Szolnok Megyei Néplap, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-29 / 99. szám
1985. ÁPRILIS 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A hét filmjeiből Mégis, kinek az élete? Brian Clark drámáját, amelynek filmváltozata John Badham nevéhez fűződik, élete kritikus pillanataiban mindenki „megrendezi” és. eljátssza önmagában. Mit tennék akkor ha, — ez a drámai kérdés alapja. Nyilvánvalóan annál erősebb a dráma, minél visszavonhatatlanabb az azt előidéző helyzet, tény. Mit tennék akkor ha megnyomo- rodnék, ha örökre az ágyhoz kötődnék? A kérdésre ki-ki egyéniségéből következő választ ad, a legáltalánosabb megfontolás: jogom van rendelkezni a saját életemmel. S ez a „jog” sokfelé vezethet. A leggyakoribb közhely: akkor felakasztanám magam! Közhely ez csupán, mert a feltételezett helyzet ismeret- hiánya eleve megkérdőjelezi a döntést. Mondjuk, mondjuk amit vélt cselekvésünkről gondolunk, s ki tudja, miként döntenénk. Lehet, hogy ilyen és olyan meggondolások, filozófiai megközelítések után éppen az tartana vissza bennünket végzetes tettünktől, hogy „ma szépen süt a nap”, netán egy melódia, egy emlék ... Nehéz a végső gondolati sorral szembenézni’ s Brian Clark drámájának világsikere éppen azt bizonyítja, hogy ez a drámai élethelyzet mindenkit foglalkoztat; a bennünk lévő feszültséget éppen úgy próbáljuk feloldani, hogy a „játék” nézői — kí- vülállóak! — leszünk. A híres dráma John Badham rendezte filmváltozata valamelyest eltér az alapműtől, ez vélhetően a forgató- könyv-társíró Reginald Rose szándéka szerint történt. A tizenkét dühös ember írója „humanizálta” kissé a tragédiát, s jól tette, még akkor is, ha a film ettől kissé szentimentálissá vált. A színpad intimebb, a drámát tudatosan vállaló színházi közönség többet „elbír”, a mozinézők többsége sokkal alkalmibb, egyszerűen csak moziba akar menni, mert van egy szabad estéje. A filmváltozat jól számol ezzel, s inkább a halált kívánó megnyomorodott szobrászművész, s az orvosi esküjéhez mindenáron és minden körülmények között ragaszkodó orvos küzdelmét tárja fel. A küzdelem a beteg életéért folyik, talán sejtenünk sem kellene, a beteg szándéka és akarata ellenére. Az orvos szerepében John Cassavetest látjuk, akit eddig jobbára filmrendezőként ismerünk. Ebben a filmben kiderül róla, hogy színésznek is nagyszerű. Méltó partnere Richard Dreyfuss, Ken, az autóbaleset következtében megnyomorodott szobrász szerepében. — ti — Tótfalusi Kis Mihlós-konferencia Szombaton délután befejeződött Debrecenben a Tótfalusi Kis Miklós emlékére rendezett nemzetközi konferencia, amelyen tíz ország huszonnyolc tudósa, valamint száz magyar kutató, történész, kulturális vezető vett részt. A tanácskozást a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya és debreceni bizottsága, a Magyarországi Református Egyház és a Debreceni Egyetemi Könyvtár abból az alkalomból rendezte, hogy Tótfalusi Kis Miklós világhírű magyar betűmetsző, nyomdász, könyvkiadó, a magyar közművelődés úttörője 300 évvel ezelőtt 1685-ben nyomtatta ki „Aranyos bibliáját” Amszterdamban. Ez a biblia a XVII. századi nyomdászat egyik legszebb darabja. A kétnapos tudományos tanácskozáson tizenöt magyar és tizenhárom külföldi előadótól hallgattak meg a résztvevők referátumokat. Irodalomtörténészek és nyelvészek szóltak Kis Miklós filológiai, nyelvészeti, kiadói, népművelői munkásságáról, s több előadó foglalkozott a kor betűművészetével. Országos népzenei minősítő verseny A népdalkörök és népzenei együttesek számára kétnapos országos minősítő verseny kezdődött szombaton Miskolcon, a Rónai Sándor megyei Művelődési Központban. A verseny első napján a Rónai Művelődési Ház nagytermében nyolc népdalkor, pávakor és zenekar mutatkozott be a négytagú, neves művészekből, szakemberekből álló zsűri és a közönség előtt. Vasárnap tizenegy kórus, zenekar a bogácsi művelődési házban lép színpadra, s, versenyez az arany-, ezüst- és bronzérmekért. Bemutató Nyíregyházán Szombaton az évad utolsó premierjét tartották a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban. A színházi évad befejezéseként Molnár Ferenc—Zerkovitz Béla—Kellér Dezső: Doktor úr című zenés bohózatát mutatták be. Doktor Sárkány, a sikeres ügyvéd alakítója Simor Ottó, Já- szai-díjas, színművész. A sok- szereplős darabban több fiatal társulati tag kapott jelentősebb szereplehetőséget, így Schlanger Andrást, Varjú Olgát láthatja a közönség. A darabot Hegyi Árpád Juto- csa, mint vendég rendezte. Májusban A lászkun Futóklub nyitott foglalkozásai A Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban működő Jászkun Fotóklub májusban több nyitott foglalkozást is tart, amelyeken szívesen látnak mindenkit, akit érdekel a fényképezés. Május 3-án, pénteken 17 órakor levetítik az érdeklődőknek A fényképezés úttörői című angol filmsorozat első négy részét. Május 10- én kiállítást nyitnak a Szolnok megyei turisztikai fotó- pályázat legsikeresebb alkotásaiból, 17-én pedig A fényképezés úttörői sorozat további négy részét vetítik. Május 24-én a megyei környezet- és természetvédelmi napok keretében bemutatkozik a Nimród fotóklub, ugyanakkor tárlat nyílik a Találkozás a természettel cí- mlű természetfotó-pályázat anyagából. A május 31-i nyitott foglalkozáson A Bihari hegység természeti kincsei címmel színes diavetítéssel illusztrált élménybeszámoló hangzik el. Könyvről könyvre WOODY ALLEN HUMORESZKJEI Fanyar, okos, szellemes, abszurd — és úgy általában jóízűeket lehet kacarász- ni. nevetgélni, s időnként — urambocsá’ — röhögni Woody Allen Lelki jelenségek vizsgálata című könyvének írásain. A cím ne tévesszen meg senkit, a könyv az Európa Könyvkiadó „vidám könyvek számára fenntartott” kenguru emblémás, kitűnő sorozatának darabjaként jelent meg: karcolatokat, humoreszkeket tartalmaz. Tulajdonképpen ez az első igazi alkalom, hogy a magyar közönség a rendezőként, színészként jól ismert Woody Allen toliforgatói teljesítményeivel is találkozzék. Nos, az Annie Hall. a Manhattan, a Játszd újra Sam! a Szentivánéji szexko- média az Amit tudni akarsz n szexről című filmek alkotója vibráló fantáziájának termékei a kötetben foglalt humoreszkek is. Nézzük például a könyv első darabja. A Metterling-cédulák című írás egyik passzusát: „Mert életének ebben a szakaszában új házvezetőnőre tett szert, bizonyos Frau Milnerre, aki hajlandó volt kézzel kimosni a zoknijait — ez a gesztus annyira meghatotta Met- terlinget, hogy az asszonyra hagyta egész vagyonát, ami egy fekete kalapból és pár szál dohányból állt”. A címadó humoreszkből természetesen nem derül ki. hogy van túlvilág, ezzel szemben benyomásokat szerezhetünk — Kant után, szabadon — „a tiszta félszről”, továbbá nyomon követhetjük — ahogy Woody Allen elképzelte — Sandwich grófjának kísér, letsorozatát, egészen addig, amíg feltalálta a róla elnevezett szendvicset. Pompás ..kifordított” bűnügyi sztorik sorakoznak a „Ford felügyelő fantasztikus esetei” című krimiparódiában, de elolvashatjuk W. Allen sajátos szituációban elhangzó védőbeszédét is. A könyv írásai egytől-egyig tökéletesen a szerző szándékainak engedelmeskednek: derűs perceket szerezni az olvasónak. úgy hogy a könyv lapjain fölvillanó mégoly mulatságos szituációkban is saját életére — világára ismerjen. — vj — „Korunkat tudjuk anyanyelvűnkkel követni” Beszélgetés Fábián Pál nyelvésszel Nemrég jelent meg az Akadémiai Kiadó gondozásában A magyar helyesírás szabályainak régóta várt új kötete. A szerkesztési munkálatokban nyelvtudományunk kiválóságai vettek részt dr. Fábián Pál egyetemi docens vezetésével. A neves nyelvésszel a magyar nyelv hete Szolnok megyei rendezvényeinek egyikén beszélgettünk az anyanyelv védelméről. — Hogyan választotta hivatásul a magyar nyelv ápolását? — Diákkoromban jobban vonzódtam a nyelvtanhoz, mint az irodalomhoz. A budapesti egyetemen már kifejezetten csak ez érdekelt, társaim is úgy emlékeznek rám, hogy mindig jól tudtam a nyelvészetet. A szak- dolgozatomban — Pais Dezső ösztönzésére — a Magyarosan című folyóirat történetét dolgoztam fel. A nyelvészetben egyébként nem az elméleti dolgok érdekelnek, hanem inkább a gyakorlatiak, mint például a nyelvművelés, a szókincs és a jelentéstan. — A XIII. pártkongresz- szuson is nyomatékosan szóba került az anyanyelv védelme... — Ennek két okból is örülök. Egyrészt valóban tűrhetetlen a nyelvi durvaságok elharapódzása, ami ellen küzdeni kell; másrészt pedig a nyelv rendkívüli fontosságát domborította ki Kádár János azáltal, hogy a nép mellett a nyelvet is nemzetmegtartó erőnek nevezte. Márpedig ha ilyen fontos dologról van szó, akkor az feltétlenül magasfokú védelmet igényel. — Milyennek ítéli az irodalomban manapság felbukkanó trágárságokat? — Fölösleges, modernkedő szülemény, külföldről beszüremlő, rossz minta. Az angolok és az amerikaiak például mérhetetlen nyelvi leleménnyel tudnak káromkodni, de ezek átvétele egyáltalán nem indokolt. Exkluzív interjú — ön szokott káromkodni? — Olykor. Jobbára akkor, ha a tanítványaim minősíthetetlen dolgozatokat írnak. De tanórákon engem még senki sem hallott káromkodni. — Meg lehet-e állapítani, hogy melyik társadalmi réteg nyelvhasználata hat legerősebben az irodalmi, illetőleg a köznyelvre? — Minden korban nyomon lehet követni. Száz évvel ezelőtt, sőt még később is a jogi nyelv hatott a legjobban. Az ötvenes években ezt a politikai, mozgalmi nyelv váltotta fel. Korunkban pedig a hivatali és a közgazdasági nyelv játszik döntő szerepet a köznyelv alakulásában. Az utóbbi természetesen a gazdasági orientációval magyarázható. — A nyelvművelők szakadatlan küzdelmét szemlélve azt hinné az ember, nyelvünk leromlott állapotban van... — Erről szó sincs. A magyar nyelv folyton fejlődik, változik. A modern kor eredményeit, vívmányait anyanyelvűnkkel kiválóan tudjuk követni. Nem minden nyelvben van ez így, például hindi nyelvben nem lehet izotópkutatást vagy atomfizikai kísérleteket végezni. — Nemrég megjelent az új helyesírási szabályzat. Tulajdonképpen mi benne az új? — Üj benne, hogy semmi sem új. Gyökeres változástól nem kell tartani. Az emberek így is azt hiszik, hogy a magyar helyesírást azért nem lehet tökéletesen elsajátítani, mert mindig változik. A 11. kiadás annyiban tér el az előzőektől hogy a szabályok beosztása változott, a szavak több helyen fellelhetők, s az egésznek bővült a terjedelme is. — A Magyar Nyelv Hete rendezvényeinek hatása hogyan mérhető? — Egyik napról a másikra természetesen nem lehet kimutatni, de legalább egy évben egyszer felkiáltójelként figyelmeztet a hibákra, ugyanakkor szabályoz, irányt mutat, vagyis egyik esetben üdvös fék gyanánt szolgál, a másikban pedig palléroz. A többi miránk vár... Jurkovics János Ahol nem voltak vesztesek Bábozó úttörők versenye Szolnokon A Ságvári körútiak továbbjutottak a megyei versenyre Lehet, hogy van aki számára már elcsépeLt szólamnak hangzik, mégse fölösleges újra és újra elmondani, leírni, milyen fontos szerepe van a bábozásnak a gyerekek kézügyességének fejlesztésében, szép magyar beszédre nevelésében, a közösségi szellem elmélyítésében. Éppen ezért örvendetes, hogy mind több pedagógus szervez iskolai bábcsoportokat. ahol a kis- és nagyobb gyerekek maguk készítik el a bábokat, ahol a magyar és a világirodalom legszebb meséit elevenítik meg. Szombatéin a szolnoki Tisza Antal Üttörőházban rendezték meg a báb cső portok városi versenyét, amely az úttörők kulturális seregszemléjéhez kapcsdlódott. A nyolc csoport produkciói természetesen különböző színvonalúak voltak, de bebizonyosodott, hogy a kisdobosokat és az úttörőket jó pedagógiai érzékkel könnyű fegyelmezett munkára „rávenni”. Örvendetes, hogy a műsorszámok döntő többségében a gyerekek önmaguk énekével kísérték a bábok mozgását. Versenyről lévén szó, a zsűri kénytelen volt a sorrendet megállapítani, ám nyilvánvaló, hogy ennék a versenynek valódi vesztese nem lehetett: mindenki csak nyert, ha mást nem, bemutatkozási esélyt és a többi csoport műsorából leszűrt tanulságokat. A május 5-én Szolnokon megrendezésre kerülő megye; versenyre ebből a fordulóból a szolnoki Ságvári körúti, a martfűi Mártírok úti és a tószegi Általános Iskola bábcsoportja jutott tovább. A Ságvári körútiak Bartók és Kodály lakodalmi dalaira készítettek bábjátékot, szellemes figuráik ügyesen megkomponált koreográfiára mozogtak. A martfűiek marionett-bábjaikkal az Egerek gyűlése című játékot adták elő pergő ritmusban, a sok gyakorlás bizonyítékaként rendkívül összeszokottam A tószegi általános iskola úttörői a. Mese a búsképű becsületes favágóról című mesejátékukkal a gyerekközönség előtt osztatlan sikert arattak. A továbbjutók mellett ezüst oklevelet érdemelt a szolnoki Ecseki úti Általános Iskola kisdoibos-bábcsoportja bronz oklevelét kapott a martfűi Május 1 úti, a szolnoki K. Bozsó úti és a szan- daszőlősi Általános Iskola együttese valamint a szolnoki úttörőház bábszakköre.
