Szolnok Megyei Néplap, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-11 / 84. szám
A kenderesi November 7. Termelőszövetkezetben az idén 240 hektáron termelnek cukorrépát. Még 110 hektáron kell a földbe juttatni a magot a szövetkezetieknek Bővíti szolgáltatásait a SZtlV új szolnoki számítógép-központja. A képünkön látható Siemens-típusú géphez például több tucat partner kapcsolódhat az úgynevezett terminálokkal. Cikkünk a 3. oldalon Csehszlovák gazdasági és műszaki napok Ünnepélyes megnyitó a fővárosban Tegnap ünnepélyesen megnyitották a VI. csehszlovák gazdasági és műszaki napokat Budapesten, a MTESZ székházéiban. A megnyitóünnepség résztvevőit Tóth János, a MTESZ ift'ítitkára üdvözölte. Ezután Marjai József miniszterelnök-helyettes, a Magyar— Csehszlovák Sazdasági és Műszaki-tudományos Együttműködési Bizottság magyar tagozatának elnöke mondott beszédet. Az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány nevében köszöntötte az ünnepélyes megnyitó résztvevőit, méltatta az esemény jelentőségét, értékelte a két ország együttműködésének helyzetét és felsorolta a kapcsolatok továbbfejlesztésének közös feladatait. Emlékeztetett rá, hogy a legutóbbi, 1979-es budapesti csehszlovák gazdasági és műszaki napok óta eltelt időszak a, kedvezőtlen világpiaci változások révén kemény erőfeszítéseket tett szükségessé mind a két országban. — E nehéz években is kedvezően alakultak a magyar—csehszlovák gazdasági és műszaki kapcsolatok: az 1981—85-ös évekre vonatkozó kormányközi megállapodásokat nemcsak teljesítettük, hanem várhatóan túl is teljesítjük — mondotta. Ezt követően Rudolf Roh- licek miniszterelnök-helyettes a Magyar—Csehszlovák Gazdasági és Műszaki-tudományos Együttműködési Bizottság csehszlovák tagozatának elnöke mondott beszédet. Hangsúlyozta a csehszlovák—magyar gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés további erősítésének fontosságát. Rámutatott, hogy az utóbbi években egyre nagyobb hangsúlyt kaptak a gazdasági kapcsolatok fejlettebb formái, így bővült a kooperáció és a termelési szakosodás. A most megnyitott .gazdasági-műszaki napok lehetőséget nyújtanak e kapcsolatok továbbfejlesztésére, a különböző területek szakembereinek kölcsönös tapasztalatcseréjére. * * * A nap folyamán Marjai József és Rudolf Rohlicek vezetésével az Országházban plenáris üléssel megkezdte munkáját a Magyar—Csehszlovák Gazdasági és Műszaki-tudományos Együttműködési Bizottság XX. ülésszaka. Tegnap adták át Moszkvában Százezredik Ikarus nefcű beszédek elhangzása után Igor Bugajev, a moszkvai városi tanács elnökhelyettese vette át jelképesen Kapolyi László ipari minisztertől az autóbuszt, amelyen ez a felirat áll: „a százezredik”. Jelen volt az átadásnál Maróthy László, az MSZMP PB tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese és Rajnai fsándor, hazánk moszkvai Nagykövete. Szovjet részről részt vett az ünnepségen Viktor Poljakov, gépkocsiipari miniszter, valamint az Állami Tervbizottság, minisztériumok és főhatóságok képviselői. A „Magyarország a szocializmus útján” címet viselő kiállításon szerdán tartották meg az ipar ágazati napját. Ennek megnyitásaként Kapolyi László tartott előadást, rámutatva az országaink közötti gazdasági — egyebek közt az ipar területén meg- tvaiósuló j együttműködés jelentőségére. A magyar miniszter előadását meghallgatta Igor Belouszov, hajóipari miniszter, valamint az ipari minisztériummal kapcsolatot tartó tárcák felelős beosztású munkatársai. A moszkvai magyar jubileumi kiállításon tegnap ünnepélyes keretek között adták át a szovjet felhasználóknak a százezredik magyar Ikarus autóbuszt. Rövid ünA költészet rangja Április 11-e különös ünnep. A költészet napjaként jegyzik az eseménynaptárak ösz- szeállítói, emlékeztetés és figyelmeztetés-gyanánt: e napon született (az idén lenne nyolcvanéves) József Attila, a „föld és az utca fia”, akiről annak idején a születése 75. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségsorozat egyik eseményén mondta — nagyon pontosan fogalmazva — egy méltató ja: itt volna az ideje, hogy ne mi, ma élők oktassuk József Attilát, hanem végre legyen ő a tanár, s mi tanuljunk tőle. S ez a József Attila-i életműre vonatkozó megállapítás, jobbító szándékú megjegyzés tulajdonképpen szólhatna az olvasó közönség és a költészet (hazai és idegen nyelvről fordítót*, élő és kjbsszíkus poézis) viszonyáról is. Olvasmányelemzésék és könyvtári statisztikák bizonyítják, hogy kevés, önmagunkhoz mérten kevés a rendszeres versolvasó Magyarországon. (Dacára annak, hogy az összlélekszám- hoz viszonyítva, a világon valószínűleg az első helyen állunk a verset írók, verset publikálok számát tekintve.) Pedig könyvei adásúnkat könyvtárpolitikánkat nem érheti szó: Janus Pannonius, Balassi Bálint, Csokonai Vitéz, Petőfi, Vajda, Juhász Gyula, Szabó Lőrinc, József Attila versei éppúgy hozzáférhetőek, mint a mai magyar költőké, nem szólva a jobbnál jobb fordításgyűjte- ményekrőL Igaz: közelmúlt mindennapjaink elsősorban nem a versolvasásnak kedveztek. A könyvtári statisztikák jelzése szerint az általános érdeklődés ez idő tájt a közhasznú irodalom (nyúltenyésztés, baromfitartás, barkácsolás, építkezés, háztartási gépek stb) felé fordult, vagyis a napi gazdasági — s rendszerint közösségi gyökerű — problémák megoldásához kerestek segédeszközt az olvasók; legföljebb „lélekfrissítő” kalandos, bűnügyi vagy romantikus munkák után kutattak. A költő — vers — olvasó beszélgetés intimitásának manapság kevesebb híve van, hivatalosan legföljebb ünnep- vagy halálnapok alkalmával hívjuk segítségül — egy-egy töredék, idézet erejéig — a költői szót. Egy költő születésének „kerek” évfordulója alkalmat ad, adhat arra, hogy a figyelem, az érdeklődés az igazi költői értékekre irányuljon. Ebben az esztendőben ünnepeljük például Kosztolányi Dezső születésének 100. évfordulóját. A Kosztolányi-életmű rendkívül gazdag: máig felülmúlhatatlan drámafordításokat, klasszikus értékű regényeket, s nemcsak iskolai tananyagként fontos verseket tartalmaz ez á széles és mély hömpölygésű folyam. És más költők is kifogyhatatlan kincsesbányái az értékes gondolatoknak. Milyen jó is volna mindennap más poétánk költészeti napját ünnepelni. Hogy az alkalom szülte figyelmes pillanatban érzékenyebben fogadhassuk magunkba a költői szavak igazságát, hogy költőinket ünnepelve magunkat gyara- píthassuk — versolvasókat, akik száma ha átmenetileg talán fogyóban is van, de soha nem fogyhat ki. V. J. Összehívták az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány 22. paragrafusának 2. bekezdése alapján az országgyűlés tavaszi ülésszakát 1985. április 18-án, csütörtökön 10 órára összehívta. A Minisztertanács javasolja, hogy az országgyűlés tűzze napirendjére az oktatásról szóló törvényjavaslatot, a terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatairól szóló előterjesztést, továbbá módosítsa az állami pénzügyekről, a tanácsokról, valamint a népgazdasági tervezésről szóló törvény egyes rendelkezéseit. MA: Munkában az új számítógépközpont 3. oldal A tudomány világa 4. oldal A muszájból erény lett 5. oldal Közös érdek: megoltalmazni a népek életét, biztonságát Gorbacsov találkozója az amerikai képviselöház küldöttségével A szovjet vezetés őszintén törekszik arra, hogy visszaterelje a normális mederbe a szovjet—amerikai kapcsolatokat — hangsúlyozta tegnap Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára az amerikai képviselőház Moszkvában tartózkodó küldöttsége előtt. A szovjet vezető rámutatott: szovjet megítélés szerint a két ország kapcsolataiban jelenleg mutatkozó feszültség alapját nem a nemzeti érdekek valamiféle sorsszerű szembenállása jelenti. Ellenkezőleg, a széles körű és gyümölcsöző együttműködés révén mindkét nép sokat nyerhetne, ráadásul a két országot összeköti a legfontosabb közös érdek: megoltalmazni a népek életét, biztonságát. A Szovjetunió és az Egyesült Államok társadalmi rendszerében és ideológiájában meglévő különbség nem ok a kapcsolatok megszüntetésére, még kevésbé az ellenségekedések szítására — mondotta Mihail Gorbacsov. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy a kölcsönösen előnyös szovjet—amerikai együttműködés teljességgel lehetséges. A két fél által 1972-ben és 1973-ban aláírt több alapvető dokumentum megteremtette a gyümölcsöző együttműködés alapját a legkülönbözőbb területeiken. Ez elősegítette az enyhülés kitérjedését a nemzetközi kapcsolatok egészére, nevezetesen hozzájárult a hel(Folytatás a 2. oldalon.) Mostoha időjárás — Terme/éskiosésok Segített a karbantartások átütemezése Szervezési intézkedések a téglagyárakban Az idei sokáig tartó kemény tél nagyban hátráltatta a munkát az Alföldi Téglaipari Vállalat hagyományos gyáraiban a korszerű — mezőtúri és abonyi — üzemekben pedig a gázfelhasználás korlátozása okozott termeléskiesést. Januárban és februárban így a vállalat 6 millió kisméretű téglának megfelelő mennyiségűvel készített kevesebb fa- lazóanyagot az eredeti ütemtervben előirányzottnál. Az elkerülhetetlen termeléskiesés várhatóan mégsem akadályozza meg a vállalat kisméretű téglában kifejezve 293 mjl!ió darabos idei termelési tervének teljesítését. Az eredetileg későbbre tervezett gyári karbantartási feladatok megoldását ‘ ugyanis előrehozták a kényszerű leállás idejére, és a nagyjavításokat januárban és februárban végezték el. Így, ha az időjárás engedi, a .javítások eredetileg tervezett heteiben dolgozhatnak az üzemek. Ha az időjárás engedi! Mert ebben a „szakmában” nagy úr a természet. .Amikor a hideg enyhült, a rengeteg márciusi csapadék hátráltatta a téglagyárak munkáját. Mert elegendő „félkész termék” volt a szárítókban, az égetés folyamatosan haladt, a nyerstégla- készítés azonban sok helyen napokra leállt. Az esős napokon a tervezettnél 2,5 millióval kevesebb nyers tégla készült. Hogy a hiány később ne hátráltassa az égetést, a gyár vezetőinek javaslatára a szakszervezeti bizalmiak testületé és a szocialista brigádvezetők nyújtott műszakok bevezetését, a két műszakra való áttérést. és kommunista műszakok megtartását kezdeményezték. A dolgozó kollektívák a kezdeményezést mindenhol támogatták, hogy a lemaradás pótlására alkalmas megoldások közül hol, mikor, melyiket alkalmazzák, a második és a harmadik negyedévben, az időjárás és a szárítók leterheltsége alapján döntik el. Az év elején 6 millió darabbal kevesebb tégla készült a vártnál, ez azonban — a vállalat illetékesei szerint — nem nehezíti az építkezők igényeinek kielégítését. Az Alföldi Téglaipari Vállalatnál még márciusban is 12 milliós készlet várta a téglát vásárolni akarókat. Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! xxxvi. évi. 84.sa, 1985. április íi., csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA
