Szolnok Megyei Néplap, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-03 / 78. szám
1985. ÁPRILIS 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Április 4. tiszteletére Koszorúzási ünnepségek Szolnokon Majoros Károly és Szűcs János a megyei pártbizottság nevében koszorúz a Hősök téri szovjet emlékműnél A hagyományokhoz híven megyénk városaiban, községeiben koszorúzási ünnepségeken emlékeznek meg fel- szabadulásunk 40. évfordulójáról, tisztelegnek a hazánk felszabadításáért életüket áldozó szovjet katonák emléke előtt. Szolnokon tegnap reggel 8 órakor voLt a városi koszorúzási ünnepség, a Munkásőr úti temetőben. A szovjet hősök emlékművénél a városi párt, állami társadalmi szervek, a fegyveres testületek képviselői, az üzemi dolgozók és a lakosság küldöttei helyezték el a hála és a kegyelet koszorúit, virágait. A Hősök téri szovjet emlékműnél 9 órakor a magyar és a szovjet himnusz hangjaival kezdődött a megyei koszorúzási ünnepség. Az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága nevében Majoros Károly, a megyei bizottság első titkára és Szűcs János, a megyei bizottság titkára helyezte el a megemlékezés és a hála koszorúját. A megyei tanács nevében Mohácsi Ottó, a megyei tanács elnöke és Vankó Attiláné, a megyei tanács pártbizottságának titkára koszorúzott. A hazánk szabadságáért életüket áldozó szovjet katonákra emlékeztek koszorúikkal az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet katonai alakulatok és a megyei fegyveres testületek képviselői. Elhelyezték koszorúikat, virágaikat a megyei társadalmi és tömegszervezetek képviselői. a gyárak, a vállalatok, az intézmények küldöttei, az iskolák tanulói és a város lakói. A tiszaligeti Felszabadulási emlékműnél 10 órakor kezdődött az ünnepség. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Kristóf Tibor, a Szigligeti Színház színművésze tolmácsolta Váci Mihály: Szabadság! Tégy gazdaggá minket! című versét A megyei pártbizottság és a szolnoki pártbizottság nevében Majoros Károly, a megyei pártbizottság első titkára és Varga Sándorné, a Szolnok városi pártbizottság első titkára helyeztek el koszorút az emlékmű talapzatára. A megyei és városi tanács nevében Mohácsi Ottó megyei tanácselnök és Fenyvesi József, a városi tanács elnöke koszorúzott. A felszabadító harcokban elesett szovjet hősök emléke előtt tisztelegtek koszorúikkal a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet katonai alakulatok képviselői, a társadalmi és törrfiegszerve- zetek, vállalatok képviselői, az üzemek, az iskolák küldöttei. Az emlékezés virágait elhozták Szolnok lakói is. Az ünnepi eseményeken részt vettek Fábián Péter és Simon József, a megyei párt- bizottság titkárai, valamint Árvái István. Daróczi And- jriásv Hegyi Istvánná, Szegő László, Szurmai Tibor, a megyei párUvégrehajtóbi- zottság tagjai és közéletünk más személyiségei. Kitüntetések átadása a megyei művelődési központban Tegnap délelőtt hazánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából kitüntetési ünnepséget tartottak Szolnokon, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban. Az ünnepségen részt vett Majoros Károly, a megyei pártbizottság első titkára. A megjelenteket Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára üdvözölte, majd Mohácsi Ottó. a megyei tanács elnöke méltatta legnagyobb nemzeti ünnepünk jelentőségét. Ezt követően a munkában és a közéletben élenjáróknak kitüntetéseket nyújtott át. Képünkön a megyei tanács elnöke Fabó Máriának, mezőtúri nyugdíjas ápolónőnek adja át a kitüntetést. A kitüntetettek névsorát az április 4-i lapunkban közöljük. Sikerek és küzdelmek négy évtizede (Folytatás az 1. oldalról.) hez való hűségük, öntudatuk, meg nem alkuvó harcosságuk ma is példa valamennyiünk számára. De itt ülnek azok képviselői is, akik már a felszabadult ország szülöttei, akiknek írott történelem a hatalom birtokbavétele, az iparosítás, a mezőgazdaság kollektivizálása, az ellenforradalom leverése, a gazdaság- irányítási rendszerünk tökéletesítése. Aki ilyen társadalmi múltat megismer, nép fogad el leegyszerűsített választ a ma problémáira, joggal reagál érzékenyen a hamis hangokra. Ezért kell az igazság hangján beszélni, közihelyek és frázisok nélkül hozzájuk. A megyei pártbizottság első titkára beszéde további részében szólt arról, hogy jelenünket csak a múlt ismeretében érthetjük meg és értékelhetjük igazán. Hangsúlyozta, hogy a felszabadulás óta eltelt évtizedek a tudományos szocializmus gyakorlati alkalmazásának nagy diadala, amelyben a szocializmus építésének döntő tényezője a párt. Forradalmi elmélete adja azt a következetes szemléletet, amely mindennapi munkánkban nélkülözhetetlen. Majd a következőket mondotta: — Ha megyénk négy évtizedes történelmi múltját vizsgáljuk, a fejlődés még szembeötlőbb. A felszabadulás előtt ez a vidék az ország legelmaradottabb területei közé tartozott. A Jászságban és a Nagykunságban csaknem százezer nincstelen zsellér tengette életét. Nagyobb üzem a szolnoki MÁV Járműjavítón, a cukorgyáron, a papírgyáron, és a fűrésztelepen, valamint néhány maiimon kívül nem volt. Az ipari munkások száma 1939^en mindössze 2400 volt. A diplomás pedig 1941- ben alig volt több kétezernél. A lakóházak többsége alapozás nélküli, egyszobás vályogház volt, ahol több nemzedék, nem egyszer 10—15 ember élt együtt. Az orvosok száma egytizede volt a jélenleginek, és sorolhatnánk tovább a súlyos elmaradottság mutatóit. Ha belegondolunk abba, hogy a bombázások és a visszavonuló németek a földdel tették egyenlővé a hidaikat, a vasutat, az üzemeket és a lakóházak közel félét, nem kell bizonygatni, milyen mélyről indultunk. Ma a megye több mint 60 ezer nagyüzemi munkása az ország ipari termelésének négy százalékát állítja elő. Itt gyártják az ország hűtőgép- és kénsavszükségleté- nek teljes egészét. A Tisza Cipőgyár évente 12 millió pár cipőt készít és az új martfűi Növényolajgyár évente 5,5 milliárdos termelési értéket állít elő. Szolnok megye mezőgazdasága jelentős szerepet tölt be az ország életében. Egy főre számítva 2200 kg gabonát es 415 kg húst termelünk, ami önmagában is mutatja, hogy megyénk olyan intenzív szo- cialista mezőgazdasággal rendelkezik, amely az elmúlt négy évtizedben alakult ki és méltán lehetünk rá büszkék. Az ipar és a mezőgazdaság fejlődésével szellemi teljesítőképességünk is folyamatosan nőtt. Fellendült a tudományos tevékenység. Óvodáink, iskoláink bővülése lépést tartott a gyermekek számának növekedésével. Főiskolánk nem volt a felszabadulás előtt, s ma már négy felsőoktatási intézmény működik megyénkben. Műt veszeti értékeink kiérdemelték az ország figyelmét és elismerését. Az ötvenes évek elejétől működik Szolnokon önálló színház. Gazdagabb lett a népi kerámia- és a néptáncművészet is. Itt él az ország egyetlen Kos- suth-díjas népi kerámikusa. az országhatárokon túl is ismert a Jászsági Népi Együttes, a Tisza táncegyüttes és a Kodály kórus. Az itt dolgozó 16 ezer értelmiségi munkája révén pedig megsokszorozódott a lehetőség arra, hogy még aktívabb, tartalmasabb szellemi élet bontakozzék ki. A háború sebeit megyénkben is begyógyítottuk. Erős, sokoldalú ipari, teremtettünk, elindítottuk korszerűsítését, s termelékenységét meghatszoroztuk. Végbement mezőgazdaságunk igazi átalakítása és. felvirágoztatása is. Leküzdöttük kulturális elmaradottságunkat. Életviszonyaink változásai oly méretűek, hogy már szinte össze sem hasonlíthatók a felszabadulás előttivel. Az itt élő emberek létbiztonságának, kultúrájának és megbecsülésének azelőtt soha nem ismert szintre való felemelése olyan tett, amit ténelmének legragypgóbb lapjaira jegyezhetünk. Majoros Károly beszéde második részében arról szólt, hogy a sikerekben és küzdelmekben gazdag négy évtized munkája közben akadtak hibák, nehézségek is, arpelyeknek leküzdése során megtanultuk, hogy önmagunkkal szemben legyünk kérlelhetetlenül kritikusak, hogy a valóságban éljünk. Ennek legjobb bizonyítéka pártunk 28 év óta folytatott töretlen, folyton megújulásra képes politikája. Ez bizonyosodott be néhány nappal ezelőtt a XIII. pártkongresz- szuson is. — Számunkra az a legfontosabb, hogyan haladjunk tovább. A XIII. kongresszus állásfoglalása egyértelmű: „A következő években az a feladatunk, hogy történelmi jelentőségű vívmányainkra támaszkodva folytassuk munkánkat a fejlett szocialista társadalom megteremtése érdekében, feltárjuk és hasznosítsuk a szocialista rendszerben levő erőforrásokat, népgazdaságunk teljesítőképességének növelésével létrehozzuk a gazdasági egyensúly további javításának, az életszínvonal érzékelhető emelésének anyagi feltételeit, demokratikus intézményeink fejlesztésével a szocialista célok jegyében erősítsük a nemzeti egységet.” Természetesen mindehhez béke kell, hangsúlyozta a megyei pártbizottság első titkára. Felszabadulásunk szelleme arra kötelez bennünket, hogy vállaljuk a közös harcot a békéért, hazánk biztonságáért, erősítsük szövetségünket, barátságunkat a Szovjetunióval, és a szocialista országok közösségével, teljesítsük a szocialista társadalom felépítéséinek magunk szabta programját. Az eltelt negyven év azt bizonyítja, hogy sikereinket a munka, az élet anyja teremtette meg. Azokat dicsér minden, akik vállalták az új társadalom megteremtéséért a harcot. Tegyük hozzá: szövetségeseink támogatása, cselekvő részvétele történelmünk legszebb és leggazdagabb korszakának alakításában és teremtésében tette lehetővé, hogy közös művet alkossunk: a szocialista Magyarországot. A mű nem kész, nem befejezett, a munka folytatódik a negyven éve választott úton, pártunk bevált, a nemzet, a proletár internacionalizmus ügyét szolgáló politikájának megvalósításával!. Majd végezetül ezeket mondotta: — Váci Mihály híre6 sorait ma is magunkénak vallhatjuk: „Szabadság, tégy gazdaggá minket! / Gazdagság! Tárd ki szárnyainkat!” Valóban: a mi szabadságunk a jövő szárnyaló szabadsága is, méllyel élni akarunk, fogunk: méltóan a nép hatalmához, erkölcsben, tudásban, szorgalomban, teremtő munkával. — Éljen hazánk félszabadulásának 40. évfordulója! — Éljen a szocializmus és a béke! Az Internacionálévail fejeződött be az ünnepség első része. Szünet után ünnepi műsor következett. Közreműködött Fonyó István, a Nemzeti Színház, Szabó Gyula, a Thália Színház tagja, Tóth Tamás, Kőmives Sándor, Pusztay Péter, Philippovich Tamás, Kristóf Xl* bor, Vallai Péter, a Szigligeti Színház művészed, a Szolnoki szimfonikus zenekar Báli József, a Kodály kórus Buday Péter vezényletével. Színre lépett a Tisza táncegyüttes, a Jászsági Népi Együttes és a Talíinnka tánccsoport: A műsort Éry- Kovács András rendezte. Fogadás a Tisza Szállóban A megyei fórt-végrehajtó- bizottság, a megyei tanács végrehajtó bizottsága és a Hazafias Népfront megyei elnöksége a díszünnepség után fogadást adott a Tisza Szállóban. A fogadáson részt vett Majoros Károly, a megyei pártbizottság első titkára. Mohácsi Ottó megyei tanácselnök köszöntötte a meghívottakat. senki nem vitathat el tőMajoros Károly ünnepi beszédét tartja lünk, s amelyet népünk tör
