Szolnok Megyei Néplap, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-17 / 89. szám
1985. ÁPRILIS 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Megemlékezések újszerűén Érzelemgazdag, élményt adó ünnepségek Az utóbbi időben sok — közöttük nem egy jogos — kritika hangzott el az iskolai, munkahelyi megemlékezésekkel kapcsolatban. [Legtöbbször az ünnepségek megszokott menetrendjét, formális vonásait kifogásolták, azt, hogy bármilyen alkalomról legyen is szó. a nrogram szinte mindig a beidegzett megszokások szerint alakul (szavalat, ünnepi beszéd, jutalmazás, kultúrműsor). Természetesen vannak al- ikallmató, amelyeken. helyénvaló és szükséges is a szigorúan vett sorrend, illetve a formabontó kísérleteket mellőző program. De a helyi, a kisebb közösségekben zajló megemlékezések nemhogy „elbírják”, hanem meg is kívánják a közvetlen hangú, bensőséges formát, elemeket és az érzelmi hatás közvetlen közösségi élménnyé mélyítését. Különösen így van ez az iskolái ünnepélyeken. Ezeken nemcsak az ünnepi ese- Imény történelmű hátterét és jelentőségét kell megismernie a fiataloknak, hanem a megemlékezés aktív részeseivé is kell válniuk, hogy érzelmileg is azonosulhassanak az elődök példáival. A helyi megemlékezések bensőségességének és érzelmi hatásának erősítésére jó lehetőséget nyújtott a mostani tavaszi ünnepségsorozat. Szűkebb környezetünkben is több új kezdeményezéssel, követésre alkalmas példával találkozhattunk. A sort a megyei pártbizottság nőnapi rendezvénye nyitotta, amelynek ünnepélyességét nem csorbította, sőt, az élmény maradandóságát növelte, hogy a köszöntő el- ihangzása után a jelenlévő több mint négyszáz lmeghívott divatújdonságokban gyönyörködhetett, majd a Jászsági Tánc- együttes tagjai invitálták táncba őket, s a házigazda vezetők is együtt ropták a ropogós csárdást az ünnepeitekkel. A szolnoki Vosztok lakótelep körzeti pártszervezete, népfrontbizottsága és a Tallinn körzeti Általános Iskola szülői munkaközössége, tantestülete is újszerűén rendezte meg ünnepségét hazánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából. A Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban közösen ünnepeltek. így a szülők és gyerekek, párttagok és a körzet lakói olyan közös élményekkel gazdagították egymást, melyeknek nem lelhettek volna részesei, ha a szokásos módon, külön- külön tartanak hagyományos megemlékezést. A megye pénzintézeteinek a Magyar Nemzeti Bank, az * Országos Takarékpénztár és az Állami Biztosító megyei igazgatóságainak dolgozói is együtt ünnepeltek a Szigligeti Színházban. És sorolhatnánk még azokat az iskolai ünnepségeket ünnepélyes csapatgyűléseket is, amelyeken a megszokottól eltérően — építve a gyerekek öntevékenységére — dallal, tánccal, játékokkal emlékeztek a negyven év előtti eseményekre. A Széchenyi városrész Ecseki úti új általános iskolájában például felszabadulásunk ünnepén kapott nevet az úttörőcsapat, s a megemlékezés a negyedikesekből álló irodalomszakkör színes, játékos, érzelmekkel átszőtt előaadására épült, megmozgatva az iskola egész közösségét. Talán ez a néhány kiragadott példa is érzékelteti, hogy lehet úgy ünnepelni, hogy a megemlékezés túlnőjön a kötelességszerű rendezvények keretein, s úgy erősítse a hazához való érzelmi kötődést, hogy az érintett közösségek tagjai ne pusztán passzív hallgatóként. hanem aktív részesként, önmaguk számára teremtsenek maradandó élményeket. A követendő kezdeményezések pedig megérdemlik a népszerű-' sítést. L. Gy. fl Jász Múzeumban Faliszonyegek, képek kiállítása A jászberényi Jász Múzeumban pénteken délután 4 órakor nyílik meg Kovács Istvánná faliszőnyeg-készítő kiállítása. Kovácsné Tóth Klára ké- zihurkolású faliszőnyegeket és faliképeket készít, merészen alkalmazza a Jászság szín- és formavilágát s hazánk más tájainak népművészeti motivációit. A Jász Múzeumban közel egy hónapig kiállító kézműves munkáival már szép sikerrel szerepelt különböző tárlatokon. Tudományos konferencia A Grimm testvérek munkásságáról A Grimm testvérek munkásságának történetisége és aktualitása címmel tegnap tudományos konferenciát rendezett az NDK Kulturális és Tájékoztató Központban működő Német Lektorátus. A Deák téri intézményben NDK-beli és magyar tudósok tartottak előadásokat, vizsgálva Jakob és Wilhelm Grimm alkotói tevékenységét. A Grimm testvérek munkássága elsősorban mese- és könyvgyűjteményeikről ismert, ám személyükben a germanisztika megalkotóit is tisztelik. Jakob és Wilhelm Grimm a német nyelvről több tudományos művet jelentetett meg. Gyermekeink egészsége — jövőnk gazdagsága fl család felelőssége Az ember élete során szerepeket tanul, és ezeket gyakorolja megfelelő helyzetekben, beilleszkedik az őt körülvevő társadalom szokás- és normarendszerébe. Ezt irányítják a szülők tudatosan vagy ösztönösen „min- tanyújtás és szabályozás” révén. A családi szocializáció egyik igen fontos feladata az is, hogy megtanítsa az embert a konfliktusok felismerésére és a feloldás készségére. Vikár megfogalmazásában a család minden tagja a többiek valamilyen pszichológiai szükségletét elégíti ki. A szeretet, a gondoskodás, vágya és igénye, a biztatás és támasznyújtás fontos szükségletei az embernek, amiket a jó családi légkör ki is tud elégíteni. Nagyon kicsi annak a valószínűsége, hogy az ember felnőtt korában lényegesen mássá lesz, mint amivé gyermekkorában vált. Ezért rendkívül fontos, milyen is az a környezet, amelybe beleszületik valaki, amelyben felnő. A szülő által nyújtott tudatos, célirányos nevelés mellett a gyerekre a család egész belső atmoszférája hat. A neurotikus tüneteket és kapcsolati nehézségeket mutató, a tanulás terén problémát érző felnőttek vizsgálata azt bizonyítja, hogy ezek a jelenségek lényegesen gyakrabban tapasztalhatók azoknál, akik gyermekkorukban nem kaptak a szülőktől kellő figyelmet és melegséget. Az otthoni környezet okozta lelki traumák között nagy súllyal szerepel a válás. Már maga, az ezt megelőző otthoni belviszály is nagy lelki sérülést okoz a gyermekben. Gyakran a szülők egymás elleni vitáikban felhasználják őket. Az ellennevelés, az uszítás, a zsarolás — amelynek a gyermek legtöbbször szenvedő alanya — érzelmi bizonytalanságot szül, és a hibás mintanyújtás révén rossz szocializációs keret. A már korábban idézett járványtani vizsgálatból kitűnik, hogy a serdülők 42 %-a él negatív családi körülmények között (csonka családban, feszült, illetve sérült szülői kapcsolatban). Ez elgondolkoztató arány még akkor is, ha tudjuk, hogy a serdülők szüleikkel szemben kritikusabbak, mint fiatalabb vagy idősebb korukban. A gyermeknevelés családbeli feltételeinek romlását súlyosbítja, hogy a szülők nevelési ismeretei a mai elvárásoknak nem felelnek meg. Az elfoglalt szülők nagyon kevés időt, szeretetet szánnak gyermekeikre, és az ilyen gyermeki igényeket játékokkal, tárgyakkal, pénzzel próbálják ellensúlyozni, mintegy kárpótolni őket. Saját tapasztalataink alapján a toxikománia (tudatállapotot. kedélyállapotot, hangulatot befolyásoló, a szervezetre károsan ható szerek használata) szempontjából legveszélyeztetettebb csoport az, amely már a családban deviáns mintákat sajátít el. A létproblémákkal küszködő, a halmozottan hátrányos helyzetű, alkoholista, bűnöző vagy krónikus elmebeteg szülők toxikomán gyermekei személyiségfejlődési zavarban szenvednek, amelynek forrása a kora gyermekkortól fennálló érzelmi kielégítet- lenség, lelki alultápláltság, a feszült, bizonytalan, néha ellenséges családi légkör, a traumatikus élmények. A szorongó, érzelmileg labilis, a társadalmi elvárásokhoz nehezen alkalmazkodó gyermek az ilyen családban közvetlenül találkozhat toxikomán mintákkal. □ 1A drogfüggőség kialakulásában genetikus tényezők is szerepet játszhatnak. Szorongásra való hajlam, zárkózottság. sérülékenység, hangulati labilitás. öngyilkossági kísérlet és kriminalitás a felmenő ági rokonok mintegy 60 %-nál volt kimutatható. Az öröklődés; azonban csak mint hajlamosítható tényező játszik szerepet, a függőség kialakulásában fontosabbak a szociálpszichológiai hatások. (Következik: Kamaszkor és a környezeti hatások.) Dr. Parádi Levente — Telekné Tóth Anna Az Országos Műemléki Felügyelőség székházában tegnap Janter Antal építésügyi- és városfejlesztési miniszterhelyettes megnyitotta a Műemlékvédelem ma című kiállítást, amelyen csaknem 200 színes fotó, tárgyi emlék!,' .régészeti lelet ad áttekintést az ország építészeti örökségének védelmében a legutóbbi időkben elért eredmáhyekről; A tárlatot egy hónapig tekinthetik meg az érdeklődők, naponta délelőtt 10 órától délután 6 óráig. Ezzel a kiállítással kezdődött meg az április 18-i nemzetközi műemléki nap eseménysorozata. Az eddigi jelzések szerint az ország 12 városában és műemlékekben gazdag településéin rendeznek találkozókat, tudományos előadóülést és egyéb programokat. Kiállításokat is megnyitnak a műemléki szakemberek és az építészeti emlékek megőrzésének pártfogói, hogy áttekintsék a hazai műemlékvédelem helyzetét, eredményeit és fejlesztésének tennivalóit. A legjobb tíz között Nem bízta a véletlenre... Középiskolából az egyetemre A közeim últhanl ‘ 'rendezitek meg Budapesten az egészségügyi szakközépiskolások szakmai tanulmányi versenyének országos döntőjét. A döntőn az ország legjobbjai, harminchárom végzős tanuló versengett a győzelemért, köztük két szolnoki diák, Bognár Éva és Ur- bán Erika, a Tiszaaparti Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola (negyedikesei. A két diáklány sikerrel állt helyt az erős mezőnyben; Éva csak hajszállal maradt el attól, hogy „bekerüljön” a legjobb tíz közé, Erikának nagyobb „szerencséje”, volt, ő a negyedik helyen végzett. A Szegedi Orvostudományi Egyetemre készülő diáklány, érettségi bizonyítványába akár máris beírhatnák szakmai tárgyakból a jelest. Ezt egyébként meg is teszik anélkül, hogy vizsgáznia kellene, mint ahogy az egyetemi felvételin is csak a fizikatudását kérik tőle számon. Mondhatnák tehát, Erikának „jól jött” ez a szép eredmény, ha nem tudnánk, hogy az eredmények nem maguktól születnek, hanem igen kemény munka, esetünkben tanulás, felkészülés áll mögöttük. — Azt hiszem az országos döntő felért egy „kis” érettségivel” mondja. — Két napig „faggattak” bennün- ket(, elméleti és gtyakorlati tudásunkról kellett számot adni. Itt már tized- és századpontok ifi számítottak, valóban nagyon erős volt a mezőny. Gyakorlatilag a négy év tananyagából „feleltünk”. Az iskolában tízféle szakmai tárgyat tanulunk az érettségiig. Nem volt könnyű a felkészülés, de tanáraim, szak. oktatóim, dr. Olexik Lászlóné, Hargitai Csabáné és Fodor Andrásné rengeteget segítettek. Az. iskolábani felkészülési időt is kaptunk, a többi már tényleg csak a szorgalmunkon múlott. — Annak idején miért választottad az egészségügyi pályát? — Tiszajenőn, ahol általános iskolába jártam, es ma is lakom, volt egy elsősegély- nyújtó szakkör. Tulajdonképpen az ott tanultak keltették fel az érdeklődésemet az egészségügyi pálya iránt. Osztályfőnököm szerette volna, ha gimnáziumban tanulok tovább, de ugyanakkor azt is megkérdezte, hogy orvos szeretnék-e lenni? Így döntöttünk végül is az egészségügyi szakközépiskola mellett. Egyáltalán nem bántam meg, sőt, itt köteleztem el végleg magamat a pálya mellett. Lehet, hogy közhelynek hangzik, de tényleg nem tudok szebb hivatást elképzelni, mint segíteni a bajba jutott, beteg embereken. Nagyon bízom abban, hogy a fizika miatt nem „csúszok” el a felvételin. Nagyon jó, hogy az iskolában fakultációt indítottak a tárgyból, így jóval többet foglalkozhatunk vele. Sajnos a gimnáziumban végzettekkel szemben még így is hát- trtányban vag(yunk, hisz ők alaposabb tudást szerezhetnek fizikából. A szorgalmon azért megint sok múlik, Erika pedig szorgalmas, jó képességű diák. Nem csupán a szakmai tárgyakból jeleskedik, hanem a többiből is. Évről évre jeles bizonyítványt vitt haza eddig is. — A szüleim már annak is nagyon örültek, hogy az országos döntőig eljutottam, ök fizikai dolgozók. Anyukám konyhán dolgozik, édesapám gépszerelő. Mindent vállalnak azért, hogy tanulhassak. Sajnos, a bejárás sok időmet elveszi, de azért a négy év alhtt csak ritkán fordult elő, hogy ne készültem volna fel lelkiismeretesen a másnapi órákra. — Nyilván azért nemcsak tanulásból áll az életed? — Az utóbbi időbei) majdnem csak abból állt. Tiszajenőn egyébként sem dúskálhatnak az emberek a szórakozási lehetőségekben. Még a mozi is „bezárt”, időnként rendeznek ugyan diszkót, az étteremben, de oda nem szívesen járok. A könyvtár, viszont jó, és miután én Ti- siáajenőh vagyok KISZ-Jtag, a fiatalokkal is elég gyakran találkozom. Ott mindenki ismer mindenkit, egészen „családias” a hangulat, ha egy- egy sportrendezvényt vagy más programot szervezünk. Természetesen itt Szolnokon is vannak barátaim. Nagyon örültem, amikor az osztály- . társaim virággal köszöntöttek a verseny után. Csaptunk egy nagy, közös fagyizást! — te — fotó; — dg — Felavatták Lukács György szobrát Lukács György születésének 100. évfordulója alkalmából tegnap szobrot avatott a Magyar Tudományos Akadémia és a Fővárosi Tanács a XIII. kerületi Szent István parkban. A század kiemelkedő marxista gondolkodójának alakját , Varga Imre Kcssuth-diíjas szobrászművész mintázta meg. Az avatóünnepségen a Himnusz hangjait követően Szentágothai János, a' Magyar Tudományos Akadémia elnöke idézte fel a filozófus munkásságát. Lukács György — mondotta — azokkal a fiatal magyar értelmiségiekkel indult, akik a század első évtizedében — a korabeli európai kultúra leghaladóbb irányzatainak értékrendje alapján — határozottan szembeszálltak a magyar szellemi élet elmaradottságával és provincializmusával, s akik közül többen eljutottak a marxizmushoz. Lukács a filozófiát nem elvont elméletként művelte. Mindig a társadalom, a jelenkor, s a követendő politikai-erkölcsi magatartás legfontosabb kérdéseire kereste és adta meg a választ — máig is ható érvényességgel. Az ünnepségen Lukács György szobrának talapzatára a Magyar Tudományos Akadémia nevében Szentágothai János, a Fővárosi Tanács képvisetletéfoeln Nyíró Rózsa elnökhelyettes, a Lukács György Emlékbizottság részéről Lukács József akadémikus. az MTA Filozófiai Intézetének igazgatója helyezett el koszorút. A szoboravatás az Interna- oionálé hangjaival ért véget. Diákújságok, iskolarádiók A KISZ KB állásfoglalása A középfokú tanintézetekben országszerte 350 diáklap jelenik meg, és 400 iskola- rádió működik. A diákújságok szerkesztése, tördelése és témaválasztása javult az utóbbi időben: egyre több rajz, karikatúra, humor kap helyet a lapok hasábjain — állapították meg a KISZ KB Intéző Bizottsága, illetve a KISZ KB Középiskolai- és Szakmunkástanuló Tanácsának legutóbbi .ülésein, ámeneken a diáksajtó helyzetét fejlesztésének feladatait tekintették át. A technikai feltételek adottak a legtöbb oktatási intézményben, ám sok esetben a stúdiók nehezen hozzáférhetőek, mivel az igazgatói vagy tanári szobában rendezték be azokat. A tapasztalatok' szerint a diákújság- írók szakmai felkészültsége nem megfelelő, az országos táborok csak kevés diákszerkesztőnek adhatnak érdemi segítséget. Kedvező változás, hogy— például Hajdú-Bihar, a Bács-Kiskun és a Szabolcs- Szatmár megyei KlSZ-bizottság diákújságíró tábort szervezett az érdeklődő tanulóknak. Állásfoglalásában a .KISZ KB Intéző Bizottsága, illetve a Középiskolai- és Szakmunkástanuló Tanács javasolta: az Ifjúsági Magazin foglalkozzék többet a diákújságírással, fiatal újságírók bevonásával alakuljon sajtó- bizottság, amely tanácsadó testületként szakmailag .támogatja a középiskolákban működő szerkesztőségeket. Kívánatos, hogy a KISZ megyei bizottságai a diákszerkesztők szakmai, politikai tájékozottságának javítása érdekében gondoskodjanak a szervezett és rendszeres képzésről. A KSZT javasolja továbbá: alakítsanak ki a megyékben műsorcsere-közpon- tokat, amelyekben diáklapok, rádióműsorok cseréjére és sokszorosítására, valamint szakmai tapasztalatcserére nyílna lehetőség. Az Intéző Bizottság az iskolai lapok számának növelését és színvonaluk javítását tartja a legfontosabbnak, Nemzetközi műemléki nap
