a „mesterség”, hanem a táncművészet fóruma is. Fontos, hogy néptáncaink értelmezésében, a megismert nyelv birtokában. ki. mit és hogyan kíván kifejezni. A néptánc ugyanis nem egyszerűen csak hit kérdése; a hit. tudás, szakmai felkészültség és kifejezés együttes követelménye kell. hogy érvényesüljön az együttes munkájában. Ezt tekintve az idei fesztiválon egyenetlen aL kötői összkép alakult ki. Az eredmények végül is a következőek: Szólótáncos díjat nyert Balázs Gusztáv, a Nyírség táncegyüttesből. A zeneszerzői díjait Brückler Tamás, Virágvölgyi Márta és Rossa László kapta meg. Zenei előadói díjban Őtott Kovács Zsolt, a szegedi Délép táncegyüttes zenekarának furulyása. zene. kari díjban pedig a budapesti „Zalka” és a „Bartók" Tánc- együttes zenekara, illetve a debreceni Új Délibáb együttes részesült. Koreográfiái nívódíjat kapott bemutatott művei alapján Diószegi László, Farkas Zoltán, Stoller Antal, Zsuráfszky Zoltán, Varga Zoltán, Osskó Endré- né és Mucsi János. Magasabb fokozatú koreográfiái nívódíjjal ismerték el Szögi Csaba és Botos József munkáját s a legrangosabb nívódíjat e kategóriában Janek Zózsef nyerte el. A fesztiválon nyújtott összteljesítménye alapján együttesi nívódíjjal jutalmazták a Szövetkezetek Jászsági Népi Együttesét, az Építők Hajdú Táncegyüttesét és a Szeged Táncegyüttest. Magasabb fokozatú nívódíjat kapott a dunaújvárosi „Vasas", a szolnoki „Tisza", a kaposvári „Somogy”, a nyíregyházi „Nyírség” s a szegedi Délép „Napsugár" táncegyüttese A fesztivál legmagasabb együttesi nívódíját, a fődíjat a székesfehérvári Alba Regia táncegyüttes vehette át Bíró Boldizsártól, a városi tanács elnökhelyettesétől. A Jászkun díjat a közönség szavazatai alapján a szolnoki Tisza táncegyüttes kapta meg. Szabó Iván szobrászművész pedig a Nyírség táncegyüttesnek adta át az általa alapított vándordíját. A fesztivál a díjnyertes együttesek, előadók műsorával zárult. Az a kritikus kamaszkor Beszélgetés a fiatalkorúak bír áfával Dr. Kiszelyné dr. Finta Éva 10 éve bírája azoknak a kamaszoknak, akik a vádlottak padjára kerülnek. Ö a megyében a fiatalkorúak bírája. Lényegében — bár van kivétel — csak az ö büntetőtanácsa tárgyalhat, ítélkezhet minden olyan bűnügyben, amelynek fiatalkorú a tettese. — Csak a jogászi precizitás mondatja velem, hogy az élet elleni bűntettek nem tartoznak a mi, tehát a városi bíróság hatáskörébe, ak. kor sem. ha a vádlott még nincs 18 éves. Ez törvény. De az életben ritka kivétel. Nem is emlékszem, hogy az elmúlt tíz évben hallottam volna ilyen bűnesetről Legalábbis a megyében. — Ezekben a napokban kik állnak ön előtt a tárgyalóteremben. és miért? — Négy tiszafüredi fiatalember, tizenhárom bűncselekménnyel. lopással, rablással vádolják őket. Többek között a kocsmák környékén szemelték ki és „zsebelték ki” a részeg embereket. Persze nem egyforma a bűnlajstromuk, de mindegyikük állt már bíróság előtt. — Volt közöttük hangadó? — „Vezér” mindig van. — Általában a legidősebb? — Nem feltétlen. Ebben az esetben sem a rangidős volt az értelmi szerző. Ami viszont általában jellemző: a fiatalok szinte csak csoportosan bűnöznek. Együtt bátrabbak. És még rá is játszanak. — A lányok is benne vannak a „balhéban”? — Nagyor ritkán. Akkor is érzelemből. A nagy Ő miatt. Neki falaznak. A lányok — egyedül — de ez is ritkán fordul elő — általában illatszereket, divatcikkeket lopnak az üzletekben. S az utóbbi néhány évben kerülnek elénk közlekedési vétség miatt kamaszlányok. Többnyire jobb módú családból. ahol sikk, hogy jogosítványa legyen már a kamasznak aki a szülők kocsijával autókázhat. Egyáltalán, a motor- és autóimádó fiatalokból elég sokan baleset okozójaként, vagy ittas vezetőként kerülnek elénk. Kezd tipikusan kamasz tünet lenni. Ütöttek már el hároméves gyereket járdán motorral és nagyon idős embert is. Gyakorlatlanság és féktelenség. Azt hiszem ez a magyarázata. — A bírói pulpitusról hogyan látja: kezd szokássá válni •körükben az alkohol- fogyasztás. — Hogy szokás az talán túlzás. Bíróként azt tapasztalom hogy akik erőszakos bűncselekményt követnek el — elsősorban a garázdaságra gondolok — alkohol hatására teszik. Attól érzik magukat erősnek. Gondolkodás nélkül ütnek, verekedést kezdeményeznek, elsősorban a nekik szánt rendezvényeken a diszkókban, ahol, ha nem is árulnak alkoholt (nem ez a gyakorlat) magukkal viszik. — Azt mondja, hogy a közlekedési vétség is kezd a fiatalkorú bűnözés jellemzőjévé válni. Milyen bűncselekmények tartoznak hagyományosan ebbe a körbe? — A járművek önkényes elvétele, garázdaság, kisebb súlyú lopások. A lopott holmik köre azonlban változik. Bővül. Mostanában azzal a bizonyos ragasztóval, amivel szipóznak. Exkluzív interjú — És a szipózás? — A kábítószerek és kábítószerpótló anyagok élvezete nem bírósági ügy. A kamaszok rábírása és a narkotikumok megszerzése viszont már az lehet. — Milyen környezetben, milyen családban élnek azok a kamaszok, akik szembe állnak önnel a tárgyalóteremben? — A közhiedelemmel ellentétben többségük nem elvált szülők gyermeke, nem csonka családiban él. Említettem a közlekedési vétségeket. Elkövetőik jó anyagi körülmények között élnek, áltálé,ban jól szituált szülők gyermekei. Minden más bűntett hátterében kitapintható, érzékelhető a labilis, zilált családi háttér, az ingerszegény vagy olykor lázadásra esetleg éppen bűnözésre ingerlő környezet. Akikkel a bíróságon találkozom (szándékosan nem mondom azt, hogy bűnöző fiatalok) többsége nem végzi el az általános iskolát, vagy ha igen, és továbbtanul egy-ikét év után abbahagyja. Semmihez sem értenek. Nem tudnak mihez kezdeni. A fiatalkorú bűnözíés az utóbbi esztendőkben, évente, durván háromszáz kamaszt jelent a megyében. Évről évre mindig egy kicsivel többet. Meggyőződésem, hogy ezeknek a fiataloknak nem kamaszkorban, hanem már korábban kibillent az életük. Már gyerekként „egyensúlyukat” vesztették. — Hogyan viselkednek szüleik a tárgyalótermében? — Nem itt tudják meg, nem itt hallják először, hogy ,baj van” a gyerekükkel. Előzményei voltak már az iskolában, vagy a munkahelyen. Figyelmeztették őket. Ók pedig mentegetőznek. Kevés az a szülő, aki itt döbben meg. Legfeljebb itt döbben rá, mit mulasztott, mit vétett, mit csinált rosz- szul. És már ez is valami! Tudni kell, hogy a szülők, az otthoni környezet ismerete nélkül a fiatalkorúak ügyében nem lehet dönteni. Tudnunk kell ugyanis, hogy a családban maradhat-e, vagy az ő érdekében kj kell onnan szakítani. — Munkája révén csak olyan fiatalokkal találkozik, akiknek a lába alól kicsúszott a talaj, önnek is van egy 16 éves lánya. Nagyon félti? Nagyon szigorú anya? — Ez lenne a foglalkozási ártalmam. Persze féltem, de nem hiszem, hogy jobban mint más normális szülő. A kritikus, érzékeny, sérülékeny kamaszkorban nehéz a megfelelő hangot, az erély az ellenőrzés mértékét okosan megtalálni. A túlzott szigor visszájára fordulhat. Lázadást válthat ki a gyerekből, esetleg még bűncselekmény formájában is. Persze ez aztán végképp nem jellemző. Inkább a hosszú póráz. — ön választotta-e ezt a bírói munkát vagy hivatalból beosztották? — Én kértem. Kovács Katalin Könyvről könyvre A megsebzett bolygó Debreceni nyár ’85 Elkészült Debrecen idei nyári kulturális programja. A szabadtéri színpaookra koncentrálódó rendezvény- sorozatból három nagy esemény emelkedik ki. Június 28—30. között tartják meg az ötödik nemzetközi katonazenekari fesztivált, július 18— 21. között a hagyományos dzsessznapokat, az Alkotmány napján pedig ismét rendeznek nemzetközi virágkarnevált. Az utóbbihoz kapcsolódva újra megszervezik a nemzetközi folklórgálát, a vlrágcsendélet-bemutatót, a veterán autók-motorok találkozóját és a pophangversenyt is. Minden bizonnyal változatlanul nagy érdeklődés kíséri majd a július 5—7. között sorra kerülő huszadik nemzetközi hortobágyi lovasnapokat. A nagyerdei szabadtéri színpadon több mint tíz hangversenyt adnak a legnevesebb könnyű- és popzenekarok. Ugyanott a Krónikás című darabbal fellép a Rock Színház társulata is. Ebben az esztendőben május 31-én Debrecenben lesz az országos könyvhét megnyitója. A város híres nyári egyeteme július 22-én nyílik meg, Őszintén szólva csodálkozva forgatta e recenzió szerzője Balogh János közelmúltban megjelent A megsebzett bolygó című könyvét. Néhány ok a csodálkozásra. A könyv előzménye az a megrázó erejű televíziós sorozat volt, amelyet az ENSZ Környezetvédelmi Programjának Igazgatósága megbízásából (készített a Balogh János vezette forgatócsoport. A sorozatét az elmúlt néhány évben a világ számos országában bemutatták — a közelmúlt hetekben épp a „szomszédban”, a csehszlovák televízió második adásában vetítették. A tévéprodukció alapján készült könyvet Balogh János 1982-ben zárta le — jó három esztendeig váratott magára a megjelenés. Nem kell kiadói szakembernek vagy tömegkommunikációs kutatónak lenni azt megállapítani: ha a tévésorozattal egyidejűleg jelenik meg a könyv — mindenki jobban jár (tv. kiadó, néző, olvasó). Kérdéses lehet továbbá, hogy ezt a fontos adatokat, információkat, meglehetősen jó színvonalon földolgozó kiadványt miért a gyermekkönyvek kiadására hivatott Móra Ferenc Könyvkiadó jelentette meg — a könyv terjedelméhez és minőségéhez viszonyítva meglepően magas áron. (88 forint). Az igazán lényeges kérdéseket persze a könyv tartalmazza, követve a televíziós sorozat fejezetbeosztását. Balogh János így szól leendő olvasóihoz: „Szeretnénk elgondolkoztatni, megdöbbenteni és felelősségre ébreszteni olvasóinkat. Elgondolkoztatni azon hogy rombolhatjuk-e így tovább természeti környezetünket. Megdöbbenteni azzal, hogy ráeszméltetjük: az emberiség eddigi felelőtlensége csakugyan súlyosan megsebesítette bolygónkat. Felelősségre ébreszteni mindenkit, hogy nekünk — egyenként és személy szerint is — sok tennivalónk van a egészséges környezet., hazánk és bolygónk érdekében!” Meglehet: vitatható a könyv megjelenésének időpontja, ára, minősége. Mindamellett fontos olvasmány, és a könyv kapható a megye könyvesboltjaiban. — vágner — Eszterlánc
