Szolnok Megyei Néplap, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-30 / 75. szám
to Fiatalokról-fiataloknak 1985. MÁRCIUS 30. Kitüntetett KISZ-szervezetek 99 fl Lehelben: Nálunk nem a tanárok csinálják...’ Amint azt már tudósításunkban hírül adtuk az idei forradalmi ifjúsági napokon megyénk öt KlSZ-szerve- zete nyerte el az elmúlt évi mozgalmi munkája alapján a KISZ Központi Bizottsága legrangosabb kollektív kitüntetését, a Vörös Vándorzászlót, amelyet közülük elsőként a Lehel Vezér Gimnázium KISZ-esei vettek át. Sokadik találkozásom ez a „lehelesekkel". Az első — már-már a feledés homályába vész — valamikor 1!)79 nyarán történhetett egy Vil- lány-Grécpuszta nevű építőtáborban. Elfogult vagyok velük. Sok ismerősöm, barátom volt. van közöttük. De nemcsak ezért megyek szívesen Jászberénybe. A gimnázium l!)(i7-ben ünnepelte fennállásának 200. évfordulóját. De az ódon falak nem valami áprodott levegőt árasztanak. Ellenkezőleg! Ahogy az igazgatónő fogalmaz; a „lehelesek” — mármint a diákok és természetesen tanáraik — nem a várossal, Jászberénnyel akarnak lépést tartani, hanem az országgal. Ezért jelentkeznek minden vetélkedőre. ezért neveznek be mindenféle pályázatra. Es nyernek is. Jakus László 2. d-s, nem herényi, árokszállási. — Jászárokszállásnak is van gimnáziuma, miért nem oda jelentkeztél? — sokadszor teszem fel e kérdést a Felső- Jászságiban lakóknak, amire éppen mert sokadszor kérdezem — félig tudom is választ; mert a Lehel hírével nehezen versenyezhet más, jászsági gimnázium. És ez nem hivalkodás! Mert bizony alaposan meg kell gondolnia magát a megye bármely középiskolájának, amely a Lehellel vetélkedik. — Egy időben tengerész akartam lenni, azért választottam a német tagozatot, ami itt, Berényben volt szimpatikus — árulja el magát Laci. — De a barátaim, akik a tengereket járják, mesélik gondokkal küzd mostanában a Mahart. Úgyhogy, most fogorvos akarok lenni, de elég gyakran váltogatom a leendő pályákat. — Kezdő KlSZ-titkár vagy... — Az első év végén választottak meg. Az egész iskola szavazott. Igen, volt „ellenjelölt”. Honnan ismerhettek? Már elsőben csináltam néhány diszkót a klubban. Egyébként ürülök nagyon, hogy megkaptuk a Vörös Vándorzászlót, ez biztatás. Ügy érzem, nálunk mindenki beleszól a KISZ-munkába. Mi gyakran, szóval mindig kritizáljuk magunkat egymás között és nem is érezzük, hogy olyan nagy valami, amit csinálunk. Jó dol- dok? Hál a klub. aztán a vitakörök, olyan egyéniségekkel. akik meg tudják mozgatni a többieket. N — Diákokra gondolsz? — Persze! Nem a tanárok csinálják a KISZ-t! Hamas Teréz „öregdiák”. Három hónap még és vége. Két évig volt az iskolai KISZ-bizottság titkára. — Tudom, hogy először az iskola történetében tavaly kaptátok meg a Vörös Vándorzászlót, tehát emlékezhetsz miért. Most mégis azt kérdezem, mit csinálnál másképpen? — Jobban szétosztanám a feladatokat, akkor biztos, hogy többet el lehet végezni. Mert igaz, hogy kényelmesebb, ha öt perc alatt gyorsan magam elintézek valamit, semmint alkalmas embert keresni, elmagyarázni a teendőt, stb. stb. De mindenképpen úgy az eredményesebb. — Olvastam egy kimutatásban, hogy tavaly 4,13 lett év végén az iskola tanulóinak (négyszázhúszan járnak a Lelhelbe) tanulmányi átlageredménye, ami országosan is kiemelkedő. Ennyire vajszívűek a tanárok? — Nem! — tiltakoznak egyszerre mind a ketten. — Úgy érzem, elég magas a mérce! — talál szavakat először Laci. Igaza van? Talán. Annyit mindenestre elárulok róla — nem ő mondta, mástól tudom —, hogy március 21-én például, az iskolai ünnepség után háromnegyed órás késéssel ült be a fizikaverseny megyei döntőjére és így lett harmadik. — Ha a tanulmányi versenyeken nem érnénk el országosan is jó eredményeket. akkor jogosan mondhatná valaki, hogy túlzottan liberális nálunk az osztályozás. De erről szó sincs! Nincs olyan év. hogy valamelyik tantárgyból ne jutna be valaki az országos döntőbe. Aztán ilt van a felvételizők, és a felvettek aránya. Négy „Leheles" közül hármat első nekifutásra felvesznek egyetemre. főiskolára — sorolja az érveket „Harnika". Rögtönzött közvélemény- kutatást végeztem a nagyszünetben. Jó pár név elhangzott a tanárok közül, a legtöbbször — talán — talán — Csörgő Terézé. — Tudja, hogy ön az egyik legnépszerűbb a diákok között? — Őszintén szólva nem tartom így számon a dolgot, de ha ezt mondták, örülök neki. — És? — Ha azt akarjuk, hogy a gyerekek „otthon” legyenek az iskolában, akkor nem elég „leadni” az órát. Kezdő tanár korom óta — régen volt — nemcsak munkahelynek tekintem az iskolát, nemcsak egyéni vágyaimat akaróm elérni.. Meglehet, hogy van bennem valamiféle „alkati sajátosság”. Ez lehet vicc is, de gondolhatja komolyan is; az ember meg akarja őrizni a fiatalságát. Fiatalok között élünk, dolgozunk nem lehet begyepesedni. Mentegetőzés: Most látom, hogy — szándékaim ellenére — úgyszólván csupa „eminenssel, csupa kiválósággal” beszéltem. Pedig ez az, amit leginkább kerülendő- nek tartok. Tehát másképp kellett volna. Csakhogy! Csakhogy nem éreztem sémim kirívót, semmi kirakatbéli szereplést egyikükben sem. Ugyanolyanok, mint a többiek. Ráadásul egyiküket sem mások választották ki úgymond „riportkészítés céljára,” mindhármójukat magam kértem vélemény1 nyilvánításra. Persze, korántsem csak ez, nemcsak ennyi a „Lehel”. Ha sikerült valamennyit megéreznem, fölvillantanom belőle, megérte. Egri Sándor »t Fogyasztható” zene készült A krónikások krónikája Az 1984-c.s esztendő egyik rockzenei eseménye volt A krónikás bemutatója. Kemény Gábor és Kacsák Tibor rockja azonban, ahogyan egyik kritikusuk írja: „az első magyar kompozíció. amely igazán rászolgál a nevére: rockopera". Amikor a Rockszínház megalakult, érthető módon kapcsolatba kerültek vele a szerzők, — akik a Szinház- és Filmművészeti Főiskolán tanítanak — méghozzá tanítványaik révén, hisz többen a musical osztályból oda szerződtek, ott szerepeltek. A főiskolások zenés bemutatóinak természetszerűen ők a betanítói. A West Side Story volt — Iglódi István rendezésében — a főiskola első ilyen nagy vállalkozása. Miklós Tibor a Rockszínház vezetője már évekkel ezelőtt szólt nekik, hogy szívesen mutatna be új magyar darabot. Ugyan csak ő javasolta később Stefan Heym Dávid király krónikája című regényét Nagyszerű drámai lehetőségeket találtak benne. Ethán, Salamon király történetírója megbízást kap, hogy megírja Salamon apjának, Dávid királynak a krónikáját. A krónikás azonban, akinek a hős, a nagyszerű Dávidot kellene megformálnia, egyre több ellentmondással, szörnyűséggel találkozik, Dávid életében. amikor meghallgatja a visszaemlékezéseket. A szövegkönyvet Miklós Tibor írta, Heym regényéből. Kacsák Tibor; — Nemegy készen kapott drámát zené- sítetlünk meg. Mindannyian alaposan elólvastuk a regényt. majd megfogalmazódott bennünk egy-egy zenei motívum, megszületett egy- egy melódia. Miklós Tibi elhozott egy-egy jelenetet az „irodalmi forgatókönyvből”, ehhez írtunk zenei vázlatot. megfogalmazva, hogy ki lesz a színpadon, mi történik, mit mondanak a szereplők . — A teljes jelenlétet igénylő, eléggé feszes zenedramaturgia nem rémítette meg a szereplőket? — Dehogynem! Először azt mondták, hogy ezt képtelenség megtanulni. Aztán egyre inkább rájöttek az ízére, öt hónap volt a betanulási idő. A legnagyobb feladat Ethán alakítójára, Szakácsi Sándorra hárult. Kemény Gábor az énekesekkel foglalkozott elsősorban, én a zenekarral. — A siker nem maradt el. Máig isi „megy” a darab a MOM-ban. — És készül a teljes nagylemezünk is. Többször előadtuk már A krónikást vidéken, a Budai Parkszínpadon — ahol vendégünk volt a regény írója, Stefan Heym is a Nemzeti Sportcsarnokban. — Ügy tudom, nagy a külföldi érdeklődés is. — Szakmailag minden külföldi musical-szakembernek tetszettünk. A Casino de Paris csak a nagy létszám miatt nem vette át az előadást; s televíziós, illetve színpadi bemutatót is terveznek külföldön, ám ezekről még korai lenne beszélni. — Milyen helyet foglal el a jelen zenei palettáján az önök zenéje? — Mi abban a generációban születtünk, éltünk, amelyik számára a rock második anyanyelv. Belénk ivódott a zene. hiszen Elvis, a Beatles hangjain nőttünk föl. A mai könnyűzene a fiataloknak se az agyát, se a szívét nem foglalkoztatja, csak az érzékekre hat, a ma születő komolyzene pedig túl intellektuálissá vált. Mi a rockban is a mélységet, a tisztaságot szeretnénk su- gallani; s hidat teremteni a klasszikus és a rockzene között. „Fogyasztható” zenét próbálunk írni. T. A. Kérdések és válaszok a bűnügyi osztályfőnöki órán Bűnügyi osztályfőnöki óra csak első hangzásra — és ■tán csak nekem — furcsa. A gyerekek — nem is gyerekek, 15—16 éves fiatalok — várják. Különösen' ha mint most. matekórával cserélt az osztályfőnöki. — Egyezzünk meg valamiben — kezdi Lengyel György rendőrfőhadnagy — kényes kérdések nálam nincsenek, bármit kérdezhettek. A főhadnagy tíz éve tart ilyen órákat érezhető a rutinja. Percek alatt vázolja, ki számít gyermekkorú, ki fiatalkorú bűnelkövetőnek, aztán mindjárt közelebb hozza, .-megyésíti” a témát. Szolnok megyében gyermekkorúnk (14 évesig) elenyésző számban kerülnek összeütközésbe a törvénnyel, a fiatalkorúak aránya az összes bűnelkövetők között egytized, ami évente 300 körüli bűncselekményt jelent. A fiatal korosztályok között „legfertőzöttebb” ifjú felnőttek (18—24 évesig) követik el az összes bűncselekmények egyharmadát. Két évtized—saját úton Dinnyés József nagylemeze apropóján Sok mindenre gondolhat az ember, ha egy népszerű előadóművésznek közel húszéves pályafutás után jelenik meg az első nagylemeze. Arra például, hogy senkinek nem jutott „magától” eszébe. hogy érdemes volna korongra rögzíteni mindazt, amit az illető csinál; vagy arra, hogy nincs benne üzlet, hogy műfaja nem lemezgyári műfaj, hogy megkésett a produkció, vagy túl korán érkezett... Dinnyés Józsefről van szó a fönti bekezdésben, első lemeze apropóján. Arról az előadóról, aki első jelentkezésétől mostanáig, voltaképpen a mindenkori ..hivatalos” könnyűzenei ízlés határain túl. outsider-ként szerzetté dalait és gyalog, stoppal. vonaton (ami akadt) vitte azokhoz, akik várták, akik kíváncsiak voltak rá, 9 akik tudtak vele énekelni. Az 1967-es pol-beat fesztiválon még két fejjel kimagaslott a mezőnyből, később kétségek merültek fel, hogy egyáltalán pol-beat-e. amit csinál. Az, de a műfajt olyannyira félresikerültén értelmezték nálunk, hogy Dinnyés Józsefnek nem volt más választása, mint a maga kijelölte úton járni. Jegyezték folk, és protest-song énekesként, „mai dalos”- ként — legvégül ő döntött a „dal tulajdonos” megjelölés mellett. Az első nagylemez megjelenésére jó néhányszor érettnek látszott az idő. Például a ’70-es évek elején már lehetett volna egy érdekes korongot csinálni, hisz ez idő tájt fedezte föl a maga és a közönsége számára az élő és a klasszikus magyar költészet számos gyöngyszemét. Később asszimilálni tudta a határokon túli magyar versirodalmat, s képes volt elmélyülni egy-egy költő (Ady Endre. Nagy László. Weöres Sándor) munkásságában. A versmegzénésítésekkel együtt szaporodtak a saját szövegű dalok is: ezek egyik-másika csak egy-két napig „élt” — mások tömegdallá, spontán vagy szervezett közösségi események dalaivá váltak. Ezenközben a klubokban, az egyetemeken, a középiskolákban generációk váltották egymást, szerencsére e közösségi színtereken évről évre új, kíváncsi közönség töltötte meg. Annak számára, aki a közelmúlt években részt vett egy-egy Dinnyés-esten nincs újdonság a most megjelent lemezen. Legfeljebb a hiányát érzi egy-két közismert dalnak, versfeldolgozásnak. Ugyanakkor rácsodálkozhat a válogatás, a lemez szerkesztésének szigorúságára. Az első oldal azokat a dalokat tartalmazza, amelyeknek szövegét és zenéjét is Dinnyés szerezte, közte az 1970-es évszámmal keltezett „Nézek és látok”, a két évvel későbbi „Többes szám első személyben”; s több — tömegdalként is ajánlható — újabb szerzemény: „Hozz e^y szál virágot”, „Föld gyermekei” például. A lemez második oldalán Weöres Sándor, Szokolay Zoltán, Utassy József, Gál Sándor, Radnóti Miklós, Hell István, Magyari Lajos, Rat- kó József, Szilágyi Domokos, Iluh István, Juhász Ferenc versei hangzanak fel — egy csokornyi a legsikeresebb Dinnyés-feldolgozásokból. Helyes választással a lemez alapanyagát koncert körülmények között rögzítették: a Dinnyés-dalok ebben a közegben érvényesülnek a leojobban. Az állandó társ — Kátai Zoltán énekmondó mellett közreműködött a William Byrd Kamarakórus, Sz.ij- jártó Csaba, Derecskéi Zsolt, Va- lus Gábor és mások. Az önálló lemezen való) bemutatkozás kétségkívül sikerült. Mindez — remélhetőleg és vélhetőleg — biztatás is arra nézve, hogy a következő mH Dinnyés-lemezre nem kell eszten- 11 dőkig (netán évtizedekig) várni. Vágner János — Milyen a fiúk. lányok. férfiak, nők aránya a bűn- cselekmények elkövetői között? — hangzik az el6Ő körkérdés. A férfiak, a fiúk „vezetnek”. de bizony néha még fiatal lányok is .-rossz útra tévedhetnek”; bűnsegédként, bűnpártolóként, állnak leggyakrabban a bíróság elé. Még egy arány; miről tanúskodnak az ország egészét tekintve a Szolnok megyei adatok? Nos, megyénk a bűnözés szempontjából „kevésbé fertőzött”, ennek megfelelően a 19 megye és a főváros között a középmezőny végién foglal helyet, és az utóbbi években némi javulásról beszélhetünk. A .,leg- ferőzöttebb” a főváros és Pest megye. Ennyi „bemelegítés” után maris párbeszéd kezdődik a diákok és a rendőrtiszt között: ' — Mit gondoltok, milyen okai lehetnek a . fiatalkori bűnözésnek? — A gyereket elhanyagolják a családban. — Rossz baráti társaság. — Milyen ,-barátokra” gondolsz? — Idősebbekre, akik esetleg már voltak börtönben. — Vegyük még ehhez hozzá az oktatást az iskolát — így a rendőrtiszt. — Azért mondom ezt, mert a megnövekedett oktatási feladatok. a zsúfolt tanrend, órarend nemigein hagy helyet a párbeszédre' a kötetlen beszélgetésre. Aztán említsük meg korunk felgyor- sultabb életformáját, amely a meighitt családi beszélgetések idejét is -jócskáin megkurtítja. Ezután a fiatalkorú bűnözés leggyakoribb kísérő jelenségéről. a csavargásról esik szó. Hogy mi a csavargás legfontosabb jegye? Az. hogy az illető szökik valahonnan: a családból, a kollégiumból. a nevelőintézetből. És ezzel legális életlehetőségei -megszűnnek. Nincs rendszeres jövedelme, anyagi háttere, nincs lakása, szállása. Élnie azonban kell és például máris '.rákényszerül” az ilyen ember a bolti lopásokra. — De mit szóltok, a külsőhöz? Külsőségek alapján el tudjátok-e dönteni, kik az alkalmi és kik az igazi kemény csövesek ? Az osztályban megoszlanak a vélemények. A rendőrtiszt a tapasztalatokat ösz- szegzi; nem az a lényeg, hogyan öltözik valaki, hanem az, hogyan él. mit csinál? Hazánkban hosszú ideig tabuként kezelt téma- a kábítószerezés- a kábítószerrel való visszaélés következik. A fiatalok megtudják, hogy nálunk a kemény drogok, a klasszikus kábítószerek fogyasztása — anyagi és társadalmi okok miatt — nem jellemző. Mar a hatvanas évek óta megjelentek a kábítószert pótló szerek: ragasztók. festékek, hígítók és az alkohollal kombinált gyógyszerek. A jelenség tehát létezett, csak nem .beszéltünk róla. Hogy menynyire elterjedt a szipuzás vagy szipózás a fiatalok között, arra csak becslések vannak. Tény. hogy a megyében több olyan település van ahol előfordult már. Hazánkban eddig több mint harminc haláleset történt szipózás miatt. közöttük sajnos Szolnok megyében is előfordult súlyos sérüléssel vagy halállal végződő eset. Mi a kábítószerezés veszélye? Az, hogy ugyanúgy kialakul a személyi függőség, mint az alkohol esetében. Pár perc maradt az órából, a kérdések megválaszolására talán még a következő óra sem volna elegendő: Hogyan vesznek ujjlenyomatot? Vannak-e orostituáltak, homoszexuálisok Szolnokon? — Igen. — Mikor használhat a rendőr fegyvert? Bántalmazzák-e a fiatalokat' ha beviszik a rendőrségre? Hogyan viselkedjen a rendőr, ha igazoltat? Hogyan viselkedjen a fiatal, akit igazoltatnak? Mi a véleménye az új hullámról? Miért idéztem ilyen hosz- szan a kérdéseket? Azért, mert-, látható; a „bűnügyi osztályfőnöki órára” szükségük van a fiataloknak, nemcsak a kuriózumok jelentik számukra az érdekességeket' hanem konkrét*. gyakorlati tanácsot, útmutatása, is kérnek. kaphatnak. De az is látható, hogy olyan kérdések is. fölmerültek, amelyek megválaszolása nem a rendőrtiszt feladata. — e's —
