Szolnok Megyei Néplap, 1985. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-03 / 102. szám
1985. MÁJUS 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 DICSÉRŐ OKLEVELEK, ELISMERÉSEK 11 kisújszállási Kunszövnek, a Kötivizignfck és a szolnoki Háziipari Szövetkezetnek Kedden dr. Kiss Kálmánná, a megyei párt-végrehaj- tóbizottság tagja adta át az Okisz elnöksége és az Ipari Minisztérium dicsérő oklevelét a Kunsági Bőr és Textilruházati Ipari Szövetkezet dolgozó kollektívájának. Az ünnepségen dr. Szik- szai Júlia, a Kiszöv elnöke köszöntötte a szövetkezet kollektíváját. Elmondtál, hogy a dinamikus fejlődés titka a folyamatos termékszerkezet-váltásban, a köz- gazdasági és piaci munka színvonalának javításában, a költségtakarékos gazdák kodásban keresendő. Ezzel a magatartással lehetett elérni, hogy a Kunszöv a megye negyvenkét ipari szövetkezetéből az első három között foglal helyet. A szövetkezet öt év alatt negyedszer nyerte el a rangos kitüntetést. A számszerű mutatók közül jelzi az eredményt hogy a jubileumi munkaversenyben az árbevételt 31 százalékkal. a nyereséget pedig 54 százalékkal növelte a szövetkezeti kollektíva. Kedden a Középtiszavidé- ki Vízügyi Igazgatóság székházának folyosóin is ünneplőbe öltözött emberek gyülekeztél Két órakor ünnepséget tartottak abból az alkalomból, hogy az igazgatóság elnyerte az Országos Vízügyi Hivatal és a MEDOSZ elismerő oklevelét. A Himnusz elhangzása után a szolnoki Beloiannisz úti Általános Iskola vízvédelmi rajának úttörői műsorral kedveskedtek az ünnepség résztvevőinek, majd Munkácsi László, a Kötivi- zig szakszervezeti bizottságának titkára köszöntötte a megjelenteket. Ezt követően Hegedűs Lajos, a Kötivizig vezetője mondott ünnepi beszédet. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi kitüntetés, elismerése annak a munkának, amit tavaly végeztek. Feladataikat megoldották, ehhez nagyban hozzájárult a szervezettség, valamint az MSZMP XIII. kongresszusa és a hazánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére indított munkaverseny. Tavaly négyszázki- lencvenhárom millió forintos termelési érték mellett 36 millió forintos nyereséget értek el. 400 millió köbméter vizet biztosítottak a lakosság, az ipar, a mezőgazdáság részére és 60 ezer hektárra juttatták ki az öntözővizet. Beszéde befejező részében Hegedűs Lajos kiemelte, hogy az idei feladataikat a VI. ötéves terv befejezése és a VII. ötéves tervre való felkészülés jellemzi. Majd kifejezte reményét. hogy az 1985-ös csaknem 500 millió forintos terv megvalósítását a kongresz- szusi és felszabadulási mun- íkaverseny folytatása bizkrt sítja. Ezután dr. Csevár Antal, az OVH főosztályvezetője emelkedett szólásra. Áttekintette a vízgazdálkodás fejlődését, méltatta a szocialista .munkaversenyben elért eredményeket, majd átadta az elismerő oklevelet. A kitüntetés átadását követően Bálint Ferenc, a megyei pártbizottság osztályvezetője köszöntötte az igazgatóság dolgozóit a pártbizottság nevében, és sikereket kívánt a további munkához. Az ünnepség végén a társadalmi munkában és a szocialista munkaversenyben elért eredmények alapján egyéni és kollektív kitüntetéseket adtak át. Ugyancsak kedden a szolnoki Háziipari Szövetkezetnél is ünnepséget tartottak abból az alkalomból, hogy elnyerték a Szolnok megyei Kiszöv vándorzászlaját, és a Megye Kiváló Szövetkezete címet. Kezdődik a karbantartás Leálltak a gépek a martfűi Növényolajgyárban A martfűi Növényolaj- gyárban hazánk legnagyobb és legkorszerűbb étolajipari üzemében tegnap befejeződött az idény. A napi 1000— 1200 tonna olajos magot feldolgozó gyár a múlt év közepétől mostanáig 13 ezer tonna repcéből és 300 ezer tonna napraforgóból nyerte ki az értékes olajat, annyit mint a Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalat többi öt üzeme együttvéve. Tíz megye nagyüzeméinek napraforgóterméséből 120 ezer tonna nyersolajat állított elő. A termék kitűnő exportcikk, nagy részét tőkés piacokon - értékesítik. A gyáriak példás munkaszervezéssel, a jubileumi munkaversenyben tett vállalásaik teljesítésével a kemény téli hideget is sikeresen vészelték át, a termelésben nem volt fennakadás. A térségben a hőmérő higanyszála gyakran süllyedt mínusz 20 fokra vagy annak közelébe, a szezon energiamérlegét ennek ellenére jól zárták. A napraforgohéj elégetésével a termeléshez szükséges gőz 88 százalékát, és az elektromos áram egyhar- madát maguk állították elő. Az üzem leállását követően pénteken megkezdődik az évi nagy karbantartás. A termelési körzet gazdaságai tavasszal a múlt évinél több olajos magot vetettek, a felkészülés is nagyobb körültekintést igényel. Terv szerint a júliusi repceszezonra befejezik a berendezések imegújítását. Kitüntetések kiváló szakszervezeti munkáért A munka ünnepének tiszteletére aktívaülést tartotta Kereskedelmi Pénzügyi Vendéglátóipari Dolgozók Szak- szervezetének megyei bizottsága. Az ülésen Német Magdolna, a KPVDSZ megyei titkára kitüntetéseket, elismeréseket adott át a jól végzett szakszervezet] munkáért. A Szakszervezetek • Országos Tanácsa kitüntetését, a „Szakszervezeti Munkáért” arany fokozatát Lévai Jó- zsefné, a KPVDSZ megyei bizottságának szervező titkára; Gazdag Sándor, a MÉSZÖV elnöke, Gulyás Jánosné, a Jászapáti és Vidéke Áfész szakszervezeti bizottságának titkára, Stummer Béláné, az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat gazdasági felelőse; az ezüst fokozatot Nagyné Gál Irén, az Ideál Kereskedelmi Vállalat üdülési felelőse, Szabó József né, a Karcag és Vidéke Áfész szak- szervezeti bizottságának titkára, Szilágyi Lajos, a Mezőtúr és Vidéke Áfész szak- szervezeti bizottságának elnöke, Széplaki Ferencné az IBUSZ megyei irodájának szakszervezeti főbizalmija kapta. Szakszervezeti oklevelet huszonötén vettek át. A szakszervezetek megyei tanácsa „Kiváló propagandista'' elismerését négyen kapták. Magyarország tagja lett az IFC-nek és az IDO-nak iWashingtonban aláírták azokat az okmányokat, amelyek alapján Magyarország csatlakozik a Nemzetközi Pénzügyi Társasághoz (IFC) és a Nemzetközi Fejlesztési Társuláshoz (IDA). Ezzel hazánk tagja lett a Világbank e két leányvállalatának. A Magyar Népköztársaságnak az IFC-hez történt csatlakozásával az ország nemzetközi kapcsolati rendszere új elemekkel gazdagodott, s ezek révén további lehetőségek nyílnak meg a szövetkezeti szektor támogatására, valamint közős vállalatok létrehozására. Az IDA révén — multilaterális alapon is — részt vehetünk a fejlődő országok gazdaságfejlesztési programjainak támogatásában és megvalósításában. Istállóból szerelőműhely Olcsó átalakítás Bővítik a tiszaörsi Petőfi Tsz faipari melléküzemét. Az üzem 40—50 négyzetméternyi szerelőműhelye kicsinek bizonyult, hiszen az összeszerelt bútorok nem várhatták meg a műhelyben az elszállítást, át kellett hordani őket a raktárba. Az üzem most megkapta a közelben lévő mintegy 250—300 négyzetméter alapterületű épületet, amely korábban istálló volt. Az átalakítás már megkezdődött. Új utakon a beruházások A gazdasági életben kulcs, szerepet játszanak a beruházások. Mennyiségüktől és főleg minőségi mutatóiktól függ. merre léphet, miként fejlődik tovább egy ország. A beruházáspolitikai döntések éppen ezért mindig a gazdaságpolitika elsőbbségéhez igazodnak, annak céljait tükrözik. A január elsejétől érvénybe lépett új jogszabályok is ennek szellemében változtak. A termelési szerkezet átalakítása, a versenyképesség javítása, a hatékonyság növelése megkövetelte ezt a lépésváltást. így a felsőbb szintről a vállalatokhoz kerül a döntések jelentős részének joga és felelőssége, s ez$ei párhuzamosan megnő döntési szabadságuk is. Négy csoport A jogszabályok általános elve, hogy a beruházásokkal kapcsolatos döntéseket azon a szinten hozzák, ahol a szükséges 'információk rendelkezésre állnak, és viselhetik az ezzel járó felelősséget, valamint a kockázatot is. A rendszer változásait akkor tekinthetjük át — természetesen csak nagy vonalakban —, ha követve a jogszabályokat, négy csoportba osztjuk a fejlesztéseket. Az elsőbe a központi hatáskörbe tartozó beruházások tartoznak; a nagy, a célcsoportos és az egyéb beruházások. A nagyberuházások olyan országos jelentőségű, az előkészítés során határozott állami szervezést és egyeztetést igénylő fejlesztések, amelyeknél rendkívül nagy a befektetés, és ebben az állami költségvetés számottevő szerepet játszik. (Ilyenek például a vill^mos- energia-ipar, a bányászat nagvberuházásai.) Ä célcsoportos körbe azok a nagy területet átfogó, kiemelkedő jelentőségű infrastrukturális jellegű beruházások tartoznak, amelyek előkészítésében, koordinálásában az államnak jelentős mértékben kell részt vennie, összesen kilenc célcsoportba osztják e beruházásokat, a műszaki-gazdasági feladatokat az Állami Tervbizottság öt évre szóló beruházási javaslat keretében határozza meg. Ám a tervezésről és a megvalósításról már az illetékes minisztériumok, illetve országos hatáskörű szervek vezetői döntenek. Az állami beruházások harmadik részébe az első kettőbe nem sorolható, döntően kommunális jellegű létesítmények tartoznak. A népgazdasági terv ebben az esetben csak arról határoz, hogy mennyi pénzt juttathatunk erre a célra, a beruházási döntés már a kijelölt szervek feladata és joga lesz. A tanács dönt A beruházások másik nagy kategóriájainak tekintjük a tanácsi fejlesztéseket. A szabályozás tág teret enged a helyi döntési szabadságnak, és növelte a tanácsok önállóságát. Nagy szerepet kap — elsősorban a kistelepüléseken — a lakosság is: például egy. egy infrastrukturális beruházás eldöntése során. A tanácsok változatlanul számíthatnak anyagi támogatásukra is, de gondoskodni kell arról, hogy nagyobb hozzájárulás esetén az érintettek meghatározhassák, mire adják a pénzüket. Természetesen csak a kisebb településeken lehet a családokhoz egyenként bekopogtatni, és megkérdezni a véleményüket, legyen-e út, esetleg hol épüljön az óvoda. Máshol inkább össze kell gyűjteni a javaslatokat, és .azokról a tanácsülés határoz. A fővárosi. illetve a megyei tanácsok végrehajtó bizottságai és szakigazgatási szervei pedig olyan kérdésekben dönthetnek, amelyekben nem várható, hogy a lakosság felméri az összes hatást. A vállalati beruházások jövőjét alapvetően meghatározza az adók és befizetési kötelezettségek módosulása. Mint ismeretes, megszűnt a pénz dobozolása, és ezentúl osztatlan érdekeltségi alapot képeznek. Eltörölték az építési adót és beruházási illetéket, ezek szerepét a 18 százalékos felhalmozási adó vette át. Jelentős változás az is, hogy ezentúl a kormányzat közvetett eszközökkel, a szabályozók felhasználásával akarja a népgazdasági érdekeket is érvényre juttatni a vállalati beruházásoknál. A vállalati felelős Változatlanul kaphatnak a gazdálkodók különböző formában támogatást, és kedvezményt, de a beruházás teljes kockázata és felelőssége őket terheli. Amikor erről a szféráról beszélünk, nem feledkezhetünk meg a finanszírozási rendszer, a pénzügyi intézmények felépítésében bekövetkezett változásokról. Mind a hitelezésinek, mind a beruházásnak üzleti jelleget kell ölteniük, ahol elsősorban az elért eredmény számít. Eddig három nagy csoport, a központi, a tanácsi és a vállalati beruházásokat tekintettük át. A negyedikbe a lakossági fejlesztéseket sorolják az új szabályok. Ez elsősorban a lakásépTtéshez, -vásárláshoz kapcsolódik. Ebbe a csoportba tartoznak a mind nagyobb részarányt képviselő háztáji gazdaságok és a kisvállalkozások is. L. M. Közös és háztáji A fejlődés egyik záloga az előnyös munkamegosztás Kihasználatlan tartalékok az állattenyésztésben Az állattenyésztés helyzetét és fejlesztésének lehetőségeit vitatta meg tegnapi ülésén a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége. Az ülésen megállapították, hogy az elmúlt két évtized az állattenyésztésben is a dinamikus mennyiségi fejlődés időszaka volt: a tsz-ek közös vágóállat-termelése 2,4, tejtermelése három, tojástermelése pedig kilencszeresére növekedett. A háztáji gazdaságok fejlődésével együtt mindez lehetővé tette a jó hazai hús- és állatiter- mék-ellátást, s hozzájárult az export lényeges fokozásához is. Az állattenyésztésen belül előtérbe került a kevesebb eszközt, élőmunkát lekötő, a befektetések gyorsabb megtérülését biztosító sertés- és baromfitenyésztés Elsősorban a cipőipar részére gyárt kartondobozokat a tiszaföldvári Lenin Tsz dobozüzemc. Legnagyobb megrendelője a Tisza Cipőgyár. Felvételünk a szabászaton készült Sell' Mindemellett az állattenyésztés eredményei, hatékonysága a világ élen járó országaihoz, valamint a hazai növénytermeléshez viszonyítva is alacsonyabbak a kívánatosnál. Az egy főre számított hústermelésben a világ ranglistán negyedik, a tehenenkénti tej hozamban 12., a tojástermelésben pedig a 17. helyen állunk, miközben növénytermesztésünk az élmezőnybe került. A TOT elnöksége ennek okát főként abban látja, hogy a gyors ütemű fejlődés feltételeinek megteremtését a tsz-eknek csak kisebb része tudta az állattenyésztésben képződött fejlesztési forrásokból finanszírozni. Kis mérvű, az igényektől elmarad az állattenyésztő telepek korszerűsítése, a technológiai berendezések cseréje. Az állatférőhe- lyek jelentős része korszerűtlen, elavult: a juhtenyésztésben 23, a hízómarhatartásban tíz, a sertésfiaztatók- nál nyolc százalék a nullára leírt férőhelyek aránya. A nehézségek ellenére az értékesített vágóállatok és az állati termékek minősége — bár a kívántnál kisebb mértékben — de javult. Egyre több, magasabban képzett szakember dolgozik az állat- tenyésztésben, s több szövetkezetben jelentős eredményeket értek el a közös és a Háztáji gazdaságok együttműködésével. A TOT elnöksége a szövetkezeteknek javasolja, Hogy fokozottan tartsák szem előtt az állattenyésztésben a munka termelékenységének, a gazdaságosságnak és a termékek minőségének javítását. A rendelkezésre á'Uó eszközök koncentráltabb kihasználásával törekedjenek a takarmánygazdálkodás javítására. ezen belül különösen a keveróktakanmány-gyártás, s az azt megalapozó gabonaraktározás fejlesztésére. A vágóállatok és állati termékek szövetkezeten belüli feldolgozása jelentős mértékben javíthatja az egyes ágazatok jövedelmezőségét, ezért általában indokolt az üzemi feldolgozás bővítése. Az elnökség megállapította, hogy a közös és a háztáji gazdaságok közötti együttműködés, s az így lehetséges munkamegosztás tartalékai nagyrészt még kihasználatlanok. A kölcsönös előnyökre épülő munkamegosztás továbbfejlesztése eredményesebbé teheti az ágazatok többségében a termelést. Az állattenyésztésben dolgozó vezetők és szakmunkások szakmai színvonala főként az érdekeltség javításával növelhető. Mivel a szövetkezetek önerőből nem mindenütt tudják megoldani a gondokat, a TOT elnöksége szükségesnek tartja, hogy a szabályozók is elősegítsék a tej- és a vágómarha-termelés, a juh- és baromfiágazatok jövedelmezőségének növekedését, s a szövetkezetek számára vonzóbb és kedvezőbb feltételű pénzügyi források álljanak rendelkezésre az állattenyésztés fejlesztésére. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és a területi szövetségek mozgalmi eszközökkel is elősegítik a legeredményesebb szövetkezetek tapasztalatainak gyorsabb elterjesztését.
