Szolnok Megyei Néplap, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-20 / 92. szám
xxxvi. évi. 92. sz., 1985. április 20., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Befejezte munkáját az országgyűlés tavaszi ülésszaka Elfogadták a terület- és településfejlesztés hosszú távú programját — Felhatalmazás a Varsói Szerződés meghosszabbítására Tegnap a terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatairól szóló javaslat vitájával folytatódott az országgyűlés tavaszi ülésszaka. A Parlament üléstermében helyet foglalt: Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP főtitkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Az első felszólaló Somogyi László építésügyi és város- fejlesztési miniszter volt. Elöljáróban emlékeztetett azokra a szavakban nehezen, képekkel sokkal inkább felidézhető eredményekre, amelyeket hazánk az elmúlt évtizedekben ért ei környezetének, arculatának formálásában, majd a legfontosabb konkrét építésügyi, építészeti teendőkről szólt, s ezek sorában az első helyen említette az ország meglevő érmegalapozó város- és községrendezési tervekről szólt. Ez év végéig 109 város és 71 kiemelt üdülőkörzetben ltpvő település fíiíülv.izsgált, általános rendezési terve, illetve programja készül el. Az ország 3065 településéből 1855 jelenleg is rendelkezik már korábban jóváhagyott rendezési tervvel, amelynek korszerűsítése és karbantartása folyamatban van. A megyei tanácsok ütemezése szerint a VII. ötéves tervben toSomogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter felszólal tékeinek megvédését. Ebben a munkában támaszkodni kell a társadalmi erőforrásokra, a különböző társaságok, tudományos egyesületek, városszépítő egyletek dicséretes munkájára — mondotta. Somogyi László ezután azt elemezte, hogy a módosuló településpolitika, a decentralizálás és az önirányítás, az ezekből adódó helyi társadalmi döntések új lehetőségeket nyújtanak az építészeti kultúra fejlődéséhez. Magának az építészetnek is nagyobb, összetettebb szerepe lesz. Nagy a jelentősége a társadalmi szervezetek, a tanácsi önigazgatás és az állami irányítás kapcsolatrendszerének — mutatott rá. — Világosan számolnunk kell a nyílt érdekütközéssel, s az egyeztetés az építésügyi, építészeti munka egyik legfontosabb elemévé válik. Hazánkban fontos tényező az üdülés és az idegenforgalom. Még ebben gz évben befejezzük az országos üdülőkörzeti tervkoncepció kidolgozását. Célunk az, hogy a Balaton tehermentesítésével egyidejűleg új térségeket tárjunk fel, amelyek fogadókészségét tovább tudjuk növelni a bővülő belföldi és külföldi igények jobb kielégítése érdekében. Terveinknek figyelembe kell venniük a településeken működő gazdálkodó szervezetek, intézmények és az ott lakók közös érdekeit, a reálisan kitűzhető célokat és a rendelkezésre álló erőforrásokat egyaránt. A továbbiakban a miniszter a településfejlesztést vábbi hétszáz település rendezési terve készül el. Kiemelt fefadat a /budapesti agglomeráció fejlesztése. Az idén elkészül a rendezési terv, s az elkövetkező években a főváros és a kerületeire, valamint az agglomeráció településcsoportjaira vonatkozó állta tános rendezési terv is. — Az a célunk, hogy javuljon az építésügyi szak- igazgatási szervezet szakmai és hatósági munkája, szilárduljon meg az építési fegyelem. Azért, hogy az épített emberi környezet kialakításában anyagi erőnkhöz, szervezeti felkészültségünkhöz mérten társadalmi szintű közmegegyezésre jussunk, fel kell oldanunk az építési szándék és az építési kapacitás, valamint az építőanyagellátás közötti feszültségeket. Remélem, hogy az év végére a lakosság által is jól érzékelhető változás lesz ezen a téren — hangsúlyozta a miniszter. Nyers Rezső (Bács-Kiskun m.) az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos tanácsadója gyakorlatias és helyes megoldásnak tekintette, hogy.a terület- és településfejlesztésre vonatkozó javaslat elfogadtatásával a kormány a követendő politikai irányt kívánja e témában meghatározni, utat mutatva az állami, a társadalmi és a helyi cselekvéshez. Helyeselte, hogy a szóban forgó fejlesztési koncepció nem csupán kormányhatározat formájában, hanem országgyűlési határozatként kerül be közéletünkbe. Ha az ilyen nagy horderejű politikai kérdésekben a kormány megosztja az elvi döntés jogát és ezzel a felelősséget az országgyűléssel: jobban érvényre juttathatjuk a demokrácia elvét — anélkül, hogy csorbítani kellene a szak- szerűség szempontját. A képviselő megemlített néhány olyan kérdést, amelyek megoldására — mint mondta — ma nincs vagy csak kevés pénzünk van. de azért tervezésben készülni kell a jövőre. Az országos közlekedéshálózat területén ilyen az E 5-ös autópálya szakaszos megépítése: ilven az, hogy új Duna-híd létesítésével javítsuk az ország keleti és nyugati részének összeköttetését Budapest elkerülésével. Ilyen az élelmiszertermelés infrastruktúrájának a fejlesztése, s ilyen továbbá a kertészeti termelés öntözési feltételeinek javítása, többek között a Duna—Tisza közén. Stadinger István (Budapest), az országgyűlés ipari bizottságának titkára, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese beszámolt arról, hogy a főváros az utóbbi 15 év során igen jelentősen fejlődött: több mint kétszázezer iakás épült, s magas színvonalú tömegközlekedés jö't létre. Számottevően kiterjedt a közműellátás, a kereskedelmi és az egészségügyi ellátás. Az agglomerációs tervezés kérdéseivel foglalkozva kiemelte, hogy a tervkészítés sorár. térségi szemléletben kell gondolkodni. E tekintetben Pest megye és a főváros közötti együttműködésnek jó formái alakultak ki. A kapcsolatok kiterjedtek olyan területekre, mint az oktatás. a betegellátás, a nagyobb területeket igénylő beruházások az ehhez kapcsolódó parcellázások, közműépítések és a közlekedési építkezések. Mindezek tekintetében fontos, hogy az elképzeléseket egyrészt a tervben kell rögzíteni. emellett azonban szükség lenne arra. hogy a kapcsolatokat szerződésben szabá- lvozzák — mondotta végezetül. Weiszböck Rezsőné (Győr- Sopron m.). a Soproni Szőnyeggyár igazgatója hozzászólásában a törvényjavaslatnak ahhoz a részéhez kapcsolódott. amely célként' határozza meg az üdülési és az idegenforgalmi értékek megóvását, s egyben az ország határ menti térségének feilesz.tésében a nemzetközi egvütt.működés előnyeinek erőteljesebb hasznosítását. A képviselő Sopron és körnvéke fokozott idegenforgalmi íelentőségének figyelembevételével kérte, hogy a körzetet sorolják a törvény- javaslatban szereplő négy kiemelt területi egység mellé. (Folytatás a 2. oldalon.) Kádár János Maróthy Lászlóval, Bugár Mihály Szolnok megyei és Szentkercszty Tamás Békés megyei képviselőkkel beszélget a Parlament folyosóján A jászberényi Aprítógépgyárban igen sok egyedi nagy alkatrészt is gyártanak. Az itt készült termékek hazai és külföldi piacra kerülnek. Képünkön egy fogaskoszorú horonymarását végzik Lenin-emlékünnepség a fővárosban Propagandisták kitüntetése Lenijn születésének 115. évfordulója alkalmából tegnap az MSZMP KB székházában ünnepi megemlékezést tartotta^ és kitüntetéseket adtak át a marxista—leninista eszmék terjesztésében kiemelkedő eredményt elért pártpropagandistáknak, és agitátoroknak. Az ünnepséget — amelyen részt vett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Pál Lénárd, a Központi Bizottság titkára — Lakatos Ernő, a Központi Bizottság osztályvezetője nyitotta meg. Ezután Övári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára mondott ünnepi beszédet, méltatva Vlagyimir Iljics Lenin munkásságának történelmi jelentőségét. Bevezetőben hangsúlyozta: századunk forradalmi munkás- mozgalmának legnagyobb alakjára emlékezünk, aki Marx és Engels tanításait alkalmazta az imperializmus korára, aki győzelemre vezette a szocialista forradalmat a világ legnagyobb országában, aki megteremtette földünk első hatalmas szocialista államát, a Szovjetuniót. — Ha Leninről beszélünk, gondolataink lényege nem az ünnep és az emlékezés, hiszen Lenin a hétköznapi forradalmi tettek embere volt, hatalmas elméleti munkássága egyetlen célt szolgált: a ■ munkásosztály íelszabadjítá- sát a kapitalizmus igája alól. A lenini út Marxnak és Engelsnek, a tudományos szocializmus megalapítóinak az útja. Lenin ezen az úton előrehaladva tudta megragadni és megválaszolni egy egész történelmi korszaknak, a kapitalizmusba való átmenet korszakának legfontosabb kérdéseit. — mondotta, majd arról szólt, hogy (Folytatás az 5. oldalon.) Tanácskoztak az építöbrigádok vezetői Elismerő oklevél a Szolnok megyei AÉV-nek A Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat 189 szocialista brigádjának vezetői értékelték a felszabadulási és kongresszusi munkaverseny tavalyi eredményeit és tapasztalatait. A tanácskozásra tegnap Szolnokon, a Mártírok úti munkásszálló nagytermében került sor. Veréb Ferenc, a vállalat szakszervezeti bizottságának titkára köszöntötte a megjelenteket, majd Szabó László igazgató emelkedett szólásra. Elmondta; céljaik döntő többségét elérték, s így a vállalat 1984-ben több, mint 63 millió forintos nyereséget könyvelhetett el. Munkájuk nyomán a papírgyári kiemelt nagyberuházás határidőre és jó minőségben elkészült. A Széchenyi lakótelepi 16 tantermes iskola szerkezetszerelése megtörtént, és 8 tantermét át is adtak a tanítás kezdetére. Az Első Szövetkezeti Sörgyár palackozójának elkészülése is munkájukat dicséri. Ugyanakkor az átadott 697 lakással hozzájárultak megyénk lakásépítési programjának megvalósításához. Az igazgató beszélt a gon: dókról is. így az üzem- és munkaszervezéssel, a munkaidő jobb kihasználásával, a munkafegyelem javításával kapcsolatos feladatokról, amelyek nem a tervezett mértékben alakultak. Ezt követően Szabó László fölolvasott egy levelet, amelyben az Építési és Városfejlesztési Minisztérium, a tavalyi munkáját értékelve, Elismerő oklevél kitüntetést adományozott a vállalatnak. A tanácskozáson többen szót kértek, s a munkaverseny hasznosságáról, a munkafegyelem javításáról, az anyag- és energiatakarékos megoldások szükségességéről beszéltek. Végül az utolsó napirendként javaslatot tettek a szocialista brigádok kitüntetéseire, melyeknek átadására az építők napján kerül sor.
