Szolnok Megyei Néplap, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-06 / 81. szám
1985. ÁPRILIS 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Felszabadulásunk évfordulója alkalmából A megyei tanács díjait kapták A megyei tanács végreháj- tó bizottsága hazánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából a megye szocializmust építő munkájában évtizedeken át kifejtett kiemelkedő tevékenység elisme- Véteeként az alábbi díjakat adományozta: A Szolnok megyei Tanács Gazdaságfejlesztési Díját Kakuk Mihálynak, a Pannónia Szőrmekonfekció és Kereskedelmi Vállalat 4. sz. gyáregysége igazgatójának; a Szolnok megyei Tanács Alkotói Díját Bagi Károly- nak, a Palotási Állami ffiaz- daság igazgatójának; a Szolnok megyei Tanács Durst János Díját dr. Székely Andrásnak, a Jászberényi Városi Tanács Kórház- Rendelőintézete iskola-főorvosának; a Szolnok megyei Tanács Közművelődési Díját dr. Lázár Szaboilcsnénak, a kisújszállási zeneiskola igazgatójának; a Szolnok megyei Tanács Pedagógiai Díját Földes Józsefnek, a Szolnoki Tisza- parti Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola matematika- ábrázoló geometria tanárának. Kitüntetés, előléptetés A Szolnok megyei Hadkiegészítő és Területvédelmi Parancsnokságon április 4-e alkalmával tartalékos tiszteket és tiszthelyetteseket léptettek elő. Az ezt követő ünnepi állománygyűlésen Munkácsi István ezredes mondott beszédet. Budai István őrnagyot soron kívül alezredessé léptették elő. A nyugállományú tisztek és tiszthelyettesek közül a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát kapta Bordás Mihály ny. alezredes, Fitz Gergely ny. őrnagy, Fürj István ny. alezredes, Kovács György ny. alezredes, Kun András ny. alezredes, Lázár Lajos ny. őrnagy, Odler József ny. főtörzsőrmester, Tóth Imre ny. alezredes, V. Nagy Károly ny. őrnagy. A megyei parancsnokság állományába tartozók közül a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatával tüntették ki Béres Mihály őrnagyot, ezüst fokozatával Kiss Lajosné, bronz fokozatával pedig Babineczné Szi- ládi Gizella és Oláh László kinevezett polgári alkalmazottat. ü Killián György Repülő Műszaki Főiskola sikere Elismerés a díszzászlóaljnak A Killián György Repülő Műszaki Főiskolla díszzászlóalja az április 4. alkalmából Budapesten rendezett díszszemlén elnyerte A díszszemle kiváló alegysége rímet és a honvédelmi miniszter általi adományozott serleget. Több hallgatót és sorkatonát A díszszemle kiváló katonája címmel tüntették ki. A tiszti állományból Utassy László őrnagyot soron kívül alezredessé léptették elő. Nagy Szilveszter mérnök alezredest a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatával, Bacsó Ernő századost ugyanennek a kitüntetésnek ezüst fokozatával, Kiss Lajos hadnagyot pedig bronz fokozatával tüntették ki. Pásztor Kálmán alezredes, vezérkari főnöki dicséretben részesült. Zsem- beri István mérnök ezredes és Bede László ezredes, a főiskola parancsnokának helyettese a honvédelmi miniszter díszkardját kapta. Képünkön Zsemberi István mémökezredes átveszi a honvédelmi miniszter dísz- serlegét. Nagyüzem a fóliasátrak körül A melegebbre fordult idő kihasználására szerte az országban hozzáláttak a fóliasátrak felállításához és a palántázáshoz. A primőrök előállítóinak döntő többsége szövetkezeti tag. Az áfészek különféle módon segítik munkájukat a kertészeti növények gazdaságos termelésére, a friss zöldségellátás megalapozására. Az áfészek elsősorban vetőmagot, és palántát adnak tagjaiknak. Megszervezik a fólia beszerzését, s emellett a legújabb termesztési eljárások elterjesztését is szorgalmazzák. Kidolgozásukhoz különböző kutatóhelyeknek ad megbízásokat a Szövosz. Erre az idén összesen egymillió forintot - áldoz. Felkérésére a , Kertészeti Egye- '■ tem fólia alatti energiatakarékos termesztési technológiákat dolgoz ki, amelyek közül néhány már a kiskertekben sikerrel vizsgázott. Különösen szívesen alkalmazzák a fóliasátor alatti talajfűtést, amelynek lényege, hogy a palánták között a földben futó műanyagvezetőkben meleg víz kering. Jelenleg a saláta, a retek ültetése, palántázása után használják e módszert az éjszakai lehűlések ellen- súlyozására. Más intézmények, mint a 1 Zöldségtermesztési Kutató ■Intézet kőit;zerű termelési módokat kísérleteznek ki és adnak át a Szövosz illetve az áfészek közvetítésével, a kistermelőknek.. .'..'.'"„1 fl főmunkaidőtől a jövő értékéig Beszélgetés Sziráki András vezérigazgatóval arról, hogy miből és meddig éljünk meg Az MSZMP XIII. kongresszusán több felszólaló- ,majd a vita összefoglalójában Kádár János is foglalkozott a fő munkaidőben, illetve n túlóraként vagy munkaközösségek tagjaként végzett többletmunka kérdéseivel. A problémakört több nézőpanból közelítették a vitában részt vevők, egyértelmű hangsúlyt kapott azonban, hogy a jövőben kedvezőbb feltételeket kell teremteni a termelési feladatok fő munkaidőben történő megoldására, és arra- hogy a dolgozók a nyolc óra alatt szerzett jövedelmükből is javítani tudják családjuk életszínvonalát. Országgyűlési képviselők Újszászon Települósfejlesztós ós oktatás Ülést tartott tegnap az országgyűlési képviselők Szolnok megyei csoportja. A csoport vezetője Papp Lajos, tájékoztatta a képviselőket a parlament tavaszi ülésszakának előkészítésével kapcsolatos feladatokról. Véleményt mondtak a képviselők a terület- és a település- fejlesztés hosszú távú koncepciójának szervezetéről, miután Ulveczki Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese vázlatosan Ismertette a megye településfejlesztésének elképzeléseit. Ezután az oktatásról szóló törvényjavaslattal kapcsolatos észrevételeiket mondták el. A megye képviselői tanácskozásukat az újszászi gimnázium és szakközépiskolában tartották. Az ülés végén a házigazda Rózsa Imre, az iskola igazgatója adott információt munkájukról. Április 12-én Ülést tart a megyei tanács A Szolnok megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága április 12-re, péntekre összehívta a megyei tanács soron következő ülését. A tanácskozás fő témája: jelentés a fogyasztói érdekvédelem helyzetéről. Tekintettel arra, hogy a téma közérdeklődésre számot tartó, valamint a tanácsülés elé több, fontos napirend is kerül, a jelentés és a meghívó teljes anyaga az állampolgárok rendelkezésére áll. Tanulmányozására a Szolnok megyei Könyvtár Kossuth téri olvasótermében várják az érdeklődőket. Az esetleges észrevételeket, javaslatokat és véleményeket írásban, vagy szóban a megyei tanács szerveinél és jogi osztályán közölhetik az állampolgárok. Befejezte látogatását a szovjet hadihajáosztag Tegnap elbúcsúzott a budapestiektől a Szovjetunió Vörös Zászlórenddel kitüntetett fekete-tengeri flottájának három egységéből álló folyami hajóosztaga, amely hazánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából érkezett a magyar fővárosiba. A pártkongresszus egyik küldöttét, az e problémákkal mindennapi munkája során rendszeresen találkozó Sziráki Andrást, a szolnoki Mezőgép vezérigazgatóját arról kérdeztük, hogy az óhajtott cél elérésének vállalatánál mik a feltételei? — A kérdést önnek feltenni már csak azért is érdekesnek tűnik, mert a szolnoki Mezőgépnél több mint 600 embert foglalkoztatva 6i vállalati gazdasági munka- közösség dolgozik... — A 600 ember valóban sok, a dolog azonban még érdekesebb, ha ezeket a számokat két adattal kiegészítjük: csupán dolgozóink egy- hetede munkaközösségi tag, az sem lényegtelen, hogy hat- százuknak tavaly mintegy 30 millió forint munkadíjat fizettünk ki. Aki egy kicsit számol, könnyen megsejtheti a munkaközösségben dolgozók és a „kívül maradók” közötti ellentétet... De mielőtt erről beszélgetnénk, hadd mondjak valamit a dolog általánosabb összefüggéseiről. A kongresszusi felszólalások nagyon jól tükrözték, hogy a fő munkaidőben és az azon túl végzett munka kérdései igen összetettek. A szót kérők közül volt, aki arról szólt, hogy üzemükben a gazdasági munkaközösségeik milyen sok segítséget adtak a kapacitáshiány enyhítéséhez, volt, aki kiemelte; a „vállalkozás” révén szerezhető több jövedelem a fluktuációt, a létszám apadását állította meg. A vitában részt vevők azonban azt sem hallgatták el, hogy a jövedelmük gyarapítása érdekében vagy kényszerből (mert üzemük termelési feladatait csak túlmunkával képes megoldani) többet dolgozóknak másoknál hevesebb lehetősége van a „teljes” életre. Nekem ebből az a tanulság, hogy például a vgmk-hoz sem lehet csak a személyes jövedelem oldaláról közelíteni. — Pedig az embereket éppen ez ösztönzi munkaközösségek alakítására... — Ez igaz, de a munka- közösségeknek feladatokat adó vállalat vezetőinek nem szabad csak a személyes jövedelmekről gondolkodnia. Kétségtelenül népszerű lépés a dolgozók keresetének növelésére lehetőséget adni, ám akit csak ez a cél vezérel, nagyot hibázhat. — Korábban nagyon sokszor hangsúlyozták vállalat- vezetők: vgmk-val dolgoztatva azoknak a feladatoknak a megoldását is képesek megfizetni embereiknek, amelyekre az érvényes bérszabályozás keretei között már nem jutott pénzük. Az új szabályozók keretei között talán a főmunkaidőben is elvégezhetők lesznek ezek a munkák? —■ Valóban, az új vállalkozási formákról szóló rendelet adta lehetőségeket gyakran használtuk mi, vállalati vezetők kiskapuként, a bérszabályozási korlátok „lebontására”. Ez a kényszer január elseje óta — ha nem is szűnt meg, hiszen a személyes jövedelmek után vastagon adózik a vállalat — enyhült, mert a nyereségük növelésére képes üzemek könnyebben juthatnak bérhez. A munkaközösségekre azonban nálunk továbbra is szükség lesz. a mezőgazdasági gépgyártás ritmusa szorosan kötődik a mezőgazdasági munkákéhoz. Kaszálógépéket például főleg tavasszal rendelnek tőlünk, ilyenkor az ezen a területen dolgozókra több feladat hárul, márpedig nem foglalkoztathatunk állandóan any- nyi embert, amennyivel a csúcsidőszak munkaerő- szükséglete kielégíthető. A vgmk egyfajta kapacitástartalék, amelyik például a váratlanul kínálkozó, hat héten, egy hónapon belül teljesítendő exportrendelések elfogadását is lehetővé teszi. — Ügy látom, ön korántsem azt tartja lényegesnek, hogy a vállalat a munkaközösségekben részt vevő tagjait több jövedelemhez juttassa... — Tényleg nem hiszek azoknak, akik ezeknek a vállalkozásoknak munkaerőmegtartó erejéről olyan sokat beszélnek. Nem hiszek, mert tudom, tartósan egyetlen ember szervezete sem bírja a túlterhelést, mert látom, a gmk-tagok és a kivülmaradók közötti feszültség ronthatja a munkahelyi légkört Egy-egy vgmk-nak. munkát adni csak akkor szabad, ha a vállalati érdek ezt diktálja, ha ezzel az egész közösség jól jár. Az ilyen formában kifizetett pénz nemcsak az egyénnek jelenthet fizetéskiegészítést, javát látja a közösség is. De más esetben csak a munkaközösség tagjának többletkeresetet. A vállalati feladatok megoldását, így dolgozóink boldogulását hosszú távra csak a főmun- kgidőre lehet alapozni... — És az itt szerezhető jövedelmek növelésére milyen lehetőségek kínálkoznak a. szolnoki Mezőgépnél? — Valamivel kedvezőbbek, mint a korábbi években, 5—6 százalékos keresetnövekedésre számítunk. Azért nem többre, mert az elmúlt években összesen 350 millió forint értékű rekonstrukciós beruházást hajtottunk végre, és a hitelek részleteit, kamatait ugyanabból az egységes fejlesztési alapból kell fizetnünk, mint az egyéni keresetek utáni adót. Ha nincsenek a korábbi beruházások, dolgozóink ma biztosan jobban járnak. De csak ma! Mert a fejlesztések nélkül rövid időn belül romlana a vállalat nyereségtermelő képessége. Aki figyelt, az észrevette: a kongresszusi felszólalók nemcsak arról beszéltek, hogy a jövedelmek növeléséhez növelni kell 3 teljesítményeket. Azt is világosan leszögezték, hogy a teljesítménynövekedés műszaki feltételeit is meg kell teremteni. Még ha a beruházásra költött pénz pillanatnyilag az egyén kárára hozott áldozatnak tűnik is.,. A termelő kollektívák ma szabadabban dönthetnek arról, mire költik a megtermelt nyereséget, akár teljesen fel is élhetik azt Azt hiszem, nem ismerjük még eléggé a jövő fontosságát. Éppen ezért lesz nehéz dolga a nálunk még csak most szerveződő vállalatirányító testületnek, a vállalati tanácsnak. V. Szász József A rákospalotai Fejlődés Bútoripari Szövetkezet jászkjséri szakcsoportja termékei mintegy 80 százalékát tőkés exportra termeli. Képünkön Berente Sándorné a faalkatrészeket páros szabászfűrészen vágja méretre