Szolnok Megyei Néplap, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-09 / 82. szám
1985. ÁPRILIS 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Egy fillérjükbe se került Matematikából nem remekeltek Egyhetes főiskolai előkészítő Szolnokon A Felvételeket Előkészítő Bizottságok budapesti irodája minden évben elküldi a jelentkezési lapokat azoknak a másodikos-harmadikos középiskolásoknak, akik távlati terveiben szerepel (Valamelyik felsőoktatási intézménybe történő felvételizés: a lapokon az ország különböző főiskoláin,, egyetemein tavasszal és nyáron indítandó előkészítő táborozásra lehet jelentkezni. A táborokba elsősorban a fizikai dolgozók gyermekeit hívják meg. A jelentkezési lapok adatait számítógéppel feldolgozzák és az így kapott eredmények után szervezik a táborokat. A másodikos és harmadikos középiskolások levelezésbe kezdenek az intézményekkel, ahová majd felvételizni kívánnak. A levelezés, azaz feladatsorok összeállítása, értékelése, a főiskolák, egyetemek hallgatóinak a feladata, hiszen ők néhány éve még „a saját bőrükön” tapasztalhatták, milyen kérdések, kérdéscsoportok voltak a felvételi vizsgán a legnehezebbek, milyenekre kell számítaniuk a középiskolásoknak. A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola szolnoki tagozata az idén először kapta meg a jogot a tavaszi előkészítő tábor megrendezésére. A tagozat hallgatói pontosabban egy erre kijelölt csoportjuk, a tagozat körzetéhez tartozó hét megye diákjaival leveleztek. Az egykori másodikosok, harmadikosok időközben negyedikesek lettek, a levelezés, azaz a változatos feladatsorok írásában történt megoldása után az év elején meghívást kaptak a főiskolától a tavaszi előkészítő táborozásra. Kis-XJrbán Kálmán, a szolnoki tagozat harmadéves kereskedelmi szakos hallgatója, a KISZ-bizottság tanulmányi felelőse, az egyik mozgatója volt és jelenleg is az a FEB- tábornak. — Tisztáznunk kell — mondja Kis-Urbán Kálmán —, hogy a mi táborunk nem tartozik szorosan a FEB hatáskörébe, a neve is más: Stúdium Generále. A lényege azonban ugyanaz, és a célja se tér el. Hiszen a hallgatók által megszervezett előkészítő folyamatnak csak akkor lehet meg a haszna, ha a résztvevő középiskolások bekerülnek valamelyik felsőfokú intézménybe, ebben az esetben a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolára. — Hány diákkal álltak „levelező viszonyban?” — összesen kétszázötvennel, közülük azokat a negyedikeseket hívtuk meg, akik rendszeresen tartották a főiskolával a kapcsolatot. A tavaszi szünetben rendezett táborunkra kilencvenen küldték el részvételi szándékukról szóló értesítésüket, nyolcvannégyen jöttek el. — A felkészítő tábor célját már ismerjük, kérem, mondjon néhány szót a mechanizmusáról. — Kilenc felvételi tárgyból tartunk előkészítőt: matematikából, történelemből, kereskedelem gazdaságtanból, vendéglátó ismeretekből, kémiából, oroszból; németből, angolból és politikai gazdaságtanból. A kilenc tárgy külön-külön szekcióban kerül feldolgozásra. — A szűk egy hét alatt milyen eredményre számítanak? — Az első napon íratott felmérések alapján közepesre. Feltűnő, hogy mennyire alacsony a színvonal matematikából, az idegen nyelvekből viszont, rendkívül magas. Ugyanez mondható le a vendéglátóipari szakközép- iskolába járók szakmai ismereteiről is. Sajnos, igazán nem lesz módunkban kideríteni, mennyire volt hasznos a tábor, ha az itt tanultak is hozzájárulnak, hogy felvegyék a jelentkezőket hozzánk. , A főiskola KlSZ-bizottságá- nak tanulmányi felelősétől azt is megtudtuk, hogy a felvételi ílárgyakból tanárok tartanak előadásokat, amelyeknek anyagát szemináriumok keretében a szekciókban részt vevő főiskolások irányításával dolgozzák fel. Kis- Urbán Kálmán elmondta, hogy a táborban tanuló középiskolásoknak egy fillérjébe se kerül a Szolnokon eltöltött egy hét, a költségeket az Állami Ifjúsági Bizottság és a Felvételeket Előkészít- Bizottságok irodája fedezi. A FEB-táborokban az idén tavasszal íharmincöt helyen összesen 3500 diák készül fel a közeli felvételi vizsgákra. Elutazott az SZMBT küldöttsége Elutazott hazánkból a Szovjet—Magyar Baráti Társaság küldöttsége, amely Borisz Ivanov vezérezredes, az SZMBT elnökhelyettese vezetésével részt vett a hazánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából rendezett központi ünnepségeken. A küldöttség látogatást tett a Magyar Néphadsereg egyik magasabb egységénél és járt Dunaújvárosban is. A delegációt fogadta Lakatos Ernő, az MSZMP KB agitációs és propaganda osztályának vezetője. 11 Vasipari Vállalatnál értékelték a munkaversenyt Aranyérmes brigádok Értékelték a szocialista munkaverseny tavalyi eredményeit, és a vállalások teljesítésével, túlteljesítésével elért elismeréseket a felszabadulási ünnepségeken adták át a Szolnok megyei Tanács Vasipari Vállalatánál. A félezres kollektíva zömét egyesítő 30 brigád tavalyi vállalásainak értéke 14 millió forint volt, ennek teljesítésén kívül 1984-ben, 570 ezer forint értékben több mint 21 ezer óra társadalmi munkát is végeztek a brigádtagok. Április 2-án a vállalat szolnoki központjában, 3-án pedig a szászberki, a törökszentmiklósi, a kisújszállási és a mezőtúri üzemekben adták át 8 brigádnak az arany, 15 kollektívának az ezüst, hatnak pedig a bronz brigádérmet. A mezőtúri vassizer- kezet-gyártó üzem ötven fo- gú kollektívája elnyerte a vállalat kiváló üzeme címet, egy szocialista brigád pedig a vállalat kiváló brigádja kitüntetést kapta. A munkaversenyben élenjárók jutalmazására több mint 220 ezer forintot fordítottak. Már az 1985-ös vállalásokat is összesítették a Vasipari Vállalatnál: a 30 kollektíva az idén jobb munkával, takarékosabb anyag- és energiagazdálkodással 20 millió forint többlet elérését tűzte ki célul. Túlszárnyalják a tavalyi társadalmi munkájukat is, hiszen az idén vállalt 23 ezer óra szabadidőben végzett munkájuk értéke megközelíti majd a 700 ezer forintot. — sz — Nyújtott műszakban sí, íratlan törvény a mezőgazdaságban, hogy nem az ünnepek döntik el, mikor pihen a gazda, hanem az időjárás. Különösen érvényes ez a tavaszra, amikor a jó termés megköveteli, hogy idejében és gondosan vessenek, mert egyébként nincs bő aratás. A hosszú és rendkívül szélsőséges tél és tavasz késői érkezése most a szokottnál is jobban próbára teszi a mezőgazdaságban dolgozókat. Nemcsak a kifagyott vetést kell pótolniuk, hanem azt a két-három hetes késést is be kell hozniük, amivel az időjárás hátráltatta a tavaszi idénymunkák megkezdését. Nincs tehát vesztegetni való idő mostanában, s a dolgos napok sem mérhetők úgy, hogy melyik pirosbetűs, melyik nem. Ha jó az idő, mindegyik nap nyújtott műszakban kell dolgozni. Megyénk közös gazdaságaiban szorgos munka folyik, dolgoztak a földeken április 4-én és a húsvéti ünnepek alatt is. A vetőgépes brigádok tagjai közül senkit sem kellett külön meggyőzni a hét végi munka fontosságáról, úgy vélekedtek, hogy a jól végzttt munkával is lehet ünnepelni), a húsvéti sonka pedig tud várni, nem vész kárba. Legfeljebb arra szakítottak néhány órát, hogy hétfőn, kora reggel meglocsolják a család, a rokonság, a szomszédok lányait, asszonyait, mert ez a kedves, ősi néphagyomány a közösségi összetartozás érzését hordozza, különösen a zártabb életű falvakban. Így aztán április első hetének — a vártnál melegebb — napfényes napjait maradéktalanul kihasználták a nagyüzemekben, s háztáji gazdaságokban és a kiskertekben egyaránt. Ez a szorgalom és helytállás is bizonyítja, hogy mezőgazdaságunk dolgozói magukénak érzik a téeszt, a földet, és felelősséggel viseltetnek a termés, mindannyiunk iránt. Mély igazság van tehát a csurvási tsz-elnöknek szavaiban, amikor páitunk XIII. kongresszusának küldötteként felszólalásában úgy fogalmazott, hogy ha a munka és az időjárás úgy kívánja ezután is — mint eddig — az egész tagság egy emberként fogdolgozni a földeken ünnepnapokon is. És ez minden külön magyarázat nélkül a legjobb bizonyítéka a dolgozókban élő közösségi tulajdonosi tudat és felelősség erősödésének. A példák azt bizonyítják, hogy így van ez a mi tájegységünkön is. Itt is úgy dolgoznak a mezőgazdaságban — nappal és éjjel, valamint az ünnepeken is —, ahogyan az időjárás engedi, ahogyan a munka és a termelés érdekei megkívánják. Felvételünk a jánoshidai Vörös hajnal Tszj-ben készült. Az ünnepek alatt is dolgoztak a tsz tagjai: vegyszereztek, talaj-előkészítést végeztek, cukorrépát és fénymagot vetette« Előkészületben FELMÉRÉS A NÉPESSÉG HELYZETÉRŐL Az 1984. évi mikrocenzus adatai című kötet a Központi Statisztikai Hivatal két népszámlálás között, az 1984. október 1-i eszmei időpontra vonatkozó reprezentatív felmérésének főbb eredményeit teszi közzé. A felmérés a lakosság 2 százalékára terjedt ki. A feldolgozási a népesség demográfiai és foglalkozási összetételét, háztartási- és családviszonyait, valamint a társadalmi rétegződés legfrissebb adatait tartalmazza. Újdonságként számos, korábban még nem közölt információt is ad, a többi között a munkába, illetve iskolába járási módjáról, az utazással eltöltött időről, a szakképzettség hasznosításának mértékéről, az idős korúak és a gyermekek napközbeni ellátásáról. A szöveges elemzést gazdag tábla- és grafikon- anyag követi, a fontosabb mutatók több évtizedet ölelnek fel. A területi adatok a jelenleg érvényben lévő államigazgatási beosztási szerint kerültek összeállításra. A kiadvány a statisztikában kevésbé jártas olvasók számára az alkalmazott fogalmak ismertetésével egészül ki. 0 hét eseményeiből fl megyei tanács ülése Szolidaritási nagygyűlés Április 12-én, pénteken 9 órakor ülést tart a megyei tanács, az 1984-es költségvetés teljesítéséről szóló jelentést, valamint, a fogyasztói érdek- védelem helyzetét és a tanácsi ügyintézés alakulásának tapasztalatait tárgyalja. Ugyancsak április 12-én tartanak tudományos emlékülést az MSZMP MB Oktatási Igazgatóságán, felszabadulásunk 40. évfordulója alkalmából. Április 13-án, szombaton 17 órakor szolidaritási, nagygyűlés a tiszali- geti sportcsarnokban. Az előadó dr. Sütő Gyula, a Magyar Szolidaritási Bizottság titkára. Négy megyében, négy keréken Magyar Televízió, Tv-Híra- dó, tudósító iroda — hirdeti a tábla Szolnokon, a Ságvá- ri körút 61. alatt, mindjárt a piactérnél. Amint arról néhány hete beszámoltunk, tudósítói irodát hozott létre Szolnokon a ^Televízió. — Mi a feladatuk, hogyan végzik munkájukat? — kérdeztük Zentai Zoltán szerkesztő-riportert és Zérczi István operatőrt. — Engedtessék meg, hogy elöljáróban egy sokak számára félreérthető dolgot tisztázzunk — kezdi Zentai Zoltán. — Mivel a szolnoki kábeltévéről is nagyjából abban az időben röppent fel a hír, mint a híradó tudósítói irodájáról, nagyon sokan ösz- szetévesztik, azonosnak vélik a két intézményt. Szögezzük hát le, mi a Tv-Híradó tudósítói vagyunk, és egy mádk intézmény lesz a szóin »ki városi televízió. Feladatunk, hogy a híradó r.ézőit tájékoztassuk te-üle- tünk — Szolnok megye egésze, azonkívül Pest és Heves megye déli része, valamint Békés megye északi területe — aktuális eseményeiről. Ezen kívül hétről hétre „bedolgozunk” a szegedi körzeti stúdió regionális adásaiba. Mivei meglehetősen „újak” vagyunk, kevesen ismernek bennünket. Ráadásul TELEFONSZÁMUNK (13-359) sincs benne a szolnoki telefonkönyvben és 1988-ig, az új telefonkönyv elkészültéig nem is lesz, így sokan nem is tudhatják, hol, hogyan vagyunk elérhetők. Nos, ha szabad ezúton közhírelni: szívesen fogadunk személyesen, telefonon, vagy telexen (23-722) e négy megyéből minden eseményről szóló, az ország nyilvánossága elé kívánkozó információt. ü TV-Híradó szolnoki irodája ■ * •> ■ .A\ — Milyen technikával dolgozik a stáb? — Egy riportermagnóval, egy kamerával és egy Volga személygépkocsival — válaszolja az operatőr. — Korábbi „külsős” tudósításainkhoz szerepléseinkhez képest előrelépés, hogy már nemcsak filmben és aláfestő szövegben, hanem hangos felvételekben is gondolkozhatunk. A fölvett anyagot egy postazsákban, vonattal küldjük a fővárosba, Budapesten vágják és szerkesztik adásba felvételeinket. — Mit látunk legközelebb? — Ma este a szegedi regionális adásban a „mi négy megyénk” idegenforgalmi nyitányáról számolunk bt, április 16-ára a Szolnok megyei fogyasztói érdekvédelemről készítünk műsort, ugyancsak a szegedi regionális adásba. A Tv-híradós jelentkezések pedig az eseményektől függenek.- E NEB-vizsgálatok Napirenden a fiatalok lakáshoz jutása és az időskorúak helyzete A népi ellenőrzés különböző bizottságai az idén több mint 250 közérdeklődésre számottartó témát vizsgálnak. Közülük nem egy utó- ellenőrzés, amely azt tárja fel, hogy milyen intézkedések, változások történtek a korábbi vizsgálat nyomán. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság országos, illetve több területre kiterjedő vizsgálatain kívül számos, a helyi lakosság élet- és munkakörülményeit befolyásoló témát ellenőriznek a területi NEB-ek. A Fővárosi Népi Ellenőrzési Bizottság például megvizsgálja az iparcikk magánkereskedelmet, az idős korúakról való gondoskodás kérdéseit, a felnőtt járóbetegellátást, az egészségügyi és szociális beruházások helyzetét, valamint a nagyértékű gépek kapacitásának kihasználását az iparvállalatoknál. Borsodban azt igyekeznek »feltárni: mennyiben! bontakozhatott ki a megyében bűködő gyáregységek önálló tevékenysége, Csongrád megyében a lakásépítő és fenntartó szövetkezetek tevékenysége szerepel az ellenőrzési programban. A Fejér és a Győr-Sopron megyei népi ellenőrök vizsgálják az ipari hulladékok, melléktermékek gyűjtését és hasznosítását. Hajdú-Bihar megyében többek között a gazdasági munkaközösségek és szakcsoportok működésének tapasztalatait tűzték napirendre, Szolnok megyében a fiatal házasok, több gyermekes családok lakáshoz jutását, Vas megyében pedig a lakosság áruellátását tekintik át. A Veszprém megyeiek kiemelt témaként kezelik az , ivóvíz veszélyeztetettségét, Zala megyében a környezetvédelem helyzetét és feladatait vizsgálják, különös tekintettel a Balaton tisztaságára és az azt befolyásoló Zala menti víztározókra.
