Szolnok Megyei Néplap, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-17 / 89. szám

1985. ÁPRILIS 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Megemlékezések újszerűén Érzelemgazdag, élményt adó ünnepségek Az utóbbi időben sok — közöttük nem egy jogos — kritika hangzott el az is­kolai, munkahelyi megem­lékezésekkel kapcsolatban. [Legtöbbször az ünnepsé­gek megszokott menetrend­jét, formális vonásait ki­fogásolták, azt, hogy bár­milyen alkalomról legyen is szó. a nrogram szinte mindig a beidegzett meg­szokások szerint alakul (szavalat, ünnepi beszéd, jutalmazás, kultúrműsor). Természetesen vannak al- ikallmató, amelyeken. he­lyénvaló és szükséges is a szigorúan vett sorrend, il­letve a formabontó kísér­leteket mellőző program. De a helyi, a kisebb közös­ségekben zajló megemlé­kezések nemhogy „elbír­ják”, hanem meg is kí­vánják a közvetlen hangú, bensőséges formát, eleme­ket és az érzelmi hatás közvetlen közösségi él­ménnyé mélyítését. Külö­nösen így van ez az iskolái ünnepélyeken. Ezeken nemcsak az ünnepi ese- Imény történelmű hátterét és jelentőségét kell megis­mernie a fiataloknak, ha­nem a megemlékezés aktív részeseivé is kell válniuk, hogy érzelmileg is azono­sulhassanak az elődök pél­dáival. A helyi megemlékezések bensőségességének és ér­zelmi hatásának erősítésé­re jó lehetőséget nyújtott a mostani tavaszi ünnep­ségsorozat. Szűkebb kör­nyezetünkben is több új kezdeményezéssel, köve­tésre alkalmas példával ta­lálkozhattunk. A sort a megyei pártbizottság nőna­pi rendezvénye nyitotta, amelynek ünnepélyességét nem csorbította, sőt, az él­mény maradandóságát nö­velte, hogy a köszöntő el- ihangzása után a jelenlé­vő több mint négyszáz lmeghívott divatújdonsá­gokban gyönyörködhetett, majd a Jászsági Tánc- együttes tagjai invitálták táncba őket, s a házigazda vezetők is együtt ropták a ropogós csárdást az ünne­peitekkel. A szolnoki Vosztok lakó­telep körzeti pártszerveze­te, népfrontbizottsága és a Tallinn körzeti Általá­nos Iskola szülői munkakö­zössége, tantestülete is új­szerűén rendezte meg ün­nepségét hazánk felszaba­dulásának 40. évfordulója alkalmából. A Megyei Mű­velődési és Ifjúsági Köz­pontban közösen ünnepel­tek. így a szülők és gyere­kek, párttagok és a körzet lakói olyan közös élmé­nyekkel gazdagították egy­mást, melyeknek nem le­lhettek volna részesei, ha a szokásos módon, külön- külön tartanak hagyomá­nyos megemlékezést. A megye pénzintéze­teinek a Magyar Nemzeti Bank, az * Országos Taka­rékpénztár és az Állami Biztosító megyei igazgató­ságainak dolgozói is együtt ünnepeltek a Szigligeti Színházban. És sorolhatnánk még azokat az iskolai ünnepsé­geket ünnepélyes csa­patgyűléseket is, amelye­ken a megszokottól elté­rően — építve a gyerekek öntevékenységére — dal­lal, tánccal, játékokkal em­lékeztek a negyven év előt­ti eseményekre. A Széche­nyi városrész Ecseki úti új általános iskolájában pél­dául felszabadulásunk ün­nepén kapott nevet az út­törőcsapat, s a megemléke­zés a negyedikesekből ál­ló irodalomszakkör színes, játékos, érzelmekkel át­szőtt előaadására épült, megmozgatva az iskola egész közösségét. Talán ez a néhány kira­gadott példa is érzékelteti, hogy lehet úgy ünnepelni, hogy a megemlékezés túl­nőjön a kötelességszerű rendezvények keretein, s úgy erősítse a hazához va­ló érzelmi kötődést, hogy az érintett közösségek tag­jai ne pusztán passzív hall­gatóként. hanem aktív ré­szesként, önmaguk számá­ra teremtsenek maradandó élményeket. A követendő kezdeményezések pedig megérdemlik a népszerű-' sítést. L. Gy. fl Jász Múzeumban Faliszonyegek, képek kiállítása A jászberényi Jász Múze­umban pénteken délután 4 órakor nyílik meg Kovács Istvánná faliszőnyeg-készítő kiállítása. Kovácsné Tóth Klára ké- zihurkolású faliszőnyegeket és faliképeket készít, meré­szen alkalmazza a Jászság szín- és formavilágát s ha­zánk más tájainak népművé­szeti motivációit. A Jász Múzeumban közel egy hónapig kiállító kézmű­ves munkáival már szép si­kerrel szerepelt különböző tárlatokon. Tudományos konferencia A Grimm testvérek munkásságáról A Grimm testvérek mun­kásságának történetisége és aktualitása címmel tegnap tudományos konferenciát rendezett az NDK Kulturá­lis és Tájékoztató Központ­ban működő Német Lektorá­tus. A Deák téri intézmény­ben NDK-beli és magyar tu­dósok tartottak előadásokat, vizsgálva Jakob és Wilhelm Grimm alkotói tevékenysé­gét. A Grimm testvérek mun­kássága elsősorban mese- és könyvgyűjteményeikről is­mert, ám személyükben a germanisztika megalkotóit is tisztelik. Jakob és Wilhelm Grimm a német nyelvről több tudományos művet je­lentetett meg. Gyermekeink egészsége — jövőnk gazdagsága fl család felelőssége Az ember élete során szerepeket tanul, és ezeket gyakorolja megfelelő helyzetek­ben, beilleszkedik az őt körülvevő társadalom szokás- és normarendszerébe. Ezt irányítják a szülők tuda­tosan vagy ösztönösen „min- tanyújtás és szabályozás” ré­vén. A családi szocializáció egyik igen fontos feladata az is, hogy megtanítsa az em­bert a konfliktusok felisme­résére és a feloldás készsé­gére. Vikár megfogalmazásá­ban a család minden tagja a többiek valamilyen pszi­chológiai szükségletét elégíti ki. A szeretet, a gondoskodás, vágya és igénye, a biztatás és támasznyújtás fontos szük­ségletei az embernek, amiket a jó családi légkör ki is tud elégíteni. Nagyon kicsi annak a va­lószínűsége, hogy az ember felnőtt korában lényegesen mássá lesz, mint amivé gyer­mekkorában vált. Ezért rend­kívül fontos, milyen is az a környezet, amelybe beleszü­letik valaki, amelyben felnő. A szülő által nyújtott tuda­tos, célirányos nevelés mel­lett a gyerekre a család egész belső atmoszférája hat. A neurotikus tüneteket és kapcsolati nehézségeket mu­tató, a tanulás terén problé­mát érző felnőttek vizsgála­ta azt bizonyítja, hogy ezek a jelenségek lényegesen gyakrabban tapasztalhatók azoknál, akik gyermekkoruk­ban nem kaptak a szülőktől kellő figyelmet és melegsé­get. Az otthoni környezet okozta lelki traumák között nagy súllyal szerepel a válás. Már maga, az ezt megelőző otthoni belviszály is nagy lelki sérülést okoz a gyer­mekben. Gyakran a szülők egymás elleni vitáikban felhasznál­ják őket. Az ellennevelés, az uszítás, a zsarolás — amely­nek a gyermek legtöbbször szenvedő alanya — érzelmi bizonytalanságot szül, és a hibás mintanyújtás révén rossz szocializációs keret. A már korábban idézett járványtani vizsgálatból ki­tűnik, hogy a serdülők 42 %-a él negatív családi körülmé­nyek között (csonka család­ban, feszült, illetve sérült szülői kapcsolatban). Ez el­gondolkoztató arány még ak­kor is, ha tudjuk, hogy a ser­dülők szüleikkel szemben kritikusabbak, mint fiatalabb vagy idősebb korukban. A gyermeknevelés családbeli feltételeinek romlását súlyos­bítja, hogy a szülők nevelési ismeretei a mai elvárások­nak nem felelnek meg. Az elfoglalt szülők nagyon ke­vés időt, szeretetet szánnak gyermekeikre, és az ilyen gyermeki igényeket játékok­kal, tárgyakkal, pénzzel pró­bálják ellensúlyozni, mint­egy kárpótolni őket. Saját tapasztalataink alap­ján a toxikománia (tudatál­lapotot. kedélyállapotot, han­gulatot befolyásoló, a szerve­zetre károsan ható szerek használata) szempontjából legveszélyeztetettebb csoport az, amely már a családban deviáns mintákat sajátít el. A létproblémákkal küszködő, a halmozottan hátrányos helyzetű, alkoholista, bűnöző vagy krónikus elmebeteg szü­lők toxikomán gyermekei személyiségfejlődési zavar­ban szenvednek, amelynek forrása a kora gyermekkortól fennálló érzelmi kielégítet- lenség, lelki alultápláltság, a feszült, bizonytalan, néha ellenséges családi légkör, a traumatikus élmények. A szorongó, érzelmileg labilis, a társadalmi elvárásokhoz nehezen alkalmazkodó gyer­mek az ilyen családban köz­vetlenül találkozhat toxiko­mán mintákkal. □ 1A drogfüggőség kiala­kulásában genetikus tényezők is szerepet játszhatnak. Szoron­gásra való hajlam, zárkózottság. sérülékenység, hangulati labilitás. öngyil­kossági kísérlet és kriminali­tás a felmenő ági rokonok mintegy 60 %-nál volt ki­mutatható. Az öröklődés; azonban csak mint hajlamo­sítható tényező játszik szere­pet, a függőség kialakulásá­ban fontosabbak a szociál­pszichológiai hatások. (Következik: Kamaszkor és a környezeti hatások.) Dr. Parádi Levente — Telekné Tóth Anna Az Országos Műemléki Felügyelőség székházában tegnap Janter Antal építés­ügyi- és városfejlesztési mi­niszterhelyettes megnyitotta a Műemlékvédelem ma cí­mű kiállítást, amelyen csak­nem 200 színes fotó, tárgyi emlék!,' .régészeti lelet ad áttekintést az ország építé­szeti örökségének védelmé­ben a legutóbbi időkben el­ért eredmáhyekről; A tár­latot egy hónapig tekinthetik meg az érdeklődők, naponta délelőtt 10 órától délután 6 óráig. Ezzel a kiállítással kezdő­dött meg az április 18-i nem­zetközi műemléki nap ese­ménysorozata. Az eddigi jel­zések szerint az ország 12 városában és műemlékekben gazdag településéin rendez­nek találkozókat, tudomá­nyos előadóülést és egyéb programokat. Kiállításokat is megnyitnak a műemléki szakemberek és az építészeti emlékek megőrzésének párt­fogói, hogy áttekintsék a hazai műemlékvédelem hely­zetét, eredményeit és fej­lesztésének tennivalóit. A legjobb tíz között Nem bízta a véletlenre... Középiskolából az egyetemre A közeim últhanl ‘ 'rendezi­tek meg Budapesten az egészségügyi szakközépisko­lások szakmai tanulmányi versenyének országos döntő­jét. A döntőn az ország leg­jobbjai, harminchárom vég­zős tanuló versengett a győ­zelemért, köztük két szolno­ki diák, Bognár Éva és Ur- bán Erika, a Tiszaaparti Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola (negyedike­sei. A két diáklány sikerrel állt helyt az erős mezőnyben; Éva csak hajszállal maradt el attól, hogy „bekerüljön” a legjobb tíz közé, Erikának nagyobb „szerencséje”, volt, ő a negyedik helyen végzett. A Szegedi Orvostudományi Egyetemre készülő diáklány, érettségi bizonyítványába akár máris beírhatnák szak­mai tárgyakból a jelest. Ezt egyébként meg is teszik anél­kül, hogy vizsgáznia kellene, mint ahogy az egyetemi fel­vételin is csak a fizikatudá­sát kérik tőle számon. Mond­hatnák tehát, Erikának „jól jött” ez a szép eredmény, ha nem tudnánk, hogy az ered­mények nem maguktól szü­letnek, hanem igen kemény munka, esetünkben tanulás, felkészülés áll mögöttük. — Azt hiszem az országos döntő felért egy „kis” érett­ségivel” mondja. — Két napig „faggattak” bennün- ket(, elméleti és gtyakorlati tudásunkról kellett számot adni. Itt már tized- és szá­zadpontok ifi számítottak, va­lóban nagyon erős volt a mezőny. Gyakorlatilag a négy év tananyagából „feleltünk”. Az iskolá­ban tízféle szakmai tárgyat tanulunk az érettsé­giig. Nem volt könnyű a fel­készülés, de tanáraim, szak. oktatóim, dr. Olexik Lászlóné, Hargitai Csabáné és Fodor Andrásné rengeteget segítet­tek. Az. iskolábani felkészülési időt is kaptunk, a többi már tényleg csak a szorgalmun­kon múlott. — Annak idején miért vá­lasztottad az egészségügyi pá­lyát? — Tiszajenőn, ahol általá­nos iskolába jártam, es ma is lakom, volt egy elsősegély- nyújtó szakkör. Tulajdon­képpen az ott tanultak kel­tették fel az érdeklődésemet az egészségügyi pálya iránt. Osztályfőnököm szerette vol­na, ha gimnáziumban tanu­lok tovább, de ugyanakkor azt is megkérdezte, hogy orvos szeretnék-e lenni? Így döntöttünk végül is az egész­ségügyi szakközépiskola mellett. Egyáltalán nem bán­tam meg, sőt, itt köteleztem el végleg magamat a pálya mellett. Lehet, hogy köz­helynek hangzik, de tényleg nem tudok szebb hivatást elképzelni, mint segíteni a bajba jutott, beteg embere­ken. Nagyon bízom abban, hogy a fizika miatt nem „csúszok” el a felvételin. Nagyon jó, hogy az iskolá­ban fakultációt indítottak a tárgyból, így jóval többet foglalkozhatunk vele. Sajnos a gimnáziumban végzettek­kel szemben még így is hát- trtányban vag(yunk, hisz ők alaposabb tudást szerezhet­nek fizikából. A szorgalmon azért megint sok múlik, Erika pedig szor­galmas, jó képességű diák. Nem csupán a szakmai tár­gyakból jeleskedik, hanem a többiből is. Évről évre jeles bizonyítványt vitt haza ed­dig is. — A szüleim már annak is nagyon örültek, hogy az országos döntőig eljutottam, ök fizikai dolgozók. Anyu­kám konyhán dolgozik, édes­apám gépszerelő. Mindent vállalnak azért, hogy tanul­hassak. Sajnos, a bejárás sok időmet elveszi, de azért a négy év alhtt csak ritkán fordult elő, hogy ne készül­tem volna fel lelkiismerete­sen a másnapi órákra. — Nyilván azért nemcsak tanulásból áll az életed? — Az utóbbi időbei) majd­nem csak abból állt. Tisza­jenőn egyébként sem dúskál­hatnak az emberek a szóra­kozási lehetőségekben. Még a mozi is „bezárt”, időnként rendeznek ugyan diszkót, az étteremben, de oda nem szí­vesen járok. A könyvtár, vi­szont jó, és miután én Ti- siáajenőh vagyok KISZ-Jtag, a fiatalokkal is elég gyakran találkozom. Ott mindenki is­mer mindenkit, egészen „csa­ládias” a hangulat, ha egy- egy sportrendezvényt vagy más programot szervezünk. Természetesen itt Szolnokon is vannak barátaim. Nagyon örültem, amikor az osztály- . társaim virággal köszöntöt­tek a verseny után. Csap­tunk egy nagy, közös fagyi­zást! — te — fotó; — dg — Felavatták Lukács György szobrát Lukács György születésé­nek 100. évfordulója alkal­mából tegnap szobrot ava­tott a Magyar Tudományos Akadémia és a Fővárosi Ta­nács a XIII. kerületi Szent István parkban. A század ki­emelkedő marxista gondol­kodójának alakját , Varga Imre Kcssuth-diíjas szob­rászművész mintázta meg. Az avatóünnepségen a Himnusz hangjait követően Szentágothai János, a' Ma­gyar Tudományos Akadémia elnöke idézte fel a filozófus munkásságát. Lukács György — mondotta — azok­kal a fiatal magyar értel­miségiekkel indult, akik a század első évtizedében — a korabeli európai kultúra leghaladóbb irányzatainak értékrendje alapján — hatá­rozottan szembeszálltak a magyar szellemi élet elma­radottságával és provincia­lizmusával, s akik közül többen eljutottak a marxiz­mushoz. Lukács a filozófiát nem elvont elméletként mű­velte. Mindig a társadalom, a jelenkor, s a követendő politikai-erkölcsi magatar­tás legfontosabb kérdéseire kereste és adta meg a vá­laszt — máig is ható érvé­nyességgel. Az ünnepségen Lukács György szobrának talap­zatára a Magyar Tudomá­nyos Akadémia nevében Szentágothai János, a Fővá­rosi Tanács képvisetletéfoeln Nyíró Rózsa elnökhelyettes, a Lukács György Emlékbi­zottság részéről Lukács Jó­zsef akadémikus. az MTA Filozófiai Intézetének igaz­gatója helyezett el koszorút. A szoboravatás az Interna- oionálé hangjaival ért véget. Diákújságok, iskolarádiók A KISZ KB állásfoglalása A középfokú tanintézetek­ben országszerte 350 diáklap jelenik meg, és 400 iskola- rádió működik. A diákújsá­gok szerkesztése, tördelése és témaválasztása javult az utóbbi időben: egyre több rajz, karikatúra, humor kap helyet a lapok hasábjain — állapították meg a KISZ KB Intéző Bizottsága, illetve a KISZ KB Középiskolai- és Szakmunkástanuló Tanácsá­nak legutóbbi .ülésein, áme­neken a diáksajtó helyzetét fejlesztésének feladatait te­kintették át. A technikai feltételek adottak a legtöbb oktatási in­tézményben, ám sok esetben a stúdiók nehezen hozzáfér­hetőek, mivel az igazgatói vagy tanári szobában ren­dezték be azokat. A tapasz­talatok' szerint a diákújság- írók szakmai felkészültsége nem megfelelő, az országos táborok csak kevés diákszer­kesztőnek adhatnak érdemi segítséget. Kedvező változás, hogy— például Hajdú-Bihar, a Bács-Kiskun és a Szabolcs- Szatmár megyei KlSZ-bizott­ság diákújságíró tábort szer­vezett az érdeklődő tanulók­nak. Állásfoglalásában a .KISZ KB Intéző Bizottsága, illet­ve a Középiskolai- és Szak­munkástanuló Tanács java­solta: az Ifjúsági Magazin foglalkozzék többet a diák­újságírással, fiatal újságírók bevonásával alakuljon sajtó- bizottság, amely tanácsadó testületként szakmailag .tá­mogatja a középiskolákban működő szerkesztőségeket. Kívánatos, hogy a KISZ me­gyei bizottságai a diákszer­kesztők szakmai, politikai tájékozottságának javítása érdekében gondoskodjanak a szervezett és rendszeres kép­zésről. A KSZT javasolja to­vábbá: alakítsanak ki a me­gyékben műsorcsere-közpon- tokat, amelyekben diáklapok, rádióműsorok cseréjére és sok­szorosítására, valamint szak­mai tapasztalatcserére nyíl­na lehetőség. Az Intéző Bi­zottság az iskolai lapok szá­mának növelését és színvo­naluk javítását tartja a leg­fontosabbnak, Nemzetközi műemléki nap

Next

/
Oldalképek
Tartalom