Szolnok Megyei Néplap, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-04 / 79. szám

XXXVI. évf. 19. sz., 1985. ápriiiü 4., csütörtak A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Hazánk felszabadulásának évfordulóján Díszünnepség az Operaházban Hazánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársa­ság Minisztertanácsa, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Magyar—Szovjet Bará­ti Társaság Országos Elnöksége tegnap dísz­ünnepséget rendezett a Magyar Állami Ope­raházban. A jubileumi ünnepség elnökségében foglalt helyet Kádár János, az MSZMP főtitkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, a párt főtitkárhelyettese, Aczél György, Gáspár So­dor, Grósz Károly, Havasi Ferenc, Hámori Csaba, Maróthy László, Óvári Miklós, Sarlós István, Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai; Gyenes András, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke; Berecz János, Hor­váth István, Pál Lénárd, Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkárai; Czinege Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese. A díszelnökség tagja volt a Központi Bizottság és a kormány több tagja, a társadalmi és tömeg szervezetek számos vezető­je, a munkásmozgalom több régi harcosa, az évforduló al­kalmából kitüntetettek egy csoportja. Ott vol­tak a felszabadulási ünnepségekre hazánkba érkezett szovjet, bolgár, csehszlovák, jugo­szláv, lengyel, NDK-beli és román küldött­ség vezetői és tagjai, valamint az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadsereg­csoport parancsnokságának képviselői. A magyar és a szovjet himnusz elhangzását követően Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke nyitotta meg az ünnepséget. Bevezetőben tolmácsolta az MSZMP Központi Bizottsága, a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsa, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Országos El­nöksége üdvözletét az ünnepi megemlékezés résztvevőinek, akik között ott voltak az üzemek és intézmények tisztségvi­selői, képviselői, a közélet, a tudomány, az irodalom és a művészetek kiváló személyiségei, a munkában élenjárók, a veteránok és a fiatalok, valamint a diplomáciai testület kép­viselői. Kállai Gyula megnyitója után Losonczi Pál, az Elnö­ki Tanács elnöke emelkedett szólásra. Új történelmi távlatokat nyitott a magyar nép számára Losonozi Pál beszéde Legnagyobb nemzeti ün­nepünk előestéjén fokozott (jelentőséget nyernek szá­munkra történelmünk sors­fordulói. 1945. április negye­diké megtestesítője a ma­gyar nép évezredes függet­lenségi törekvéseinek, sza­badságvágyának. Annak a nemzeti akaratnak, amely addig győzedelmeskedni nem tudott. A nap, amelyre ma emlékezünk, eggyé öt­vözi a magyar nép évezredes igyekezetét a boldogulásra, felemelkedésre, demokráciá­ra. Hazánkat 1945. április 4- én a Szovjetunió hadserege szabadította fel. A fasiz­musra mért megsemmisítő vereség, a felszabadulás len­dítette ki országunkat a tör­ténelmi mélypontról, ahová az ellenforradalmi rendszer nemzetvesztő politikája ta­szította. — kezdte beszédét Losonczi Pál. majd áttekin­tette népünk történelmi küz­delmét, és így folytatta: Az uralkodó osztályok bű­neiért nem tehető felelőssé a nép. A népellenes rendszer igá­jától a hitlerista megszállás­tól, a nyilasuralom rémtet- feitől. a fasizmus elleni győz­tes küzdelem során szaba­dultunk meg. A köszönet el­ső szavai a szovjet népet il-* lessék. El nem múló hálával, a több évtizedes együttmű­ködésünk során kialakult barátsággal, az internaciona­lista szolidaritás szellemé­ben emlékezünk meg a Szov­jetunió szerepéről nemzeti függetlenségünk, önálló ál­lamiságunk megteremtésé­tien, fejlődésünk segítésé­ben. Kegyelettel őrizzük azoknak a szovjet hősöknek az emlékét, akik életüket ál­dozták népünk szabadságá­ért. Tisztelettel gondolunk azokra a bolgjár, jugoszláv és román katonákra is, akik a szovjet hadsereg oldalán harcolva segítették hazánk felszabadulását és velük együtt az antifasiszta koalí­ció országainak azokra a fiaira, — köztük az angol, amerikai katonákra — akik hozzájárultak a német fa­sizmus leveréséhez. Büszkeséggel emlékezünk az antifasiszták, a felszaba­dítók soraiban harcoló ma­gyar hősökre, akik itthon vagy Európa más országai­nak csataterein küzdöttek a fasizmus ellen. Fájdalommal gondolunk azokra, akiknek a felszaba­dulás már nem hozhatta el a szabadságot: akik a fasisz­ta népirtás áldozatai lettek, és azokra, akik egy oktalan és igazságtalan háború frontkatonáiként vesztették életüket. Voltak a fasizmus­sal, a háborúval tudatosan szembeforduló, életükkel és halálukkal soha el nem évü­lő példát szolgáltató magyar hősök, és százezerszámra voltak olyan honfitársaink, akiket a Horthy-hadsereg besorozott katonáiként úgy ért a halál, hogy föl sem ismerték azt a történelmi ke­lepcét, amibe a népellenes rendszer sodorta őket. Értel­metlen és céltalan pusztulá­suk. sorsuk több mint negy­ven év múltán is tanulság­ként szolgál számunkra. E^t követően az ország újjászű- lietésónék nevezetes esemé­nyeire emlékeztetett az El­nöki Tanács elnöke s hang­súlyozta : Az ország nagyobbik fele még a német megszállók és magyar kiszolgálóik kezén volt. amikor a felszabadult országrészben, a háborúból felocsúdó városokban és köz­ségekben megindult a rend helyreállítása, az élet újjá­szervezése, az új, demokra­tikus önkormányzati szervek kiépítése. 1944 októberében Szegeden zászlót bontott a kommunista párt, megala­kultak a demokratikus pár­tok és első szövetségük, a Magyar Nemzeti Független­ségi Front, amely az ország­nak a fasiszta elnyomástól való felszabadítását és a de­mokratikus újjászületést írta zászlajára. Debrecenben alig több mint 3 hónapja emlékeztünk meg arról, hogy 40 évvel ez­előtt megalakult az Ideigle­nes Nemzetgyűlés, amely le­rakta az új magyar állami­ság alapjait és hadat üzent a hitleri Németországnak. Megalakult az Ideiglenes Nemzeti Kormány, és egyik első intézkedéseként meghir­dette a nagybirtokok felosz­tását, a parasztság földhöz juttatását. Ezzel kezdetét vette az új honfoglalás. Népünknek az elmúlt negy­ven esztendő alatt megtett útja az bizonyítja, hogy a 'felszabadulás olyan törté­nelmi sorsforduló, amely megnyitotta az utat a ma­gyar társadalom demokrati­kus átalakítása előtt. 1944— 45-ben népünk válaszút elé érkezett. És jól 'választott, amikor a volt uralkodó osz­tályok hatalma után saját kezébe vette sorsa intézé­sét. Szakított régi urainak külpolitikájával a népek kö­zötti gyűlölködést szító sovi­nizmussal és szövetségre lé­pett a világ haladó erőivel, így teremtődtek meg az igazi barátság és együttműködés alapjai az azonos útra lé­pett környező országokkal. Azóta közös elveink, alapve­tő érdekeink és céljaink azo­nossága jegyében fejlődnek .kapcsolataink a testvéri szo­cialista országokkal. Az elmúlt négy évtized­ben mindig számíthattunk a {szovjetunió, szövetségeseink segítségére. Ez volt fejlődé­sünk alapja, de saját gond­jainkat nekünk kellett és kell megoldanunk. Csak né­pünk erőfeszítései teremt­hettek új életet a romokkal és feudális maradványokkal terhelt országban: csak a tömegek, támogatására és cselekvő részvételére építve rakhattuk le az új magyar államiság alapjait. Az ünnep mindig a sízám­vetés ideje, múlt és jövő szembesítésének pillanata is. Negyven év egy dolgos! em­ber, egy nép életében rö­vid, de az elért eredmények­kel, a megtett út nagyságá­val mérve történelmi idő­szak. Ez az út nem volt könnyű, és néni iá volt töretlen, mint amilyennek a frissen szerzett szabadság első örömében képzeltük. De a négy évti­zed eredményei önmagukért beszélnek; hazai viszonyain­kat, társadalmunkat alapve­tően átformáltuk. Népünk olyan utat tett meg az új, szocialista társadalom építé­sének során, amelyet méltán tekinthetünk nemzeti törté­nelmünk legnagyobb fordu­latának. Eredményeinket — szerénytelenség nélkül mond­hatjuk — nemcsak barátaink becsülik, hanem a velünk szemben állók is elismerik. Páratlan gyorsasággal ment végbe az újjáépítés, s jött létre az új rend a ro­mokon. A népi demokrati­kus rendszer néhány év alatt évszázados mulasztásokat pótolt. Az átalakulás vezer tő ereje a Magyar Kommu­nista Párt volt, amely ne­gyedszázados illegalitás után életerősen, nemzeti felelős- áége tudatjáfoan, határozott; programmal lépett fel„ szer­vezte a tömegek harcát, a földért, a gyárak, a bányák és a bankok államosításáért, a volt uralkodó osztályok képviselőinek a hatalomból valé kiszorításáért, a tár­sadalmi átalakulásért. A né-< pi demokratikus átalakulás sikereit a párt szövetségesei­vel együtt, a nép, a nemzet egészséges erőinek széles körű támogatására építve érhette el. Mindennek kö­szönhetően három évvel a felszabadulást követően, 1919 után másodszor is győzött és hatalomra jutott a munkásosztály, létrejött a proletárdiktatúra hazánk (Folytatás a 3. oldalon.) Kézfogás olajtükörben Beszélgetés az alföldi szénhidrogén-bányászatról 5. oldal Együtt, nemcsak egymás mellett Milyen előnyökkel jár két mezőgazdasági üzem együttműködése ? 6. oldal Szélvihar - bemutatja a falu Színdarab jászfényszarui idős és fiatal amatőr színjátszók összefogásával 9. oldat Nemcsak a pénz, de az sem mellékes Mit tehetnek a nehezedő gazdasági körülmények és a növekvő igények kettős szorításában a sportvezetők? 15. oldal

Next

/
Oldalképek
Tartalom