Szolnok Megyei Néplap, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-30 / 75. szám

to Fiatalokról-fiataloknak 1985. MÁRCIUS 30. Kitüntetett KISZ-szervezetek 99 fl Lehelben: Nálunk nem a tanárok csinálják...’ Amint azt már tudósításunkban hírül adtuk az idei forradalmi ifjúsági napokon megyénk öt KlSZ-szerve- zete nyerte el az elmúlt évi mozgalmi munkája alap­ján a KISZ Központi Bizottsága legrangosabb kollektív kitüntetését, a Vörös Vándorzászlót, amelyet közülük elsőként a Lehel Vezér Gimnázium KISZ-esei vettek át. Sokadik találkozásom ez a „lehelesekkel". Az első — már-már a feledés homá­lyába vész — valamikor 1!)79 nyarán történhetett egy Vil- lány-Grécpuszta nevű építő­táborban. Elfogult vagyok velük. Sok ismerősöm, bará­tom volt. van közöttük. De nemcsak ezért megyek szí­vesen Jászberénybe. A gimnázium l!)(i7-ben ünnepelte fennállásának 200. évfordulóját. De az ódon falak nem valami áprodott levegőt árasztanak. Ellenke­zőleg! Ahogy az igazgatónő fogalmaz; a „lehelesek” — mármint a diákok és termé­szetesen tanáraik — nem a várossal, Jászberénnyel akarnak lépést tartani, ha­nem az országgal. Ezért je­lentkeznek minden vetélke­dőre. ezért neveznek be min­denféle pályázatra. Es nyer­nek is. Jakus László 2. d-s, nem herényi, árokszállási. — Jászárokszállásnak is van gimnáziuma, miért nem oda jelentkeztél? — sokadszor teszem fel e kérdést a Felső- Jászságiban lakóknak, amire éppen mert sokadszor kérde­zem — félig tudom is vá­laszt; mert a Lehel hírével nehezen versenyezhet más, jászsági gimnázium. És ez nem hivalkodás! Mert bi­zony alaposan meg kell gon­dolnia magát a megye bár­mely középiskolájának, amely a Lehellel vetélke­dik. — Egy időben tengerész akartam lenni, azért válasz­tottam a német tagozatot, ami itt, Berényben volt szimpatikus — árulja el ma­gát Laci. — De a barátaim, akik a tengereket járják, mesélik gondokkal küzd mostanában a Mahart. Úgy­hogy, most fogorvos akarok lenni, de elég gyakran vál­togatom a leendő pályákat. — Kezdő KlSZ-titkár vagy... — Az első év végén vá­lasztottak meg. Az egész is­kola szavazott. Igen, volt „el­lenjelölt”. Honnan ismerhet­tek? Már elsőben csináltam néhány diszkót a klubban. Egyébként ürülök nagyon, hogy megkaptuk a Vörös Vándorzászlót, ez biztatás. Ügy érzem, nálunk minden­ki beleszól a KISZ-munkába. Mi gyakran, szóval mindig kritizáljuk magunkat egy­más között és nem is érez­zük, hogy olyan nagy vala­mi, amit csinálunk. Jó dol- dok? Hál a klub. aztán a vitakörök, olyan egyénisé­gekkel. akik meg tudják mozgatni a többieket. N — Diákokra gondolsz? — Persze! Nem a taná­rok csinálják a KISZ-t! Hamas Teréz „öregdiák”. Három hónap még és vége. Két évig volt az iskolai KISZ-bizottság titkára. — Tudom, hogy először az iskola történetében tavaly kaptátok meg a Vörös Ván­dorzászlót, tehát emlékez­hetsz miért. Most mégis azt kérdezem, mit csinálnál másképpen? — Jobban szétosztanám a feladatokat, akkor biztos, hogy többet el lehet végezni. Mert igaz, hogy kényelme­sebb, ha öt perc alatt gyor­san magam elintézek vala­mit, semmint alkalmas em­bert keresni, elmagyarázni a teendőt, stb. stb. De min­denképpen úgy az eredmé­nyesebb. — Olvastam egy kimuta­tásban, hogy tavaly 4,13 lett év végén az iskola tanulói­nak (négyszázhúszan járnak a Lelhelbe) tanulmányi át­lageredménye, ami országo­san is kiemelkedő. Ennyire vajszívűek a tanárok? — Nem! — tiltakoznak egyszerre mind a ketten. — Úgy érzem, elég magas a mérce! — talál szavakat először Laci. Igaza van? Ta­lán. Annyit mindenestre el­árulok róla — nem ő mond­ta, mástól tudom —, hogy március 21-én például, az iskolai ünnepség után há­romnegyed órás késéssel ült be a fizikaverseny megyei döntőjére és így lett harma­dik. — Ha a tanulmányi ver­senyeken nem érnénk el or­szágosan is jó eredménye­ket. akkor jogosan mond­hatná valaki, hogy túlzottan liberális nálunk az osztályo­zás. De erről szó sincs! Nincs olyan év. hogy valamelyik tantárgyból ne jutna be va­laki az országos döntőbe. Aztán ilt van a felvételizők, és a felvettek aránya. Négy „Leheles" közül hármat első nekifutásra felvesznek egye­temre. főiskolára — sorolja az érveket „Harnika". Rögtönzött közvélemény- kutatást végeztem a nagy­szünetben. Jó pár név el­hangzott a tanárok közül, a legtöbbször — talán — ta­lán — Csörgő Terézé. — Tudja, hogy ön az egyik legnépszerűbb a diá­kok között? — Őszintén szólva nem tartom így számon a dolgot, de ha ezt mondták, örülök neki. — És? — Ha azt akarjuk, hogy a gyerekek „otthon” legyenek az iskolában, akkor nem elég „leadni” az órát. Kezdő tanár korom óta — régen volt — nemcsak munkahely­nek tekintem az iskolát, nemcsak egyéni vágyaimat akaróm elérni.. Meglehet, hogy van bennem valami­féle „alkati sajátosság”. Ez lehet vicc is, de gondolhatja komolyan is; az ember meg akarja őrizni a fiatalságát. Fiatalok között élünk, dolgo­zunk nem lehet begyepe­sedni. Mentegetőzés: Most látom, hogy — szándékaim ellenére — úgyszólván csupa „emi­nenssel, csupa kiválóság­gal” beszéltem. Pedig ez az, amit leginkább kerülendő- nek tartok. Tehát másképp kellett volna. Csakhogy! Csakhogy nem éreztem sém­im kirívót, semmi kirakat­béli szereplést egyikükben sem. Ugyanolyanok, mint a többiek. Ráadásul egyiküket sem mások választották ki úgymond „riportkészítés céljára,” mindhármójukat magam kértem vélemény1 nyilvánításra. Persze, korántsem csak ez, nemcsak ennyi a „Lehel”. Ha sikerült valamennyit megéreznem, fölvillanta­nom belőle, megérte. Egri Sándor »t Fogyasztható” zene készült A krónikások krónikája Az 1984-c.s esztendő egyik rockzenei eseménye volt A krónikás bemutatója. Ke­mény Gábor és Kacsák Ti­bor rockja azonban, aho­gyan egyik kritikusuk írja: „az első magyar kompozí­ció. amely igazán rászolgál a nevére: rockopera". Amikor a Rockszínház megalakult, érthető módon kapcsolatba kerültek vele a szerzők, — akik a Szinház- és Filmművészeti Főiskolán tanítanak — méghozzá ta­nítványaik révén, hisz töb­ben a musical osztályból oda szerződtek, ott szere­peltek. A főiskolások zenés bemutatóinak természetsze­rűen ők a betanítói. A West Side Story volt — Iglódi Ist­ván rendezésében — a főis­kola első ilyen nagy vállal­kozása. Miklós Tibor a Rockszínház vezetője már évekkel ezelőtt szólt nekik, hogy szívesen mutatna be új magyar darabot. Ugyan csak ő javasolta később Ste­fan Heym Dávid király kró­nikája című regényét Nagy­szerű drámai lehetőségeket találtak benne. Ethán, Sala­mon király történetírója meg­bízást kap, hogy megírja Sa­lamon apjának, Dávid ki­rálynak a krónikáját. A kró­nikás azonban, akinek a hős, a nagyszerű Dávidot kellene megformálnia, egy­re több ellentmondással, szörnyűséggel találkozik, Dávid életében. amikor meghallgatja a visszaemlé­kezéseket. A szövegkönyvet Miklós Tibor írta, Heym re­gényéből. Kacsák Tibor; — Nemegy készen kapott drámát zené- sítetlünk meg. Mindannyian alaposan elólvastuk a re­gényt. majd megfogalmazó­dott bennünk egy-egy zenei motívum, megszületett egy- egy melódia. Miklós Tibi el­hozott egy-egy jelenetet az „irodalmi forgatókönyvből”, ehhez írtunk zenei vázla­tot. megfogalmazva, hogy ki lesz a színpadon, mi törté­nik, mit mondanak a sze­replők . — A teljes jelenlétet igény­lő, eléggé feszes zenedrama­turgia nem rémítette meg a szereplőket? — Dehogynem! Először azt mondták, hogy ezt képtelen­ség megtanulni. Aztán egy­re inkább rájöttek az ízére, öt hónap volt a betanulási idő. A legnagyobb feladat Ethán alakítójára, Szakácsi Sándorra hárult. Kemény Gábor az énekesekkel fog­lalkozott elsősorban, én a zenekarral. — A siker nem maradt el. Máig isi „megy” a darab a MOM-ban. — És készül a teljes nagy­lemezünk is. Többször elő­adtuk már A krónikást vi­déken, a Budai Parkszínpa­don — ahol vendégünk volt a regény írója, Stefan Heym is a Nemzeti Sportcsarnok­ban. — Ügy tudom, nagy a külföldi érdeklődés is. — Szakmailag minden külföldi musical-szakem­bernek tetszettünk. A Casi­no de Paris csak a nagy lét­szám miatt nem vette át az előadást; s televíziós, illetve színpadi bemutatót is ter­veznek külföldön, ám ezek­ről még korai lenne beszél­ni. — Milyen helyet foglal el a jelen zenei palettáján az önök zenéje? — Mi abban a generáció­ban születtünk, éltünk, ame­lyik számára a rock máso­dik anyanyelv. Belénk ivó­dott a zene. hiszen Elvis, a Beatles hangjain nőttünk föl. A mai könnyűzene a fiataloknak se az agyát, se a szívét nem foglalkoztatja, csak az érzékekre hat, a ma születő komolyzene pedig túl intellektuálissá vált. Mi a rockban is a mélységet, a tisztaságot szeretnénk su- gallani; s hidat teremteni a klasszikus és a rockzene között. „Fogyasztható” zenét próbálunk írni. T. A. Kérdések és válaszok a bűnügyi osztályfőnöki órán Bűnügyi osztályfőnöki óra csak első hangzásra — és ■tán csak nekem — furcsa. A gyerekek — nem is gyerekek, 15—16 éves fiatalok — várják. Különösen' ha mint most. matekórával cserélt az osztályfőnöki. — Egyezzünk meg valami­ben — kezdi Lengyel György rendőrfőhadnagy — kényes kérdések nálam nincsenek, bármit kérdezhettek. A főhadnagy tíz éve tart ilyen órákat érezhető a ru­tinja. Percek alatt vázolja, ki számít gyermekkorú, ki fiatalkorú bűnelkövetőnek, aztán mindjárt közelebb hoz­za, .-megyésíti” a témát. Szolnok megyében gyer­mekkorúnk (14 évesig) el­enyésző számban kerülnek összeütközésbe a törvénnyel, a fiatalkorúak aránya az összes bűnelkövetők között egytized, ami évente 300 kö­rüli bűncselekményt jelent. A fiatal korosztályok között „legfertőzöttebb” ifjú fel­nőttek (18—24 évesig) köve­tik el az összes bűncselek­mények egyharmadát. Két évtized—saját úton Dinnyés József nagylemeze apropóján Sok mindenre gondolhat az ember, ha egy népszerű elő­adóművésznek közel húsz­éves pályafutás után jelenik meg az első nagylemeze. Ar­ra például, hogy senkinek nem jutott „magától” eszé­be. hogy érdemes volna ko­rongra rögzíteni mindazt, amit az illető csinál; vagy arra, hogy nincs benne üz­let, hogy műfaja nem lemez­gyári műfaj, hogy megkésett a produkció, vagy túl korán érkezett... Dinnyés Józsefről van szó a fönti bekezdésben, első lemeze apropóján. Arról az előadóról, aki első jelentke­zésétől mostanáig, voltakép­pen a mindenkori ..hivata­los” könnyűzenei ízlés hatá­rain túl. outsider-ként szer­zetté dalait és gyalog, stop­pal. vonaton (ami akadt) vitte azokhoz, akik várták, akik kíváncsiak voltak rá, 9 akik tudtak vele énekelni. Az 1967-es pol-beat fesztivá­lon még két fejjel kimagas­lott a mezőnyből, később kétségek merültek fel, hogy egyáltalán pol-beat-e. amit csinál. Az, de a műfajt oly­annyira félresikerültén ér­telmezték nálunk, hogy Dinnyés Józsefnek nem volt más választása, mint a ma­ga kijelölte úton járni. Je­gyezték folk, és protest-song énekesként, „mai dalos”- ként — legvégül ő döntött a „dal tulajdonos” megjelölés mellett. Az első nagylemez megje­lenésére jó néhányszor érett­nek látszott az idő. Például a ’70-es évek elején már le­hetett volna egy érdekes ko­rongot csinálni, hisz ez idő tájt fedezte föl a maga és a közönsége számára az élő és a klasszikus magyar költé­szet számos gyöngyszemét. Később asszimilálni tudta a határokon túli magyar vers­irodalmat, s képes volt el­mélyülni egy-egy költő (Ady Endre. Nagy László. Weöres Sándor) munkásságában. A versmegzénésítésekkel együtt szaporodtak a saját szövegű dalok is: ezek egyik-másika csak egy-két napig „élt” — mások tömegdallá, spontán vagy szervezett közösségi események dalaivá váltak. Ezenközben a klubokban, az egyetemeken, a középisko­lákban generációk váltották egymást, szerencsére e kö­zösségi színtereken évről évre új, kíváncsi közönség töltötte meg. Annak számára, aki a kö­zelmúlt években részt vett egy-egy Dinnyés-esten nincs újdonság a most megjelent lemezen. Legfeljebb a hiá­nyát érzi egy-két közismert dalnak, versfeldolgozásnak. Ugyanakkor rácsodálkozhat a válogatás, a lemez szer­kesztésének szigorúságára. Az első oldal azokat a dalo­kat tartalmazza, amelyek­nek szövegét és zenéjét is Dinnyés szerezte, közte az 1970-es évszámmal keltezett „Nézek és látok”, a két év­vel későbbi „Többes szám első személyben”; s több — tömegdalként is ajánlható — újabb szerzemény: „Hozz e^y szál virágot”, „Föld gyermekei” például. A lemez második oldalán Weöres Sándor, Szokolay Zoltán, Utassy József, Gál Sándor, Radnóti Miklós, Hell István, Magyari Lajos, Rat- kó József, Szilágyi Domokos, Iluh István, Juhász Ferenc versei hangzanak fel — egy csokornyi a legsikeresebb Dinnyés-feldolgozásokból. Helyes választással a le­mez alapanyagát koncert kö­rülmények között rögzítet­ték: a Dinnyés-dalok ebben a közegben érvényesülnek a leojobban. Az állandó társ — Kátai Zoltán énekmondó mellett közreműködött a William Byrd Ka­marakórus, Sz.ij- jártó Csaba, De­recskéi Zsolt, Va- lus Gábor és má­sok. Az önálló le­mezen való) be­mutatkozás két­ségkívül sikerült. Mindez — remél­hetőleg és vélhe­tőleg — biztatás is arra nézve, hogy a következő mH Dinnyés-lemezre nem kell eszten- 11 dőkig (netán év­tizedekig) várni. Vágner János — Milyen a fiúk. lányok. férfiak, nők aránya a bűn- cselekmények elkövetői kö­zött? — hangzik az el6Ő kör­kérdés. A férfiak, a fiúk „vezet­nek”. de bizony néha még fiatal lányok is .-rossz útra tévedhetnek”; bűnsegédként, bűnpártolóként, állnak leg­gyakrabban a bíróság elé. Még egy arány; miről ta­núskodnak az ország egészét tekintve a Szolnok megyei adatok? Nos, megyénk a bű­nözés szempontjából „kevés­bé fertőzött”, ennek megfe­lelően a 19 megye és a fő­város között a középmezőny végién foglal helyet, és az utóbbi években némi javu­lásról beszélhetünk. A .,leg- ferőzöttebb” a főváros és Pest megye. Ennyi „bemele­gítés” után maris párbeszéd kezdődik a diákok és a rend­őrtiszt között: ' — Mit gondoltok, milyen okai lehetnek a . fiatalkori bűnözésnek? — A gyereket elhanyagol­ják a családban. — Rossz baráti társaság. — Milyen ,-barátokra” gondolsz? — Idősebbekre, akik eset­leg már voltak börtönben. — Vegyük még ehhez hozzá az oktatást az iskolát — így a rendőrtiszt. — Az­ért mondom ezt, mert a megnövekedett oktatási fel­adatok. a zsúfolt tanrend, órarend nemigein hagy he­lyet a párbeszédre' a kötet­len beszélgetésre. Aztán em­lítsük meg korunk felgyor- sultabb életformáját, amely a meighitt családi beszélgeté­sek idejét is -jócskáin meg­kurtítja. Ezután a fiatalkorú bűnö­zés leggyakoribb kísérő je­lenségéről. a csavargásról esik szó. Hogy mi a csavar­gás legfontosabb jegye? Az. hogy az illető szökik vala­honnan: a családból, a kol­légiumból. a nevelőintézet­ből. És ezzel legális életle­hetőségei -megszűnnek. Nincs rendszeres jövedelme, anya­gi háttere, nincs lakása, szál­lása. Élnie azonban kell és például máris '.rákénysze­rül” az ilyen ember a bolti lopásokra. — De mit szóltok, a kül­sőhöz? Külsőségek alapján el tudjátok-e dönteni, kik az alkalmi és kik az igazi kemény csövesek ? Az osztályban megoszla­nak a vélemények. A rend­őrtiszt a tapasztalatokat ösz- szegzi; nem az a lényeg, ho­gyan öltözik valaki, hanem az, hogyan él. mit csinál? Hazánkban hosszú ideig tabuként kezelt téma- a ká­bítószerezés- a kábítószer­rel való visszaélés követke­zik. A fiatalok megtudják, hogy nálunk a kemény dro­gok, a klasszikus kábítósze­rek fogyasztása — anyagi és társadalmi okok miatt — nem jellemző. Mar a hatva­nas évek óta megjelentek a kábítószert pótló szerek: ra­gasztók. festékek, hígítók és az alkohollal kombinált gyógyszerek. A jelenség te­hát létezett, csak nem .be­széltünk róla. Hogy meny­nyire elterjedt a szipuzás vagy szipózás a fiatalok között, arra csak becslések vannak. Tény. hogy a megyében több olyan település van ahol elő­fordult már. Hazánkban ed­dig több mint harminc ha­láleset történt szipózás mi­att. közöttük sajnos Szolnok megyében is előfordult sú­lyos sérüléssel vagy halál­lal végződő eset. Mi a kábí­tószerezés veszélye? Az, hogy ugyanúgy kialakul a szemé­lyi függőség, mint az alko­hol esetében. Pár perc maradt az órából, a kérdések megválaszolására talán még a következő óra sem volna elegendő: Hogyan vesznek ujjlenyomatot? Van­nak-e orostituáltak, homo­szexuálisok Szolnokon? — Igen. — Mikor használhat a rendőr fegyvert? Bántalmaz­zák-e a fiatalokat' ha bevi­szik a rendőrségre? Hogyan viselkedjen a rendőr, ha igazoltat? Hogyan viselked­jen a fiatal, akit igazoltat­nak? Mi a véleménye az új hullámról? Miért idéztem ilyen hosz- szan a kérdéseket? Azért, mert-, látható; a „bűnügyi osztályfőnöki órára” szüksé­gük van a fiataloknak, nem­csak a kuriózumok jelentik számukra az érdekességeket' hanem konkrét*. gyakorlati tanácsot, útmutatása, is kér­nek. kaphatnak. De az is látható, hogy olyan kérdé­sek is. fölmerültek, amelyek megválaszolása nem a rend­őrtiszt feladata. — e's —

Next

/
Oldalképek
Tartalom