Szolnok Megyei Néplap, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-27 / 98. szám
1985. ÁPRILIS 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Szépség és funkció Könyvtárosok és építészek konferenciája Szolnokon Az első év eredményei íj utakon a Megyei Pedagógiai Intézet Továbbképzés — Nevelési tanácsadás — Pályaválasztás Utoljára tizenhárom esztendővel ezelőtt Székesfehérvárott rendeztek országos könyvtárépítési konferenciát. A héten Szolnok adott otthont hasonló eszmecserének. A konferencia rendezői azért hívták meg a könyvtárügy szakembereit és az építészeket, hogy fórumot teremtsenek a párbeszédhez, együtt vegyék számba könyvtárépítészetünk időszerű kérdéseit. Ezek a kérdések Szolnokon most különösein aktuálisak, hiszen új megyei könyvtár építése előtt áll a város. A könyvtár építésére kiírt tervpályázat s most a tanácskozás is azt a célt szolgálta, hogy minél több ötlet, hasznosítható tapasztalat birtokában kezdődjék el a következő évek egyik legnagyobb és legjelentősebb művelődési beruházása Szolnokon. Az'intézmény ugyanis éppúgy meghatározója lesz a városképnek, mint elkészülte után — remélhetőleg hosszú évtizedekig — Szolnok megye fcönyvtárügiyének. Olyan épületet kell tehát, emelni, amely építészetileg, középületként és könyvtár mivoltában is teljes mértékben kielégíti az igényeket. A tanácskozás részl'tvévBi is e7t tartották szem előtt, amikor a kön yvt árén Réssel kapcsolatos tapasztalataikról szóltak és értékelték a — már említett — tervpályázat eredményeit. A pályázatra annak idején 27 munka érkezett be, a bíráló bizottság döntése alapján ebből kilencet díjazott, illetve vásárolt meg a megyei tanács: A könyvtár majdan a Tisza-parton épül fel. a helyszín kiválasztása — noha korábban más elképzelések is voltak — kétségkívül „telitalálat”, ideális csende- nyugodt környezetet biztos n a majdani „könyvesháznak”. Ha az épületet a „formának”, a könyvtári funkciókat pedig „tartalomnak” tekintjük, alapvető követelmény a kettő összhangjának, egységének megteremtése. Ennek érdekében pedig elengedhetetlenül fontos a két szakma; az építészeik és a könyvtárosok együttműködése már az előkészítés, a tervezés időszakában is. Gyakorlatilag ez volt a szolnoki konferencia végkicsengése is. Egyértelműen kiderült, hogy jó könyvtár csak akkor épülhet Szolnokon — de alighanem bárhol a világon :— ha a funkcionális és könyvtártechnológiai követelményeken éppúgy nem esik csorba, mint ai építészeti. alkotói elképzeléseken. Ennek megvalósítása nyilván nem mindig mentes a kompromisszumoktól. de példák mutatják, nem is elképzelhetetlen. Remélhetőleg Szolnok megye új könyvtára ezeknek a példáknak a sorát gyarapítja majd. Már az is egyfajta garancia erre, hogy „tárgyalóasztal” mellé ültek a két szakma képviselői. A jó szándék tehát adott az új, és lehetőleg minden tekintetben, megfelelő megyei könyvtár építésére. A kérdés csupán az, hogy mikor válik a szándékból valóság, azaz mennyit kell még Szolnok lakóinak és a meglehetősen rossz körülmények között dolgozó szolnoki könyvtárosoknak az új Ti- sza-parti közművelődési intézményre várniuk? A megyei tanács a múlt év őszén tárgyalt a VII. ötéves terv előkészítéséről. Az elképzelések között szerepel a megyei könyvtár építése, a beruházásról azonban a végleges döntés még nem született meg. A könyvtárépítés előkészít tését viszont ettől függetlenül — némi kockázatot is vállalva — már megkezdték. Az elhatározás az, hogy először minden oldalról alaposan megvitatott terv készüljön és amennyiben az anyagi lehetőségek is úgy alakulnak, a VII. ötéves terv időszakában megkezdődhet az új könyvtár építése Szolnokon. zó. A helyzetet az egyik tanár oldotta meg — átszaladt az iskolába és hozott a szertárból egy modern, tároz- ható, távkapcsolású diavetítőt. Félreértés ne essék: a föntebb vázolt eset a nem gyakori, majdhogynem a szélsőséges példákhoz tartozik. Hogy csak a diavetítésnél maradjunk — akad jó, korszerű igényeket tükröző példa is a megyéből, szép számmal. Jászladányban, Tiszafüreden, Jászberényben. Mezőtúron — és másutt is — helyismereti, helytörténeti témájú és közhasznú, a mindennapi életben való eligazodást segítő hangosított diapozitív sorozatok egész gyűjteményét építették ki az elmúlt években. n video — nem a távoli jövő Ma már természetesen nem „vágyálom”, egy-egy kisebb intézmény esetében sem, a korszerű hang- és vizuális berendezésekkel fölszerelt stúdió, még akkor sem, ha a megfelelő eszközök, beszerzése nem olcsó mulatság. (Megjegyzésre méltó, hogy ezeknek a berendezéseknek az esetében korántsem biztos, hogy az „olcsó” készülék vásárlása az igazán gazdaságos). Állá- mi támogatásból, központi alapból, különböző pályázatok útján a megye művelődési otthonai több millió forintot fordíthattak a közelmúlt években az eszköztárak fejlesztésére. S erre kétségkívül szükség is lesz, hiszen a művelődési intézmények munkáját maholnap éppoly magától értetődő módon segítheti a hatalmas lehetőségeket hordozó számítógép és a képmagnó, a videokamera, mint ma a vetítőgép és a lemezjátszó, örvendetes, hogy a korábbi években rendezett tanfolyamok, a közművelődési szakemberek számára szervezett programok jóvoltából, a megye központi szerepkört betöltő intézményeit a „humán technikának” ez az új kihívása sem érte váratlanul. — v j i— A Szolnok megyei Tanács 1983-ban hozott határozata alapján tavaly január elsejé; tői a pedagógus-továbbképző a nevelési tanácsadó és a pályaválasztási tanácsadó intézetek összevonásával létrejött a Megyei Pedagógiai Intézet. Az integráció, azaz az intézet megalakítása' az eltelt alig több mint egy esztendő alatt beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Létjogosultságát és munkája színvonalának folyamatos emelkedését a Művelődési Minisztérium és az Országos Pedagógiai Intézet legutóbbi vizsgálatának eredménye is igazolja: Fokozatosan fejlődött a munka tartalma, gazdagabbak lettek a munkamódszerek és bővült az intézet hatóköre. A NEVELÉSI tanácsadási feladatok ellátását változatlanul a növekvő számú iskolaérettségi. gyógypedagógiai és gyámügyekkel kapcsolatos vizsgálatok jellemezték. A következő időszak egyik fontos célja, hogy a megye városaiban „decentrumok” alakuljanak. A pályaválasztási tanácsadásban javult a pedagógusok pályaválasztási felelősök és az osztályfőnökök felkészítése. Előtérbe került a hátrányos helyzetű, a veszélyeztetett, az egészségügyileg károsodott, az állami gondozott és a cigány tanulók továbbtanulásának segítése. Az előző évekhez képest nagyobb hangsúlyt kapott a pályaorientálás, erősödött a pályaválasztási propaganda hatékonysága. A TOVÁBBKÉPZÉSBEN a központilag előírt új tantervre való felkészítést az intézet tanfolyamrendszerben oldotta meg, és a tapasztalatok szerint sikerült az új szaktárgyi és pedagógiai dokumentumokkal alaposan megismertetni a tanárokat, tanítókat. Különösen jó eredménnyel zárultak az anyanyelvet, történelmet, filozó- Iffát, politikai gazdaságtant, közgazdasági és természettuNépihangszer-műhely teljes, komplett felszerelését vásárolta meg a szolnoki Damjanich János Múzeum Rab István tiszaroffi mestertől, aki feleségével immár a karcagi szociális otthon lakója. Az idős földművelő, aki önszorgalomból tanulta meg a népihangszer-készítés tudományát, ma is alkotó kedvében van, a szociális dományi ismereteket oktatók tanfolyamai, valamint az iskolai honvédelmi felelősök továbbképzései. Időben és minőségében is eredményes voit az alsó- és középfokú intézetekben, dolgozó tanárok felkészítése a számítástechnikai ismeretek oktatására. Nagy hangsúlyt helyeztek és helyeznek a továbbképzéseken elsajátított elméleti tudnivalók gyakorlati bemutatására és megtették a kezdeti lépéseket a gyakorló- és bázisiskolák körének kialakítására. Megszűnőben van a megye- székhelyre koncentrált to- Vábbképeés: Jászberényben, Tiszafüreden és Karcagon kihelyezett tanfolyamok működnek. Mind több városban szerveznek tanári ankétokat, konferenciákat is. Mérsékelt ütemben ugyan, de kezd újra kibontakozni az alkotó, a tudományos és a kísérletező tevékenység. Ezt hivatott segíteni a hatvanórás kutatásmódszertani tanfolyam, amelynek eredményei már megtalálhatók a közreadott matematikai példatárban, az osztályfőnöki segédkönyvben, a történelmi fogalomgyűjteményben, a számítástechnikai program- gyűjteményben, a gimnáziumok számára kiadott fizikasegédanyagban és a sok videofelvétel elkészültében. A meghirdetett pedagógiai pályázatokon évente 30—40 pedagógus vesz részt, többségük általános iskolai tanár és tanító. A díjnyertes dolgozatokból válogatást adnak közre. A pedagógusok érdeklődését a továbbképzési rendszer fejlettségét bizonyítja, hogy a hatvanórás, az egyéves, a tanítási szünetekben tartott tömbösített, a hatvan-nyolcvan órás speciális, a százhúsz órás komplex és az éves vezetőképző tanfolyamokon évente több mint ezren vesznek részt. Sikerük Van a há- Yom-négynapos. az új tantervre felkészítő tanfolyamoknak is, általában ezerötotthonban azonban nincs lehetősége műhelyének elhelyezésére. A múzeum viszont lehetőséget teremt népi mesterségének további művelésére. A megvásárolt műhely- felszereléssel a karcagi Nagykunsági Tájház egyik helyiségét rendezik be. Amikor kedve kerekedik az új műhelyben készítheti kedvelt hangszereit. százan hallgatják végig. A munkaközösségi foglalkozások iránt négyszázan érdeklődnek, a tudományos üléseken pedig háromszázötven pedagógus vesz részt. (Valamennyi, rendezvényre sikerült színvonalas előadókat megnyerni. A továbbképzés fejlesztésében eddigi tapasztalatokat is hasznosítva — biztosítani kívánják, hogy a megye tanárai, tanítói maga§. színvonalon bővíthessék pedagógiai, pszichológiai és szaktárgyi ismereteiket és időben elsajátíthassák az új módszertani eljárásokat. Fontos, hogy a tanfolyamokon a pedagógusok választ kapjanak azokra a társadalmi, politikai és ideológiai kérdésekre, amelyek formálják szemléletüket, ‘ egyúttal segítik oktató-nevelőmunkájukat. A jövőben szélesíteni kívánják az alkotócsoportok körét és segíteni a tudományos kísérletezést, az újításokat. Kiemelten foglalkoznak az idegen nyelvek oktatását fejlesztő továbbképzések szervezésével, valamint a történelemmel, a természettudományokkal, a készségtárgyakkal és a számítástechnikával kapcsolatos tanfolyamok létrehozásával. Az MSZMP megyei Oktatási Igazgatóságával együttműködve a Pedagógiai Intézet segíti a megyei pártértekezlet és a XIII. pártkongresz- szus határozatainak megismertetését, feldolgozását. A TANFOLYAMOK tartalmi színvonalának megőrzése érdekében az intézet továbbra is támaszkodik a szakfelügyelőkre, a kimelke- dő oktató-nevelő munkát végző pedagógusokra, az Oktatási Igazgatóság, a Jászberényi Tanítóképző Főiskola, a tanárképző főiskolák és a tudományegyetemek oktatóira, az MSZMP KB Politikai Főiskolájának tanáraira, az Országos Pedagógiai Intézet és az Oktatáskutató Intézet szakembereire. Díjak a Redl ezredesnek Az idei Nyugatnémet Filmdíj Arany Filmszalagjával tüntették ki Szabó István Redl ezredes című filmjét — jelentette be csütörtökön a nyugat-berlini Manfred Durnion cég. Ugyanezt a díjat kapta meg Klaus Maria Brandauer, a film címszereplője is. A „Redl ezredest” — amelyet több országban is nagy sikerrel vetítettek — bemutatják az idei cannes-i film- fesztiválon. A tudományos-technikai forradalom — mint csep p - ben a tenger — jelen van egy átlagos, mondjuk nagyközségben működő, művelődési otthon mindennapi életében is. S nemcsak olyan módon, hogy ezek az intézmények hivatottak a tudo< A számítógéptől a diaképig Alighanem ezek a művelődés közvetlen szolgálatában álló eszközök a legem- berközelibb gépek, hiszen használatuk minden esetben közösségi ismeretszerző tevékenység keretében történik. Lássunk egy kifejező példát. A Megyei Művelődési és Ifjúsági Közipontban a közelmúltban rendezték meg a szocialista brigádok nagyszabású megyei vetélkedőjének a döntőjét. íme a döntőjáték során használt technikai eszközök listája: számítógép, video, írásvetítő, magnetofon, diavetítő. A technika, tökéletesen működött, ami elsősorban abban nyilvánult meg, hogy „nem lehetett észrevenni”, magáValamikor a mono A művelődési otthonok technikai ellátottságának fejlődését a legkifejezőbben az akusztikus eszközök (lemezjátszó, magnetofon, rádió) ugrásszerű minőségi változásával jellemezhetjük. Míg 10—12 évvel ezelőtt a megye intézményeinek zömében a lemezjátszók, a magnetofonok — s az ezekhez csatlakozó erősítők, hangszórók — mono hanghatás keltésére voltak alkalmasak, addig ma egy átlagosan fölszerelt klub- köhyvtáuban is sztereofonikus berendezéseket használ-, nak. Nem mellékesen jegyezzük meg: ez nem pusztán „formai” tény, de tartalmi gazdagodást is jelent. Milyennek kell, kellene lennie ma egy alapszolgáltatást végző intézmény „eszi- közparkjának”? -Természetesen magába kell foglalnia a legszükségesebb audiovizuális eszközöket: rádió, televízió, lemezjátszó, magnetofon, diavetítő, erősítők, hangszórók, mikrofonok. Ami pedig a színvonalat ilmányos ismeretek, s technikai kultúra terjesztésére is, hanem úgy is, hogy a művelődési otthonok technikai fölszereltsége, az eszközállomány állandó korszerűsítése ma már a működés alapkérdései közé tartozik. tói értetődő módon jöttek a filmrészletek a képernyőn, a hangbejátszások, a diaképek. Mindez együtt kellemes, érdekes, akusztikus és vizuális ingerekben és ismeretekben gazdag környezetet biztosított a vetélkedő résztvevői számára. A technika jelenléte a Ikjlubkönyvtárak, művelődési házak és központok munkájában rendkívül sokrétű. A szakköri tevékenység jelentős része eleve technikai jellegű, de a reklám és propaganda, a nyelvoktatás, az ismeretterjesztés, a szóra- Ikozitatás egydtlen ága sem nélkülözheti az „okos gépeket”. leti: nem lehetnek gyengébb minőségűek, mint a személyi tulajdonban lévő, „jobbnak” számító berendezések. Mint ahogyan nem luxus ma már a színes televízió, ugyanúgy nem az a hifi- hangminőséghez közelítő „produkcióra” képes lemezjátszó, a kazettás vagy szalagos magnó. Ráadásul szakmai követelmény, hogy ezek a berendezések egymáshoz csatlakoztatható rendszert alkossanak, s természetesen mindig legyen „kéznél” használható tartalékberendezés. nem szólva az alapvető alkatrészekről. így nem fordulhat elő, ami megesett egy klubkönyvtárban: a beszélgetésre, előadásra meghívott íróvendég, hozott magával néhány diapőzitívot legutóbbi külföldi útjáról, s néhány hanglemezt. A lemezjátszóval nem volt hiba. de az egyetlen diavetítő — amely ráadásul régi típüsú, kézi kezelésű eszköz volt — lámpája az első kép kivetítésekor kiégett és sajnos nem volt kéznél tartalék izHosszú téli szünet után újra megnyitotta kapuit az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, amelyet tavaly százötvenezren látogattak, és az idén még több érdeklődőt várnak. Képünkön: a szentesi tanya melléképületei az emlékpark skanzenjében Okos eszközök a kultúra szolgálatában Összekapcsolható készülékek — Egységes szemlélet keli Megvásárolták a népihangszer-készittftfii Műhely a múzeumban
