Szolnok Megyei Néplap, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-30 / 100. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. ÁPRILIS 30. Gorbacsov—Ortega találkozó Szovjet—nicaraguai tárgyalások Reagan ma indul nyugat-európai kőrútjára fl nukleáris háború veszélyeiről Párizsi kollokvium A Sorbonne-egyetemen a hét végén kollokviumot tar­tottak mintegy száz tudo­mányos kutató részvételével a nukleáris háború veszé­lyeiről. A kollokvium részt­vevői felszólalásaikban rá­mutattak arra, hogy a nuk­leáris háború beláthatatlan következményekkel járna az egész emberiségre. Azt sür­gették, hogy a közvélemény­ben jobban tudatosítsák eze­ket a veszélyeket, mert Fran­ciaországban eddig édeske­vés történt ezen a téren. Felszólalt a kollokviumon Píérre Juquin, az FKP KB tagja is, aki rámutatott az amerikai űrfegyverkezési program veszélyeire és arra szólította fel a francia kor­mányt,' tegyen meg mindent annak megakadályozására, hogy „a világűr csatatérré váljék”. Útnak indult a Challenger Héttagú személyzettel teg­nap a floridai űrrepülőtér­ről egyhetes útra indították a Challenger amerikai űrre­pülőgépet. A gép rakodóte­rében ezúttal a Spacelab űr- laiboratóriumot helyezték el s a személyzet öt tagja az út során elsősoriban tudományos kutatásokat végez. Ezek egy része azonban szorosan kap­csolódik az Egyesült Álla­mok űrfegyverkezés! prog­ramjához: egy kiristálynö- veszitési kísérlet célja példá­ul az, hogy sízupertiszta kris­tályokat állítsanak elő a rendszer célfelkutató eszkö­zeihez. Az űrlaboratóriumban ál­latkísérleteket is folytatnak annak továibbi vizsgálatára, hogyan alkalmazkodik. a szervezet az űrutazás körül­ményeihez. A kísérletek to­vábbi programjában asztro­nómiai megfigyelések, fizikai vizsgálatok és más kísérletek szerepelnek. MAPUTO Mozambikba érkezett An­tonio Ramalho Eanes portu­gál elnök. A kétnapos láto­gatás során megbeszéléseket folytat majd Samora Machel mozambiki elnökkel. Eanes- nek ez a második útja az 1975-ig portugál gyarmaton. HAWAII Csőn Tu Hvan dél-koreai elnök vasárnap befejezte egyesült államokbeli látoga­tását. Utolsó programként a Hawaii-szigeteken beszédet mondott az ottani koreai kö­zösség képviselői előtt. A dél-koreai oil nők látogatása során találkozott Ronald Reagannel is. BERLIN Befejeződött vasárnap az NDK-ban a „Torgau 1985” elnevezésű nemzetközi új­ságíró-találkozó. A találkozó résztvevői — a Hitler-ellenes koalíció volt haditudósítói és a nácik által üldözött újság­írók — egy hétig ta»tózkod- tak az NDK-ban, és ott vol­tak az elbai találkozás emlé­kére rendezett torgaui nagy­gyűlésen is. ÜJ-DELHI Robbanás történt vasárnap egy politikai gyűlés helyszí­nének közvetlen közelében az indiai Pandzsáb államban. A robbanás következtében egy személy életét vesztette, eay pedig súlyosan megsé­rült. A gyűlésen a robbanást megelőzően az ellenzéki Bha- ratija Dzsanata Párt elnöke, Atal Bihari Vadzsoai mon­dott beszédet. A politikus gyakran bírálja a szikh szél­sőségeseket szakadár törek­véseik miatt. Tegnap Moszkvában meg­beszélést tartott Mihail Gor­bacsov, az SZKP KB főtit­kára és Daniel Ortega köz- társasági elnök, a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front Országos Vezetőségének tag­ja, valamint az általuk ve­zetett küldöttségek. A talál­kozón mindkét részről elége­detten állapították meg, hogy erősödik a Szovjetunió és Nicaragua együttműködése. Megerősítették, hogy mind­két fél a baráti kapcsolatok továbbfejlesztésére törekszik. Daniéi Ortega beszámolt tárgyalópartnereinek arról a harcról, amelyet a nicara­guai nép vív szabadságának, függetlenségének, az önálló fejlődéshez való jogának vé­delmében. Daniel Ortega ugyanakkor megerősítette, hogy a nicaraguai kormány az egyenlő jogok tisztelet- bentartása mellett kész tár­gyalásokat folytatni az Egye­sült Államokkal. A találkozó résztvevői Vietnam és az Egyesült Államok kapcsolatai megja­vításának lehetőségeiről nyi­latkozott Le Due Tho, a VKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja tegnap az NBC amerikai televíziós há­lózat híradójának. Az NBC Iregigeli műsorának egy ré­szét Ho Si Minh városból — az egykori Saigonból — su­gározta, abból az alkalom­ból, hogy most tíz éve vo­Éppen tíz esztendővel ez­előtt, egy Párizs melletti kastélyban ült össze első íz­ben a hét vezető tőkés or­szág (USA, Anglia, NSZK, Franciaország, Olaszország, Kanada, Japán) állam- és kormányfőinek gazdasági csúcsértekezlete. Azóta min­den évben megtartják ezt a tanácskozást, ezúttal május első napjaiban Bonnban ke­rül .sor rá. Az idei csúcsértekezlet előkészítése azonban nem követte a megszokott tízesz­tendős hagyományokat. Még­pedig azért nem, mert a csúcs, amelyet május 2—4. között tartanak JBonnban. időben csaknem egybeesik a fasizmus felett aratott győ­zelem 40. évfordulójával. (Ezt Nyugaton május 8-án ünnepük.) Miután Nyugat- Európában Washington leg­fontosabb szövetségese az NSZK, az amerikai elnök útitervét megrajzoló szak­értőknek mindenekelőtt ar­ról kellett gondoskodniok, hogy Reagan május 8-án már ne tartózkodjék Nyu­hangsúlyozták, hogy a kö­zép-amerikai problémák ren­dezésének egyetlen reális, és a nemzetközi jog normáinak megfelelő módja a tárgyalá­sok útján létrejövő békés rendezés, amely figyelembe veszi a térség minden orszá­gának érdekeit, és maradék­talanul tiszteletben tartja ezen államok szuverenitását.­Mihail Gorbacsov a talál­kozón hangsúlyozta, a Szov­jetunió határozottan védel­mezi a nicaraguai népnek azt a jogát, hogy békében, de­mokratikusan és szabadon fejlődjön. Szolidáris azzal a harccal, amit Nicaragua az imperializmus agresszív ter­vei ellen vív. A Szovjetunió a jövőben is baráti támogá- tást nyújt Nicaraguának ah­hoz, hogy megoldhassa gaz­dasági fejlődésének halaszt­hatatlan feladatait, s politi­kai és diplomáciai támoga­tásban részesíti a szuvereni­tása védelméért vívott küz­delmet. nultak be az egykori Dél- Vietnam fővárosába a fel­szabadító erők. A vietnami politikus leszö­gezte: országa kész a kap­csolatok rendezésére, de eh­hez arra van szükség, hogy az amerikai kormány telje­sítse korábbi ígéreteit és te­kintse egyenrangú félnek a •Vietnami Demokrat iikus Köztársaságot gat-Németországban. A győ­zelmi ünnep ugyanis — amelyről a nyugatnémetek­nek értelemszerűen hiányoz- niok kell — így Bonn tájain sértene egy bizonyos fajta „nemzeti érzékenységet”. Washington pedig ezt min­denáron el akarta kerülni. A nagy igyekezetben azon­ban másfajta, sokkal indo­koltabb érzékenységet sér­tett meg. és ebből nagy vi­hart kavaró félreértések egész sora adódott. Először kiderült, hogy Reagan meg akar látogatni egy olyan né­met katonatemetőt, amely­ben a háború utolsó offenzí- váját végrehajtó SS hadosz­tályok emberei nyugszanak.’ Ebben az offenzívában ame­rikai hadifoglyok nagy cso­portjait mészárolták le. Az amerikai veteránszövetségek — amelyek egyébként Rea­gant támogató, jobboldali szervezetek — óriási tilta­kozást szerveztek. Ugyanak­kor általános nemzetközi til­takozást váltott ki az, hogy az elnök útitervét kidolgozó hivatalnokok először elutasí­Nakaszone Bonnban Tegnap Bonnha utazott Nakaszone Jaszuhiro japán miniszterelnök, hogy részt vegyen a vezető tőkés orszá­gok állam- és kormányfőinek csúcskonferenciáján. A csü­törtökön kezdődő értekezlet előtt Nakaszone kétnapos hi­vatalos látogatást tesz az NSZK-ban, két alkalommal találkozik Helmut Kohl kan­cellárral. Közvetlenül a kon­ferencia előtt és annak során a japán miniszterelnök két­oldalú tárgyalásokat tervez a résztvevő állam- és kormány­főik legtöbbjével. Lengyel parlament Alkotmánybíróságot alakítanak A lengyel parlament teg­nap egyhangú szavazással elfogadta az alkotmánybíró­ságról szóló törvényt. Ezzel lehetővé vált, hogy olyan független bírói testületet hozzanak létre, amely a leg­felső állami szervek által ki­adott törvények, rendeletek, határozatok, valamint az al­kotmány közötti összhangon őrködik majd. Az 1982-bien megalakított állambírósággal együtt (amely azt vizsgálja adott esetben, hogy magas rangú állami vezetők hiva­tali teendőik ellátása közben nem követnek-e el alkot­mánysértést) az alkotmány- bíróság a szocialista törvé­nyesség rendkívül fontos őre. Az alkotmánybíróságot a szejm fogja megválasztani neves jogászok közül. Chilei letartóztatások Francia követelés A francia külügyminiszté­rium a Chilében pénteken letartóztatott két francia ál­lampolgár azonnali szaba­don bocsátását és azt köve­teli, hogy a több száz őri­zetbe vett számára biztosít­sák elemi jogaik tiszteletben tartását. A francia külügyminiszté­rium szóvivője közölte, va­sárnap Chile franciaországi nagykövetét behívatták a külügyminisztériumba, ahol Robert Richard- a Dél-ame­rikai Osztály vezetője a fran­cia hatóságok nevében mély­séges aggodalmát fejezte ki a pénteki tömeges letartóz­tatások miatt és követelte a két francia haladéktalan sza­badon bocsátását. A több száz személyt a be­tiltott Chilei Szocialista Párt megalapításának ötvenkette- dik évfordulójáról megem­lékező gyűlésen vették őri­zetbe. tották- hogy Reagan meglá­togasson egy hajdani kon­centrációs tábort. Amikor a botrány elől visszavonulva végül is úgy döntöttek, hogy sor kerül majd Bergen Bel- senben egy ilyen látogatásra, az elnök olyan nyilatkozatot tett, amelyben mindkét em­lékhely halottait (SS-kato- nákat és koncentrációs tábor­beli foglyokat) egyaránt „a háború áldozatainak” ne­vezte. Ez újabb botrányhoz és újabb, nem különösebben meggyőző magyarázkodás­hoz vezetett. Ezek az események némi­leg elhomályosították a köz­vélemény előtt magának a bonni csúcsnak gazdasági jellegű előkészületeit. A nagyon is érthető botrányok mögött azonban ezek az elő­készületek mégis csak to­vább folytatódtak. Lényeges elemük volt — s ez eddig ugyancsak háttérbe szorult —, hogy az amerikai gazda­ság idei első negyedévének eredményei elmaradtak a várakozástól. Évi ütemben számolva a gazdaságnöveke­dés mindössze 1,3 százalék volt. (Egy évvel ezelőtt há­romszor ilyen gyors volt a növekedési ütem.) A vissza­esés következtében az egyéb­ként túlértékelt dollár meg­Ma indul el tíznapos nyu­gat-európai kőrútjára Ro­nald Reagan amerikai elnök. Reagan részt vesz a hét ve­zető tőkés ország Bonnban sorra kerülő évi csúcsérte­kezletén, hivatalos láfoiga- (ást tesz az NSZK-ban, Spa­nyolországban és Portugáliá­ban s felszólal az EGK-or- szágok európai parlamentjé­ben, a franciaországi Stras- bourgban. Az utat eredetileg úgy ter­vezték, hogy az — a fasisz­ta Németország felett aratott győzelem 40. évfordulóján — az Egyesült Államok és Nyugati-Németország ..jmeigl- békélésének ünnepe” legyen. Washington és Bonn együt­tes döntése azonban arról, Tegnap délelőtt Tyr dél-li­banoni kikötőváros és kör­nyéke több hírügynökség jelentése szerint ismét liba­noni fennhatóság alá került, miután az 1982 júniusában bevonult izraeli megszálló erők teljes fegyverzetükkel elhagyták állásaikat. A hírt kormányilletékesek és az ENSZ békefenntartó erők dél-libanoni képviselői kö­zölték, s később az izraeli katonai szóvivő is megerősí­tette Tel Avivban, ám egyes hírügynökségi jelenté­sek szerint még vannak iz­raeli csapatok a térségben. Három és fél évi megsza­kítás után felújult a rend­szeres légiforgalom Len­gyelország és az Egyesült Államok között. A Varsó— New York vonalon vasárnap óta ismét repülnek a LOT lengyel és a Pan Am ame­rikai légitársaság gépei. A két ország között 1981 végén szakadt meg a rend­szeres légi-összeköttetés, amikor az amerikai hatósá­gok >,megtorlásul” a len­gyelországi szükségállapot bevezetéséért — az érvényes kétoldalú megállapodást megszegve — visszavonták a Üengyel repülőgépek leszál­lási engedélyét. A lengyel kormány nem­zetközi döntőbíróság elé ter­jesztette az ügyet. Még mi­előtt azonban a ^íróság fog­lalkozni kezdett volna vele, gyengült a nyugati tőzsdé­ken, ami nyilvánvalóan ron­totta az amerikai elnök tár­gyalási esélyeit. Ennek a gazdasági megin­gásnak az lehet a következ­ménye, hogy az Egyesült Ál­lamok szövetségesei nagyobb határozottságot tanúsítanak majd azokban a vitákban* amelyeknek félig előkészí­tett kompromisszumos meg­oldása a Hetek elé kerül. Az amerikaiak fő célja az, hogy összehívassanak egy új világkereskedelmi értekez­letet, amelynek elsődleges feladata az amerikai export kiáramlását gátló megszorí­tások lebontása lenne. A bonni csúcson az amerikaiak egyik célkitűzése az lesz. hogy létrejöjjön ennek a konferenciának előkészítő bi­zottsága. A többiek persze az érem másik oldalát né­zik. Elsősorban a franciák, de az utóbbi napokban egy- re nagyobb határozottsággal az angolok is a nemzetközi pénzügyi rendszer felülvizs­gálatát helyezik előtérbe. Az ő céljuk az, hogy előbb- utóbb összehívjanak egy ér­tekezletet, amely valamiféle rendet teremt a devizapia­con. — ie — hogy az évforduló küszöbén Reagan koszorúzzon meg en­nek jelképeként egy német katonai temetőt, nagyszabá­sú politikai vihart váltott ki — különösen, amikor kide­rült hogy a temetőben SS- katotnák sírjai is \ annak Reagan ugyan ennek ellen- súlyozására beiktatta pro: ramjába a bergen—belseni koncentrációs tábor meglá­togatását is — de az egyko­ri üldözöttek és az amerikai háborús veteránok változat­lanul tiltakoznak a katonai temető meglátogatása ellen, mert az SS-katonák sírjá­nak megkoszorúzását az ál­dozatok emléke meggyalázá- sának tekintik. Az izraeliek távozásával véget ér Izrael egyoldalúan eldöntött átcsoportosítasi ter­vének újabb szakasza. Mind­azonáltal még jelentékeny inváziós erők maradtak az ország déli részében, az iz­raeli határtól 11 kilométerre északra. A legnagyobb dél-libanoni városban. Szidonban közben tovább folynak a keresztény és a mohamedán vallási-po­litikai csoportok fegyveres összetűzések. Csupán vasár­nap 120 ember halt meg, il­letve sebesült meg. az Egyesült Államok tár­gyalásokba kezdett Lengyel- országgal. Ennek eredmé­nyeként tavaly több tucat­nyi charterjáratot indítottak a két ország között, 1984 vé­gén parafálták is az új len­gyel—amerikai megállapo­dást, amelyet végül ez év áprilisában írtak alá. A megállapodás aláírását Varsóban egyértelműen po­zitív lépésnek tartják, de felhívják a figyelmet arra a körülményre, hogy a rend­szeres légiforgalom leállítá­sa a lengyelellenes amerikai korlátozó ‘intézkedéseknek csak egyike — és nem is a legfontosabbika volt. Len­gyel számítások szerint ezek a korlátozó intézkedések 1981 végétől mostanáig körülbe­lül 15 milliárd dollárnyi kárt okoztak Lengyelországnak. Vita a NDTO-tagságról A spanyol katolikus egy­ház vezetőit is megosztja az ország NATO-val kapcsola­tos jövője. Ez derül kj abból az egyházi okmányból, amely a „béke építői” nevet viseli. Az iratot a püspöki kar küldte szét az egyházmegyék vezető papjainak tanulmá­nyozásra és véleményalko­tásra. Az egyház a békével kap­csolatos feladatait elemzi, külön fejezetet szentelve Spanyolország NATO-ibeli jövőjének, valamint annak, hogy a papok milyen állás­pontot képviseljenek híveik előtt a beígért népszavazás­sal kapcsolatban. Az országnak ki kell lép­nie az Atlant; Szövetségből — ezt hangsúlyozta Tierno Galvan, Madrid polgármes^ tere. Ő azon a véleményen van, hogy a kormánynak tel­jesítenie kell azt, amit a választók többsége akar. Ök pedig Spanyolországot kívül akarják látni a NATO ke­retein. Hasonlóan vélekedett Raimon Obiols, a Katalán Szocialista Párt főtitkára. Szovjet—nicaraguai tárgyalások Moszkvában. A képen Mi­hail Gorbacsov a megbeszélések kezdetekor üdvözli Daniel Ortega nicaraguai elnököt (Telefotó — KS) Le Due Tho a vietnami- amerikai kapcsolatokról fl tőkés csúcsértekezlet előtt Hét pillantás Bonnra Tyr és környéke Ismét libanoni fennhatóság alatt Felújult a lengyel-amerikai légiforgalom

Next

/
Oldalképek
Tartalom