Szolnok Megyei Néplap, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-09 / 82. szám

XXXVI. <évf. 82. sz.t 1985. iprüis B., kedd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Európai rakótatelepítés — Szovjet moratórium Újabb kezdeményezés a fegyverkezési hajsza csökkentésére Mihail Gorbacsov interjúja a Pravdában Szolnok megye képzőművészetének négy évtizede I Az alábbiakban teljes terjedelemben közöljük annak a beszélgetésnek a szövegét, amelyet Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára folytatott a Pravda szerkesztőjével. KÉRDÉS: Lapunk sok le­velet kap a szovjet emberek­től, és külföldről egyaránt. Ezek nemzetközi kérdésekkel foglalkoznak. Hogyan jelle­mezné a nemzetközi helyze­tet? VÁLASZ: Számomra ért­hető az emberek megnöveke­dett érdeklődése a nemzet­közi kérdések iránt. A szé­les néptömegek valamennyi kontinensen igyekeznek te­vékenyen befolyást gyako­rolni a mai világ sorsára. Ez nem véletlen. A világ tele van politikai, gazdasági és társadalmi problémákkal. Reálisan létezik két egymás­sal ellentétes társadalmi rendszer: a szocializmus és a kapitalizmus. A nemzetközi színtéren aktívan tevékeny­kedik több tucatnyi új ál­lam, amelyeknek saját tör­ténelmük, hagyományaik és érdekeik vannak. Ez is reali­tás. A nemzetközi kapcsolatok­nak a jelenlegi világban történő alakítása során nem lehet mindezzel nem számol­ni, nem lehet figyelmen kí­vül hagyni más államok ér­dekeit, és még inkább nem lehet megfosztani őket attól a jogtól, hogy mag* vá­lasszák meg fejlődésük Vit- ját. Ez a tág értelemben vett békés egymás mellett élés politikája, amelynek során a társadalmi rendszerek mind­egyike példája erejével, és nem a fegyverek erejével fogja bebizonyítani, hogy melyik közülük a jobb. A másik, ugyanennyire időszerű következtetés a fegyverkezési hajsza meg­szüntetésének szükségessége. A nemzetközi helyzet fejlő­dése olyan határhoz érkezett, ahol felmerül a kérdés: mi legyen a további fejlődés iránya, nincs-e itt az ideje, hogy azok a politikusok, akik meghatározzák az álla­mok politikáját megálljának, elgondolkozzanak, s ne en­gedjék meg a világot nukleá­ris katasztrófa felé sodró döntések meghozatalát. Nagy szükség van a nem­zetközi együttműködésre a párbeszéd megteremtésében, az olyan ésszerű döntések kimunkálásálban, amelyek csökkentenék a világban lei­A húsvét hírei A világpolitika pillanatnyi szünetet sem tartott az ünnep alatt. Sőt, mintha fokozódott volna az események már megszokott áradata: a Föld minden részéről érkez­nek hírek a béke melletti megnyilvánulásokról, tünteté­sekről, nagygyűlésekről. Az NSZK több mint kétszáz városában és községé­ben tartottak húsvéti békemeneteket követelve az ameri­kai közepes hatótávolságú atomfegyverek telepítésének felfüggesztését, a már hadrendben lévő rakáték lesze­relését. A mutlangeni támaszpont, a Pershing—2 típusú rakéták telephelye környékén különösen magasra csap­tak az érzelmek, hat aktivista a kerítéshez láncolta ma­gát és húsvéti gyertyát gyújtott. Dortmundban pedig an­tifasiszta találkozót tartottak 130 antifasiszta szervezet képviselői. Húsvéti békekampányt szervezett a Brit Nukleáris Leszerelési Mozgalom (OND) is. A kelet-angliai Moles- worth-foe, az újabb szárnyas rakéták tervezett támasz­pontjára már nagypénteken megindult a tüntetők ára­data. A kormány a rendőri és katonai erők összevonása mellett a környék lakosságát próbálta a békéharcosok ellen uszítani. Nem éppen húsvéti gesztus... Az ünnepek legfontosabb híre azonban mégis Moszk­vából érkezett: Mihail Gorbacsov nagy jelentőségű kül­politikai nyilatkozatot tett a Pravda hasábjain. Ugyan az első amerikai reagálások nem adnak okot túlzott re­ményekre, a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtit­kára több konkrét javaslatot tett, melyek nyilván továb­bi megbeszélések témájául szolgálhatnak majd — akár a legmagasabb szinten is. A később meghatározandó he­lyen és időpontban megtartandó csúcsértekezlet fontossá­gát nehéz lenne túlértékelni olyan feszültség után, ami­lyenben az utóbbi éveket éltük. Mihail Gorbacsov bejelentése, javaslatai kísértetie­sen esnek egybe a nyugat-európai békemozgalmak kö­veteléseivel, pedig ezek különböző világnézetű és politi­kai hitvallású emberektől származnak. A Szovjetunió, azzal, hogy novemberig felfüggesztette az Egyesült Ál­lamok nyugat-európai rakétatelepítése miatti ellenintéz­kedéseket, a saját közepes hatótávolságú fegyverrendsze­rek hadrendibe állítását, újabb gesztust tett a másik fél irányába. A világűr militarizálásának megakadályozá­sára irányuló szovjet javaslat, amely megtiltaná a gen­fi tárgyalások idejére a „csillagháborús” programok folytatását (beleértve a kísérleteket is), ésszerű megol­dási lehetőséget biztosítana a jelenlegi legfenyegetőbb fegyverkezési problémára. Az Egyesült Államok kormánya szinte gondolkodás nélküi elutasította a leglényegesebb szovjet javaslatok egyikét, az európai rakétatelepítésre vonatkozó morató­rium gondolatát. A többi kérdésben „alapos elemzést” ígértek a fehér házi szóvivők. Bizony a húsvéti hírek között szívesebben hallottunk volna valami kedvezőbbet is az Atlanti-óceán túloldaláról. A „labda” ismét — im­már sokadszor — az amerikai térfélen van. hogy a szép szavak után tettekben is kifejezésre juttassa békevágyát. Húsvét erre jó alkalom lett volna, kár, hogy kihaszná­latlan maradt. Horváth Gábor alakult feszültséget, segíte­nék a fegyverkezési hajsza útjainak eltorlaszolását. Ebben minden államnak részt kell vennie, mind a nagyoknak, mind a kicsik­nek. Érthető, hogy különle­ges szerep hárul a nukleáris hatalmakra, és mindenekelőtt a Szovjetunióra és az Egye­sült Államokra. Országunk aktív és konst­ruktív külpolitikát folyta­tott és folytat a jövőben is a béke megszilárdítása érde­kében. Ezt erősítette meg az SZKP KB nemrég megtar­tott ülése, amelyen kifej­tették a szovjet állam kül­politikai elveit. KÉRDÉS: A világban sok minden függ össze a szov­jet—amerikai kapcsolatok ál­lapotával. Az ön véleménye szerint mutatkoznak-e lehe­tőségek e kapcsolatok javí­tására? VÁLASZ: A Szovjetunió és az Egyesült Államok kap­csolata a nemzetközi politi­ka alapvetően fontos ténye­zője. Ám mi korántsem csu­pán ezeknek a kapcsolatok­nak a prizmáján keresztül szemléljük a világot. Tuda­(Folytatás a 2. oldalon.) Tavaszi békemenetek Az NSZK-ban több száz­ezren vettek részt a hagyo­mányos húsvéti békeakció rendezvényein: az emberek országszerte békemeneteken, tömeggyűléseken, kerékpáros túrákon tiltakoztak a nyugat­európai raikétatelepítés és a világűr militarizálása ellen. Hasonló megmozdulások vol­tak Nagy-Britanniában, Bel­giumban és Franciaországban is. A tavaszi békemenetekről szóló tudósításunk a 2. ol­dalon. A Szolnoki Galériában szombaton nyílt meg a Szolnok megye képzőművészetének négy évtizede című kiállítás, amelyen negyvenkét művész közel kétszáz alkotása — festmények, szobrok, érmék, grafikák — láthatók. A kiállításról lapunk 5. oldalán számolunk be Nyújtott műszakban MA: A hosszú és rendkívül szélsőséges tél és a tavasz késői érkezése a szokottnál is jobban próbára teszi1 a mezőgazdaság­ban dolgozókat. Megyénk közös gazda­ságaiban szorgos munka folyik, dolgoz­tak a földeken április 4-én és a húsvéti ünnepek alatt is. Munkájukat méltató cikkünk a 3. oldalon. A szerkesztőség postájából Olvasóink leveleiből válogatás a 4. oldalon. Hogyan lehet hozzájutni a múzeumi kiadványokhoz? E kérdést tettük fel Tálas Lászlónak, a Damjanich múzeum {Igazgatójának. A válasz a 8. oldalon olvasható. A mestercukrász imádja az édeset Exkluzív interjúnk egy szolnoki cuk­rászról az 5. oldalon. Sziporkázóan szellemes mérkőzésen vívott lehengerlő mérkőzést a Szolnoki Vízügy SE a SZEOL AK ellen. Ezért a Szeged eile ni vereség — melyet idegenben szenvedett el a szolnoki csapat — „megbocsátást nyert” a szurkolók szívében... „Zöld erdőben jártam ... szép kislányt találtam ... szabad-e meglocsolni?” Ilyen és ehhez hasonló kedves rigmusoktól volt hangos tegnap az ország. Sokan — ki így, ki úgy — hódoltak a tavaszt, az újjászületést köszönii ősi néphagyo­mánynak: a húsvét hétfői locsolkodásnak. Különösen a leg­ifjabbaknak jelentett izgalmakat ez a nap. hiszen délutánra legtöbbjük „zsákmánnyal” megrakodva térhetett haza, s ör­vendezve számlálgatta: hány piros tojást, csokinyuszit kapott Skála-rendszer szerint Magyar áruházi berendezések Egyiptomba Skála-rendszerű áruház egyiptomi exportjára kötött szerződést a Skála—Arab Ke­reskedelemfejlesztő Kft, ma­gyar—angol—arab vegyes­vállalata. A megállapodás alapján az egyiptomi Sibni el Kom városában, egy meglé­vő épületben 700 négyzet­méter alapterületien rende­zik be az áruházat. A be­rendezések nagyobb részét Magyarországról szállítják,, s a képzést és a betanítást is magyar szakemberek vég­zik el. A Skála—Arab Kereskede­lemfejlesztő Kft elsősorban arab piacokon látja el ma­gyar vállalatok képviseletét, emellett foglalkozik a cso­magolás korszerűsítésével, új márkanév bevezetésével és az ehhez kapcsolódó marketing­gel. A vegyesvállalat alapí­tóinak egyike, a Skála Coop már évek óta tervezi, hogy külföldön is vállalkozik áru­házak berendezésére. Ennek eredményeként állapodtak meg az Egyiptomi Fogyasz­tási Szövetkezetek Szövetsé­gével az első ilyen áruház létrehozásáról. A teljes do­kumentáció már elkészült, s megkezdték a berendezések gyártását is. A tervek sze­rint az áruházat még idén ősszel átadják. Sikeres be­mutatkozás esetén lehetőség van arra, hogy más egyipto­mi városokban újabb Skála­rendszerű áruházak létreho­zására kössenek szerződést. Tárgyalásokat kezdtek hason­ló rendszerű — Kairóban és Alexandriában létesítendő — szövetkezeti áruház felépíté­séről is. A vegyesvállalat szakemberei arra számítanak, hogy a vállalkozást a későb­biekben Egyiptomon kívül más arab országokban is si­kerül kiterjeszteni. Ehhez re­ferenciaként szolgálhatnak az Egyiptomban elkészülő Ská­la áruházak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom