Szolnok Megyei Néplap, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-04 / 52. szám

14 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. MÁRCIUS 4. A hét filmjeiből Amikor az orvos „helyére teszi” kibicsaklott bokánkat, bizony fáj. De járóképessé­günk érdekében szükséges a beavatkozás. Az injekcióstű szúrása is kellemetlen, de elviseljük, hiszen a gyógy­szer jobbító hatásában re­ménykedünk. Más kérdés — sokat gon­dolkodtam ezen, kegyetlen „játék” — ha szeretteim Auswitzban, Birkenauban, vagy a nácik más haláltábo­rában pusztultak volna el, részt vennék-e olyan társas- utazáson, amelyek célja az egykori „végállomás” meglá­togatása. S ha ott lettem vol­na negyven évvel ezelőtt, hogyan, milyen érzésekkel térnék vissza? Még fonto­sabb : visszatérésemet mi motiválná? Nem pusztult el senkim ezekben a „halálgyárakban”, nem raboskodtam a villany­árammal telített szögesdró­tok mögött, nem láttam a „kremák” füstijét, — így nem tudom lett volna-e erőm visszatérni oda, — vagy éppen azért mentem volna el, hogy erőt gyűjt­sék ... ? Az ártatlan emberek ha­lála mindig a túlélők szé­gyene is. Nemcsak az enyém, nemcsak a szomszédé, ha­nem mindenkié a földön, aki nem tudja megakadályozni a gyermekek, öregek, s min­den ártatlanok elpusztítását. Nem a közömbösségre, ha­nem a helyzetszülte tehetet­lenségre gondolok. A kö­zömbösség már bűn! Gazdag Gyula döbbenetes erejű dokumentumfilmjét az­ért merészeltem a kellemes­nek nem mondható, de hatá­sában — legalábbis remél­hetően — hasznos orvosi be­avatkozásokhoz hasonlítani, mert szembenézés nélkül nincs helyes történelmi tu­dat. Bűnösnek nem érzem magam, a fiatalabb generá­ciók még ennyire sem azok, de tudnom kell, a gyerme­keinknek, unokáinknak is tudniuk kell az európai kul­túra egyik legnagyobb XX. századi szégyenéről. Gazdag Gyula jó „orvos”, tudja mit csinál. A drámai helyzeteket csupán megte­remti, azután félreáll, min­den önmagáért beszél, az emberi lélek olyan rejtel­meiről szól, amelyről csak a legnagyobb megrázkódta­tást szenvedett emberek vallhatnak. Kegyetlen szembenézés ez a kitűnően elkészített doku­mentumfilm, tisztelet azok­nak is, akik tudatosan vál­lalták felszakadó sebeik fáj­dalmát, hogy ezzel is emlé­keztessenek az embertelen­ség helyhez és milliók halá­lához kötött cselekedetére, a gonoszság, a pusztítás lehe­tőségére! Emberpárti film a Társasi- utazás, ezért ismeretét na­gyon fontos műnek vélem minden korok, élők és túl­élők számára. — ti — Országos diáknapok 1985 Zárógála a Nemzetiért Megkezdődtek a megyei bemutatók, versenyek A több éves hagyományra visszatekintő országos diák­napok életrehívóinak, a KISZ-nek és a Művelődési Minisztériumnak az volt a céljuk, hogy a középfokú in­tézményekben tanuló tizen­éveseket az iskolai és az is­kolán kívüli folyamatos kul­turális tevékenységre sar­kallják. Az idei diáknapok rendezvényeinek különös je­lentőséget ad hazánk felsza­badulásának negyvenedik évfordulója, amely alkalmat nyújt arra, hogy a fiatalok mélyebben megismerjék a négy évtized alatt megtett történelmi utat, a szocialis­ta fejlődés eredményeit. A diákok lehetőséget kap­nak életük sajátos színeinek a bemutatására, valamint ar­ra is, hogy a művészet esz­közeivel megfogalmazzák és kifejezzék a világról, társa­dalmunkról alkotott vélemé­nyüket. Az országos diáknapok megyei bemutatói szomba­ton kezdődtek: délelőtt fél tízkor a szolnoki Bartók Bé­la Zeneiskolában a hang- szerszélisták, a kamara- együttesek és zenekarok mérték össze tehetségüket, felkészültségüket. Március 9-én délelőtt kilenctől a Varga Katalin Gimnázium­ban a szólóénekesek, ének­duók és -triók mutatják be műsorukat, ugyanakkor a vers- és prózamondók vetél­kedőjére a Verseghy Gim­náziumban kerül sor. Már­cius 15-én a Tiszaparti Gim­názium és a Pálfi János Szakközépiskola ad otthont a gimnazisták, illetve a szakmunkásképzők, szakkö­zépiskolák kórusai verse­nyének. Március 16-án és 17- én a diákszínpadok és báb­együttesek, 21-én a népzene és néptánc, valamint az egyéb kategóriákban bene­vezett fiatalok mutatkoznak be a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban. A KISZ megyei bizottsága és a megyei tanács művelő­dési osztálya által szerve­zett megyei bemutatók leg­jobbjai képviselik majd sző­kébb pátriánkat áprilisban az Egerben megrendezésre kerülő országos diáknapo­kon. Előtte azonban nem csupán a művészeti bemuta­tók kategóriáiban hirdetnek eredményt, hanem azok a diákok is megtudják, hogyan szerepeltek, akik részt vet­tek a szakmatörténeti, a képző- és iparművészeti, a honismereti, a néprajzi, a helytörténeti, a fotó-, az amatőrfilm- és a diapályá­zaton. A művészeti' csoportok és az egyéni versenyzők áp­rilis 22-én Színházban a színházért címmel gálamű­sort adnak a Szigligeti Szín­házban, melynek bevételét az új Nemzeti építésére ajánl­ják fel. — b — A karcagi Csokonai könyvtár felnőttrészlegében több mint 100 ezer kötet és 120 féle folyóiratból válogathatnak az olvasók. Jelenleg 900 a beiratkozott „törzstagok” száma II Járműjavító szocialista brigádklubjában Másfél évtizede együtt Szakmai viták, előadások, játékos vetélkedők Mit hallunk, mit látunk? Falurádió- a határban, oktatásról a Hatvanhatban A Falurádió az elmúlt év­tizedekben megszokott, hasz­nos színfoltjává vált a rá­dió kora reggeli műsorának. Hallgatói tábora állandó, a hat óra után kelők azonban kevésbé követik nyomon té­máit. A héten a márciusi ha­tárban barangol a szerkesz­tőség, hallhatunk a vetések tél végi állapotáról, a kora- tavaszi munkákról, a kis­kertekben is esedékes ten­nivalókról és portrékat a mezőn dolgozókról. A mű­sor kitekint a hazai vegy­ipar mezőgazdasági terme­lést segítő törekvéseire is, főként a kemikália-import pótlásának új lehetőségeire; és szó esik a gazdaságok köl­csönös támogatási alapjá­nak felhasználásáról is. (Kossuth, 5.40, naponta.) Karsai Elek 13 részes ösz- szeállításának befejező adá­sa Szabadság a nyugati vé­geken címmel azt vizsgálja, hogy miért a Balaton térsé­gében indította a hitleri Wermacht utolsó támadását Magyarország területén? Az ádáz harcokkal egyidőben az ország szabad felén már a földosztáshoz készülődtek, a kormány pedig Pestre ké­szült. (Hétfő. Kossuth, 21.30.) A televízió Hatvanhat cí­mű műsorának vendége lesz Gazsó Ferenc művelődési miniszterhelyettes. Téma: az oktatás korszerűsítésének társadalomi vitája, melyben pedagógusok, szülők és az iskolapadban ülők mondják el véleményüket. A műsor­ban olyan közérdekű kérdé­siek kerülnek szóba, mint az iskolák szerepe, mennyire érvényesül a képesség és a tehetség, közeledhetnek-e egymáshoz a különböző kö­zépfokú oktatási formák stb. (tv 1, péntek, 20.50.) Egyetemek Magyar-szovjet együttműködés Közös kutatásaik legújabb eredményeinek összegezésé­re készülnek a Semmelweis Orvostudományi Egyetem és a moszkvai Csecsenov Or­vostudományi Egyetem szak­emberei. Ez évi tudományos ülésükön — amelyet Budá- pesten tartanak majd — be­számolnak a tudományos együttműködési megállapo­dásuk alapján végzett vizs­gálataikról. Szolnok megye tanácsa ed­dig évente egymillió forintot biztosított a közművelődési intézmények működési felté­teleinek javítására, az idén ez az összeg másfélmillió fo­rint. A megyei közművelődé­si alap elsősorban a felszere­lési és berendezési tárgyak kiegészítésére, az elengedhe­tetlen korszerűsítési mun­kákra osztható el­A megyei tanács művelő­dési osztálya az ez évi alap elosztására pályázatot hirde­tett tavaly, melyre negyven igény érkezett be. Valameny- nyi pályázó természetesen nem részesedhet a közműve­lődési alapból, már csak azért se, mert ha minden igényt kielégítene a megyei tanács, kilencmillió firontra lenne szüksége. A kérelmek elbírálásakor azok a települések, illetve intézmények részesültek előnyben, amelyek saját ere­jükből is nagyobb összeget tudnak fordítani a korszerű­sítésre vagy a felszerelések Azokban az esztendőkben, amikor Szolnokon a MÁV Jár. műjavító Üzemének néhány lelkes szervezőjében felme­rült a szocialista brigád­klub megalakításának gon­dolata, lényegesen kevesebb szó esett a munkahelyi mű­velődésről, mint manapság. A „járműsök” másfél évti­zede olyan formát választot­tak a munkásművelődésre, amely a mai napig egyedül­álló a megyében. A klub létrehozásának célja egyebek között az volt, hogy kiszélesítse a szocialista brigádmozgalmat, segítse a brigádok kultu­rális vállalásainak teljesí­tését, a közművelődés sajá­tos eszközeivel lehetőséget adjon a kulturált szórako­zásra. Acélok közül kiemel­kedik, hogy a brigádklub a ta­gok érdeklődési köréhez iga­zodva hozzá járul a szakmai ismeretek elsajátításához, gazdagításához előadások rendezésével, szakkönyvek, folyóiratok „kézközeiben tartásával.” A megalakítás­kor természetesen szem előtt tartották a klub-keretek kö­zött kialakítható munkatár­si, baráti kapcsolatok elmé­lyítését is. A jelenleg im­máron csaknem ezerkétszáz tagot számláló klubban le­hetőséget kapnak a Jármű­javító dolgozói az önműve­lésre, szabadidejük hasznos eltöltésére. kiegészítésére. A művelődési osztály az igények elbírálásá­ba bevonta a hálózati-mód­szertani központokat és a közművelődési szakfelügye­lőket is. A helyszíni tapasz­talatokat és a megye közmű­velődési koncepcióját, illetve településfejlesztési elképze­léseit figyelembe véve a mű­velődési otthoni hálózatban a karcagi Déryné Művelődési Központ, a kőteliki klub­könyvtár, a tomajmonostori klubkönyvtár, a törökszent­miklósi művelődési központ és a zagyvarékasi művelődé­si ház részesedik az idei köz- művelődési alapból A karcagi Déryné Művelő­dési Központban az elmúlt évek során 312 ezer forint értékű öltözőrendszert alakí­tottak ki- így teljesíteni tud­ják a tájoló színházak és együttesek igényeit, lehetőse­gük nyílik magas színvonalú hangversenyek és színházi előadások rendezésére. Az A brigádklub működési szabályzata szerint a tizen­hét tagú társadalmi vezető­ség a programok összeállí­tásához, a rendezvények megszervezéséhez támoga­tást kap a Járműjavító Üzem szakszervezeti bizottságától, a Vasutasok Szakszerveze­tétől és az összejöveteleknek helyet adó művelődési köz­ponttól és könyvtártól. Szinte megalakulása óta, rendszeresen kedden és csü­törtökön tart foglalkozást a szocialista brigádklub. A keddi napok általában a filmvetítéseké, de mint pél­dául legutóbb, fórumot is rendeznek. (A február 26-i fórumon Szolnok városren­dezéséről, az ezredfordulóig szóló városkép-alakítási ter­vekről beszélgethettek a brigádtagok a meghívott ta­nácsi illetékesekkel.) Nagy népszerűségnek ör­vendenek az egészségügyi előadások is, 21-én a Vörös- kereszt szolnoki vezetőségé­nek képviselői az alkoholiz­mus és a dohányzás elle­ni harcról tartottak elő­adást. Ugyancsak sikeresek a különböző témájú vetélke- dók. Tavaly Emlékeink a Tanácsköztársaságról cím­mel indítottak versengést, ugyanakkor rendszeressé váltak a Játék és zene tÍ2 percben vetélkedők is. Az idén felszabadulásunk negy­öltözőrendszer berendezésére, a felszerelések javítására 100 ezer forint jut a közművelő­dési alapból a karcagiaknak Kőtelken a klubkönyvtár teljes tetőszerkezete mielőb­bi felújításra szorul, ezért kap az intézmény 220 ezer forintot. A tomaimonostoriak az elnyűtt berendezések ki­cserélésére nyertek el 75 ezer forintot. A törökszentmiklósi művelődési központ pedig a videotechnikára épülő isme­retterjesztési rendszer kiala­kítására kap 100 ezret. Zagy- varékason a művelődés háza alapos felújítás előtt áll, így mindenképpen jogos, hogy a közművelődési alapból része­süljön: 150 ezer forintot kap. A könyvtárak közül a jász- kiséri 250 ezer, a kenderesi ugyanannyi, a nagyiváni 40 ezer, a tiszaigari 20 ezer, a túrkevei pedig 95 ezer forin­tot nyert el pályázata alap­ján.- bj ­venedik évfordulójához és a párt XIII. kongresszusához kapcsolódva indult vetélke­dősorozat Míg megvalósul gyönyörű képességünk, a rend címmel. A jó munkatársi, közös­ségi kapcsolatok kialakítását és tartalmassá tételét szol­gálják a gyakori országjáró kirándulások. Az egy-két na­pos programokban múzeu­mokat látogatnak meg, ki­rándulásokat tesznek a ha­zai nevezetes tájakra. A hó­nap vendége sorozatban köz­ismert és népszerű szemé­lyiségeket fogadnak, már­ciusban például dr. Erőss Pált, az Igazságügyi Minisz­térium osztályvezetőjét vár­ják előadásra és kötetlen beszélgetésre. A klubtagok mindig szívesen vesznek részt a különböző „házi” ki­állításokon „hobis” alkotá­saik. Hogy végülis a felsorolt programok más klubok ösz- szejövetelein is szerepelnek, tény. A járműjavító Szoci­alista Brigádklubja talán mégis abban különbö­zik más hasonló célú kö­zösségektől, hogy a nagyszá­mú tagság ellenére is sikerül mindenkinek tetsző és min­denki számára hasznos idő­töltést biztosítani a brigá­doknak és valamennyi tag­jának. — bendó — Az idei tanév a számok tükrében A mostani, 1984—85-ös tanévben összesen 2 millió 255 ezren tanulnak oktatási intézményeinkben, az előző tanévhez viszonyítva 13 600- zal többen. A nappali mun­kavégzés mellett az esti-le­velező oktatásban még to­vábbi 135 ezer felnőtt vesz részt. A tanulólétszám vala­mennyi iskolatípusban emel­kedett, míg az óvodába járó gyermekek száma csökkent. Egyebek között ez derül ki abból a statisztikai kiad­ványból, amelyet a Művelő­dési Minisztérium Tudo­mányszervezési és Informa­tikai Intézet most jelente­tett meg. Figyelemre méltó, hogy az utóbbi esztendőkhöz viszo­nyítva tovább csökkent az óvodák zsúfoltsága. Ennek oka egyrészt az, hogy az előző évinél mintegy 15 ezer­rel kevesebb gyereket Írat­tak be, másrészt az, hogy az utóbbi egy év alatt az or­szágban 46 új óvoda épült, amelyekben több mint ötezer gyerekről tudnak gondos­kodni. A megyei közművelődési alapból Támogatás Karcagnak — Felújítják Kötelek klubkönyvtárát Tíz pályázatot fogadtak el

Next

/
Oldalképek
Tartalom