Szolnok Megyei Néplap, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-06 / 54. szám
1985. MÁRCIUS 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP § IA tévé „ képernyőié előtt Szép filmet készített Kat- Itíics Ilona az öregségről. Talán túlontúl szépet is. Mintha maga is meghatódott volna „hőseinek” sorsától; mintha egy kicsit be- leszerelmesedett volna abba a környezetbe, amely körülveszi őket, Annát és Aniont. De maradjunk csak a megállapítás első felénél, hogy tudniillik kellemes és megható történettel állott elő a képernyőn — Valerij Pe- ruanszkaja jóvoltából, akinek kisregényét ültették át a képek nyelvére. Anna és Anton A gazdag mai szovjet szépprózából a választás ezúttal^ is olyan műre esett, amelynek tárgyát az ember hétköznapi élete képezi, s amelynek mondanivalója inkább morális, már a probléma felvetése is az, semmint társadalmi. Mert — kérdi a szerző és vele a tévéfilm alkotója: joga van-e az embernek akár a szerelmi boldogsághoz is, ha már túljutott az ötödik vagy a hatodik x-en, „törvényszerű-e”, hogy egy megözvegyült férfiú csak gyászának éljen és esetleg önzői gyermekeinek „fogságában” magánosán tengődjék, amíg csak él, még akkor is ha netán váratlanul rámosolyog a szerencse egy másik hozzá hasonló, társra vágyakozó ember, egy vonzó nő képében? Persze a szokás, a kialakult hagyományok! Az idős embernek, mint esetünkben is, bizony szembe kell néznie vele. És ebben a vonatkozásban ez a történet, Annának és Anionnak a története engem erősen emlékeztet — bár egymáshoz közvetlenül semmi közük — Örkény groteszk játékához, a Macska játékhoz, amelyben Ihasonló szándékkal emeli fel szavát az író. Csak az ő megközelítése a keserű irónia, itt pedig a meghatározó a líra, melengető líraiság járja át a film egészét. Igaz, némi irónia is megpendül benne, például a nyugállományba induló Anna búcsúztatásának kissé elidegenítő, sőt kiábrándító, profán bemutatása (szinte összekoldulják az ajándékra való összeget), s a két ember egymásra találásának folyamatában is megvillan némi humor, mintha saját maguk is — a konvenció hatása alatt — mulatságosnak tartanák egy ilyen kapcsolat voltát, de lényegében meghatározó a tévéfilmben annak az örömnek a bemutatása, amely váratlanul aranyozza be két egymásra találó és egymásban feloldódni vágyakozó ember életét. Menynyi gyöngédség a találkozásokban, mennyi odaadás még a tartózkodásban is! Törőesik Mari ebben egészen kitűnői, nagyszerűen ábrázolja azt a nőt, aki maga sem akar hinni, mert talán fél is tőle, hogy ami életében sohasem sikerült, hisz magánosán öregedett meg, az végül is megadatik neki. Az is pompás, ahogy bemutatja Anna változásának finom rezdüléseit. A film néhány lényeges mozzanat kiragadásával ábrázolja a folyamatot (például az ósdi táska kicserélése egy szebbre,1 csá- nosabbra, válogatás a szép fejkendők között és így tovább, tehát az ismeretség egyszerűen mozgásba hozza Anna női lényét.) Minden szépen alakul, már-már hepiendre gyanakszunk, még a feltűnően tolakodó társbérlő nő sem tudja megzavarni a formálódó idillt, de aztán jön a szomorú fordulat (kissé érthetetlenül, nagyon vékonyan motiválva): a szívrohamot kapó férfi önző lánya (miért ilyen önző?!) kiebrudalja Annát a már-már valóra vált boldogság ,yhajójából”. A kérdés tehát nyitva marad. A hangoskodva érkező fiatalok átveszik az uralmat, és az újra magára maradó Anna szomorúan konstatálja a tényt: ez van. Mit lehet itt tenni? Legszívesebben az őt körülvevő kert fáitól, virágaitól is ezt kérdezné, ha azok beszélni, válaszolni tudnának. Az így teremtett kontrasztban végül is ott a nyugtalanító igazság, annak tudata, hogy korántsem járható még egyszerűen az az út, amelyre Anton és Anna lépett, holott éppúgy jogos lenne járniuk rajta, mint más emberfiának. Az életkor ugyanis semmire sem „kötelez” — már ami a személyes boldogságot illeti. Hát igen, ez az élet: édesen kegyetlen. Örkény groteszk fintort vág ehhez a valósághoz, a tévéfilm egy „embertelen” gesztusba zárja keserűségét. Törőesik Mari finom esz- közű játékát már dicsértem, mellette az érett férfi szerepében vendégként J. Matvejev emelhető ki, akinek ugyancsak atmoszférája van. A túl szép kitételre visszatérve pedig, ez bizonyos részletek lassú, „szépelgő” tempójában és a kömyezetfes- tés gyönyörködtető tulajdonságában érhető tetten, s a bővebb motivációk hiányában: a két főszereplő drámájának mélyebb megismeréséhez inkább több és pontosabb ismeretre is lett volna szükségünk. Végül is az Anna és Anton című tévéfilm egy ma nagyon is időszerű problémáit feszeget, (ismerve a magánosok egyre növekvő számát) szívre hangoltan inkább lélektani, semmint társadalmi síkon keresve a probléma okait. Röviden Kevés művész tudja úgy ismételni önmagát, mint Rá- toinyi. A róla készült portréfilmben — szerda este — régi felvételek bizonyították, hogy Rátonyi szinte pályája kezdetétől végig ugyanazt csinálja — más-más szerepekben. Néhány oharmos, elbűvölő mozdulat, láblen- getés nagy lendülettel és mosoly szélesre nyíló száj j al. Ugyanazt, de mindig zseniálisan, azaz nem ismétel, (hanem minden ismétlésben újra teremti magát, tehát művész módjára cselekszik, ezért szórakoztató, ö valóban a Rátonyi: egyedülálló a maga nemében. S ha csak beszél, akkor is oda kell figyelnünk rá, mert lám mily okosakat mond és milyen pontosan fogalmaz! A róla és vele készített filmet ezért tartom példásan jónak. V. M. Diszkont könyváruház A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat — a könyvforgalmazó vállalatok közül elsőként — diszkont könyvraktár-áruházat nyitott tegnap, Budapesten, a IX. kerületi Csont utca 1. szám alatt. Az áruház mintegy 20 millió forintos áru- készlettel várja a vásárlókat. A kereskedelem más területein már bevált értékesítési módszerhez hasonlóan az ezer négyzetméter alapterületű könyvtár-áruházban több nagyobb részleget alakítottak ki. Az első egységben féláron szépirodalmi művek, a másodikban 70 százalékos árengedménnyel szakkönyvek vásárolhatók. A harmadik részlegben 5— 30 forintos egységáron kínálják a könyveket, s az érdeklődők olcsóbban juthatnak hozzá a borítóhibás komoly- és könnyűzenei hang- lemekezhez. A negyedik részen 10—23 százalékos ár engedménnyel könyvesbolt, újdonságokat kínálnak. Megújulás előtt flz ifjúsági klubmozgalom helyzete Sikerek után — Előtérben a minőség Tudományos munka a DATE mezőtúri főiskolai karán Az ifjúsági klub olyan közösségi, demokratikus közművelődési forma, amely jelentősen hat a fiatalok szocializációs folyamatára, ezért a klubmjozgalom működése, fejlődése társadalmi érdek — hangsúlyozta az Országos Közművelődési Tanács, az Állami Ifjúsági Bizottság. az Országos Ifjúsági Klubtanács és a Népművelési Intézet elemzése, amely az ifjúsági klubmozgalom tevékenységét, fejlesztésének lehetőségét vizsgálta. A klubmozgalmat értékelve megállapították: kezdetben — a 60-as évek elején — az új közösségi forma iránt megnyilvánuló óriási érdeklődés és az alapok megteremtésének határozott igénye jellemezte a mozgalmat. A klubmozgalom fejlődésének eredményei mellett azonban már ekkor jelentkeztek bizonyos káros, a mozgalom terjedését gátló tényezők. Ezek elsősonban a szabályozás túlburjánzásából adódtak: az erősen centralizált, gyakran sematikus ösztönzési és értékelési rendszer fokozatosan háttérbe szorította az igazán klubszerű, önszervező formákat, s megnövelte a klubok adminisztrációs kötelezettségeit. A hivatalból kinevezett, feladatukat munkaköri kötelességként, többnyire mellék-, vagy másodállásban végző klubvezetők tevékenysége elsősorban nem a klub • tagság, hanem a fenntartók kívánalmaihoz igazodott. Főként e negatív jelenségek következménye lett, hogy a klubmozgalom nem tudott lépést tartani a gazdasági, a társadalmi változásokkal, az új generációk törekvéseivel, igényeivel; a klubok és a klubtagok száma egyaránt csökkent. A tervezett változásokkal kapcsolatban az elemzés kiemeli. hogy a fejlesztés fontos féladata a mozgalom társadalmasítása. Ez elsősorban az illetékes szakigazgatási szervek mellett javaslattevő, tanácsadó funkciót betöltő klubtanácsok szerepének növelésével érhető el. A Debreceni Agrártudományi Egyetem mezőtúri Mező- gazdasági Gépészeti főiskolai kara a napokban kapta meg az értesítést, arról, hogy az oktatók megnyerték a szántóföldi kisgépek fejlesztésére, gyártására kiírt országos pályázatot. Ezzel egyidejűleg húszmillió forintot utaltak ki a központi kutatási keretből Mezőtúrra. A szép siker egyben elismerése a főiskola tudományos tevékenységének. Meglehetősen rövid idő alatt, Kitartó, alapos munkával, jelentős eredményekkel a mezőgazdaságtudomány egyik bázisa lett Mezőtúr. Számos országos kutatásban vettek részt már eddig is az okta-' tők, de emellett mindig örömmel vállaltak megbízásokat is, a szövetkezetek nem hiába kopogtattak be az intézménybe mindennapi gondjaikkal, segítségért, egy- egy új technológiáért. A főiskola tudományos programjában már évek óta nincsenek úgynevezett hobby témák, valamennyi kutatás a mezőgazdaság korszerűsítését, a meglévő tartalékok kihasználását, a gyakorlatot szolgálja. Ugyanez érvényes a társadalomtudományi és módszertani kutatásokra is. Az oktatás leghatékonyabb formáinak keresése, vagy a hallgatóik értelmiségivé válásának, a fiatal üzemmérnökök életmódjának vizsgálatai, illetve ezek eredményei ugyancsak a mezőgazdasági szakemberképzés érdekeit szolgálják. Évről évre eredményes kutató munkáról adhatnak, számot a helyi tudományos napokon. Az idén — az elmúlt esztendő kutatásairól számoltak be az oktatók — huszonnégy előadás hangzott el. A témák jelentős része több éve szerepel a kutatási tervben jórészt azért, mert az eredmények és a termelés újabb és újabb problémákat vetnek fel, amelyek további kísérletezésre ösztönzik az oktatókat. Ilyen kutatási téma a kisgépek fejlesztése is, amellyel már eddig is foglalkoztak a főiskolán, s most a pályázaton elért siker érthető módon új lendületet ad a további munkához. Aközelmúltban: elkészült a főiskola következő öt évre szóló kutatási téma-tervezete. Az összeállítás fő szempontja az volt, hogy csupán a fontosabb irányokat jelölték ki, hiszen a tudományos munkában már fél sikernek számít a gyors alkalmazkodóképesség a változó igényekhez. Ilyenformán majd 1990- ben a VII. ötéves terv tudományos munkájának értékelésekor sokkal több témáról, eredményről adhatnak majd számot az oktatók, mint amennyit most terveznek. Az viszont bizonyos, hogy a jelenleg fontosabb kutatási területeknek ítélt témák a következő időszakban is kiemelt feladatnak számítanak. A tervezetben az első helyen szerepel a szántóföldi kisgépek fejlesztése. Hiánypótló vállalkozás ez, hiszen olyan kisparciellákra tervezik, készítik ezeket a munkaeszközöket, ahol nem lehet nagyüzemi módszerekkel, gépekkel dolgozni. A 20 millió forintból Mezőtúron megtervezik, s a tanüzemben, illetve alvállalkozókkal pedig megvalósítják a sorozatgyártást. A vetőgépeket, betakarítógépeket, növényvédelmi és tápanyag- visszapótló gépeket az idei OMÉK-on augusztusban, s a pécsi ipari vásáron mutatják be a szakembereknek. A kutatási program ugyancsak kiemelt témája a mezőgazdasági gépek üzem- fiehn tartásának fejlesztése. Időszerű feladat az is, hiszen a szövetkezetek, állami gazdaságok gépparkjának jelentős része amortizálódott, javítással, újítással azonban még üzemben tarthatók az „elöregedett” gépek. Űj kutatási terület a számítástechnika alkalmazása az üzemmérnökiképzésben, illetve a mezőgazdasági gé pészetben. Az elmúlt évoen létrehozták a főiskolán a számítógépközpontot. Tanfolyamokon ismerkednek az oktatók és a hallgatók a számítógép alkalmazási lehetőségeivel. Ugyancsak javultak a tudományos munka feltételei a közelmúltban felavatott anyagvizsgáló laboratóriummal, amelyben a legkülönbözőbb fémek ösz- szetételét is meg tudják állapítani. A takarékos módszerek, eljárások kidolgozása már eddig is jelentős szerepet kapott az intézmény kutatási programjában. A jövőben természetesen folytatódnak, illetve tovább bővülnek ezek a kísérletek, hiszen az anyag-, az eszköz- és energiatakarékos módszerek, technológiák iránt igen nagy a termelő üzemek kereslete. A társadalomtudományi kutatások száma érthető módon alacsonyabb Mezőtúron, s a jövőben sem igen változik az arány. Folytatódnak az életmódvizsgálatok, s az oifctatásimódsziertani kutatások, melyek tapasztalataival eredményesebb lehet a szakemberképzés. Érdekes, hogy a hallgatók — noha mezőgazdasági pályára készülnek — nagyobb részt mégis inkább a társadalomtudományi diákkörökben tevékenykednek. Természetesen örvendetes jelenség ez a fajta érdeklődés, a kutatási programban azonban egy egészségesebb arány kialakítását tűzték ki feladatul az intézmény vezetői. A tudományos diákkörök igen népszerűek a hallgatók körében. Tavaly ötven pályamunkát készítettek el a fiatalok, s a legsikeresebbnek ítélt dolgozatokkal vesznek részt a hallgatók áprilisiban az országos TDK konferencián. Remélhetőleg ezúttal is sikert aratnak, hiszen már hagyomány, hogy a díjazottak között ott vannak a mezőtúriak is. A TDK mrvgalom ma már verseny, egyre inkább előtérbe kerül a minőség, nem csupán a részvétel a fontos. Ám nemcsak a hallgatók munkájának egyik célkitűzése a minőség javítása, hanem az intézmény egész tudományos tevékenységének is. Ez az eddigieknél is jelentősebb bevételi forrást jelent majd, s így tovább fejlődhetnek, javulhatnak az oktatás, a kutatás tárgyi feltételei. T. G. Cafe-rock Szentendrén igénylő előadások után ez El kell érni továbbá, hogy a klubalapítást és a klubok működését ne akadályozzák bürokratikus megkötések. Ugyanakkor a szervezett segítségnyújtással továbbra is szükséges, hogy minden klubnak legyen fenntartója. A klubközösség életének egyik alappillére a klubvezető. Személye gyakran döntően befolyásolja a közösség tevékenységét, a klubtagság hangulatát. Ezért fontos, hogy — a kialakult gyakorlattal ellentétben — a jövőben a klubközösség rendelkezzék a vezető megválasztásának jogával. Szentendrei ősbemutatóra készül a budapesti Rockszínház: április 6-án a pest megyei Művelődési Központ színháztermében mutatja be „Cafie-Rpck” című új mű- slorát. A darabot úgy állították össze, hogy az kisebb színpadokon, sőt községi művelődési otthonok színpadán is előadható legyen. A korábbi nagyprodukciók, s sportcsarnoki méreteket igazi kamaradarab lesz. Az új műslor egy beatzenekar .hétköznapjairól szól, életszerű szituációival vallomás arról, hogyan ütközik össze az üzleti szellem és a művészi ambíció. Az ismert hazai és külföldi slágerekre, valamint erre az alkalomra írt öt új dalra épülő darabot Miklós Tibor a Rock- színház vezetője írta és rendezte. Méltó emléket állítottak Kőszegen a részben megszűnő, vagy a már teljesen kihalt szakmáknak a Tábornokházban rendezett kiállításon. A sok ötlettel berendezett tárlókban hét kismesterséget illusztráló műhelyeket alakítottak ki. Képünkön a kovácsműbely Előtérben a klasszikus zene Soproni tavaszi napok A Budapesti Tavaszi Fesztiválhoz kapcsolódóan az idén második alkalommal rendeznek tavaszi napokat Sopronban. A másfél hétig tartó kulturális eseménysorozat gerincét a klasszikus zenei műsorok alkotják. A március 20-i nyitóhangversenyen a Soproni szimfonikus zenekar és a Liszt Ferenc női kar lép fel Haydn-, Mozart- és Schubert-művek- kel a Liszt Ferenc Művelődési Központ hangverseny- termében. Március 21-én • a budapesti Bach trió és Horváth Anikó csembalóművész ad koncertet barokk szerzők műveiből a Jezsuita-terem- hen. Március 23—24-én a Liszt Ferenc Művelődési Központban nemzetközi fúvóstalálkozót tartanak. Március 26-án Ella István or- igjonaművész, 29-én Gergely Ferenc orgonaművész vendégszerepei a Domonkos templomban. A táncművészet kedvelői március 27-én megtekinthetik a leningrádi Kortárs Balettszínház előadását a Petőfi Színházban. A népzene kedvelőknek a KISZ Központi Művész- együttes Rajkó zenekara, a pop-rajongóknak a Neot'n együttes ad színes műsort március 29-én, illetve 30 án a Petőfi Színházban.
