Szolnok Megyei Néplap, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-25 / 96. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. ÁPRILIS 25. IA tudomány világa [ Nem betegség, esek állapot II tavaszi fáradtság és ellenszerei Kálium és vitaminok kellenek Csiszolása hátrányos Minden tél végének, ta­vaszelőnek velejárója az úgynevezett tavaszi fáradt­ság. De az idén ez fokozot­tabb mértékben jelentkezik, mint a múltban bármikor, mivel kemény és napfény­szegény volt a tél, s erre ér­zékenyen reagál az emberi szervezet, A „szürke”, bá- gyasztó hetek, hónapok na­gyon megviselték főként a városlakók szervezetét, s en­nek egyik reakciója: a nagy­fokú fáradtság, kimerültség, az ok nélküli ingerlékeny­ség jelentkezése. Betegség ez vagy csak ál­lapot? Inkább az utóbbinak lehet mondani, mert az igazi jóidő beköszöntésével foko­zatosan megszűnik. De a napfényhiányon kívül .más magyarázata is van ennek a nagyfokú fáradtsághullám- nak. Az emberek többsége feszített tempóban dolgozik. Sokan másod- és mellékál­lásban is. De van határa az emberi test teherbíróképes­ségének. A „hivatalosnál” több munka előbb-utóbb, főleg amikor a szervezet tar­talékjai is fogytán vannak, elősegíti a fáradtságot, inge­rültséget, kimerültséget. Közismert hogy a téli hó­napokban C-vitamin hiány alakul ki az emberi szerve­Afrika, Európa Összefüggés az éghajlatok közölt Minél nagyobb a hőség és a szárazság a Szaharában és ál­talában Észak-Afrikában, an­nál hidegebb van Európában. Egy szovjet kutatónő. Irina Borzenkova jutott erre a kö­vetkeztetésre, 40 évezredre visszamenően tanulmányozva a Szahara klímaingadozásait. A csapadéktól függően (ezt viszont az északi félgömb ál­talános klímája befolyásolja) a gigantikus sivatag mérete csökkent vagy nőtt, északról délebbre vándorolt, sőt bizo­nyos időszakokban teljesen el is tűnt, s az élettelen si­vatag helyét nagy kiterjedé­sű szavanna foglalta el. A szovjet kutatónő közvetlen összefüggést talált a Szaha­rában lehulló csapadékmeny- nyiség és az egész északi fél­gömb klímája között. Az el­múlt ötszáz év minden évszá­zadában rendszeresen aszály tört Észak-Afrikára. Az aszály öt-hat évig tartott, pontosan azonos ideig, mint az európai kontinensen ész­lelt szokatlan hideg periódu­sok. Négy kamera - egyetlen képernyő Egy osztrák cég olyan biz­tonsági ipari tévérendszert dolgozott ki, amely négy fel­vevőkamerából érkező négy képet egyetlen ernyőn jelenít meg. Ez azért előnyös, mert a biztonsági őröknek a mos­tani rendszerben vagy egy­idejűleg négy monitort kell figyelniük, vagy folyarftato- san át kell kapcsolniuk egyik monitorról a másikra, koc­káztatva, hogy éppen elsza­lasztják a rájuk bízott objek­tumot veszélyeztető ese­ményt. Az új rendszerben a felve­vők össze vannak kapcsolva egy olyan szerkezettel, amely a szokványos tévéképernyőre négy képet „présel össze”. Ha valamelyiken a biztonság szempontjából figyelemre méltó esemény — például mozgás — látható, a kép egyetlen gombnyomással tel­jes nagyságúvá válik. zetben. Am nemcsak vita­minhiány az okozója a tava­szi fáradtságnak. Ilyenkor ugyanis tulajdonképpen a szervezet anyagcseréjének kis módosulásáról van szó. Az ásványi anyagok eloszlá­sa megváltozik a szervezet­ben. A nátriumsóból többet halmoz fel szervezetünk, a káliumból viszont fokozato­san veszít. Tulajdonképpen ez az anyagcsere-váltás tör­ténik gyorsabban, draszti­kusabban minden betegség lefolyásánál — így a hirte­len nagy kifáradásnál is. Ennek következtében a szer­vezetnek az úgynevezett alapszövetei — izmok, kötő­szövetek stb. — duzzadt ál­lapotba kerülnek, a szoká­sosnál több vizet kötnek meg, s ez maga is kellemet­len, fájdalomszerű érzéssel jár. De hát mi javasolható a 'tavaszi fáradtság megszün­tetésére. illetve elkerülésére? Vitaminokkal és főleg káli­ummal kell feltölteni a szer­vezetet. vagyis együnk mi­nél több zöld levelű növényt. A fejes saláta, a spenót, a zöldhagyma erre igen kitű­nő. Sokan a zöldhagymától a szaga miatt idegenkednék. A szervezetre pedig nagyon hasznos (s ma már primőr­A zaj megszokott velejáró­ja életünknek. A száguldó autók, a zakatoló, csattogó tömegközlekedési eszközök, a szomszéd lakásban bömbölő rádió, magnó szinte a nap minden órájában megpróbál­tatásnak teszik ki fülünket, idegeinket. Így nem is lehet csodálni, hogy az iparilag közepesen és erősen fejlett országok lakosságának ma már több mint 20 százaléka halláskárosult. Ám nemcsak a hallószervünkkel észlelt hangok ártanak: a kis rezgés­számú infrahangok egyéb biológiai hatást is kifejtenek. Ki ne érzett volna hosszan tartó autózás, buszozás során fáradtságot, álmosságot, fej­fájást, netán hányingert? A motorral hajtott járművek belsejében keletkezett nagy mennyiségű infrahang a csonton keresztül is terjed. Az úgynevezett rezgési árta­lom az egyik oka például a hajókon tapasztalt tengeri betegségnek is. A keletkezett infrahang mértékét a motor ként sem elfogadhatatlanul magas az ára). Hasonlókép­pen kifejezetten egészséges a káposzta fogyasztása is. Minden káposztás étel tar­talmaz olyan anyagokat, amelyekre a szervezetünk­nek szüksége van. Hangsú­lyozni kell azonban, hogy ez nemcsak a nyers és savanyú káposztára vonatkozik, ha­nem a különböző káposztás ételek is megfelelnek a kí­vánalmaknak, a káposztale­vestől a töltött káposztáig. Lehetőleg egyszerre fo­gyasszuk a szervezetnek szükséges vitaminokat és ás­ványi sókat. Nem célszerű és helyes, ha csak vitamin­nal tömjük tele a szerveze­tet. Éppen ezért, javasolható, hogy az étkezést úgy állít­suk össze: fehérje, vitamin, zsír és ásványi só fogyasztá­sára egyszerre kerüljön sor. A legnagyobb gondot fordít­suk arra, hogy a szervezet megfelelő mennyiségű zöld­höz jusson. Zöldfélének lehet számítani a különféle mély­hűtött árukat vagy zöld- konzerveket is. Ha mindezt megfogadjuk és betartjuk, s ha még egy kis napfény is csatlakozik hozzá: egyik napról a másikra csökken, illetve eltűnik a tavaszi fá­radtság. M. K. másodpercenkénti rezgésszá­ma, a futómű rugózása, s az útburkolat keménysége befo­lyásolja. Ha sikerül „elhan- golni" az útburkolat és a mo­tor rezgésszámát, akkor az minimálisra csökkenthető. A másik megoldás a zajcsök­kentett motorok előállítása. Sok problémát okoz a zaj a légiközlekedésben is. Nem véletlen, hogy csupán fülvé­dővel ellátott dolgozókat lá­tunk a repülőterek betonján foglalatoskodni a kisebb-na- gyobb gépek körül. Nem kis zajártalom hárul a repülőte­rek közelében lakókra sem, de gondolni kell a gépmada­rak utasaira is, hogy ne za­varja őket az óriás hajtómű­vek zaja. A repülőgép-hajtóművek „lecsendesítésén” fáradozó szakemberek sikeresen vég­zik munkájukat. Képünkön: a Boeing 747-es óriásgép haj­tóművének laboratóriumi műszeres zajtesztelését lát­hatjuk. A Föld lakossága több mint felének a rizs az alap- tápláléka, mely Délkelet- Ázsiából származik, s ter­mesztésének kezdete az ős­időkig nyúlik vissza. Kíná­ban időszámításunk előtt 2500 évvel már termesztet­ték. Onnan került Perzsiá­ba, majd az Indiai-óceán mellékére, s később a Föld­közi-tenger medencéjébe. A mórok honosították meg Spanyolországban, onnan ke­rült a többi európai ország­ba, majd a XVI. századtól Észak-Amerikában is is­mertté vált. Az emberi táplálkozásban a búza után a rizs a máso­dik legfontosabb gabona. A földkerekségen a búzával ,nagyjából azonos nagyságú Földön kívül is? Bminosavak meteoritban A marylandi (USA) egye­tem kutatói az ' Antarktiszon két olyan meteoritra leltek, amelyekben nem földi erede­tű aminosavmolekulák van­nak. Nem fehérjeépítő- és fe­hérjeépítő aminosavakat egy­aránt találtak bennük. Az a tény, hogy a nem fehérjeépí­tő aminosavak arányos elosz­lásban fordulnak elő a me­teoritokban és, azok felületén, minden olyan gyanút kizár, hogy az aminosavak itt a Földön kerültek a meteori­tokba. Ugyancsak a nem föl­di eredetre utal a molekulák optikai forgatóképessége. A földi biológiai rendszerek olyan molekulákból épülnek fel, amelyek balra térítik el a sarkított fény síkját, ám a világűrből érkezők között egyenlő arányban vannak balra és jobbra forgatók. E molekulák azt nem bizo­nyítják, hogy a Földön kívül is van élet, de azt igen, hogy az az anyagfejlődés, amely szükséges volt az élet létre­jöttéhez, nemcsak a Földön következett be. Különleges adalékkal flramvezetö műanyag Az USA-ban újfajta áram­elvezető polipropilént kísér­leteztek ki. A Caprez elneve­zésű, grafittal töltött polipro­pilén elektrolízissel, bonyo­lult előkezelés nélkül, közvet­lenül bevonható fémréteggel. Különleges adalékanyagok segítségével a fémréteg egyenletesen oszlik meg a fe­lületen. Az adalékanyagok különleges kötést létesítenek a fém és a műanyag között. E könnyen feldolgozható mű­anyagból — próbagyártásban — máris gépkocsi-alkatrésze­ket és egyéb tárgyakat gyár­tanak az USA-ban. Az elkö­vetkező években elsősorban alighanem a gépjárműipar használja majd fel széles kör­ben az újfajta terméket. területen termesztik. Előnye a búzával szemben, hogy azonos területen kétszeres mennyiség termelhető, ugyanis egy éven belül két­szer aratható. Ehhez azon­ban nagyon sok vizet és napos, meleg éghajlatot igé­nyel. A rizsfehérje összetétele jobb, mint a búzáé. Hánto- latlanul a B-vitaminokból is sokat tartalmaz, és értékes ásványi anyagai is vannak. A rizs magbelsője a teljes szem 70 százalékát teszi ki, a héj 20 százalék, a csira és az ezüsthártya együttesen 10 százalék. Nálunk a rizst hán­tolt és csiszolt állapotban fo­gyasztják, az ilyen fehér, üveges. A csiszolás táolál- kozás-élettani szempontból A tervezők a légellenállást, mint a jármű haladását aka­dályozó erőt már az automo­bilizmus kezdetén felismer­ték, s kezdettől fogva fára­doznak, hogy az minél ala­csonyabb értéken maradjon. A gépjármű légellenállása tulajdonképpen a kocsi körül és annak belsején átáramló levegő áramlási ellenállásai­nak eredője. Az áramlási veszteségek között a külső áramlások a meghatározók, amelyek a nyomási ellenál­lásból (formaellenállásból) és a súrlódási ellenállásból te­vődnek össze. Az áramlási veszteségek eredője a jármű hossztengelyében, a menet­iránnyal szemben fellépő lég- ellenállásként értelmezhető. Az azonos alakú járművek közül a kisebb homlokfelüle- tűeknek a légellenállása ki­sebb, illetve azonos homlok- felületű járművek esetén az áramlástanilag kedvezőbb formai kialakítású jármű a kisebb légellenállású. A hom­lokfelület csökkentése min­denképpen eredményes esz­köze a légellenállás — és ez­zel együtt — az üzemanyag ­hátrányos, azzal ugyanis el­távolítják az ezüsthártyát és a csirát, s így a rizsban lé­vő vitaminok és zsírok na­gyobb részét is. Nálunk az üveges, nagy fehérjetartal­mú. hosszú, vékony szemű rizst kedvelik. Ez főzés köz­ben nem ragad össze, nem csirizesedik, duzzadása víz- felvétele jó. Főzés közben saját súlyának kétszeresét veszi fel a vízből. Duzzadó­képessége az eredeti térfo­gat 250—300 százaléka. A rizs századunk közepe felé vált nálunk honossá. Napjainkan a hazai szükség­letnek mintegy felét terme­lik meg gazdaságaink, egyre korszerűbb módszerekkel. Képünk is ezt bizonyítja: a „kelet búzájának” gépi pa­lántázását láthatjuk. fogyasztás csökkentésének. (A légellenállás 10 százalékos csökkentésével kb. 3,5 száza­lékos fogyasztáscsökkentés érhető el.) A gépjárművek légellen­állás-csökkentésére napjaink­ban stratégiát alkalmaznak: a részletoptimatizálást és a formafejlesztést. Az előbbi a kocsiszekrény részleteinek formai kialakítását javítva törekszik a teljes jármű lég- ellenállásának csökkentésére. Az utóbbi kisebb légeilénál- lású, új aerodinamikai alap­test kialakítására törekszik. E törekvések keresztülvitele még a számítógépes technoló­giák korában is fárasztó kí­sérletezést, hosszadalmas szélcsatornapróbákat kíván. Képünkön az Audi 100, az Opel Kadett és a Renault 25 típusú, kiváló — megfelelően kicsiny — légellenállású sze­mélygépkocsikat láthatjuk az egyik óriási méretű és telje­sítményű nyugat-európai szélcsatornában. A szélcsa­torna hatalmas turbinája 520 km/óra sebességű légáramlás keltésére képes. Kis rezgésszám, káros biológiai hatások Küzdelem a zaj ellen Autók a osatornában Kevesebb üzemanyaggal A ..kelet bűzé la"

Next

/
Oldalképek
Tartalom