Szolnok Megyei Néplap, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-04 / 79. szám
XXXVI. évf. 19. sz., 1985. ápriiiü 4., csütörtak A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Hazánk felszabadulásának évfordulóján Díszünnepség az Operaházban Hazánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Országos Elnöksége tegnap díszünnepséget rendezett a Magyar Állami Operaházban. A jubileumi ünnepség elnökségében foglalt helyet Kádár János, az MSZMP főtitkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, a párt főtitkárhelyettese, Aczél György, Gáspár Sodor, Grósz Károly, Havasi Ferenc, Hámori Csaba, Maróthy László, Óvári Miklós, Sarlós István, Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai; Gyenes András, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke; Berecz János, Horváth István, Pál Lénárd, Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkárai; Czinege Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese. A díszelnökség tagja volt a Központi Bizottság és a kormány több tagja, a társadalmi és tömeg szervezetek számos vezetője, a munkásmozgalom több régi harcosa, az évforduló alkalmából kitüntetettek egy csoportja. Ott voltak a felszabadulási ünnepségekre hazánkba érkezett szovjet, bolgár, csehszlovák, jugoszláv, lengyel, NDK-beli és román küldöttség vezetői és tagjai, valamint az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnokságának képviselői. A magyar és a szovjet himnusz elhangzását követően Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke nyitotta meg az ünnepséget. Bevezetőben tolmácsolta az MSZMP Központi Bizottsága, a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsa, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Országos Elnöksége üdvözletét az ünnepi megemlékezés résztvevőinek, akik között ott voltak az üzemek és intézmények tisztségviselői, képviselői, a közélet, a tudomány, az irodalom és a művészetek kiváló személyiségei, a munkában élenjárók, a veteránok és a fiatalok, valamint a diplomáciai testület képviselői. Kállai Gyula megnyitója után Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke emelkedett szólásra. Új történelmi távlatokat nyitott a magyar nép számára Losonozi Pál beszéde Legnagyobb nemzeti ünnepünk előestéjén fokozott (jelentőséget nyernek számunkra történelmünk sorsfordulói. 1945. április negyediké megtestesítője a magyar nép évezredes függetlenségi törekvéseinek, szabadságvágyának. Annak a nemzeti akaratnak, amely addig győzedelmeskedni nem tudott. A nap, amelyre ma emlékezünk, eggyé ötvözi a magyar nép évezredes igyekezetét a boldogulásra, felemelkedésre, demokráciára. Hazánkat 1945. április 4- én a Szovjetunió hadserege szabadította fel. A fasizmusra mért megsemmisítő vereség, a felszabadulás lendítette ki országunkat a történelmi mélypontról, ahová az ellenforradalmi rendszer nemzetvesztő politikája taszította. — kezdte beszédét Losonczi Pál. majd áttekintette népünk történelmi küzdelmét, és így folytatta: Az uralkodó osztályok bűneiért nem tehető felelőssé a nép. A népellenes rendszer igájától a hitlerista megszállástól, a nyilasuralom rémtet- feitől. a fasizmus elleni győztes küzdelem során szabadultunk meg. A köszönet első szavai a szovjet népet il-* lessék. El nem múló hálával, a több évtizedes együttműködésünk során kialakult barátsággal, az internacionalista szolidaritás szellemében emlékezünk meg a Szovjetunió szerepéről nemzeti függetlenségünk, önálló államiságunk megteremtésétien, fejlődésünk segítésében. Kegyelettel őrizzük azoknak a szovjet hősöknek az emlékét, akik életüket áldozták népünk szabadságáért. Tisztelettel gondolunk azokra a bolgjár, jugoszláv és román katonákra is, akik a szovjet hadsereg oldalán harcolva segítették hazánk felszabadulását és velük együtt az antifasiszta koalíció országainak azokra a fiaira, — köztük az angol, amerikai katonákra — akik hozzájárultak a német fasizmus leveréséhez. Büszkeséggel emlékezünk az antifasiszták, a felszabadítók soraiban harcoló magyar hősökre, akik itthon vagy Európa más országainak csataterein küzdöttek a fasizmus ellen. Fájdalommal gondolunk azokra, akiknek a felszabadulás már nem hozhatta el a szabadságot: akik a fasiszta népirtás áldozatai lettek, és azokra, akik egy oktalan és igazságtalan háború frontkatonáiként vesztették életüket. Voltak a fasizmussal, a háborúval tudatosan szembeforduló, életükkel és halálukkal soha el nem évülő példát szolgáltató magyar hősök, és százezerszámra voltak olyan honfitársaink, akiket a Horthy-hadsereg besorozott katonáiként úgy ért a halál, hogy föl sem ismerték azt a történelmi kelepcét, amibe a népellenes rendszer sodorta őket. Értelmetlen és céltalan pusztulásuk. sorsuk több mint negyven év múltán is tanulságként szolgál számunkra. E^t követően az ország újjászű- lietésónék nevezetes eseményeire emlékeztetett az Elnöki Tanács elnöke s hangsúlyozta : Az ország nagyobbik fele még a német megszállók és magyar kiszolgálóik kezén volt. amikor a felszabadult országrészben, a háborúból felocsúdó városokban és községekben megindult a rend helyreállítása, az élet újjászervezése, az új, demokratikus önkormányzati szervek kiépítése. 1944 októberében Szegeden zászlót bontott a kommunista párt, megalakultak a demokratikus pártok és első szövetségük, a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, amely az országnak a fasiszta elnyomástól való felszabadítását és a demokratikus újjászületést írta zászlajára. Debrecenben alig több mint 3 hónapja emlékeztünk meg arról, hogy 40 évvel ezelőtt megalakult az Ideiglenes Nemzetgyűlés, amely lerakta az új magyar államiság alapjait és hadat üzent a hitleri Németországnak. Megalakult az Ideiglenes Nemzeti Kormány, és egyik első intézkedéseként meghirdette a nagybirtokok felosztását, a parasztság földhöz juttatását. Ezzel kezdetét vette az új honfoglalás. Népünknek az elmúlt negyven esztendő alatt megtett útja az bizonyítja, hogy a 'felszabadulás olyan történelmi sorsforduló, amely megnyitotta az utat a magyar társadalom demokratikus átalakítása előtt. 1944— 45-ben népünk válaszút elé érkezett. És jól 'választott, amikor a volt uralkodó osztályok hatalma után saját kezébe vette sorsa intézését. Szakított régi urainak külpolitikájával a népek közötti gyűlölködést szító sovinizmussal és szövetségre lépett a világ haladó erőivel, így teremtődtek meg az igazi barátság és együttműködés alapjai az azonos útra lépett környező országokkal. Azóta közös elveink, alapvető érdekeink és céljaink azonossága jegyében fejlődnek .kapcsolataink a testvéri szocialista országokkal. Az elmúlt négy évtizedben mindig számíthattunk a {szovjetunió, szövetségeseink segítségére. Ez volt fejlődésünk alapja, de saját gondjainkat nekünk kellett és kell megoldanunk. Csak népünk erőfeszítései teremthettek új életet a romokkal és feudális maradványokkal terhelt országban: csak a tömegek, támogatására és cselekvő részvételére építve rakhattuk le az új magyar államiság alapjait. Az ünnep mindig a sízámvetés ideje, múlt és jövő szembesítésének pillanata is. Negyven év egy dolgos! ember, egy nép életében rövid, de az elért eredményekkel, a megtett út nagyságával mérve történelmi időszak. Ez az út nem volt könnyű, és néni iá volt töretlen, mint amilyennek a frissen szerzett szabadság első örömében képzeltük. De a négy évtized eredményei önmagukért beszélnek; hazai viszonyainkat, társadalmunkat alapvetően átformáltuk. Népünk olyan utat tett meg az új, szocialista társadalom építésének során, amelyet méltán tekinthetünk nemzeti történelmünk legnagyobb fordulatának. Eredményeinket — szerénytelenség nélkül mondhatjuk — nemcsak barátaink becsülik, hanem a velünk szemben állók is elismerik. Páratlan gyorsasággal ment végbe az újjáépítés, s jött létre az új rend a romokon. A népi demokratikus rendszer néhány év alatt évszázados mulasztásokat pótolt. Az átalakulás vezer tő ereje a Magyar Kommunista Párt volt, amely negyedszázados illegalitás után életerősen, nemzeti felelős- áége tudatjáfoan, határozott; programmal lépett fel„ szervezte a tömegek harcát, a földért, a gyárak, a bányák és a bankok államosításáért, a volt uralkodó osztályok képviselőinek a hatalomból valé kiszorításáért, a társadalmi átalakulásért. A né-< pi demokratikus átalakulás sikereit a párt szövetségeseivel együtt, a nép, a nemzet egészséges erőinek széles körű támogatására építve érhette el. Mindennek köszönhetően három évvel a felszabadulást követően, 1919 után másodszor is győzött és hatalomra jutott a munkásosztály, létrejött a proletárdiktatúra hazánk (Folytatás a 3. oldalon.) Kézfogás olajtükörben Beszélgetés az alföldi szénhidrogén-bányászatról 5. oldal Együtt, nemcsak egymás mellett Milyen előnyökkel jár két mezőgazdasági üzem együttműködése ? 6. oldal Szélvihar - bemutatja a falu Színdarab jászfényszarui idős és fiatal amatőr színjátszók összefogásával 9. oldat Nemcsak a pénz, de az sem mellékes Mit tehetnek a nehezedő gazdasági körülmények és a növekvő igények kettős szorításában a sportvezetők? 15. oldal
