Szolnok Megyei Néplap, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-05 / 53. szám
xxxvi. évf. 53. sz., 1985. március 5. kedd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A TARTALOMBÓL: Több lesz a szakképzett népművelő Megtartották a diáknapok első megyei bemutatóját A megyei pártértekezlet határozata a további feladatokról A megyei páirtéritetkezlet jóváhagyta a megyei pártbizottság beszámolóját a XII. kongresszus óta végzett munkáról. Megállapította, hogy megyénk társadalmi, politikai, gazdasági, művelődési viszonyai a XII. kongresszus és az előző megyed párt- értekezlet határozatainak megfelelően alakultak. A feladatokat összességében végrehajtottuk a nehezebbé és bonyolultabbá vált nemzetközi és gazdasági helyzetben is. Elsősorban azokon a területeken jutottunk előre, amelyeken gyorsabban tudtunk alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, amelyeken képesek voltunk mozgósítani a megye szellemi és anyagi erőit a feladatok megoldására. A nehézségek leküzdésében a felszabadulást követő négy évtized eredményedre: a dinamikusan fejlődő iparra, a korszerű mezőgazdaságra, a felgyorsult szellemi felemelkedésre, megyénk forradalmi hagyományaira, a társadálom összefogására támaszkodtunk. A tenmiaikarás mérhető eredményei az élet minden területén megvannak. A megye gazdasági és társadalmi életére, az itt élők munkájára és magatartására a kiegyensúlyozottság a jellemző. Eredményeinknek és a további feladatok sikeres megvalósításának szilárd alapja pártunk politikája, a kommunisták helytállása, a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség erős szövetsége. A megye politikai életét a vélemények sokszínűsége mellett alapvetően a közérdek tiszteletben tartása, a felelős közgondolkodás határozza meg. A szocialista demokrácia fejlődött, nyíltabb, reálisabb, őszintébb a közélet. A párt politikáját a lakosság döntő többsége cselekvőén támogatja. Számottevő erővé vált a Központi Bizottság komgnesz- szusi irányelvei nyomán kibontakozó politikai aktivitás, valamint a XIII. kongresszus és hazánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére szerveződött munkaverseny. Megyénk kommunistái és egész lakossága a feladatok megoldásához szükséges erőfeszítéseket vállalva készül a XIII. kongresszusra és hazánk felszabadulása 40. évfordulójának méltó megünneplésére. Szocialista hazáink — részeként Szolnok megye — négy évtizedes történetének tapasztalatai, építőmunkánk sikerei és vívmányai jó alapot nyújtanak további fejlődésünkhöz. Az előttünk álló feladatok megoldásának biztosítéka a szocializmus ügye iránti felelősség, elkötelezettség, a követelményekhez igazodó munka. A Magyar Szocialista Munkáspárt politikája iránt megnyilvánuló széles körű bizalom, a szocialista közösség országainak ereje és együttműködése, lakosságunk szorgalmas, kitartó munkája és tenniaka- rása kellő biztosíték a XIII. kongresszus, a megyei pártértekezlet határozatainak sikeres végrehajtására. Jelenleg minden erőnket a VI. ötéves terv megyei feladatainak eredményes befejezésére, a VII. ötéves terv előkészítésére kell összpontosítani Fel kell készülnünk rá, hogy szocialista fejlődésünk négy évtizedes történetének talán egyik legbonyolultabb szakaszálba jutott, hogy feladatainkat az eddigieknél is nehezebb feltételek között kell megoldanunk. Az új növekedési pályára, az inter- zivitásra való ütemesebb áttérés miindany- nyiiurjktól nagyobb tudatosságot, fokozottabb erőfeszítésit, további áldozatos, fegyelmezett munkáit követel. Most az az alapvető feladatunk, hogy a társadalmi stabilitásit a fejlődés dinamizmusával kapcsoljuk össze. A helytállás a párttagoktól magas fokú eszmeiséget, pártos elkötelezettséget követel, felelősségérzetet, jobb munkát kíván a szocializmus minden hívétől. A megyei pártértekezlet a Magyar Szocialista Munkáspárt eddigi politikai irányvonala alapján határozta meg a következő időszak további feladatait. I. A társadalmi viszonyok fejlődésének irányai A megye további fejlődésének előfeltételei a következők: — Erőforrásainkkal (az energiával, a nyersanyagokkal, másodlagos nyersanyagokkal) való fokozott, ésszerű takarékosság. — A tudomány vívmányainak hatékonyabb alkalmazása. — A gazdasági, társadalmi feladatok, problémák következetesebb megoldása. — Az emberi tényezőik, a szellemi és anyagi erők összefogása és eredményesebb felhasználása, mozgósítása. — Szövetségeseink bizalma és támogatása. Társadalom- és gazdaságpolitikai céljainknak megfelelően a szocialista tulajdonviszonyok fejlesztése érdekében bővíteni és szerkezetében javítani szükséges a szocialista szektor termelését. Alapvető követ élmény az üzemek együttműködésének tökéletesítése, az intenzifi- kálás. A gazdaságirányítási rendszer korszerűsítését figyelembe véve el kell érni, hogy kellően érvényesüljön és jobban növekedjék a gazdaságosság és hatékonyság. A gazdaságosság követelményei szerint bővüljön a termékek exportja, növekedjen a gazdasági egységek jövedelem- termelő képessége. Erősödjék a munkaszervezés, javuljon a munkafegyelem és a munkaerő-gazdálkodás. A fegyelmezett, lelkiismeretes munka kapjon nagyobb elismerést. Hatásosabban kell fellépni a fegyeLemséntőkkel szemben. Céljaink elérésében változatlanul a szocialista üzemekre támaszkodunk. A kisiparosok és kiskereskedők tevékenységét azokon a területeiken szorgalmazzuk, ahol a szocialista szektor kevésbé hatékonyan tudja kielégíteni a teljesíthető lakossági igényeket. A népgazdasági és vállalati szempontból hasznos, a törvényeknek és jogszabályoknak megfelelően működő új vállalkozási formák kapják meg a szükséges támogatást. A szocialista tulajdonviszonyok erősítése érdekében fokozni szükséges a társadalmi felelősségeit, A gazdaság minden szektorában, a társadalmi és államélet valamennyi területén hatékonyabbá kell tenni az ellenőrzésit. Lehetőségeinknek megfelelően segítsük elő, hogy a dcntő területeken javuljanak az életkörülmények és a foglalkoztatottság. Kulturáltságban és az ellátás színvonalában közeledjék tovább egymáshoz falu és város. Arra törekedjünk, hogy váljék a teljesítmény szerint megbecsültté a szellemi és fizikai munka. Célszerűbben kell gazdálkodnunk a munkaerővel. Különösen a fiatalok munkába állításának feltételeit fontos javítani. Gondoskodni kell a háztartásban dolgozó munkaképes, munkát vállalni akaró nők és nyugdíjasok foglalkoztatásáról. Minden területen erősödjék az egység, a társadalmi összefogás, a teendők megfelelő rangsorolása. Külön figyelmet szükséges fordítani arra, hogy a megye politikai arculatát meghatározó munkásság még jobban betöltse vezető szerepét a társadalmi' élet valamennyi területén. A tudatformálás, a közoktatás, a kulturális élet tárgyi és tartalmi fejlesztéséről gazdasági feladatainkkal és lehetőségeinkkel összhangban kell gondoskodni. Ezeken a területeken a fejlődés szolgálja eredményesebben gazdaságpolitikai feladataink megoldását is. A közéletiség, a szocialista demokratizmus fejlesztése újabb erőfeszítéseket, kiemelt figyelmet kíván. A párt- és tömegszervezeteik, az állami szervek, gazdasági egységeik vezetői, kommunistái politikai és meggyőző munkával érjék el, hogy a munkásság, a termelőszövetkezeti dolgozók, az értelmiség és a nők, a fiatalok társadalmi arányuknak és súlyuknak megfelelően vegyenek részt társadalmunk szocialista vonásainak erősítésében. Továbbra is feladatnak tartjuk annak előmozdítását, hogy társadalmunk mind jobban váljék erkölcsi arculatát tekintve is a munka társadalmává. II. A gazdasági építőmunka, a lakosság életkörülményei, szociálpolitika A gazdaságpolitikai munkában alapvető feladat az intenzív gazdasági fejlődés sokoldalú kibontakoztatása. Á megye gazdasága a tartalékok mind teljesebb kiaknázásával segítse elő a népgazdaság új fejlődési, növekedési pályára való átállását, a gazdasági egyensúly további javítását. A növekedést a jövőben elsődlegesen a hatékonyság a magasabb minőségi, korszerűségi, jövedelmezőségi és értékesítési követelmények, illetve lehetőségek határozzák meg. Lehetőségeink szerint fejlődjék az anyagi, műszaki bázis. A gazdasági fejlődéssel összhangban javuljanak a dolgozók életkörülményei, a szükségletek kielégítésének színvonala. S A következő időszakban céljaink megvalósításának feltétele a belső erőforrások jobb kihasználása, a gazdálkodási tevékenység minőségi megújítása. Valamennyi népgazdasági ágban nagyobb erőfeszítésekre és eredményekre van szükség az energia, az alapanyag, a hulladék- és másodlagos nyersanyagok takarékosabb, natekonyabb felhasználásában, valamint a költség- és munkaerőgazdálkodás javításában. A beruházások az eddigieknél gyorsabban, jobb minőségben, a legcélszerűbb kivitelezésben és a lehető legkisebb ráfordításokkal valósuljanak meg. Kiemelt figyelmet kell fordítani a műszaki fejlődés meggyorsítására, a kutatási eredmények hatékonyabb alkalmazására. Elengedhetetlen a gazdálkodás — ezen belül főleg a termékszerkezet — eddigieknél erőteljesebb és eredményesebb átalakítása, korszerűsítése. Ez döntően a meglevő kapacitásokra építve, azok korszerűsítése és kiegészítése útján, műszaki fejlesztéssel, az értékesítési tevékenység javításával érhető el. Meghatározóan fontos feladat a megye természeti erőforrásainak fokozottabb, ésszerűbb hasznosítása, a termelés infrastrukturális feltételeinek javítása és a termelőerők hatékonyságán alapuló szelektív területfejlesztés. Céljaink elérésében legyen a fő hangsúly a termelésen. S Az ipari termelés növekedése a következő öt évben érje el a 17—20 százalékot. A korábbiaknál nagyobb mértékben járuljon hozzá a külgazdasági egyensúly javításához, az exportképesség növelésének és az importigényesség ésszerű mérséklésének egyidejű megvalósításával. A fejlesztési erőforrásokat főként rekonstrukcióra, technológiai fejlesztésekre indokolt összpontosítani. A termelés differenciált ütemben, a gazdaságosság alapján növekedjék. Törekedni kell a piaci igényeket szem előtt tartó gazdálkodási szervezetek kialakítására, növelni a piaccal való közvetlen kapcsolat- tartás célszerű eszközeinek alkalmazását. Bővítendő a termékek értékesítéséhez kapcsolódó szolgáltatások tevékenységek köre. Szélesítsük az ipar belföldi kooperációs kapcsolatait, erősítsük a szerződéses és fizetési fegyelmet, szorgalmazzuk a háttéripar fejlesztését. Az ipar szervezeti felépítése igazodjék a feladatokhoz. Az iparvállalatok, -szövetkezetek tökéletesítsék belső mechanizmusukat. növeljék szervezettségük színvonalát. A belső elszámolási és érdekeltségi rendszerek biztosítsák a teljesítmények mérését és az ennek megfelelő anyagi elismerést. A gazdálkodó egységek törekedjenek olyan színvonalú belső és külső információrendszer kialakítására, amely lehetővé teszi az innovációs lehetőségek megismerését, a legtöbb előnyt kínáló megoldás kiválasztását. Indokolt gyorsítani és szélesíteni as üzem- és munkaszervezés korszerű módszereinek, eljárásainak terjesztését, a termelésben történő alkalmazását. Az üzemek törekedjenek a termelői kapacitások jobb kihasználására, különösen a nagy értékű gépek és berendezések esetében. Erősítsük a gazdálkodó egységek vezetőinél a költségekben, értékben és funkciókban való gondolkodást. Fogadtassuk el az értékelemzés szükségességét a teljes gazdasági szervezettel. A helyi ipar a lehetőségeiből adódóan gyorsítsa alkalmazkodási képességét, vállaljon az eddiginél nagyobb szerepet a helyi árualapok mennyiségi és minőségi bővítésében. Folytatni kell a hosszú távú iparpolitikai koncepció megvalósítását. Az iparfejlesztést továbbra is a kijelölt településekre kell összpontosítani. A gazdálkodó egységek tudatosan készüljenek fel a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztéséből adódó tennivalókra. Éljenek a nagyobb vállalati önállóság lehetőségeivel, ezzel együtt növekedjék a gazdasági döntéseikért vállalt felelősségük. Az eddigieknél nagyobb összhangra van szükség a vállalati és egyéni érdekek, célok között. Erősítendő a dolgozók tulajdonosi részvétele, felelősségük és alkotó közreműködésük a gazdasági célok kialakításában és elérésében. Az építő- és építőanyag-ipari szervezetek a mindenkori helyzethez rugalmasan alkalmazkodva, eszközeik jobb kihasználásával biztosítsák az építési igények gazdaságos és jó minőségű, minél teljesebb kielégítését. Alapvető követelmény, hogy a beruházások építési feladatait, az építmények állagának megóvását szolgáló fenntartási és rekonstrukciós munkákat ütemesen, jó minőségben végezzék el. Határozottabb tö- törekvések, intézkedések szülessenek az építési idő rövidítésére, a költség- és anyagtakarékosabb, szervezettebb kivitete- lezésre. A lakásépítés továbbra is az egyik legfontosabb feladatunk. Legyenek versenyképesek a kislakásépítésben. Szélesebb körben vállalkozzanak egy- egy létesítmény kulcsátadásig történő kivitelezésére. Törekedjenek kapacitásaik eszközeik jobb kihasználására, a kiegyensúlyozottabb anyagellátás biztosítására. A közös érdekek alapján bővítsék a vállalatok közötti együttműködési formákat. A mezőgazdasági termelésnek a VII. ötéves terv időszakában 6—8 százalékkal kell emelkednie. A termelés és feldolgozás között jobb összhangot kell kialakítani. Növekvő szerepének megfelelően az eddiginél nagyobb figyelmet szükséges fordítani a rubel elszámolású export bővítésére, a termékek minőségének javítására és a lakossági igények széles körű, differenciált, színvonalas kielégítésére. A mezőgazdaságban a piaci igényeknek, a termőhelyi feltételeknek megfelelően a termelési szerkezet tovább finomítására van szükség. Növekedjenek a hozamok, váljanak optimálissá a ráfordítások. A kutatási eredményeket az eddigieknél szélesebb körben és rugalmasabban alkalmazzák a termelés növelésében a minőség javításában, az anyaggal, energiával való célszerűbb takarékosság érdekében. Továbbra is ösztönözni és segíteni kell a háztáji és kisegítő gazdaság fejlesztését. Jelentős erőfeszítésekre van szükség a föld termőképességének fokozásában és a technológiai színvonal fejlesztésében. A mező- gazdasági jellegű beruházásoknál a pótlás, a rekonstrukció a korszerűsítés és bővítés, a takarékos, olcsó építmények megvalósítása kerüljön előtérbe. Meghatározó marad a gabonatermelés, amely a tervidőszak végére közelítse meg az évi 1,4 millió tonnát. Az ipari növényeknél a hozamok emelése, a beltartartalmi érték további javítása kiemelt feladat. A feldolgozókhoz közeli mezőgazdasági üzemekben a felhasználandó növények vetésterületének növelésére is szükség van. A takarmánytermesztésben fiigyeimet kell fordítani a rét- és legelőgazdálkodás színvonalának javítására. A kapacitások fejlesztésével növeljék az öntözött területet. A meliorációban jávítani kell a fajlagos költségmutatókat. (Folytatás a 2. oldalon.)
